Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-27 / 200. szám
«. AM KELET-MAGYARÖRSZAÉ? í§*70. augusztus Tf. Korunk mezőgazdasága Nyitás előtt a vásár Sem méretedben, sem jelentőségében nem volt még ilyen mezőgazdasági vásár Magyarországon, mint amilyen augusztus 28-án nyitja meg kapuit látogatói előtt. Az utolsót 1967-ben tartották. - Miben különbözik a mostani, sorrendben 67., az előzőktől? Mindenekelőtt az érdeklődés növekedésében. A három év előtti vásár területét 3 és fél hektárral nagyobbí- tották meg. Ismét 20 százalékkal több gazdaság és üzem kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy bemutassa eredményeit. A növénytermesztési eredménybemutatókna 610, a kertészetiekre 972, a tenyészállatok eredménybemutatóira 2862, az élelmiszeripariakra pedig 547 elfogadott jelentkezés történt. Kutatási eredményekkel 237 jelentkezést fogadtak el. A legutóbbi vásáron nem volt semmi bemutatás az erdészet és a faipar részéről, most van. Egyetlen műszaki újítást és újdonságot sem mutattak be három éve, most 108 ilyen van. A három év előtti vásárnak 1 millió és 200 ezer látogatója volt. Most legalább másfél milliót várnak, de lehet, hogy a szépnek ígérkező ősz a négy hét során kétmillió látogatót is odavonz. További jelentős változás, hogy a múlt vásár 38 nagydíja helyett, idén 48 lesz, amit kiadnák, a múltkori 16 teljesítménydíj helyett most 29-et. Ezenkívül az I, II, és III. díjak számát 1273-ról 1800-ra emelték. Nagyon rangos díjaiknak ígérkezik a 8 miniszteri vándordíj is, melyek közül hármat termelő- szövetkezet, kettőt állami gazdaság, kettőt élelmiszer- ipari üzem, egyet fagazdaság kap. Talán a legfontosabb újdonság a kiállítás nevében egy új betű. Az OMÉK-ből a harmadik betű az élelmiszeripart jelenti, mely most először nem vendég, hanem házigazda a „vásáron”. Ezt több bemutató hangsúlyozza is: pl. „vertikumban”, azaz termelés és feldolgozás összefüggésében mutatják be az élelmiszer-gazdaság tejjel foglalkozó részét. Az istálló mögött, ahol a fejőgépeket lehet működés közben látni, nemcsak csövek vezetnek, hanem fedett folyosó is a szomszédos tejfeldolgozó üzembe, melynek tágas folyosóján üvegfalak mögött a nézők szeme láttára történik a tej feldolgozása. Hasonló, összefüggéseiben bemutatott tevékenység, a megfelelő gépekkel a kenyérgabona feldolgozása is. Nagyon jelentős eredmény, hogy 7 európai szocialista ország tart nemzeti bemutatót a vásáron. Ezenkívül 8 tőkésországból összesen 28 kiállító jelentette be a részvételét. A külföldi kiállítók által igénybe vett terület 10 ezer négyzetméterrel nagyobb mint 1967-ben, vagyis háromszor akkora. Pontosan háromszor annyi; 35 ezer négyzetméternyi területen mutatják be termékeiket a hazai kiállítók is. Mégpedig a legkorszerűbbet! Az új mezőgazdasági technika parádéja is a kiállítás. A Mosonmagyaróvári Gépgyár először mutatja be a Lajta ekecsaládot, mely különösen alkalmas a D4—K/B és a Dutra 4404-es traktorokhoz. A hagyományos géptípusoknak is számos fejlesztett változata jelenik meg a kiállításon. így az MR talajmarógépek különféle speciális változatai, az XT tárcsásboronák legújabb típusai, a TTV—32 tárcsás-csoroszlyás sorvetőgép és az UKVM műtrágyaszóró adapteres kukoricavető gép. A kertészeti gépek közül legérdekesebb a HUNGÁRIA Rekord manipuláló gépsor, mely óránként 7 tonna gyümölcs osztályozására és csomagolására képes. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár területén láthatA KUTATÓ SZEMÉVEL: Az iregszemcséi takarmánytermesztési rendszer hasznosítása a Szamos közben Az AGROTERV kiállítási anyagából: háztáji gazdaságban is használható új,'könnyű, egyszerű önitató berendezés. juk a kukoricabetakarító gépcsaládot, az új hagymabetakarító gépet. Különösen érdekes a KA—267—BRAUD 4 soros kukoricabetakarító adapter és a Stabitox—S univerzális csávázógép, melynek teljesítménye eléri az óránkénti 15 tonnát. Sok növényvédelmi gépet is láthatunk, köztük az egészen újszerű Gramospray—4234 függesztett gyomirtó permetezőgépet. Nagy hiányt pótol az új PMV—1 nagy teljesítményű vontatott pneumatikus műtrágyaszóró, melynek óránkénti teljesítménye eléri a 12 holdat. A főpavilon mögött lesz a mezőgazdasági tröszt gépbemutatója (itt igen sok szabolcsi készítményt is láthatunk). A gépjavító vállalatok számos olyan gépet mutatnak be, amelyet eddig csak külföldiéi lehetett megvásárolni. Ilyen például a Sinus—3 lengőborona, mely elengedhetetlen eszköze a korszerű talajművelésnek. Nagy figyelmet érdemel az MC magágykészítő család, mely 10 óra alatt 50 holdat, is képes megmunkálni. Vagy az UMA—6 függesztett pneumatikus vetőgép, melynek az az előnye, hogy műtrágyaszóróval és sorpermetező berendezéssel is működtethető. Nagy érdeklődést fog keltem az építészeti pavilon, melyben a legjelentősebb mezőgazdasági tervező vállalatok; az AGROTERV, az ÉLTERV, a TTI és a MEZÖ- BER modellekkel és fényképekkel ismertetik az általuk tervezett legkorszerűbb létesítményeket. A szabolcsi nézőket külön érdekelni fogja a „MEZÖPANEL” rendszerű 600 férőhelyes kötött tartású tej házas tehenészeti telep, a lövői tsz-közi vállalkozás WOPA-paneles 420 kocás sertéstelepe, a Környei Állami Gazdaság 489 férőhelyes tömbösített tehenészete. Építészeti érdekességeket mutat a Magyar Alumínium Alkalmazástechnikai Központ bemutatója is, ahol alumínium paneles hűtőtároló, továbbá alumíniumból készült sertéshizlalók, hűtőházak, fedett színek láthatók. Az Albertirsai út mentén egész sor különlegességet nézhet meg a látogató. A Fémmunkás Vállalat 1000 köbméteres hidroglóbusa mellett a vegyipari INVEST Vállalat olyan csővázas és fóliás szerkezeteket állít fel, amelyek a mezőgazdaságban forradalmat jelenthetnek. Láthatunk itt olyan fajta üvegszállal megerősített műgyantából istállóépületeket, amelyeknek az anyaga hasonlít a Trabant gépkocsi közismert műanyag karosszériájához. A Pest Vidéki Gépgyár eredetiben építette fel vákuumszivattyúval működő fóliás takarmánysilóját. A Soproni Faforgács Feldolgozó Vállalat univerzális sertéstartó épületet épített a vásárra, a Faipari Kutató Intézet pedig különböző favázas növényházakat mutat be. A vásár egész ideje alatt az eddiginél is több látványosság kínál szórakozást. Állandóan ismétlődnek a lovasbemutatók, lesz kutyakiállítás. A kiállítás színpadán naponta háromszor adnak táncos-zenés vidám műsort. És még mindig nem beszéltünk a rengeteg külföldi gépről, a görgősekéről, a kutatóintézetek mintaboltjairól... Érdemes megemlíteni még, hogy máris állandó tréfa tárgya a két főnyeremény. A kiállítás látogatói számára ugyanis sorsolást rendeznek sok nyereménnyel. A két főnyeremény körül állandóan derűs a hangulat. Az egyik egy óriási, 36 kilós harcsa, melyet még április végén zsákmányolt a tolnai Béke Halászati Tsz. Miután azóta sem fogtak nagyobb halat, ez a nagy állat várja a fővárosi állatkert egyik akváriumában, hogy boldog nyertese elvigye. De mihez kezd majd vele? (Arról nem beszélve, hogy az ország minden halásza ugratja azóta is a tolnaiakat, hogy fognak egy nagyabb harcsát.) Ugyanilyen örökös csipkelődés van az ország két legkövérebb disznója körül. A másik főnyeremény ugyanis abból lesz a kettő közül, amelyik túlhízza a másikat a sorsolás napjáig. A két sertés, mintha csak tudná, milyen megtisztelő tétért versenyeznek, hallatlan étvággyal eszik. Fej-fej mellett híznak, és kedden már mindkettő túlhaladta az 530 kilót. Az egyik a Bajai Állami Gazdaságé, a másik a borosz- lai Egyesülés Tsz-é. Mindkét helyen folyik a tréfálkozás, hogy találtak egy még kövérebb disznót valahol, kár a további versenyért. Egyébként sem lesz jó kedvben hiány a vásáron. A debreceni Arany Bika kezeli a kiállítás nagy éttermét, ezenkívül számos halászcsárda és bisztró, birkacsárda és gulyáscsárda, lacikonyha és borozó, finomfalatozó és kolbászsütőhely van a kiállítás területén. Egyik-másikban hangulatos zene is gondoskodik arról, hogy az . élelmiszer-gazdaság egységes szerkezetéből: a termelés, feldolgozás és árusítás szervezett egységének látványos bemutatása mellől a negyedik se hiányozzák: a fogyasztás. A SZATMÁR-BEREGI TSZ-EK Területi Szövetsége szákelőadásokat szervezett augusztus 21-én, a szövetség tanácskozó termében a szat- már-szamosközi tsz-ek árvízkárainak gazdasági elhárítása, illetve csökkentése céljából. A Délkelet-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet iregszemcsei központjának tudományos íőmunka- társa, dr. Vincze László.,.Keveréktakarmányok vetése árvizes területen” címmel tartott előadást. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, az évről évre» visszatérő takarmányhiány és az egyre nagyobb mértékben jelentkező fehérjeimportálásj nehézségek tették indokolttá a fehérjedús tömeg- és zöld- takarmánytermesztés újabb, az eddigieknél jobb megszervezését, az „Iregszemcsei takarmánytermesztési rendszer” kidolgozását. Baranya és Tolna megyében már koi'ábbi két évben ezzel a rendszerrel termelték meg a közös tehénállomány 44 százalékának. vagyis közel 12 ezer tehénnek a takarmányát. Az új módszerrel takarmányo- zott állománynál 20,8 százalékkal növekedett a tejtermelés a hagyományosan takar- mányozott állományéval szemben. AZ ÁRVIZES TERÜLETEK helyzetét figyelembe véve — mondta az előadó —, abból kell kiindulni, hogy nemcsak a növénytermesztés szenvedett - súlyos károkat. Nem kisebb az a kár sem, amely azokat a közös és háztáji állatállományokat érte, amelyekben nem volt ugyan számszerű veszteség vagy elhullás. csupán a megszokott környezet elhagyására kényszerültek. Az ilyen, kondíciójában leromlott, tartalékaiban kimerült szervezet regenerálásához, felerősítéséhez sóikkal több és főképpen minőségben is kitűnő takarmányra van szükség a termőképesség visszanyeréséhez, a meglevő vagy következő vehem kihordásához. Sokat nyerhetnek azok a gazdaságok, melyek a siker reményében legalább július 10-től augusztus 10-ig mór gondoskodtak zöldkeverék vetéséről. Ilyen keverékek jöhetnek számításba napraforgó szudáni fűvel, kukon a napraforgóval, kukorica borsóval, napraforgó borsóval és tavaszi repce borsóval. (Persze, nem súlyos „törvényszegés” más keverékek egyesítése sem.) A kísérleti Intézet tapasztalata alapján ezek a takarmányok el nem vénült állapotban, azok 50—60 kilós napi adagjában egy 600 kilogrammos élősúlyú, napi 10 liter tejet adó magyartarka tehénnek fedezi az életfenntartó és termelő takarmányát, mind keményítőértékben. mind emészthető nyers fehérjében, AZ ŐSZI TAKARMÁNYKEVERÉKEK termelésében a mezőgazdászok, főagronómu- sok általában kielégítő gyakorlattal rendelkeznek. Szak- könyvek is bőven tartalmaznak erre vonatkozó anyagot. A napraforgós keverékeket a napraforgó optimális fejlődési állapotában, azaz a bimbózás kezdeti időszakában leggazdaságosabb betakarítani. Ilyenkor , szárazanyagában 16—18 százalék a nyers fehérje, amely a jó, közepes lucernaszénával egyenértékű. Ekkor kedvező még a rosttartalom és a kellemetlen ízanyagok sem nal- mozódtak fel. Az ősszel takarmányozható egyik új keverék — melyet a Délkelet-dunántúli Kísérleti Intézet az árvizes gazdaságoknak ajánl —, a tavasa repcés borsó. Nem kell megijedni a nevétől, mert rendesen az augusztusiban megjövő nyári esők teszik lehetővé a vetését. E7 a keverék 40—45 nap alatt kaszaérett, ízlet«, nagy tömegű, jól tejeltető takarmányt ad. Sőt, több szakaszban is vethető, és a fagyok beálltáig' jó szolgálatot tesz az őszi zöldetetési idény megnyújtásához. Ezt követheti a zöld futószalag zárónövényeiként a takarmánykáposzta, a fodros- vagy bimbóskel. A zöldtakarmányok takarékos és szakszerű felhasználásának előfeltétele, hogy az állatok elé mindig frissen, több részletben kerüljön a felaprított, szecskázott takarmány. így a takarmányt a jószágok mindig jó étvágy- gyal, maradék nélkül fogyasztják el. AZ IREGSZEMCSEI TAKARMÁNYTERMESZTÉSI és felhasználási módszerrel többek között tehenenként és évenként 3 ezer liter tej érhető el — abrak nélkül. S az eddigi gyakorlattal szemben 20—25 százalék területmegtakarítás is biztosítható: öntözött viszonyok között 0.7, öntözés nélkül 1,3 hold elegendő egy számosállattal egyenértékű szarvasmarha egész évi takarmányszükségletének megtermelésére. Most kell arra is gondolni — hívta fel a figyelmet az előadó —,. hogy résziben a tönkrement készletek, részben a kipusztult évelő pillangós takarmánynövények pótlására kellő területen vessenek olyan, a jövő tavasszal legkorábban zöldtákarmányt adó őszi takarmánykeverékeket, amelyek után még tel..“S értékű másodvetések termeszthetők, az Idei károk ellensúlyozására. A. B. Az ezernegyvenegyes hatása Megnőtt a tenyésztési kedv Ezernegyvenegyes néven ismert kormányszintű határozat született arra, hogy az állattenyésztést minden szinten fejleszteni kell. A közellátás fontos érdeke fűződik a határozathoz, s vele kapcsolatos tájékoztatást kértünk Búr Andrástól, a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat megbízott igazgatójától. 7 izenkétezer plusz sertés Legutóbb idén március 31-i állapotnak megfelelően történt a megyében statisztikai állatlétszám-felmérés. Egy év alatt a sertés anyaállomány majdnem 7 ezer, a hízóállomány 5 ezer darabbal gyarapodott. Ez az eredmény annál is inkább értékes, mert az elmúlt években állandó csökkenés volt észlelhető. Kormányhatározat írja elő a háztáji állatállomány fejlesztését háztáji gazdaságokban, akár anyagi támogatással. Ezt is szolgálja az az ár- intézkedés, hogy 1970. január 1-től átlag 3 forinttal emelkedett kilónként a hízott sertés felvásárlási ára. A süldő és malac felvásárlását védőáras rendszerben határozták meg: a tényleges fel- vásárlási ár a kereslet-kínálatnak megfelelően alakul. Az első fél évben malacnál ki- lónkéút 32, süldőnél 28 forint árat fizetett a vállalat. A kihelyezési akció sikere Igen jelentős a háztáji gazdaságok részére a vemhes kocasüldc kihelyezési akció. Lényege az, hogy az állat árát nem kell azonnal pénzben törleszteni. Csak a szaporulat, malac, süldő vagy hízott sertés korban történő értékesítéssel rendezik a koca árát. Feltétel az, hogy minimálisan 2 évig tartsák tenyészetben a kocát. Az akció kezdetétől, 1989. szeptember 1-től 3719 kocát helyeztek ki a megyében. Ez akció hatására, múlt évhez képest — az esztendő első felében — a hízottser- tés-állomány csökkent, de növekedett a süldő- és malaclétszám. Ez újra megjavítja és tartósabbá teszi a kövér sertés felvásárlását. A sok tekintetben kedvező kormányhatározat nyomán, kidolgozás alatt van a szövetkezeti gazdaságokai fejlesztő akció is. A vállalat részéről úgy tervezik: ugyancsak meghitelezik a kihelyezett kocasüldőket. Vásárlási, illetve átadási teljes ellenértéket a vállalat fizet. A szaporulat értékesítésére szerződést kötnek s így történik az anyaállatok törlesztése. Nagyobb támogatást — Idei, első félévi Vágómarha felvásárlási tervét mind a tavalyi évhez, mind az előirányzathoz képest túlteljesítette a vállalat. 21 236 vágómarhát vásároltak fel a megyében, a tervet 124,9 százalékra teljesítették. (A múlt év első feléhez képest. 104,4 százalék a teljesítés.) Sikeres a tenyészmarha kihelyezési forgalom. Mig a múlt év első 6 hónapjában 1162 vemhes üsző kihelyezése történt meg,- idén ugyanaz idő alatt 2671-et adtak át új gazdáiknak továbbtenyésztés céljára. Ezenkívül a háztáji gazdaságokban 1099 szerződött vemhes üszőt tartottak vissza saját tenyésztésre. Kedvezően hat az új intézkedés abban az ért ' :m- ben, hogy azelőtt ' vemhes üs2ő visszatartása esetén 5 ezer forint állami támogatást kaptak gazdáik, ez év január 1-től kezdődően ez az összeg 8 ezer forintra emelkedett. A feltétele, hogy az üszőt leellessék illetve 4 évig tenyésztésben tartsák. Az intézkedés kedvező hatása e téren is rövidesen jelentkezni fog. , (asztalos)
