Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-29 / 202. szám

»w^isztiis JÁ inEtBT-M ACT ARÓRS2 k& s <m Újabb ösztönző Kedvezmény, OTP-kölctön aháztájinak A háztáji és egyéni gazda­ságok állattenyésztésének és hústermelésének növelésére, a tenyésztői és árutermelési tevékenység növelésére ed­dig is jelentős kedvezménye­ket adott az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt. Most újabb ösztönző módszert dolgoztak ki közösen az Országos Ta­karékpénztárral, a hústerme­lés fokozására úgy. hogy kedvezvényes kölcsönfeltéte- lekkel járulnak hozzá a te­nyésztési kedv növeléséhez, A7. önellátásra termelő ház­táji és kisegítő gazdaságok részére engedélyezett kölcsö­nök feltételei változatlanok maradnak. Ugyanakkor akik mezőgazdasági nagyüzemek­kel, vagy közvetlenül a fel­vásárló vállalatokkal terme­lési szerződést kötnek, abban az esetben az illetékes OTP- fiókoktól kölcsönt vehetnek igénybe, amely meghatározott esetekben elérheti az 50 ezer forintot is. Igényelhető kölcsön istál­lóbővítésre, helyreállításra, építésre, legfeljebb 5 éves lejáratra, továbbá állat- és takarmányvásárlásra, amit az OTP-fiókok az értékesítés várható időpontjáig adnak, valamint mezőgazdasági gé­pek és felszerelések vásárlá­sára. figyelembe véve az el­használódást, de legfeljebb 5 éves időtartamra. Ha valaki közös gazdasá­gon keresztül értékesíti ter­mékét, úgy előzetes megálla­podást kötnek, hogy a közös gazdaság megszervezi és se­gíti a tagok sertéstenyészté­si és árutermelési tevékeny­ségét, kezességet vállal a hi­telösszeg visszafizetésére, és kötelezi, magát arra, hogy a tag által felvett hitel utáni kamat 50 százalékát a tagnak visszatéríti. Ezzel szemben a tagnak arra kell kötelezettséget vál­lalni, hogy minden ezer fo­rint hite! után — a teljes összeg visszafizetéséig — évente egy darab hízott sertést átad az érvényben lé­vő szerződéses átvételi áron. Bartók-emlékiinnepségek Az átadásra kerülő hízott sertés mennyisége az 1970- ben értékesített sertéseken felül értendő. Ha az értékesítés közvetle­nül a vállalaton keresztül történik, a kamat 50 százalé­kát a vállalat is köteles megtéríteni. Amennyiben az OTP a hitelnyújtás feltétele­ként a termelő olyan enged­ményezését köti ki, hogy a vállalat a hitel törlesztésére az átadott sertés ellenérté­két, vagy abból egy megha­tározott összeget vonja le, a vállalat a termelővel kötött megállapodásban ezt rögzíti, és a levont összeget álutalja az OTP-hez a termelő szám­lájára. A kamatfizetési kötelezett­ség felének átvállalása fejé­ben a termelőnek ebben az esetben is arra kell kötele­zettséget vállalni, hogy min­den igénybe vett ezer forint után évenként legalább egy sertést átad a teljes vissza­fizetéséig. (b) Gyerek az utcán Az esemény színhelye: a A Bartók Béla jubileumi év alkalmával idehaza és külföl­dön sorra kerülő ünnepi ese­mények — emlékülések, hangversenyek, kiállítások, tudományos konferenciák, és színpadi bemutatók — előké­születeit vette számba a Bar- tók-emlékbizottság operatív testületé a Művelődésügyi Minisztériumban megtartott ülésén. A gazdag hazai program szeptember 25-én, Bartók Bé­la halálának negyedszázados évfordulója előestéjén kezdő­Show „Ne maradjon show nélkül megyeszékhely I” E7 egy moz­galom jelszava volt, s utol­jára hangzik el szombaton este. Akkorra a legutolsónak, Szabolcsorszég fővárosának is lesz showja. Szóval lesz egv műsoros szórakozóhelyünk. Akármi­lyen mini lesz, akármilyen kicsi lesz, akármilyen nehe­zen lehét majd látni a tán­cos leánykák formás idomait — mégiscsak miénk lesz ez a show. Akkor is a miénk tesz. ha egyesek majd arra panasz­kodnak, hogy milyen erkölcsi fertőbe zülleszti a romlatlan Kálvin téri ifjúságot a strip­tease. ha mások amiatt mél­tatlankodnak, hogy egy este miért csak két lány vetkőzik majdnem mezítelenre (és mi­ért csak majdnem), s őket is miért csak 6 percig lehet cso­dálni; hogy miért csak két énekes van, avagy miért pa­zarolják a pénzt, minek ide egyszerre két énekes is; hogy miért Kolumbiának hívják, minek ez a forró dél-ameri­kai lihegés. miért nem ne­veztük el a hűvös Krász’iá­ról, Szamosról, Tiszáról, jo­natánról. kisvárdal rózsáról, vagy megyénk más nagyjai­ról... Hogy miért bár (azaz ivó. pKntés) és miért nenn night club; hogy miért sütik rá bélyegként előre hogy bor­tanya. mikor úgyis az lesz magától; hogy erre van pén­zünk. aztán meleg kolbászt bezzeg sehol nem tudunk ad­ni a kedves vendégnek: hogy másutt még rendes poharat se kar a presszóba tévedt utas, itt meg elegánsak aka­runk lenni... Egyesek szerint túl drága lesz az éji kikapcsolódás eme szentelve, s nenmsak a lá­nyok vetkőznek pőrére, ha­nem a vendég is (ftzetAóin- Céri sugallatra); mások sze­rint túl olcsó, s ha kiszorul­nak a városi kocsmákból a szesztestvérek, ide folyamod­nak majd... Kinek lesz e vitákban iga­za'’ Az majd elválik... K. I dik. Az emlékbizottság Ilku Pál művelődésügyi miniszter elnökletével ünnepi ülést tart a Magyar Tudományos Aka­démián, ahQl a zeneszerző kortársai méltatják a nagy magyar zeneköltő életművét. Ugyanezen a napon a fővá­rosi tanács, a Zeneművészeti Szövetség és a Hazafias Nép­front koszorúzási ünnepséget rendez Bartók Béla emlék­táblájánál a Szilágyi Dezső téren. Elhelyezik a megem­lékezés virágait a baráti or­szágok zeneművész szövetsé­geinek képviselői is. Este az Erkel Színházban Bartók díszhangversennyel veszi kezdetét az a koncert­sorozat, amelynek keretében 40 alkalommal neves külföldi és magyar karmesterek, elő­adóművészek, együttesek tol­mácsolásában hangzanak fel Bartók művei. Az Erkel szin- házbeli gálaversenyt szinte az egész világ egyenes adás­ba élvezheti: sugározza az Eurovízió és az Intervízió is. Szeptember 26-án nyílik meg a Bartók életét, munkás­ságát bemutató reprezenta­tív kiállítása a várban, a Tör­téneti Múzeumban. Este az Állami Operaházban Bartók három színpadi műve — a Kékszakállú herceg vára, a Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin — a legkiválóbb magyar műve­szek előadásában, felújításá­ban kerül színre. Kiemelkedő zenei eseményre kerül sor szeptember 26-án a Zeneaka­démián is. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus ze­nekarát Lehel György kar­mester vezényli, közreműkö­dik Kovács Dénes hegedűmű­vész. A műsorban Bartók He­gedűversenye és Concerlo-ja hangzik el. halászcsárda előtti utcarész Nyíregyházán. Egy nayjan jól öltözött, tiszta, nagy, ke­rek szemű fiúcska, lehet úgy 4 év körüli, félve lépdel fel a lépcsőn. Idegen neki a terem­ből kiáradó vegyes bűz, ijesz­ti a félhomály is. Lépdel, a fal mellett, kapaszkodva. Az­tán elmúlik néhány perc. A kisfiú kifelé jön. De már nem egyedül. Nagydarab, szőrös, gondozatlan embert támogat. Olyanok, mint Dávid és Gó­liát. Az ember diilöng, a kisfiú lábába kapaszkodva próbál segíteni rajta. És közben csak ennyit ismételget: — Beteg vagy, Édesapám? Nagyon beteg vagy? Hangja aggodalommal teli. Az apja mcg-meginog. félre­lép, botorkál. A járókelők fi­gyelik a jelenetet, sokan a fiúcskát sajnálják, sokan az apát szidják. A magánügybe senki nem availcozik bele. Mennek, a fal mellett. Az apa és fia. A kisfiú, akinek tiszta a szeme, és még van hite. — Beteg vagy, Édes­apám? A kisfiú, aki még nem índja, hogy apja nem beteg. Még annál is rosszabb. Részeg. Törvény nincs, ami alkalmazható. Magánügy. Va­lóban az lenne a lélakmer- gezés? A kisfiú hazakisérte az apját. Mert szerelte. Mert még nem tudta az igazat. B. L. Amikor New York köz­ponti pályaudvarára értek, úgy döntöttek, hogy a nagy összegből valamennyit ki­vesznek, a többit pedig tás­kástól beteszik a poggyász- megőrzőbe. Hívtak egy taxit, majd a Covefnen Clinton szállodába hajtattak. A két legjobb szobát bérelték ki. —• És most pihenni akarok — közölte Dasch Burgerrel, aztán leheveredett az agyra • Másnap, a megállapodás szerint kimentek a pályaud­varra és találkoztak a többi­ekkel. Itt megegyeztek, bogi­amig be nem érkezik a má­sodik csoport., minden délben ugyanitt találkoznak Üasch ■ délután azt javasol­ta Burgemek, hogy menje­nek el a legelőkelőbb szállo­dába, a Waldorf Astoriába, s ott vacsorázzanak. Burger mindenben bennevolt. Már javában iszogattak, amikór Dasch egyszer csak kikéit Hitler zsidóellenes politiká­ja ellen. Burger először nagy szemeket meresztett rá, de aztán ő is sejtetni engedte, hogy már neki is völt né­hány kellemetlenségben ré­sze a Gestapónál. Ekkor Dasch hirtelen a következő­ket mondta: — Rendben van! Kijelen­tem, tekintet nélkül a múl tadra, hogy nem tartalak igazi nemzeti szocialistának! De tudod mit? Játsszunk nyílt kártyákkal. Tulajdon­képpen miért, csatlakoztál a csoporthoz? Mert azt már Hiányzik a kifli és savanyú a tej Az ellátásról tárgyait a nyíregyházi tanács kereskedelmi állandó bizottsága Időszerű problémáról, a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat beruházásainak meg­valósításáról és a tej-, vala­mint a kenyérellátás helyze­téről tárgyalt Nyíregyházán a városi tanács kereskedelmi állandó bizottsága. A vendég­látóipar folyamatban lévő és tervezett beruházási-korsze­rűsítési munkáiról a vállalat igazgatója számolt be. Ezt követően az ellátás helyzeté­ről, különösképpen a tej és kenyér minőségéről, illetve a folyamatos ellátás terén szükséges tennivalókról foly­tattak eszmecserét az ülésen megjelentek. Sorosat os sserzödésssesiés Mint az a vita során ts elhangzott; a kenyérellátást illetően az utóbbi években jelentős a minőségi javulás, de nem kielégítő a szállítás gyorsasága. Ennek következ­tében az áru nem érkezik meg frissen a boltokba. Kü­lönösen vonatkozik ez a sü­teményellátásra. A tejbol- tekban, reggelizőkben egyre gyakoribb a panasz; sok esetben egyáltalán nem tud­nak a reggelihez süteményt adni, mert a sütőipar soro­zatosan megszegi a szerző­désben vállalt szállítási üte­met. Csupán egy példa a sok közül; az élelmiszer kisker 73-as kenyérboltja keddre 8 mázsa kenyeret rendelt, a megállapodás szerinti üteme­zéssel. A nyitáshoz azonban csak 1 mázsa kenyeret szál­lított ki a sütőipar, majd délután fél három órakor vittek ki újabb másfél má­zsát és este a bolt — saját kocsi igénybevételével — maga gondoskodott a kenyér kiszállításáról, hogy a vá­sárlókat ki tudja szolgálni. Ugyanezen a napon a gumi­gyári élelmiszerbolt panasz- könyvéVe a következő be­jegyzés került a dolgozók ré­széről : „Lehetetlen állapot, hogy a reggelihez nincs sü­temény'’. Tény az, hogy a helyzet a belvárosban — a sütőipari elárusító boltok megnyitása óta — lényegében javult, a kiskereskedelmi boltok ellá­tásában viszont visszaesés következett be. Különösen nagy probléma ez a városi üzemekben, ahoL több ezer munkás szerzi be a minden­napi kenyerét. Miért nem lé­tesít a sütőiDar ezeken a helyeken külön boltokat? Miért csak a belvárosban, a sütőüzemekhez közel gon- gondoskodik a kisker élel­miszerboltok rovására — a minőségileg 15 jobb árukról? Viták napirenden Az ülésen minduntalan visszatérő kérdések voltak ezek. A sütőipar — ahelyett, hogy a folyamatos szállítás megszervezésére helyezné a fő hangsúlyt — a kétségtele­nül kifizelődőbb saját eláru- sításra törekszik. Jó ez vi­déken és megfelelne a sok munkást foglalkoztató üze­meknél, de nem a belváros­ban, ahol a kereskedelem is megfelelő feltételekkel ren­delkezik az áru fogadásához és az árusításhoz. Ez az irányzat csak hellyel-közzel, de nem mindenütt szolgálja a vásárlók érdekeit. Időszerű volt a tejellátás problémáinak felvetése is Mind a kiskereskedelem, mind a vendéglátó részéről általános volt a vélemény; ..5 éve nem volt annyi problé­ma a tejellátással, mint 1970- ben'\ Szinte napirenden van­nak a viták a tejipar és a kiskereskedelem között. Fő­leg a tej, tejföl minőségét illetően. Egyre több vásárló él panasszal, s viszi vissza a7 összement, forralásra al­kalmatlan tejet. A kereskedelem azzal ér­vel, hogy a tejipar már ma­gas savfokkal szállítja ki a tejet, nem hűti le eléggé, így a boltban a reggelizés után megmaradó pár kanna tej még hűtés után is meg- savanyodik. A tejipar vi­szont azt állítja, hogy a boltok nem rendelkeznek megfelelő hűtőkapacitással, emiatt romlik a tej minősége. Éppen a terméketlen, eredmény nélküli viták meg­szűntetése érdekében nemrég közösen végeztek egy vizsga, latot. Megállapították, hogy a tejipar a nyári hónapokban már a begyűjtöhelyekről nagy savfokkal szállítja be az üzembe a tejet. Ugyan­akkor a boltokba való kiszál­lítást platós kocsikkal oldj» meg. Tavaly erre a célra termoszkocsit használtak, ezt azonban — a magas bérleti díj miatt — az idén lemond­ták. Reklamációk — hiába A tejipar — a korábbi gyakorlattól eltérve — csak különböző feltételek esetén hajlandó visszavenni a köz­vetlen fogyasztásra már al­kalmatlan, de feldolgozásra még jó tejet. Elmondották még, hogy az esetek többségében a bol­tok, illetve a vállalat írás­ban reklamál. Újabban azonban még választ sem kapnak rá. Tóth Arpá4 Szervezés óh! Csütörtökön a nyírb átori járásban tanácsi és ke­reskedelmi szervek megszervezték, hogy szombaton — augusztus 22-én — 350 dolgozó menjen segíteni az ár­víz sújtotta területeken az újjáépítési munkákat. E számból húsz ember jutott a Vastömegcikkipari Válla­lati a, s a terv az volt, hogy szombaton reggel kell ne­kik jelentkezni Fehérgyarmaton. Villámgyors akció, és segítőkész emberek — így jellemezhetnénk eddig a történteket. Mert az emberek valóban segíteni, dolgozni — és természetesen keresni — akartak, s szives örömest jelentkezett a húsz dol­gozó. A megbeszélt időpontban ott is voltak Fehérgyar­maton, ám a TÜZÉP-telep vezetője megkérdezte tő­lük: — Miért jöttek? Mert munkát nem tud adni. Ha már ott voltak, mégis körülnézlek, mit lehetne csinálni és szereztek is 16 vagon téglát. Ezt gyorsan kirakták, gyakorlott em­bereknek meg se kottyan. (Még ha a sok állásidőt is odaszámítjuk, ám az egy másik téma lenne.) És aztán azt kérdezték: ezért kellett nekünk ideutaznunk Nyír­bátorból? Igazuk van, jogos a kérdés. Mi történhetett? Sem­mi egyéb, minthogy az akciót valahol valaki lefújta már pénteken, csak — ismét valahol valaki — elfe­lejtette erről értesíteni a VTV-et. (Mindenki más érte­sült.) Ezért ment fölöslegesen a húsz ember Gyarmatra. Hétfő reggelre aztán 11 embernek elment a kedve a fehérgyarmati úttól és csak kilencen indultak. Tud­ják ők, hogy nem azok tehetnek a csodálatos pénteki szervezésről, akiknek újjá kell építeni a házukat. — mégsem vállalkoztak újra. Apróság, kis szervezési hiba — mondhatná vala­ki. Szerintünk is csak ennyi Am a hatalmas újjá­építő akció sikere uyeu apró hibácskákon Is múlik, — még Nyírbátorban is. KUN ISTVÁN tüdőm, nem azért, hőgy a birodalomnak szolgálj Burger zavarodott, lett, s nem tudta, mit válaszoljon parancsnokának. — Hallgass ide! — foly­tatta Dasch, — Én mindent tudok rólad. Itt van a fő­iemben a rólad összeállított titkos dosszié minden adata 1923-ban meggyőződése» hit­lerista voltál. Később azon­ban felhagytál a dolgokkal, s meglógtál. Először Milwau. keebe mentél, aztán Detroit ba, s Ott állást vállaltál. Azt is tudom, hogy szolgáltál az amerikai hadseregben, akár­csak én. Később visszamen­téi Németországba, SS-katőna lettél, de eg),me jobban meg­gyűlt a bajod a Gestapóval, mert bírálni kezdted a ná­cikat. Még valamit tudok: azt, hogy eszed ágaban sincs Visszatérni Németországba; amerikai rokonaid vannak, s itt akarsz maradni! Ja, igen, észrevettem azt is, hogy egy cigarettásdobozt meg egy ko­nyakospalackot hagytál a parton. Korántsem lepődnék meg azon, ha nem akarnád, hogy sikerüljön az akción]:. Ebből arfa iS következtetők, hogy távol áll tőled a szán­dék, miszerint az USA-ban bomlasztó tevékenységet vé­gezz. Hát idehallgns: tőlem is távol áll minden ilyen szándék. Burger halálosan izgatott lett, s tágra meresztett szemmel nézett Daschrá. aki­nek a parti őrhöz intézett szavai jutottak az eszébe: .Hamarosan hallani fog ró­lunk. Mégpedig Washington­ból!” És még inkább megdöb­bent, amikor Daích kijelen­tette: — Amint befejeztük a va­csorát. meg innen az étte­remből telefonálók az FBI New York-i kirendeltségének. Jelentem nekik, hogy négy társammal együtt partrí szálltam, azzal a feladattal, hogy szabotáljuk az Egyesült Államok alumíniumgyártá­sát, De azt is megmondom nekik, hogy Csak Edgar Héo~ werrel állok szóba Hallottad, amit mondtam annak a par­ti őrnek? Komolyan gondol­tam. Mindent kitálalok a® FBl-nek. Mindent megteszek, amit csak tudok, hogy az USA jól befütsön annak a náci bandának. No®, nyilat- koz, mért amint látod, éa kiteregettem előtted a kár­tyáim. Te milyen megoldást választasz? Burger szinté megdermedt mindattól, amit. Dasch közölt vele. Mert szívé szerint ugyanezt tette volna, amiről a parancsnoka beszélt. vi­szont félt. hogy a nácik oda­át megtudják, s akkor két centet sem ér az életük! (Folytatjuk! Szabó László — Sólyom józsef: Kémek <* büvárhején m i

Next

/
Thumbnails
Contents