Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-20 / 195. szám
Darvasi István Ünnepi melléklet Ezer esztendőt és benne huszonötöt ünnepiünk. Ezer esztendeje született az állam- alapító István király és huszonöt esztendővel ezelőtt kezdődött az új államalapítás. Nem erőltetetten vonunk párhuzamot, ha azt mondjuk, hopv István király éppen úgy a kor parancsának tett eleget az akkori Európába való beilleszkedéssel, ahogyan az új államalapító, a hatalomra került nép is a kor szavára hallgatva csatlakozott az emberiség jövőjének mai letéteményeseihez, a haladó erőkhöz. A maga korában István, a mi kitágult világunkban a nép szolgálta és szolgálja a nemzet fennmaradását és boldogulását a történelem szavának megértésével. Folytathatnánk a párhuzamot azzal, hogy Istvánnak is, e dolgozó népnek is kemény, olykor kegyetlen küzdelmet kellett vívnia a múlt, a mara- diság erőivel, de ő is, a nép is győzött, mert nem szembeszegült, hanem lépést tartott a kor áramával. Ehelyett azonban szóljunk most arról, miként biztosítja a szocialista Magyarország dolgozó népének békés építő munkáját, a magyar nép nemzeti függetlenségét, a szocialista országokhoz fűződő viszonyunk talpköve, a proletár internacionalizmus és e más társadalmi rendszerű országokkal fenntartott kapcsolatainkat jellemző békés egymás mellett élés politikája. Európában több, mint negyedszázada hallgatnak a fegyverek és ez annak köszönhető, hogy a szocialista világrendszer és benne a Szovjetunióval együtt az európai szocialista országok új nemzetközi erőviszonyokat teremtettek. A Magyar Népköz- társaság, mint a szocialista világrendszerhez hű ország, az új erőviszonyok kialakításának egyik részese. Semmi sem állíthatja meg a haladás nemzetközi erőinek további növekedését, ha a szocialista országokban sikerrel épül az új társadalmi rend és a szocialista országok megőrzik és szorosabbra fűzük egységüket. Ezt követeli a világpolitika legégetőbb kérdéseinek mielőbbi megoldása is. Nem vitatható, hogy ha ma biztatóan alakul az összeurópai biztonsági értekezlet előkészítése. ha létrejöhetett az erőszakról való lemondásról SDÖó szovjet—nyugatnémet megállapodás, tárgyalások folynak a stratégiai iegyver- rendszerek korlátozásáról, megbeszélés folyik a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között, átmeneti tűzszünet jöhetett létre a Közel-Keleten, és fennakadással ugyan, de tárgyalnak Párizsban az indokínai háborúban érdekelt felek, akkor ez a szocialista világrendszer létének, erejének, a világpolitikai realitások lassú) de feltartóztathatatlan érvényesülésének köszönhető. A Magyar Népköztársaság külpolitikája tevékeny és elismerésre méltó szerepet vállal a világ békéjét és az emberiség boldogulását érintő legfontosabb kérdések megoldásának előmozdításában. Azért teheti ezt, mert hazánk nemzetközi tekintélye az elmúlt esztendőkben megnőtt, szava súllyal esik latba minden nemzetközi fórumon. Nemzetközi tekintélyünk azért növekedett meg, mert belső rendszerünk szilárd, népünk egységes és nemzetközi politikánk szilárd alapelve egyfelől a proletár internacionalizmus, másfelől a békés egymás mellett élés. Elvi engedményeket sohasem tettünk, kétes babérokra sohasem áhítoztunk. A politikai életünket, szocialista építő munkánkat immár másfél évtizede irányító Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt esztendőkben derekasan kivette részét a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok egységének szilárdításáért folyó küzdelemből. Budapest színhelye volt a forradalmi munkáspártok több találkozójának. Hasonlóképpen fontos szerepet játszott és játszik a Magyar Népköztársaság az európxai biztonsági értekezlet előkészítésében. Az előkészítés első okmánya Budapesti Felhívás néven látott napvilágot. Külügyminiszterünk számos európai szocialista és tőkés országban tett látogatásával, több európai külügyminiszter budap>esti vendéglátásával és a találkozások alkalmával lefolytatott tárgyalásokkal egyengette és egyengeti az értekezlet előkészítésének útját. Ugyanígy játszik szerepet a magyar külpolitika mindenütt, ahol képviselői jelen lehetnek: az Egyesült Nemzetek Szervezetében, a genfi leszerelési tárgyalásokon, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában és nem utolsósorban a szocialista országok nemzetközi szervezeteiben, a Varsói Szerződésben és annak politikai tanácskozó testületében, vagy a kétoldalú eszmecseréken. A magyar dolgozó nép számára világos, hogy amikor a magyar külpolitika a mai nemzetközi élet legfontosabb kérdéseinek megoldásán fáradozik, egyúttal a szó legigazibb értelmében nemzeti érdekeket is képvisel. Kell-e magyarázni, hogy számunkra is létkérdés az európai biztonság, és — bár földrajzilag tőlünk távol eső területekről van sző — érdekeltek vagyunk mind az Indokínai, mind a közel-keleti háborús konfliktus békés, a földrész népeinek jogait tiszteletben tartó megoldásában. Nemzeti ügyünk minden nép nemzeti függetlensége, az önrendelkezési jog általános elismerése, a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása, mert. zek nélkül nem élhet békében egyetlen nép, a magyar nép sem. Eaenbelül a magyar külpolitika képviseli a Magyar Népköztársaság sajátos érdekeit, ezek azonban nincsenek és nem is lehetnek ellentétben a közös érdekékkel, és érvényesítésük sohasem csorbítja más nép>ek jogait. Nemzeti érdekeinket szolgálják kiterjedt diplomáciai kapxxo- Lataink és azok a lépéseink, amelyek a kapcsolatok javítását szolgálják a velünk szomszédos, vagy tőlünk távolabb eső tőkésországokkal. Ugyanígy nemzeti érdekeinket szolgálja a harmadik világ országainak erőinkhez mérten nyújtott támogatás, és a velük vállalt szolidaritás is. Felszabadulásunk, szabad életűnk huszonötödik évében, népköztársasági alkotmányunk kikiáltásának huszonegyedik évfordulóján bízvást mondhatjuk, hogy helyünk és hírünk van a világban. Helyünk szilárd, mert a haladás erőihez tartozunk, hírünk jó, mert sikerrel építjük a szocialista társadalmi -det, hű szövetségesei vagyunk s szocialista testvérorszároknak és korrekt partnerei mindazoknak, akik velünk együtt vallják a különbül ♦4-sa- dabni rendszerű országok békés egymás mellett élésének elveit NEMZEDÉKEK. (MTI foto) Helyünk és hírünk
