Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
1970 augusztus 10. KELET-MAGYARORSZÄG 5. oMal István király szobra a budapesti Hősök terén. * Ugha van ember az A országban, aki lega- SJk lább a nevét ne is- * 4 merné. Utcák, terek, szobrok emlékeztetnek rá — de mindezeknél jobban az, hogy neve mind a mai napig a leggyakoribb keresztnév Magyarországon. A nagy király nevét akkoriban — csaknem egy ezred év előtt — sokan vették fel, ki önként, ki kényszerből, s a név azóta is öröklődik apáról fiúra, sok-sok családban. Pontosan ezer esztendeje született, 970-ben. Alig néhány évtizede élt még csak akkor a magyarság a Duna- medencében, s 15 év telt el azóta, hogy Ottó német császár seregei döntő vereséget mértek a kalandozó magyarokra a bajorországi Lech mezején. István király egész életét, uralkodói munkásságát ez a két esemény határozta meg: a honfoglalás, amelynek munkáját- be kel- * lett fejeznie úgy, hogy államot alakít a törzsek között felosztott országban és a kalandozók leverése, amely súlyos történelmi tanulságul szolgált a magyarság jövőjét illetően. István — eredeti nevén Vajk — még a pogány-ma- gyar vallásban született. Bajor papok keresztelték Step- hanusnak (=István), a pas- saui székesegyház védőszentjéről. Géza fejedelem hozta a bajor papokat Pannóniába, amikor feleségül kérte fia számára Gizella bajor hercegnőt. A honfoglalás 101. évében, B97-ben, apja halála után foglalta el a fejedelmi széket. Már a kezdet kezdetén meg kellett vívnia a visszahúzó erőkkel. Koppány vezér, országrésznyi területek ura az ősmagyar szokások jogán magának követelte a fejedelemséget és az elöEvegyült Saroltának, István anyjának kezét. A tét — még a hatalomnál is nagyobb volt. István átlátta: ha Koppány tervei valóra válnak, s a kalandozások ismét elkezdődnek, akkor a magyarságra, amelyet a korábbi rablások, erőszakosságok miatt egész Európa népei gyűlöltek, a végső pusztulás vár. Érezte, vagy tudta, hogy az újnak kell győznie a régi felett, így indult harcba Koppány ellen és győzött. Elérkezettnek látta az időt arra, hogy Magyarországot most már égész Európa által elismertesse, s ehhez a kor szellemében arra volt szüksége, hogy koronás királlyá emelkedjék, országa pedig a keresztény országok sorába lépjen. Uralkodásának harmadik évében követeket indított Rómába. II. Szilveszter pápához. Királyi koronát kért tőle A rangos, népes küldöttség az 1000. évben tért vissza az akkor még felmérhetetlenül távolinak tartott Rómából. A pápa elküldte a várt adományt, s az időszá- fnításunk szerinti ezredik esztendő karácsonyán Istvánt Székesfehérvárott királlyá ko- tonázták. A pápától kapott koronának elsősorban külpolitikai jelentősége volt: a fiatal, akkor mindössze 30 éves király ezzel Európa tudomására István, az államalapító Rajztáblán a holnapi megyeszékhely hozta, hogy ő „isten kegyelméből való” uralkodó, aki nem függ semmilyen földi hatalomtól. Mindez elsősorban a német császár terjeszkedési vágyai elé kívánt gátat vetni: Oltó és utódai va- irallus-államukká akarták tenni Magyarországot, s ennek szimbólumaként a császár már korábban akart koronát küldeni Istvánnak. A császári „ajándék” elfogadása azonban azt jelentette volna, hogy a magyar király hűbérese lesz a császárnak. De István egyházi ügyekben is megőrizte függetlenségét. írott törvényeiben is kihirdette, hogy a főpapok kinevezését fenntartja magának. Egyébként minden intézkedésével segítette a római egyház megerősödését Magyarországon. Elrendelte, hogy tíz falu köteles egy templomot építeni, s a parasztok termésük egytizedét tartoznak beszolgáltatni az egyháznak. A kifelé most már egységes országban azonban belül még sokféle ellentét élt. Gyula, aki még ősi jogon az erdélyi részek ura volt — Saroltának, István anyjának testvére — magához fogadta a megölt Koppány fiát, Vazult és újabb felkelésre ké- SEÜlt a kialakuló központi hatalom ellen. Röviddel később Ajtony, aki szinte királyként uralkodott a délkeleti orsEágrész felett, szintén lázadást szított. Mindkettőjüket — tanáccsal és fegyverrel is — a bizánci császár támogatta. Gyula és Ajtony országrészeiben ez idő tájt a bizánci egyház hittérítői járták a falvakat, rajtuk keresztül kívánta a kelet-római birodalom Magyarországot hatáskörébe vonni. Gyulával szemben « rokoni kímélet vezette' Istvánt: anyja testvérét nem plette meg, hanem népével együtt az ország északnyugati tájaira száműzte. (Nemcsak személyi okai voltak erre: sokféle nép lakta akkor az országot — a magyarok mellett szlávok, avarok, bolgár-törökök — és István az áttelepítéssel a lakosság keveredését, egységesítését is elő akarta mcEdítani.) Ajtonnyal gyorsan és kegyetlenül számolt le István. (A korabeli haditudomány alkalmazásáról is maradtak fenn krónikák: Nándorfehérvárnál — a mai Belgrádnál — a királyi hadak előre elvágták Ajtony utánpótlási lehétőségeit.) Most már — viszonylagos békében — hozzáláthatott nagy tervei megvalósításához: megteremteni az egységes országot. Lóháton járta be többször is az ország egész területét, személyesen ismerkedett meg az emberekkel és ügyeikkel-bajaikkal. Akkori szokás szerint a király kíséretében lévő adószedők természetben követelték meg az adót, amit ott helyben az uralkodó és kísérete fel is élt. Ezeken az útjain gondolta ki azt is a király, hogy hogyan lehetne az országot nagyjából egyforma részekre osztani úgy, hogy a felosztás is az egységet szolgálja, a helyi vezetők a király rendelkezéseit továbbítsák és a királynak tartozzanak felelősséggel. így született meg a mindmáig érvényben lévő megyerendszer. Egy-egy terület központjába várat építtetett — egyes helyeken korábban is voltak várak, a honfoglalás előttről vagy a saját hatalmukat védő hélyi nemzetségfők emelték azokat — és ezek körül alakította ki a vármegyéket. Ae egységesítést szolgálta az az intézkedése is, hogy a keleti vidékekre a nyugati vagy az északi részek nemzetségfőit nevezte ki ispánokká és megfordítvá. Természetesen az ispánok magukkal vitték családjukat és — kisebb vagy nagyobb létszámú — szolgahadukat is. Ee a módszer megfelelőnek látszott arra is, Rógj; megelőKS á nsijü hatalmasságok újabb összeesküvési kísérleteit. (István megyerendszere arról tanúskodik, hogy a király és tanácsadói jól ismerték Magyarország földrajzát. Ezt bizonyítja, hogy jó néhány megyehatár ma is ugyanott húzódik, ahol a csaknem ezer év előtti földmérők kijelölték.) A világi megyékkel — éppen a könnyebb igazgatható- ság érdekében — nagyjából azonos területekre terjedtek ki az egyházmegyék. Az előbbiek élén ispánok. az utóbbiakén érsekek, illetve püspökök álltak. A kétféle megyerendszert úgy is összekapcsolták István törvényei, hogy az egyházi tilalmak megszegőit, a templomkerülőket az ispánok büntették. (Misére mindenki köteles volt járni, csak a tűz őrzője maradhatott otthon. Akit templomkerülésen kaptak, az ispán elé hurcolták.) Bölcs uralkodóhoz méltóan, törvénykönyvekben foglalta össze főbb intézkedéseit István. A törzsi-nemzetségi széttagoltságról a feudális birtok- rendszerre áttérés jegyében, természetesen a magántulajdon és elsősorban a királyi tulajdon áll I. István mindkét törvénykönyvének középpontjában. A büntetési tételek rendkívül — a kor szokásának megfelelően — szigorúak: lopásért általában halálbüntetést vagy testcsonkítást írtak elő. Széles körben alkalmazták I. István törvényei a vagyoni elégtétel fizetését is, mint a büntetés egyik módját jogtalan eltulajdonítások, sőt — az addig szokásban volt vérbosszú esetére is. A rabszolgaság megszűnőben volt már, de hogy létezett István idejében, azt bizonyítja törvénykönyvének egyik rendelkezése: pénzben vagy jószágban kellett megtéríteni a földesúr kárát, ha valaki egyik rabszolgáját megölte. A legtöbb bűncselekményt a világi büntetés mellett egyházi vezekléssel ' is jóvá kellett tennie a bűnösnek. A törvénykezés a feudális berendezkedésnek megfelelően történt: jobbágyok és szabad parasztok fölött az ispán, egyházi méltóságok, nemzetségfők és ispánok ügyében a király volt jogosult az ítélkezésre. A törvények végrehajtásához, az ország belső rendjének fenntartásához a királynak olyan erős szervezetre volt szüksége, amely teljes egészében az ő szolgálatában állt. Erre a kornak megfelelően a katolikus egyház volt a legmegfelelőbb. István maga is — nem annyira szülei, mint nevelői részéről — hitbuzgó keresztény nevelésben részesült, s azt akarta, hogy az ország egész lakossága az ő hitét kövesse. A vele szembeszegült főurak leverése után papok egész serege járta az országot. Térítettek szép szóval, prédikációkkal, a szentek életéről szóló legendák terjesztésével — és fegyverrel is. Az ősmagyar hit papjait, a táltosokat és varázslókat elűzték, vagy nyilvánosan, híveik szeme láttára ölték meg. A rendházaknak, kolostoroknak, apátságoknak térítésük jutalmául nagy birtokokat adományozott István. Leggazdagabb a pannonhalmi apátság volt: Koppány ne- gyedországnyi birtokát nekik adományozta a győztes király. Megerősödött az. Ország István uralkodása alatt. Annyira, hogy amikor — 1030-ban — a német—római császár sereggel tört be a nyugati gyepükön (így nevezték akkor a lakatlan határövezetet), már szervezett magyar hadsereggel találta magát szemben. Néhány, máig élő monda őrzi ennek a csúfosan végződött hadjáratnak emlékét: a nehéz fegyverzetű német vérteseket a magyarok erdőbe csalogatták, ott mértek rájuk megsemmisítő vereséget — ekkor kapta nevét a Vértes hegység. A császári flottila a Dunán a második főváros, Esztergom felé tartott, de hajóit egy éjszaka — a monda és Vörösmarty örökszép költeménye szerint — a búvár Kund elsüllyesztette. Magyarország nemzetközi tekintélyét öregbítette azzal is I. István, hogy pénzt veretett Ezüstjeit még a távoli skandináv országokban is elfogadták. Több mint negyven esztendeig uralkodott I. István, ebből 38 évig, mint Magyarország első királya. Történelmi nagysága abban állt, hogy a ,.vad Pannóniában” korszerű, egységes államot alapított. Feudális államot, amelynek élén a teljhatalmú uralkodó állott — noha István és utóda is a legfontosabb kérdésekben kikérték a leggazdagabb főurak, arisztokraták véleményét. A király lett István törvényed értelmében a leggazdagabb földesúr, s ez biztosította hatalmát. A kereszténység általánossá tételével új erkölcsöket és törvényeket honosított meg. s ezzel beilleszkedett a középkori Európába. Sok érték is elpusztult az erőszakos háttéri tés során: szinte az egész ősmagyar kultúra. Mégis az jelentette a haladást, amit István akart és végrehajtott, s bár a nép számára sok szenvedéssel járt — így menekeült meg a magyarság attól, hogy a Duna völgyének sok , korábbá lakója sorsára, a nyomtalan kipusztulás végzetére jusson. Születésének ezredik évfordulóján tisztelettel emlékezik I. Istvánról a magyar nép. Sokféléképpen igyekeztek már képet rajzolni róla, régi történelemkönyvekben úgy szerepel, ahogyan a Ferenc József-i vagy az ellen- forradalmi idők szellemének megfelelt: jámbor, imádkozó királyként. I István valóban vallásos volt, de államépítő elképzeléseiben az ■ egyháztól sem hagyta magát befolyásoltat- ni. Nagy államférfi volt, aki egységes állammá tudta szervezni a számtalan nemzetségi, törzsi részre tagozódott Magyarországot. Kitűnő szervezőnek bizonyult: megyerendszere az akkori Európában a legmodernebbek közé tartozott. Törvénykönyve jogalkotói képességéről tanúskodik, katonai győzelmei pedig a vívmányait megvédeni is tudó államférfi képességeit bizonyítják. Ezt az államférfit, a magyar állam megalapítóját ünnepeljük most. születésének millenniumán. A „felhőkarcoló" — Garázs a föld alatt Művelődési kerület Elkészültek a tervek a nyíregyházi városiközpont átépítésére, amelynek nagy részét a negyedik ötéves terv időszakában valósítják meg. A tervezők elképzelése szerint a mai Kossuth tér, Zrínyi Ilona út, a Felszabadulás útja és a később megnyitandó kiskörút által határolt területen egyedül az ÁBC-áruház marad meg. Mellé még két ABC-áruhá- zat építenek. A Zrínyi Ilona utcán pedig, a jelenlegi Állami Biztosító járási fiókja és a divatszalon helyén épül fel az új iparcikk-áruház. A kiskörút másik oldalára tervezik az ötszintes sávházat.. Ez a szalagház zárja maid le lényegében a Kossuth teret. A sávház udvarára képzelték el a tervezők a garázssor hosszú. alacsony épületeit. Mivel ez a megoldás elvenné a 98 lakásosra tervezett épület amúgy is kicsi udvarát, várhatóan módosítják a tervet és a garázs lekerül a szalagház pincéjébe. A kiskörút és a Felszabadulás útja találkozásánál, az Anna cukrászdával szemben lévő területre tervezik Nyíregyháza eddigi legnagyobb épületét, a 18—22 emeletes toronyházat. Ez a mini-felhőkarcoló felépítése után több funkciót is ellát majd. Szobáiban minden valószínűség szerint irodák kapnak helyet, míg az épület a magasság miatt helyt ad a város új víztornyának is. Még nem született döntés, de elképzelhető, hogy a legfelső emeleten pedig valamilyen vendéglátóipari létesítményt rendeznek be. A legnagyobb, leglátványosabb munkák mellett a nyíregyházi Tervező Iroda öt középmagas ház telepité- si terveit is elkészítette. Ezek tízszintesek lesznek, az első a Bethlen utca és a Síp utca sarkán épül fel. A Krúdy mozi és az Autóker közötti területre kerül az új megyei könyvtár 225 ezres könyvállománnyal, egy fogászati rendelő és a fogtechnikái vállalat épülete. A Véső utca és a Selyem utca kereszteződésénél pedig a me. gyei művelődési házat építik fel. Nemcsak a még foghíjas területek, de a jelenleg még beépített Szabadság tér is megkapja új, impozáns épületét, a SZOT székházat. Ez a székház a tervek szerint 1975-re készül el. Évenként 10000 teherautó Nyíregyházáról Szeptember 1-től a Nyíregyházi Talajerőgazdálkodási Vállalat fogadja a záhonyi átrakó körzetben a teherautókat. A közelmúltban írták alá a szerződést az Autókerrel, s ennek alapján évente mintegy tízezer gépkocsit fogadnak Szabolcsban. Nemcsak fogadják, hanem tárolják, műszaki vizsgára előkészítik a gépkocsikat. Éves viszonylatban mintegy 25—30 millió forint értékű szolgáltatást fognak végezni. A teherautókat az átrakó körzetben a talajerőgazdálkodási vállalat szakembe - rei fogadják, feltöltik benzinnel vagy gázolajjal a tankjaikat és ezután országúton gurulnak a járművek Nyíregyházára, a vállalat új, a dé-« li ipartelepen épített szerviztelepére. A behozott kocsikat műszakilag megvizsgálják, elvégzik az úgynevezett 0 kilométeres műszaki revíziót, majd előkészítik műszaki vizsgára. Az Autóker adja meg, hogy mely vállalatoknak kell átadni a kocsit, amely tetszés szerint, vagy a nyíregyházi telepen, vagy a vevő vállalat által megadott helyen történik. Hasznos a megállapodás, mert a szűk vasúti kapacitást bővíti azzal, hogy Záhonyban nem kell egy újabb átrakást végezni. Mintegy 4 ezer vasúti vagon szabadul így fel. Ugyanakkor Nyíregyházán a megrendelő egyéb kívánságainak — mint a rendszám felfestése, a cégtábla festése — is eleget tesznek. , Szeptember 15-től indul meg a gépkocsik műszaki felülvizsgálata. A telep „áteresztő képessége” naponta 40 autó lesz. A vállalat ezzel a tevékenységgel mintegy 80—90 embernek teremt új munka- lehetőséget. Egyrészt több autó-motorszerelő kell, akik a műszaki vizsgálatokat végzik el, másrészt jó néhány gépkocsivezetőre is szükségük lesz, hiszen a záhonyi körzetből Nyíregyházára kell ..vezérelni” az autókat, másrészt pedig — ha a megrendelő úgy kívánja — akár a Dunántúl túlsó csücskébe is nekik kell elszállítani az új teherautót. Egy hétig bezár a csemege Ebben az évben kezdtek hozzá a város központjában lévő csemegeáruház korszerűsítéséhez. Az üzlet vezetői úgy határoztak, hogy az átalakítás alatt is zavartalanul árusítani fognak, ezért csak a bolt egyik részét zárták le. A lezárt részben január 12-én kezdtek munkához az építőipari szakemberek. és szombaton át is adták rendeltetésének. Korszerű hűtővitrinek egész sorát szerelték be. ezenkívül Toronyzenéfő! a szép szobrokig Ma nyílnak a nyírbátori zenei napok Mire e sorok megjelennek — már megkezdődött, kiváló muzsikusok különleges hangszereivel a Báthori István Múzeum lovagtermében a históriás énekék, virágénekek és népballadák különleges hangversenye és útban van Nyíregyházáról az az Ötszáz vendégét vivő különvonat, mely az érdeklődés évről évre növekvő fokát jelzi. A zenés napokat Gulyás Emiimé dr, a megyei tanács elnökhelyettese nyitja meg délben a múzeum két különleges kiállítása bejáratánál. A híres hóllóházi kerámiákon kívül a Műcsarnok hozza le két fiatal művész alkotásait. Este hét órakor megszólal a tóronyzene hazánk legnagyobb fatornyából és a 900 főnyi vendégsereg helyet foglal a jó akusztikájú református templomban, hogy meghallgassa Ádám Jenő Kossuth-díjas ünnepi megnyitóját. új öltöző és zuhanyozó épült az elárusító dolgozók részére. Ide épült az áruatvevő hely is, ami jelentősen megkönnyíti a raktározási gondokat. A megmaradt rész átalakítását augusztus 24-én kezdik, így erről az oldalról át kell költözni az új, Rákóczi utca felőli részbe, ezért hétfő reggeltől egy hétig zárva lesz a csemege. A zárvatartás alatt a Kossuth téri ABC árusít a csemege helyett. Az átalakítás teljés béfejézéséfé nóVémbél elején kerül sor.
