Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
1970. augusztus ?. KELET-MAGYARORS7ÁG I. (MM Mitől közhasznúak a művelődési házak tanfolyamai ? Ha egy művelődési ház bejáratánál ilyen plakát fogadja az érkezőt: társastánctanfolyam, zongora, ' balettiskola — semmi különöset nem találunk benne. Megszoktuk már a közhasznú szabó-varró, horgoló, sütő-fő- ző tanfolyamokat is. De egy kicsit csodálkozunk, ha a művelődési házba sietők azt válaszolják: gépkocsivezetői tanfolyamra jövünk. vagy gépíró tanfolyamot végzünk... S a furcsaság még tovább él a kérdezőben, ha a művelődési ház vezetőinél érdeklődik, s azok általában nem szívesen beszélnek az ilyen tanfolyamokról. Mitől van ez a titkolózás, miért csak a költségvetések szóba kerülésekor „érdekesek” a tanfolyamok? „Nem a művelődési házak profilja tudjuk. Mégis csináljuk, mert kell a bevétel. Ezek a közhasznú tanfolyamok tartják el a művelődési házat, ezekből fedezzük a ráfizetéses rendezvényeket, szakköröket...” — Ez a magyarázat valószínű nem ismeretlen azoknak, akik látogatói a művelődési intézményeknek, vagy bepillantottak már a kulisszák mögé. Valóban — bármilyen szokatlannak tűnhet a be- avatatlanoknak — a művelődési intézmények is költség- vetési tervvel dolgoznak. Lehetőleg el kell tartani önmagukat. Kesernyés humorral úgy is fogalmaznak egyes népművelők: két malom közt őrlődnek, az egyik a pénzügyi osztály, a másik a művelődési. Az egyik a saját bevételek növelésére sarkallja őket, a másik pedig a fejükre üt, ha olyan rendezvényből, tanfolyamból akarnak pénzt, ami távol esik a kultúrától, vagy egyáltalán nincs is köze hozzá. A tapasztalt — jó értelemben rutinos — népművelők természetesen megtalálják a módját, hogy eleget tegyenek a követelményeknek. De még náluk is előfordul, hogy tanácstalanná válnak. Az elvek világosak: a legfontosabb a művelődéspolitika aprópénzre váltása türelmes, kitartó, újszerű munkával. De ezekhez pénz is szükséges. Ilyenkor nyúlnak a művelődésiház- vezetők, munkatársak a közhasznú tanfolyamokhoz. Sajnos. tudomásul kell vennünk, hogy a művelődési célokra felhasználható pénzösszegek végesek. Helyes, hogy a tanácsok pénzügyi osztályai szorgalmazzák az ésszerű és célszerű felhasználást. A nézeteltérések rendszerint a túlhajtásból, abból a felfogásból származnak, amikor a művelődési intézményt összekeverik a termelőüzemmel. Ilyenkor már helye van a reklamációnak. Az egyik ütközőpont éppen a közhasznú tanfolyamok dőlAhány év — annyi cím PÉLDÁT MUTAT A KÉTSZERES IFJÚSÁGI SZOCIALISTA BRIGÁD A Nyíregyházi Almatárolóban 13 szocialista brigád dolgozik. Tavaly még csak 3 ilyen brigád volt. A kezdők, látva a régiek jó példáját, szorgalmas munkáját, nagy ambícióval kezdtek munkához. Ennek meg is lett az eredménye, hisz év végére 10 brigád nyerte el a megtiszteltetést jelentő címet. Előttük leggyakrabban a Vasvári Pál szocialista brigád áll példaként. Ez a kazánházi gépkezelőkből, liftszerelőkből, vízvezetékszerelőkből és jéggyáriakból álló 14 tagú brigád 2 évvel eEelőtt, 1968. januárjában alakult, Palotay Ferenc vezetésével. Kezdetben nehezen mentek a dolgok. Ha egy gép meghibásodott, éjjel is be kellett jönni megjavítani. Ekkor többen húzódoztak ettől a munkától. Később azonban sikerült meggyőzni ezeket a dolgozókat a munka fontosságáról. Szabad idejükben készítették el akkor az asualó lebontásából visszamaradó, földben lévő, kábelek kiszedését, és a jéggyárban meghibásodott gépek javítását. Ezeken a munkálatokon 7680 forintot takarítottak meg vállalatuknak. A vállalat vezetői jó munkájukért jutalomban részesítették a brigád minden tagját. Palotay Ferenc brigádvezetőt Kiváló dolgozó jelvénnyel tüntették ki, a többiek 3—300 forint jutalomban részesültek. 1968. második felében a fűtésszerelői munkákon négyszáznegyven órát dolgoztak társadalmi munkában. Ebben az évben a brigád együttes vállalása meghaladta a 150 ezer forint írtéket. A brigád minden tagja részt vett a szakmai továbbképzésen, ahol a fűtés- szereléssel kapcsolatos dolgokat tanulták. Tavaly az év elején Mach- nyik János szaktársuknak a feltörő talajvíz miatt erősen megrongálódott a háza. A brigád 16 nap dolgozott a ház helyreállításán. A szaktanfolyamokon Gyetvai Mihály, Berecz Miklós kazánfűtésből tett sikeres vizsgát, míg Kapás Sándor és Liskány Bálint felsőfokú kazánkezelői képesítést szerzett. Ezeket a dolgozókat rendszeresen segítették a tanulásban, nagyban hozzájárultak a gyakorlati képzésükhöz. Másodszor is teljesen megérdemelten nyerték el a szocialista címet. Most újításon dolgoznak, egyiket, a desztillált víz előállításához szükséges gépet, már elfogadták. Jelenleg ezzel végzik a víz tisztítását. Az árvíz idején egy dolgozójuk, Márton Gyula háza erősen megrongálódott. Munkatársai 2—2 napi munkával vettek részt a helyreállításnál. Kapás Sándor és családja két Szamos menti gyereket látott el az árvíz idején két hétig. A brigád tagjai rendszeresen látogatták a két gyermeket, ruhaneművel ajándékozták meg őket. Szabad szombatokon most szerveznek munkát az árvízkárok helyreállításánál. Vállalásaik között első helyen szerepel a nemzeti jövedelem egyszázalékos növeléséhez való hozzájárulás. Ebben az évben munkájukkal harmadszor szeretnék elérni a szocialista címet. B. D. A bnj megint a kettős- seggel van. Egyrészt a k-aif séggazdálkodáf miatt tt- tonzik a művelődési intézraetnreendt: °Iyan ^lyar^obevéte£ ,ZZenek’ amel>-ekből bevetele lesz az intézménynek. Másrészt, rossz szehi me nezik a felettes művelőkit' MZrek ,a tanfolyami ,.fit-^ d ßennek érzik a mű velodesi munkától. Néhány kellemetlen tapasztalatuk i! szinte^5 Sgyes hel^ken holtak M(bl tanfolyamokat noztak Ietre, amiből sem az vőtfnlkenynek' sem a résztve- ZS* lett hasznuk, legfeijebb a tanfolyamok vezetőinek. Ezek valóban nem megengedhető kísérleti” rontják a művelődési ház temoÍfiyet’ becsaPJák vagy ^ a tanfolyamok hallgatóságát. Ezeknek igadélhez™”' kÖZÜk 3 műveiőta|ífTCSak, Uyen közhasznú ban Rak Vannak azon" ban. Rakamazon, Kisvárdán, taltuk legutóbb, hogy az ötletes elmenyszerű foglalko- zasok meHett megtalálják a módját a kulturális nevelésnek is. Irodalmi felolvasásokkal színesítik a szabó-varró tanfolyam olykor egyhangú- nak tűnő óráit. A gépíró tanfolyamon a magyar nyelvhelyességről, az anyanyelvről, a gépkocsivezetői tanfolyamon a közlekedés erkölcsi problémáiról, az anyák iskolájában a szülők felelősségéről tartottak rövid ismertetőket. De kifogyhatatlanok az ötletekben a művelődés munkásai, akik nem „melléküzemágként” kezelik a közhasznú tanfolyamokat, hanem azok sajátosságaiból kiindulva egy kis pluszt is nyújtanak a résztvevőknek. Ezeken a helyeken nem kell attól félni, hogy a járáSj vagy megye a fejükre koppint. Ahol viszont kiadják a tanfolyamokat albérletre, nem gondoskodnak a színvonalas oktatásról, rendről, fegyelemről, szakképzettséget nyújtó bizonyítvánnyal hitegetik a hallgatóságot, - s eszükbe sem jut, hogy a szervezeti formát egy kis művelődéssé is „megízesítsék” — ott mái szükséges a tiltó szó. A közhasznú tanfolyam akkor lehet életképes, ha valóban a közönség hasznára válik, általános szakmai műveltségét, speciális igényeit gyarapítja.’ P. G. A szociális alap felhasználása a kállósemjéni tsz-ben Majdnem egyidőben két idős emberpár ünnepelte nemrég meghitt családi örömök között aranylakodalmát Kállósemjénben. Ferenczi Sándor és Tóth Mihály voltak az ünnepelt „új vőlegények”. Mindketten az Uj Élet Tsz érdemes tagjai. A közös gazdaság pénzes borítékot ajándékozott az aranylaikodalmas párnak. Az öregeknek ingyen szántás, szállítás Nem rossz tsz a semjéni Uj Élet. Tagságának, vezetőségének jól összehangolt igyekezete meghozza a maga gyümölcsét. A hétszázöt holdas- gazdaságban múlt évben 5,3 millió bruttó bevételt értek el, s a tagság hárommillió-ötszáz- hatvanezer forint értékben részesedett. Bőven jut ebben a tsz-ben a közismert szociális-kulturális alapra is. 42 nyugdíjasa, illetve öregségi járadékosa van a tsz-nek, a tagság 19 százaléka. Egyesek készséggel és jó akarattal dolgoznak még a közösben. Idős Bokri Mihály 78, Ferenczi Sándor (az aranylakodalmas) 160, Metercsik József 74. Szabó József 117, Terdi Illésné 95 munkaegységet szerzett az év első felében. Jó kiegészítés ez a rendszeres havi járadékhoz. (Múlt évben — természetbeni prémiumokkal együtt 101 forintot ért egy munkaegység, s ezt idén is biztosítani akarják.) A tsz az öreg tagok háztáji földjét megszántja, beveti, elvégzi a gépi kapálást és a termés hazaszállítását. Megadja a területekre a szükséges mú- trágyamennyiséget. Mindezt teljesen díjtalanul. Több tízezer forint költséget jelent ez a szociális alap terhére. S idén már egy alkalommal külön készpénzjuttatásokat is adott a tsz idős tagjainak. Ifúsvétra 300—400 forint ko- zötti összeget. Táppénz, házassági segély Legutóbb Barabás Károly- né növénytermelő kapott öt hónapon át szülési segélyt a tsz-től. (Igénybe veszi a kétéves gyermeknevelési idő letöltését is.) S ez idő szerint Papp Ernöné van szülési szabadságon. Az idei táppénzkimutatáson huszonkét bejegyzés van. Ez is közvetlen a tsz pénztárával kapcsolatos. Idén az első fél évben 12 600 forint üzemi táppénzt fizetett ki a tsz. Napi átlagjuttatás személyenként 80—90 forint közötti. A szociális, kulturális alap használata egész sor dologra terjed ki. Katonának bevonuló fiúk félezer forint „útravalót” kapnak. Férjhez megy a tsz- tag lány, nősül a fiatalember, azok is kapnak ajándékot. Készpénzben. Ennek összeg« 400—600 forint közötti. De lehet ezer forint is. Ennyit kapott például Tarr Bálint az esküvőjére. Az a mérték: melyik fiatal mennyi ideje tagja a tsz-nek és egyáltalán milyen eredményes a munkája, a magatartása. A tsz anyagilag is támogatja a sportot. Idén már négyezer forintot adott erre a célra. A tagság munkája után járó juttatások értékének 2 százalékát hagyja szociális, kulturális alapra. Emberek, a ősz tagjai, a falu veszi közvetlen hasznát. Asztalos Bálint Fordított logika Régi igazság, s minden valamire való kereskedő vallja, hogy a legjobb üzlet a nagy forgalom — kis haszon. Számokban kifejezve: a kereskedelmi cég elad mondjuk tízezer üveg málnaszörpöt darabonként egy forint negyvennégy filléres haszonnal, s keres a bolton összesen tizennégyezer-négyszáz forintot. Míg az, aki a kis forgalom — nagy haszon elvén kereskedik, elad ezer üveg málnaszörpöt. darabonként kettő forint ötvennégy filléres haszonnal. Az általános iskola alsó tagozatába járó gyerek is könnyen kiszámíthatja, hogy ez esetben a vállalat haszna a málnaszörpforgalmon kétezer-ötszáznegyven forint. A formális logika szabályai szerint tehát az előbbi esetben járt jobban a kereskedő. Nem beszélve a fogyasztóról, akinek azután csakugyan nem mindegy, hogy melyik irányzat kerül ki győztesen. Ezek után lássuk a tényt. A Nyíregyházi Konzervgyárnak volt négy vagon málnaszörpje, s el akarta adni. Gyorsan és kedvezményesen. Tárgyalt és megállapodott a várost és megyét is ellátó Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalattal abban, hogy a 14,80-as szörpre negyvenszázalékos kedvezményt ad, de csak akkor, ha a fogyasztóhoz is nyolc forint kilencvenes üvegenkénti áron kerül a szörp. A nagyker ezt visszaigazolta, tudomásul vette. A gyártól elment az áru, rajta az új fogyasztói ár, azonkívül az is, hogy „árkedvezményes”, nehogy manipulálni lehessen vele. Ezek után jött a szombati nap, amikor Nyíregyházán már árusították a szörpöt. A gyáriak elégedetten látták, hogy a szörp ára nyolc kilencven a Csemegében, s az ÁFÉSZ-áruházban, de tíz forint a kisker-boltokban. A megyei élelmiszer kiskereskedelmi vállalat már nem elégedett meg az egynegyvennégyes haszonnal, rátett még egy tízet. Ezen a műveleten méltán bosszankodik a gyár, amely valóban vállalt kockázatot, míg a kisker csak azt, hogy a megállapodásban szereplő árat áthúzta, s tíz forintot írt a helyébe. Döntsön tehát a fogyasztó: miért van szüksége egyedül a kiskereskedelmi vállalatnak arra, hogy így értelmezze a szabadáras rendszert? KOPKA JÁNOS Dirk és társai Csomag viszi a gyerekeket, nem fordítva, amikor a nyíregyházi nagyállomáson feláhelődik öt kisfiú a kék expressz negyedik kocsijába. Sorban, ritmikusain. A fejük világít. Hans Christian Buchtz is szőke, Peter még szőkébb, Wolfram a „legszőkébb”. S Dirk még fokozni tudja rövidre nyírott haján a szőkeséget. A falusi arcú Berndnek pedig olyan a hajszíne, ami gyakorlatilag már nincs is, valami tej hab, enyhén okke- rezve. A színskála sorrendjében ülnek. Egyedül Hans Christian városi gyerek, magdeburgi. A többiek minő a környékbeli falvakból jöttek két hétre Szabolcsba Salzwederből, Barklenből. Rottmerslenből és Strassz- furtból. Ennek ellenére van oennük valami öntudat, mely valamennyiüket idősebbé teszi 12 évüknél. (Csak Hansi 13, de őt már a szép lányok érdekelték legjobban a sóstói strandon. így mondja, mert úttörő sohasem hazudik.) A magdeburgi Ernst Thälmann pionircsapat 30 gyereke közül valók. Szabolcs vendégszeretőt élvezték idén is Nyíregyházán. Helyettük ugyanennyi szabolcsi gyereket látnak vendégül a mag- deburgiak. Micsoda csomagokkal utaznak ezek a kisfiúk! Felnőttnek is elég volna. A mamák úgy látszik ellátták őket egy expedícióhoz is elegendő felszereléssel. Berndé is nehéz. Hans Christiané a legnehezebb. A csomagokat nagyságuk sorrendjében teszik fel. Mi tetszett a legjobban Nyíregyházán? A víz! — kiáltják kórusban. (Egy német usfiúnak csak jéghideg vizekben van alkalma fürödni.) És Magyarországon? Kiderül. hogy a miskolc-tapol- cai tavas barlang, a tokaji hegy, az egész borsodi kirándulás, úgy ahogyan volt. Az alföldi táj hidegen lagyja őket. Ludast „olyasnak”. Jön egyik vezetőjük. szétadagolja a tízórait. Sorban hatalmas adag kolbászt és szalámit. Dirk kiosztja a papírszalvétákat sorban. Wolfram kenyeret szel sorban és Peter oldal- zsákjából már elő is került a háromliteres műanyag kulacs a friss vízzel. . Sorban isznak. Egy utas megmutatja a Fülest. Egyperces rejtvények vannak benne. Lefordíttatják a szöveget és versenyt fejtik sorban. Mindig Dirk nyer, leviszi rekordját 48 másodpercig. De aztán, amikor feltűnik a vonat mellett a gödöllői dombvidék, a gyerekeket már nem lehet levakarni az ablakról. Apró emberkék, hát úgy segítenek magukon, hogy felállnak az ülésekre. Természetesen előbb levetik cipőjüket. Ott állnak szép sorban az ablak alatt és remekül megosztoznak öten az egyetlen ablakon. Sorban. A friss nyári szél az arcukba vág. Lesült arcuk is kipirult, amikor az első villamosok autóbuszok jelzik a nagyváros közeledtét. A Népstadiont rögtön megismerik. Lekerülnek a hatalmas bőröndök sorban, befűzik a cipőket sorban és Hansi —. akit már a lányok is érdekelnek —, Peter, a vízfelelős, Dirk, aki örökké visszavágyik Tapolcára és a Sóstóra, Wolfram, a második legjobb rejtvényfejtő, no meg Bernd, kétségen kívül Közép-Európa leghirtelenszőkébb gyereke, izgatottan készülnek a magyarországi kaland utók - Két napjára Budapesten. Sorba állva várják, mikor áll meg az expressz a Keletiben. Csak egy szál margaréta maradt utánuk a négyes kocsi második fülkéjének kis asztalkáján. Ejnye, ejnye. Alig hervadó szál virág, olyanféle. amit a Széna téri piacon árulnak. Mindegyik gyereknél volt egy' kis csokor belőle. Ördög tudja, hogy maradt ez az egyetlen. Egy biztos: nagy izgalomnak kellett annak lennie, ha egy rendes kis pionír megfeledkezett róla, hogy a gondosan összehajtogatott papír- szalvéták után a szemétgyűjtőbe dobja. A kis emberkék energiájából tellett annyira, hogy ezt a nagy izgalmat elrejtsék. De a virág árulkodik, (geszteiyil
