Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

XXVII. ÉVFOLYAM, 196. SZÄM ARA: 80 FILLÉR 1970. AUGUSZTUS 22, SZOMBAT LAPUNK TARTALMABŐLt Ülést tartott a megyei tanács vb. (3. oldal) A rádió és a televízió heti műsora (4. oldali Sportjelentéseink (7. oldal) A lottó nyerőszámai (8. oldal) Az alkotmányt ünnepelte az ország ESZTERGOM, KOMÓCSIN ZOLTÁN: A Szovjetunió nemzetközi politikája a békeszerető emberiség érdekeit szolgálja Esztergomban, a Széchenyi téren rendezett alkotmányna­pi nagygyűlésen Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára mon­dott beszédet. Komócsin Zoltán elöljáró­ban méltatta az államalapító I. István király történelmi ér­demeit, majd részletesen szólt alkotmányunk jelentő­ségéről. — A felszabadulás utáni új életünkben hagyománnyá vált, hogy az ünnepi megemléke­zéseken számba vesszük ered­ményeinket és feladatainkat — folytatta. — Ebben az év­ben a számvetést külön is indokolja, hogy harmadik ötéves népgazdasági tervünk utolsó esztendejében vagyunk, s hogy november 23Tra össze­hívtuk pártunk X. kongresz- szusát. Komócsin Zoltán ezután gazdasági építőmunkánkról, a harmadik ötéves terv ered­ményeiről, s a negyedik öt­éves terv fő vonásairól be­szélt, majd külpolitikai kér­désekről szólott. — A nemzetközi politikai helyzetet — már jó ideje — általánosságban véve az el­lentmondásosság jellemzi. Két alapvető törekvés jut érvény­re: az egyik az enyhülés irányzata, amely a Szovjet­unió és a többi szocialista ország békét szolgáló kezde­ményezései nyomán a leg­utóbbi hetekben érezhetően megerősödött. A másik az imperialisták, valamint min­den rendű és rangú reakció­sok törekvései a feszültség fenntartására, sőt fokozására. —- Ezekben a napokban az európai és a világközvéle­mény érdeklődésének hom­lokterébe az a szerződés ke­rült, amelyet augusztus 12-én írt alá a Szovjetunió, vala­mint a Német Szövetségi Köztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere. — A Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság kormányának elnökei és kül­ügyminiszterei által aláirt szerződésnek nagy jelentősége van az összes európai orszá­gok népei számára. Ez a szerződés nagy lépést jelent előre a második világháború után kialakult európai hely­zet megszilárdítása, a béke és biztonság megőrzése terén. A szerződés újabb bizonyíté­ka annak, hogy a Szovjetunió nemzetközi politikája marxis­ta—leninista elveken nyug­szik, a valóságos helyzetből indul ki, és egyaránt szolgál­ja a kommunizmust építő nagyhatalom, a szocialista vi­lágrendszer, és minden béke szerető ember érdekeit. — A nyugatnémet kormány realitásokat tükröző jelenlegi magatartása azt a reményt kelti bennünk, hogy lesz ere­je és bátorsága továbblépni a megkezdett úton és levonva a szükséges következtetéseket, eljut a kétoldalú kapcsolatok rendezéséhez a többi szocia­lista országgal, beleértve a Kémet Demokratikus Köztár­saság nemzetközi jogi elis­merését is. — A szovjet—nyugatnémet szerződés aláírása kedvező hatást gyakorol az európai biztonsági értekezlet össze­hívására. — A legutóbbi hetekben reménytkeitö események kö­vetkeztek be a Közel-Keleten. Az erőfeszítések, amelyek a szocialista országok és min­denekelőtt a Szovjetunió se­gítségével a haladó arab or­szágok gazdasági, társadalmi, politikai, katonai tekintetben való megerősítésére irányul­nak, továbbá az izraeli ag- resszorok nemzetközi politikai téren és a fronton bekövetke­zett vereségei azt eredmé­nyezték, hogy az Egyesült Ál­lamok és Izrael kormánya egyaránt elfogadta a közel- keleti helyzet rendezésének alapjául a Biztonsági Tanács 1967. november 22-1 határoza­tát. — A mi pártunk, kormá­nyunk és népünk álláspontja változatlan: szolidárisak va­gyunk az arab népek igazsá­gos harcával és elítéljük az izraeli agresszorokat és im­perialista támogatóikat. Min­den tőlünk telhető módon se­gítjük az arab népeket. — A nemzetközi helyzetet továbbra is nagymértékben befolyásolja az Amerikai Egyesült Államok indokínai agressziója. Az USA kormá­nya még mindig ragaszkodik a „vietnamizálás” illúziójához. Úgy látszik, még nem józaní- tották ki azok a vereségek, amelyeket a dél-vietnami és a kambodzsai hazafiak rájuk mértek, de azok a vészterhes jelenségek sem. amelyek az agresszív politika egyenes következményeként az ameri­kai közéletben jelentkeznek. A Magyar Népköztársaság to­vábbra is minden támogatást megad az amerikai agresszió áldozatainak, a hős vietnami, laoszi és kambodzsai népnek. — A nemzetközi politikai helyzettel összefüggésben nem túlzás azt mondani, hogy a világfejlődés nagymértékben függ a szocialista országok, a kommunista pártok és más haladó erők összefogásától. — Különösen nagy jelentő­ségű lenne, ha megjavulna az együttműködés a Kínai Nép- köztársaság és más szocialista országok között. Pártunk és kormányunk ebből indul ki, amikor nagy figyelemmel kí­séri mindazt, ami a világ leg­népesebb szocialista országá­ban végbemegy. örülünk minden olyan hírnek, amely a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország kap­csolatainak javulását jelzi. Reméljük, hogy azok a nagy fontosságú tárgyalások, ame­lyek a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság képviselői kö­zött folynak, eredményekhez vezetnek. Értékeljük, hogy az utóbbi hónapokban javult a légkör az európai szocialista országok — köztük hazánk — és a Kínai Népköztársaság között. Ugyanakkor nem táp­lálunk illúziókat. Nem tartjuk valószínűnek, hogy azok a mély elvi jellegű nézeteltéré­sek, amelyek pártjaink és országaink között régóta vita tárgyát képezik, máról hol­napra eltűnnek, de hisszük hogy az ideológiai nézetelté­rések ellenére javíthatók ál­lamközi kapcsolataink és lét­rehozható az együttműködés az imperializmus elleni harc­ban. Ez azt jelentené, hogy számottevően megnövekedne a nemzetközi fejlődést döntő­en befolyásoló szocialista or­szágok ereje és hatása a vi­lágpolitikában — zárta beszé­dét Komócsin Zoltán. (Folytatás a 3. oldalon) Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülése Moszkva (TASZSZ): Moszkvában 1970. augusz­tus 20-án megtartották a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testüle­tének ülését. Az ülésen részt vett: T. Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke, B. Velcsev, a BKP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a BKP Központi Bizottságának titkára, 1. Ba­ser, a BKP Központi Bizott­ságának tagja, a BNK kül­ügyminisztere; G. Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, L. Strougai, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányának elnö­ke, J. Marko, a CSKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a CSSZK külügyminisztere; W. Gomulk-i, a Lengje! Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, J. Cyrankiewicz, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a Lengyel Népköztársa­ság minisztertanácsának el­nöke, Z. Kliszko, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a LEMP Központi Bizottságá­nak titkára, S’. Jedrychous- ki, a LEMP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, az LNK külügymi­nisztere, J. Wineiwicz, az LNK külügyminiszter-he­lyettese : Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Péter János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, az MNK külügy­minisztere ; Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, W. Stoph, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának* tagja, az NDK minisztertanácsának elnöke, K. Hager, az NSZEP Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, az NSZK? Központi Bizottságának tit­kára, E. Honecker, az NSZL? Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, G. Mittag, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, az NSZEP Központi Bizottságának tit­kára, H. Axen, az NSZLP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, az NSZEP Központi Bizottságá­nak titkára, O. Winzer, az NSZEP Központi Bizottsá­gának tagja, az NDK külügy­minisztere; N. Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, (Folytatás a 2. oldalon) Megnyílt Moszkvában a jubileumi magyar kiállítás Csütörtökön reggel 9 óra­kor a moszkvai népgazdasági kiállítás területén megnyílt A szabad Magyarország 25 éve elnevezésű kiállítás, a legnagyobb méretű bemutató, amelyet valaha is külföldön rendeztünk. A jubileumi kiállítás ünne­pi megnyitóján szovjet rész­ről megjelentek: Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, Nyikolaj Bajbakov, és Vlagyimir Novikov, a mi­nisztertanács elnökhelyettesei, Mihail Georgadze, a Legfelső Tanács elnökségének titkára, valamint több miniszter. Magyar részről ott volt Fock Jenő, a kormány elnöke, Apró Antal, a kormány el­nökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari, va­lamint Péter János külügy­miniszter, továbbá Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. Eljött a kiállítás megnyitójára a moszkvai diplomáciai testület sok tag­ja is. Borisz Boriszovnak, a Szov­jet Kereskedelmi Kamara el­nökének megnyitó szavai után Fock Jenő lépett a mikrofonhoz. Fock Jenő beszéde Losonczi Pál Afrikába utazott Losonczi Pál. a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke péntek reggel Afriká­ba utazott. Az Elnöki Tanács elnöke Gaafar Mohamed Ni­meri vezérőrnagynak, a Szu- dáni Demokratikus Köztár­saság forradalmi parancsno­ki tanácsa elnökének, dr. Julius Nyererének, a Tan­zániai Egyesült Köztársaság elnökének, valamint Gamal Abdel Nasszernek, az Egye­sült Arab Köztársaság elnö­kének meghívására augusz­tus 21 és 31 között hivatalos, baráti látogatást tesz a Szu- dáni Demokratikus Köztársa­ságban. a Tanzániai Egyesült Köztársaságban és az Egye­sült Arab Köztársaságban. Losonczi Pált a látogatásra elkísérte dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter el­ső helyettese, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszter- helyettes, Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Rév La­jos, az OKISZ elnöke és Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese. A búcsúztatásra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Cse- terki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, dr. Korom Mihály igazságügy-minisz­ter, Gyenes András külügy­miniszter-helyettes és az El­nöki Tanács több tagja. Je­len volt a búcsúztatásnál Mahmoud Fawzy Kamel, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Losonczi Pál az elutazás előtt nyilatkozatot adott új­ságíróknak: — Örömmel és nagy vára­kozással indulok — kísére­temmel együtt — tíznapos afrikai utamra. Amint isme­retes, Gaafar Mohamed Ni­meri vezérőrnagynak, a Szu- dáni Demokratikus Köztár­saság forradalmi parancsnoka tanácsa elnökének, dr. Julius Nyererének, a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnöké­nek és Gamal Abdel Nasz- szernek, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének meg­hívására utazom hivatalos, baráti látogatásra e három országba. — Nagy figyelemmel, együttérzéssel és segítőkész­séggel kísérjük a Szudáni Demokratikus Köztársaság, a Tanzániai Egyesült Köztársa­ság és az Egyesült Arab Köztársaság társadalmi és gazdasági fejlődését, antiim- perialista harcát, mint aho­gyan ők is a mi szocialista fejlődésünket. — Erős, baráti szálak fűz­nek bennünket mindhárom országhoz, vezetőihez, népei­hez. Célunk, hogy ezzel a látogatással is hozzájáruljunk az országaink, népeink kö­zötti baráti kapcsolatok mé­lyítéséhez és kifejezésre jut­tassuk szolidaritásunkat az imperializmus elleni harcuk­(Folytatás a 2. oldalon) — Engedjék meg, hogy a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány nevében meleg szeretettel üdvözöljem önöket a Magyar Népköztár­saság politikai, gazdasági és kulturális eredményeit be­mutató jubileumi kiállításun­kon. — Huszonöt évvel ezelőtt űzték ki a dicsőséges szovjet hadsereg katonái hazánk földjéről a hitleri fasiszta csapatokat és magyar csatló­saikat. 1945. április 4-e né­pünk évezredes történetének új távlatokat nyitó legna­gyobb nemzeti ünnepe. — A Magyar Népköztársa­ság fejlődésére, történelmé­nek alakulására meghatározó jelentőségű az a testvéri ösz- szefogás, amely népeinket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért ví­vott harcok, de különösen 1945 óta egymáshoz fűzi. Küzdelem és harc volt az elmúlt negyedszázad, és ha ma még vannak is gondja­ink, kérkedés nélkül mond­hatjuk: a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok segítségével és támogatásá­val kivívtuk és megszilárdí­tottuk a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmát, vissza­vonhatatlanul a szocialista fejlődés útjára vezettük az országot. Az egykori elmara­dott gazdaságú ország ma már fejlett iparral és korsze­rű szocialista nagyüzemi me­zőgazdasággal rendelkezik. — E kiállítást nagy szere­tettel és őszinte lelkesedés­sel készítettük, mégis csak szerény áttekintést nyújthat arról a negyedszázados harc­ról. amelyet népünk a kom­munista párt vezetésével az ország újjáépítéséért, majd a szocialista társadalmi rend­szer felépítéséért vívott. — Szocialista iparunk most több mint nyolcszor annyit termel, mint a kapi­talista Magyarország iparú 1938-ban. Ezenbelül a gép­ipar 16, a vegyipar 27-sze- resre növelte termelését. Az elmúlt negyedszázadban 313 jelentős üzemet létesítettünk, új szocialista városokat épí­tettünk fel. — A magyar faluban az elmúlt negyedszázadban for­radalmi változás következett be: parasztságunk a termelő- szövetkezetek létrehozásá­val, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Mezőgazdaságunk azóta egyenletesen fejlődik, s ma már — miközben a foglal­koztatottak száma egyhar- rp-'ddal csökkent — egy har­maddal többet termel, mint 1938-ban. — A kiállítás bemutatja azt is, hogy népünk negyed- százados áldozatkész és szorgalmas munkája kiemel­kedő eredményeket hozott a kultúra, a közművelés és a tudományos fejlesztés terén folytatás a 2. oldalon «nJc nöitrárjai, EGnmjíTtKi

Next

/
Thumbnails
Contents