Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
1970. augusztus 4. STÉLET-MAGYARORSZAO 5. oldal Gazdag műsor a nyírbátori zenei napokon Megszokott, nagy kulturális eseménynek számít az idén is megrendezésre kerülő nyírbátori zenei napok. Immár harmadszor kerüi sor augusztus 16-án délelőtt fél 11-kor az ünnepélyes megnyitóra a Nyírbátori Báthori István Múzeumban, ahol Ádárn Jenő Kossuth-díjas, érdemes művész, nyugalmazott főiskolai tanár tart megnyitó beszédet. Utána Jancsó Adrien előadóművész, Török Erzsébet Kossuth-díjas énekművész és Kecskés Andor gitárművész adnak műsort. Jellegzetesen nyírbátori ízt ad az idei ünnepségeknek Farkas Ferenc zeneszerző átdolgozása, amelyet Tinódi Lantos Sebestyén 1S48- ban Nyírbátorban szerzett szatirikus éneke — „sokféle reszögösről...” — dallamának felhasználásával a zenei napokra komponált. Ezt a toronyzenét minden műsorszám előtt hallhatják a látogatók. Ugyancsak a múzeumban nyitják meg délben a Hollóházi kerámiák című kiállítást. ahol a megnyitót Gulyás Emiiné dr., a megyei tanács vb-elnökhelyettese, az ismertetőt pedig Steiner László, a Hollóházi Porcelán- gyár igazgatója tartja. Egy más jellegű kiállítást is megnyitnak még aznap, Nagy B. István festőművész és Ligeti Erika szobrászművész tárlatát, melynek rendezője és ismertetője dr. Ury Endréire művészettörténész lesz. Még aznap kerül sor a zenei napok első nagy eseményére a református templomban, a debreceni Kodály-kórus és a debreceni MÁV Filharmonikusok Zenekarának hangversenyére. A hangversenyt Gulyás György érdemes művész vezényli. A nyírbátori zenei napok következő eseményére csak egy hét múlva augusztus 22én, szombaton este 19 óra 30 perckor kerül sor. amikor a szegedi zenebarátok kórusa és a szegedi szimfonikus zenekar mutatkozik be Vaszy Viktor vezényletével. A liangversenyen Karikó Teréz, Lengyel Ildikó Szabó Miklós és Gyimesi Kálmán, a szegedi Nemzeti Színnáz magánénekesei is fellépnek. A Nyírbátori Báthori István Múzeum állandó képgalériájának megnyitójával kezdődik a zenei napok sorozatának utoló záróproaramja. A kiállítást Gyúró Imre, a járási tanács vb-elnökhelyette- se nyitja meg, a rendező és a tárlat ismertetője dr. Telc- py Katalin művészettörténész lesz. Végül este fél 5- kor a szegedi zenebarátok kórusának és a szegedi szimfonikus zenekar hangversenyével zárja kapuit a legnagyobb megyei kulturális bemutató, a nyírbátori zenei napok. (hsj) ÖSRINOCÉROSZ A M ÜZEUMBAN. Az ősvilág állatvilága sók-sok mondának, mesének lett a szereplője. A tudomány szorgos munkával sorra bebizonyította, hogy a ..mesebeli” szörnyek nem kizárólag a képzelet szülöttei: a sárkányokat az ősvilág hatalmas testű hüllőiből alkotta az emberi fantázia, de így van ez a mammut és más állatok esetében is. Századunkban sok olyan csontmaradvány került elő a föld rétegeiből, amelyekből a tudósok rekonstruálni tudták, milyen volt az állat életében, sőt testi felépítéséből következtethetnek életmódjára is. Ritkábban esik szó az ősvilág egyik hatalmas testű emlőséről, az ősrinoceroszrol. vagy ősorrszarvúról. Ritkaságszámba megy az a példány, amelynek rekonstruált csontváza a Kazah Tudományos Akadémia Természetrajzi Múzeumában van kiállítva. A jégkorszak előtt, a harmadidőszakban élték virágkorukat, leszármazottaik a ma mar csak kis faj és egyedszámban fenn maradt orrszarvúak. Jellegzet ességük, hogy arckoponyájukon. az orrtájékon egy vagy két szarvat viseltek. Egyes ős világi képviselőik elérték az 5—é méter magasságot. Érdekesség, hogy ezek a hatalmas testű emlősök növényevők voltak, s fák, bokrok koronáit tépdesték a mai zsiráfokhoz hasonlóan, tehát nem füvet „legeltek”, mint a mai orrszarvúak. Képünkön: a Kazah T udományos Akadémia Terme- szetrajzi Múzeumában felállított, a világon egyedül itt látható óriási ősrinocérosz. Szabó László — Sólyom József: Kémek a búvéphajón (Ui Canaris, az Abwehr főnöke, Hitler főhadiszállására igyekezett. Rossz előérzetei voltak. Már sejtette, hogy Ribbentrop külügyminiszter „eláztatta” őt a führemél Alig egy órája kapta az értesítést, hogy kihallgatásra kell jelentkeznie helyettesével, Lahousen ezredessel együtt. 1941 nyarát írták. Lahousen erről a napról a következőket jegyezte be később előkerült naplójába „Hitler dührohammal fogadott bennünket. Kiabált és szitkozódott. Szinte hisztériásnak tűnt. A roham csúcsán azt követelte Canaris- tól, magyarázza meg, hogyan kerülhetett sor az árulásra.” — Magyarázza meg, admirális úr, hogyan történhetett ilyesmi?! — kiabált a führer. »■ Hogyan? Követelem,hogy magyarázatot adjon. És minél hangosabban ordítozott Hitler, Canaris tengernagy annál mélyebbre hajolt. Kivárta, amig lecsillapodik a führer első dühe, hiszen az Abwehr főnöke jól ismerte vezérének lobbanékony, könyörtelen természetét. Amikor Hitler már csak dadogni tudott a kimerültségtől, megszólalt: — Mein führer — kezdte nyugodt hangon. — Bizonyosra veszem, hogy emlékszik még azokra a nehézségekre, amelyekkel a múltban szembetalálkoztunk az Egyesült Államok területén. Bizonyára emlékszik még arra is, hogy amikor átvettem az Abwehr parancsnokságát, megállapítottam és közöltem önnel, hogy mindenekelőtt teljesen át kell szerveznünk amerikai hálózatunkat. Azt is tudja, führerem, hogy az FBI már fényt derített egyszer tevékenységünkre, és ébersége azóta sem csökkent irántunk Hiába volt minden ellenintézkedésünk, vereséget szenvedtünk. Most viselnünk kell ennek a csapásnak minden következményét... Hitler alig kapott levegőt a hallottaktól, csupán egy lesújtó pillantást vetett a tengernagyra. Hogy elakadt a szava, annak nem utolsósorban az volt az oka, amit Canaris, bár a legnagyobb tisztelettel, de a fejére olvasott. .. A führer még arra sem pazarolt szót, hogy elbocsássa beosztottjait, csak egy kézlegyintéssel adta Canaris és Lahousen tudomására, hogy távozhatnak. E rövid beszélgetés előzményeit Hitler is ismerte. AlfipiretŐ a megelőzés Előtérben a gyermek- és ifjúságvédelem feladatai A kormány legutóbbi ülésének napirendjén szerepelt a gyermek- és ifjúságvédelem kérdése, soron következő feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi munka jelentős anyagi támogatást kapott eddig is, hogy a reá háruló feladatokat a társadalom igényeivel összhangban, mind színvonalasabban oldhassa meg. _ A negyedik ötéves terv' időszakában 3400 új nevelő- otthoni hely építését tervezzük, ilyen beruházásokra, a nevelőotthoni hálózat fejlesztésére — az eddigi költségtervek kiegészítéseként — további 165 millió forintot fordíthatunk. Fontos feladat az üzemi patronálási munka megjavítása és az üzemi ifjúságvédelem megszervezése. Értékes eredmények születtek eddig is ebben a tekintetben a fővárosban. valamint több megyében. A soron következő feladat az üzemi ifjúságvédelem legfontosabb teendőinek meghatározása és ezek megvalósítása. A gyermek- és ifjúságvédelemben alapvető a megelőzés: vagyis olyan családi, szociális, környezeti helyzet kialakítása, amelyben a fiatalok védettek a káros hatásoktól. Ezért helyeseljük és szorgalmazzuk a továbbiakban is, hogy a tanácsok létesítsenek nevelési tanácsadókat és a nagyobb nevelőotthonokban, valamint iskolákban alkalmazzanak pszichológusokat. Néhány helyen — így Budapesten és egy-két megye- székhelyen, köztük Miskolcon, Kecskeméten és Egerben — már működnek neA megye iparfejlesztésével összefüggésben újabb lehetőségek adódtak szakmunkástanuló-képzésre. A Magyar Optikai Művek Mátészalkán épülő gyáregységébe 15 érettségizett fiút optikusnak és mintegy 30 nyolc általánost végzett fiút esztergályos- és lakatostanulónak vesznek fel. Mivel a gyáregység építése még tart, ezért az ipari tanulók képzése az első évben Budapesten és Oroszlányban, a gyár ottani telepein lesz. a második évtől viszont a mátészalkai gyáregység, illetve szakmunkásképző intézet ad otthont a tanulóknak. Az első évben, — mivel megyén kívelési tanácsadók, amelyekben orvosok, pszichológusok és gyógypedagógusok foglalkoznak azokkal a nevelési problémákkal, amelyeket a család és az iskola egymagában nem tud megoldani. Megszilárdítjuk a jövőben a nevelőszülői hálózatot is és egyben növeljük a nevelőszülők anyagi érdekeltségét. vül fognak tanulni a majdani szakmunkások — a gyár költségén kollégiumi ellátást kapnak. Az építőipari kapacitás növelésére Nyíregyházára települ a Csőszerelőipari Vállalat egyik kirendeltsége. Ök is vesznek fel szakmunkás- tanulókat, víz-, gáz-, csőszerelő szakmákban, ötven fiút vár a vállalat, illetve a 110. számú Szakmunkásképző Intézet. Emellett — kollégiumi ellátással — Budapesten is képeznek ki csőszerelő szakmunkásokat. Az említett szakmákra a megyei tanács munkaügyi osztályán is lehet jelentkezni. Újabb lehetőségek szakmunkástanuló-képzésre Hét ember meghalt: Balok a „fedél nélküli míüielyekiien“ Elsőből az utolsók — Hét halálos baleset tanulsága Első lehetett volna a munkaversenyben kiváló eredményei miatt a Nyíregyházi ELEKTERFÉM Kisipari Szövetkezet. Idézet a megyei szó- vétség ^versenybizottságának jelentéséből: „Javasoljuk hogy a szövetkezet igen kimagasló eredményét a KISZÖV vezetősége a szövetkezetben történt halálos baleset miatt ne is értékelje.” így maradt el egyébként megérdemelt jutalmától igen sok vezető. Rossz fényt vet a másként igen szorgalmas, tehetséges kollektívára az emlékezetes kállósemjéni eset, amikor aknatisztítás közben egy ember meghalt, egy másik súlyos beteg lett az ott felhalmozódó ciángázok miatt. Az esetet annak idején megírtuk. Épp úgy, mint Tejfel János történetét. Tejfel Jánosról szó szerint ezt írtuk: „Csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg az életét.” Közleményünk után sok rokona, ismerőse kívánta meglátogatni. Kezelőorvosa tiltakozott nálunk. Elmondotta, hogy élet-halál között lebeg az az ember, aki a termelő- szövetkezet vezetőinek szállított haza terményt, pálinkával kínálták, leesett a járműről, Amikor Canaris 1935-ben az Abwehr, vagyis a német katonai hírszerző szolgálat élére került, a német kémszervezet amerikai tevékenysége rendszertelen, sőt zűrzavaros volt. A náci párt tagjai — Hitler hatalomra kerülése után — két év alatt beszivárogtak a kémszolgálatba, és Canarisnak tudomására hozták, hogy a német kémhálózat csak a Gestapóval együttműködve dolgozhat... Pedig Canaris tudta, hogy Heyd- rich biztonsági szolgálata — a Sicherheitsdienst, vagyis a Gestapo hírszerző és kémelhárító szolgálata — harcot kezdett az Abwehr ellen, és ennek a harcnak á jegyében' saját szakállára kezdett kémkedni az Egyesült Államokban. Az Abwehmek bele kellett tehát nyugodnia, hogy munkáját tulajdonképpen kompromittálták. Tény, hogy a náci hírszerzők annak idején egészen „amatőr” módon dolgoztak az Egyesült Álla- * mokban, és Canarisnak később sem sikerült megtudnia, vajon az FBI emberei milyen mértékben épültek be a náci kémszervezetbe. (Folytatjuk) gerincét törte, csoda, hogy még él, ne zavarják. Nem akartunk akkor foglalkozni az életért küzdő ember sorsával. Most annál inkább. Tejfel János ugyanis meghalt. Ilyen sérülésben, amit ő szenvedett, majdnem mindenki meghal. Fogatosok csapdája Tejfel Jánoson kívül még négyen haltak meg az idén a termelőszövetkezetek foga- tosai és szállítómunkásai közül. Hogy miért, arra szolgáljanak tanulságul az esetek maguk. Gál Sándorné 51 éves termelőszövetkezeti tag május 25-én halt meg. Terményt szállítottak a tsz autóján. Idézet Aranyi Józsefné tanú- vallomásából: „A baleset időpontjában én is a gépkocsin tartózkodtam. Gálné már a baleset előtt kiabált, hogy az édesanyja terménye ittmaradt, de azonnal fel is állt és átmászott a kocsira rakott zsákokon, hogy bekopogtasson a vezető fülkéjén. (A teherautó akkor éppen előzött egy másik járművet, és kanyarodott.) Közben a lába megcsúszott a zsákokon, kapaszkodni nem tudott és a mozgásban lévő kocsiról leesett...” Gálné családjának a nyír- tassi Dózsa Termelőszövetkezet segítséget, nyújtott. Sovány vigasz az elvesztett anyáért. Inkább arra kellene törekedni, hogy ez ne forduljon elő máskor. Ital, ital, ital Sajnos, előfordul. Újra és újra. Garai Gyula 74 éves nyírbogáti lakos a házához nádat szállíttatott. Jól megkötözték. Aztán az idős ember, a fia. és Szegedi Imre tsz-fogatos felültek a rakomány tetejére. Az István-ta- nyai vasútkereszteződésnél egy kutya a lovakra támadt, azok megbokrosodtak s mielőtt a hajtó megfékezhette volna őket, az egész megrakott kocsi felborult. Az idős ember belehalt sérüléseibe. Még tanulságosabb Vácik Sándor tornyospálcai tsz-tag halála. Június 9-én burgonyát segített szállítani az árvízkárosultaknak. Visszafelé jövet — kétségen kívül pityókásan — a platón ült. Mátészalka közelében egyszer csak valami dolga jutott eszébe és leszállt. A szó szoros értelmében „szállt”, mert senkinek sem szólt. Csak úgy, minden átmenet nélkül, mint akinek eszébe jut valami, lefordult a robogó gépkocsiról, Sérüléseibe belehalt. Negyvenhét éves volt, még sokáig élhetett volna. És Kövér István esete? Június negyedikén a tiszadadai termelőszövetkezet stráfko- csiján szállított. A lovak Ti- szalökön valamitől — hogy mitől, az már nem fog kiderülni — megbokrosodtak. Kövér István lefordult, és 19 napi szenvedés után, június 26- án belehalt sérüléseibe, ö is csak ötvenkilenc esztendős volt. Egészséges. A termelőszövetkezetek tagjai és dolgozói közül öten halálos balesetet szenvedtek megyénkben eddig idén. Ebből kettő teherautón, három fo- gatos járművön. Az ezerkétszáz üzemi baleset közül ösz- szesen 89 volt termelőszövetkezeti. De mégiscsak különös, i hogy legtöbbször olyan rakodókat, szállítókat ér, akiket pálinkával kínálnak, amikor hazaszállítják, az árut... A gyilkos kábel Április 28-án, délután fél 5-kor Bartha István építőipari segédmunkás az Apagyi Állami Gazdaság szervizműhelye előtti térséget betonozta társaival. A mellette legközelebb dolgozó Bihari József így vallott az esetről: ....láttam, hogy az ajtót zárja be, előtte nem szólt semmit (az ajtó már akadályozta a további munkát) egyszer csak hallottam, hogy „deszkával, deszkával”, de én nem tudtam, hogy az mit jelent. Majd láttam, hogy a villanyszerelő a vállával, vagy másképpen az áramkörből megszabadította, Bartha összeesett és a szájából véres hab jött ki.” Bartha István huszonkilenc éves, egygyermekes családapa bele is halt abba az áramütésbe, amit attól kapott, hogy a betonkeverő gép villanykábele a nyitott ajtó mögé csúszott, s amikor ő nagy erővel be akarta zárni az ajtót, az megsértette a kábelt, magára szabadította az áramot. A veszély állandóan leselkedik életünkre. Jó lenne erőteljesebben küzdeni ellene. (gnz)
