Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-30 / 203. szám

KELET-MAG Y ARORSZAO WT9. araguszttís 59. I Atari CSALÁD — OTTHON Kinek, mi illik? Nagy divat a kötött, horgolt holmi, legyen az ruha, kosztüm, kabát, pulóver, s a legtöbb nő nagyon szereti is. Am akik egy kissé molettebbek, akik akarva nem akarva néhány felesleges kilót magukra szedtek, gyakran csak fá­jó szívvel nézegetik a kirakatokban a sok szép kötött, hor­golt portékát. Vannak akik ugyanis azt mondják, és azt vallják magukról is kissé elkeseredetten, hogy nekik sem a kötött ruha, sem a kosztüm nem áll jól, mert erősítenek, s még kövérebbnek látszanak benne, mint amilyenek a valóságban. Igaz volna mindez? Válaszért Küzdy Éva tervezőhöz fordultunk, aki ezen a területen elismert szaktekintély. — Kötött ruhát mindenki hordhat. Ez nincs alakhoz, vagy korhoz kötve, de hogy előnyös-e, az a gyártási, készí­tési módtól, a fazontól és a színtől is függ. Amikor a gyár­tási módot említem, arra gondolok, hogy a nagy szemű, durva kötésű, vagy horgolású ruha és kosztüm valóban erő­sít, különösen ha a színe világos. Ezért telt alakúak in­kább finoman kötött vékony ruhát csináltassanak, vagy vásároljanak és lehetőleg sölétebb tónusú színben, méret­ben pedig mindig akkorát, hogy az ne feszüljön az alak­ra. Magas, sovány alakon viszont jól mutat a vastagabb kö­tésű, világos színű ruha és kosztüm is, melyek valóban előnyösen erősítenek egy kissé. — Az új modellek között sok kötött nadrágkosztü­möt is láttunk. Ezek viseletére mit tanácsol? — A nadrágkosztüm minden változata nagyon diva­tos, de ennek a viselete függ a kortól is (inkább a fiata­labb korosztálynak való) és az alaktól, testmagasságtól is. Alacsony, molett nőknek nem ajánlom. Nekik inkább kis­kosztümöt ajánlok hosszított kabáttal, vagy mellény-szok­nya együttest, szintén hosszított mellénnyeL — Milyen újdonságokat tervezett? — Tunikás-nadrágos együtteseket, mexikói ponchot, amely most nagyon divatos, nadrágokat hosszú kötött mel­lénnyel és sok-sok ruhát. Maxi ruhát, maxi szoknyát a fiataloknak, térden alul érő midit a felnőtteknek. Megem­lítem egyébként, hogy díszítőelemként nagyon divatos kö­tött ruhákon, mellényeken és kiskosztümökön is a népi hímzés, például a buzsáki. Szintén újdonság a kötött-hor- golt kombináció is. Terveztem például alkalomra olyan ruhát, amelynek oldala, hátrésze sima kötésű, s a horgolt csipke az elejét, vagy az alját díszíti. Divatos a fémszállal átszőtt, horgolt virágminta is, melyet a ruhán különböző helyeken alkalmazhatunk. — Hogyan gondozzuk a kötött ruhákat? — Legjobb tisztíttatni, mert a gőzpadon visszakapja formáját, de ha erre nincs mód, különösen a műszálasa­kat, alkalmas mosószerrel otthon is kimoshatjuk. Mosás után többszöri öblítés szükséges, s ne vállfán, vagy kötélen lógatva szárítsuk, hanem törülközőre fektetve. Szekrényben se lógassuk vállfán a kötött holmikat, hanem szépen összehajtva fekvő állapotban tartsuk. Még egy ta­nács : a kötött holmit ne viseljük napokon át egyfolytá­ban, kifényesedik, megkopik, elveszti formáját és testsza­got is kap. Hagyjuk pár napot szellőzni is. Jó tárolás, gondos használat mellett a kedvenc kötött holmijaink so­káig megőrzik frissességüket, eredeti formájukat (A. E.) Mftjrffcól poocho, fehér-plms-kék szfnösszeállítás­kaB. Tervezője magas, vékony nőknek ajánlja elsősorban. Két jellegzetes darab az újdonságokból: mintás kö­tésű együttes, maxi szoknya és hosszú mellény. Az egyes darabokat külön is viselhetjük: a szoknyát széles sima övvel és pulóverrel, a mellényt pulóverrel és divatos tra­péz vonalú nadrággal. Sima kötésű, karcsúsított szabásvonalé, fiatalos kö­töttruha. A csípővonaitol lefe.e a szoknyarész horgolt vi­rágmintákból álL Használjuk ki a gyümölcsszezont! Étrendünkből nem hiányoz­hat a gyümölcs és a zöldfő­zelék : az orvostudomány megállapította, hogy mind­kettő nélkülözhetetlen az egészséges táplálkozáshoz. Sajnos hazánk az egy főre jutó gyümölcs, és zöldségfo­gyasztásban még ma sem foglal el előkelő helyet a nemzetközi ranglistán. Még mindig aránytalanul sok szénhidrátot fogyasztunk. Vannak országok, ahol a gyümölcs főtáplálék: egyes tájakon az emberek főleg da­tolyát, fügét, banánt esznek. Nálunk ez természetesen túl­zás volna, az viszont nagyon is kívánatos, hogy étkezés után rendszeresen fogyasz- szunk gyümölcsöt. Vitaminok, sók A gyümölcs és a főzelék sok vitamint, különösen C- vitamint tartalmaz. Ez fo­kozza a szervek ellenállóké­pességét, hiánya pedig sú­lyos betegséget, skorbutot okozhat, kihullanak fogai, a beteg ínye vérzik, vérsze­gény, csontjai könnyen tör­nek, stb. A skorbut ma már ritka betegség, de tél végén, tavasz elején envhe formá­ja itt-ott még előfordul. Leg­több C-vitamin — a citro­mon és narancson kívül — az almában, málnában, sza­mócában. ribizliben, körté­ben, szőlőben és a csipkebo­gyóban található. Sok C-vita­min van a paprikában, pa­radicsomban, káposztában és a burgonyában. Közismert, hogy a C-vitamin hőhatásra bomlik, de ha sok vízben főzzük a zöldféléket és fő­zés közben nem érintkezhet­nek levegővel, vitamintar­talmuk jelentős részét meg­őrzik. A gyümölcsök, zöldféleségek azért is fontos szerepet ját­szanak étrendünkben, mert a bennük lévő ásványi sók nélkülözhetetlenek a növeke­déshez és egyéb életműködé­sekhez. Ha ezek az anyagok hiányoznak, súlyos betegsé­gek lépnek fel. Egyes ásvá­nyi anyagoknak különleges szerepük is van, így például a paradicsomban. gyümöl­csökben, főzelékekben nagy mennyiségben található káli­um a szívizomzat, zavartalan működéséhez szükséges. a kalciumnak pedig, amelyet a káposzta, valamint a hüve­lyesek tartalmaznak nagyobb mennyiségben, fontos szere­pe van a növekedésben, a fo­gak és csontok kialakításá­ban. Az étvágy ger jesztő gyümölcslé A gyümölcsökben savak is találhatók, legismertebb _ a citrom-, a tej- és borkősav, A sav kellemes ízt ad a gyü­mölcsnek, a gyümölcslev ék­nek és fokozza az étvágyat. Rendkívül jó hatású, ha ét­kezés előtt megiszunk egy pohár paradicsomlevet. A savanyú gyümölcslevek meg­gátolják a káros bélbaktériu­mok elszaporodását. Régi ta­pasztalat, hogy a reszelt sa­vanyú alma megakadályozza a hasmenést, különösen nyá­ron. Savak mellett illóolajokat is tartalmaz a gyümölcs. Fi­nom illatuk fokozza az ét­vágyat, ezért isznak a beteg gyerekek szívesebben gyü­mölcslevet, mint vizet. Az sem véletlen, hogy a kanalas orvosságokat is könnyebb beadni a beteg gyermeknek — például málnaszörpben. Frissítő cukrok A gyümölcsök fontos ter­mészetes anyagai a gyümölcs- cukrok. Legtöbb gyümölcs­cukor a szőlőben, szilvában, almában, körtében vp~ 'z érett gyümölcsben 1 tesen több a cukor, éretlenben, vagy a t ben. A gyümölcscukor előnye, hogy sokkal köny- nyebben emészthető, mint más cukorfajták. Ezért frász-" nálja fel az orvostudomány a szőíőcukrot olyan esetek­ben, amikor a beteg szerve­zetének sürgős szüksége van cukorutánpótlásra. A szőlő­cukor különben a vérben iS állandóan jelen van; a szer-; vezetben erősíti az izmokat^ így a szívizmot is. Ez az oka, hogy a sportolók mér­kőzések után a gyors felfris­sülés érdekében sok édes italt isznak. A nyár vége, a koraősz a gyümölcsök gazdag választé­kát kínálja. Használjuk ki, mert a gyümölcsök sök-sok értékes tápanyaga, nélkülöz­hetetlen védőanyaga hozzájá­rul megfelelő ellenállóképes­ségünk, kondíciónk kialakí­tásához — a télre. Recep fék VELÖLEVES A sertés-, vagy marhavelőt hártyáitól megtisztítva, kevés vízben, néhány percig főzzük. A velő súlya körülbelül ne­gyed kilónyi legyen. Amikor a forró vízben kissé megpu­hult, deszkán finomra aprít­juk. 10 deka sampinyongom­bát a homokos részétől meg­szabadítva, alaposan meg­mosva, apró darabkákra vag­dalunk és kevés zsíron vagy olajon finomra vágott zöld­petrezselyemmel meghintve, puhára pároljuk. Utána liszt­tel hintjük meg és hozzáadjuk a velőt is, hogy együtt páro­lódjék tovább. Az egész masz- szát hideg vízzel feleresztjük, sót, késhegynyi törött borsot hintünk hozzá és felfőzzük Pirított zsemlekockával tálal­juk. LONDONI RAKOTTFILÉ 60 deka bélszint 4—5 centi- méteres darabokra vágunk és puhára verünk. A hússzelete­ket forró zsírban hirtelen süt­jük ki. Közben egy kis lá­basban 15 deka apró kockára vágott füstölt szalonnát üve­gesre sütünk. Tűzálló tálban lerakunk egy sor főtt, felkari­kázott burgonyát, ráterxtjük a kisütött húsfiiét, majd meg­hintjük kevés sült szalonná­val, és így tovább, rétegen­ként. A tetejére zsírban pá­rolt hagymakarikákat ra­kunk, végül meglocsoljuk 2 deci tejföllel, amelybe kevés lisztet keverünk, majd a sü­tőbe rakva az egészet rózsa­színűre sütjük. KARAJ IGLÖDI MÓDRA 80 deka karajt kicsontozunk és éles késsel az egybenha- gyott karajt középen átfúr­juk. Füstölt kolbásszal tölt­jük meg. Sütőben lesütjük, gyakran meglocsoljuk a lá­basba rakott zsírral és kevés vízzel. Amikor a karaj rózsa­színű és puha, 6—7 deka re­szelt sajtot összekeverünk egy tojássárgájával és 2 tojás keményre vert habjával. Ez­zel a bevonattal megkenjük a karajt és a sütőbe visszatolva néhány percen át felső lángon sütjük. Párolt zöldséget, és vajas morzsával meghintett, tejfellel meglocsol c kel virágéi tálalunk mellé. j

Next

/
Thumbnails
Contents