Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-14 / 190. szám
t§T0. augttsz^tis f? KÉLET-MAGYARORSZÁC s. fám Jogunk a pult előtt II. Jótállás az áruért másik csoportja — elsősorban Félmilliárdos beruházás a szabolcsi alma és zöldség fogadására, feldolgozására — Tár ölő fejlesztések Nyíregyházán, Mátészalkán — Uj fogadőlelep Tiszalökön, lornyospálcán AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELKEDÉSÉVEL JÄR, hogy az emberek egyre több drága, több ezer forintot érő háztartási gépet és készüléket vásárolnak. Természetes, hogy az ilyen nagy beruházásokhoz biztonságérzet is kell: a vevő tudni akarja, hogy jól vásárolt, és ha gépével valami baj történik, az mennyiben az ő kára és mennyiben a gyártó, illetve eladó cégé. Ezeket a gépeket, készülékeket — hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, rádió, televízió, motorkerékpár, gépkocsi, stb. — gyűjtőnéven tartós fogyasztási cikkeknek mondják. Éppen azért, mert rendeltetésük szerint hosszú ideig kell működniük, s mert az áruk is magas — az elmúlt évben az ezekkel kapcsolatos jótállásokról öt miniszter adott ki együttes rendelkezést. A belkereskedelmi, kohó-. és gépipax'i, könnyűipari, külkereskedelmi és nehézipari miniszter együttes rendelkezése (4 1969.) kimondja, hogy ha a tartós fogyasztási cikk hibás, a vásárló követelheti annak kijavítását, kicserélését, illetve visszavételét. A hibás készüléket nyolc napon belül ki kell javítani. Ezeknél a bonyolult gépeknél azonban megtörténhet, hogy hibájuk hosszabb javítást igényel. Ha ez a 15 napot is meghaladja, kölcsönkészüléket kell adni a vásárlónak a javítás idejére, a hiba bejelentésétől számított 15 nap után, egészen addig, amíg kijavítva vissza nem kapja saját gépét. A TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEKHEZ jótállást kell adni. A jótállás — cikkektől függően — hat hónaptól két évig terjedő idő szokott lenni. A rendelet előírja, hogy a jótállási idő a szokásosnál hosszabb lehet (az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta egyes vállalatok a jótállási idő meghosszabbítását is felhasználják _ gyártmányaik ■népszerűsítéséhez), de rövi- debb nem. Ha javításra szorul a gép, vagy készülék, a jótállási időt annyival kell meghosszabbítani, ameddig a vásárló nem használhatta a megvásárolt tartós fogyasztási cikket. Természetesen a jótállás it is a kereskedelmi céget terheli, akár hazai gyártmányú, akár külföldi gépet adott el. A javításról is a kereskedelmi cégnek kell gondoskodnia. Az olyan készülékeket, amelyek működéséhez rögzített bekötés szükséges, (például boyler, villanytűzhely stb.) a helyszínen, a vásárló lakásán kell megjavítani, s ha ez semmiképpen sem lehetséges, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a k*'- • d'i köteles gondoskodni. Ugyanez vonatkoz' a 10 kilónál súlyosabb és a helyi közlekedési eszközökön kézi csomagként nem szállítható készülékekre is. Köny- nyen mozgatható, könnyű és akár villamoson, autóbuszon is szállítható készüléket a vá- .sárló köteles elvinni a legközelebbi szervizbe, vagy ha ilyen nincs a helyiségben, a Hétfő reggel. Ilyenkor még a rövid távú,ingázók is fáradtak. Az építkezésre érve szétoszlanak az emberek. Ki-ki a maga állása körül motoszkál. Szerszámot szednek elő, anyag után néznek. Az állások csak úgy dél felé kezdenek benépesedni. Közben folyik a terefere. — Tamás bátyám, mi van magával? Még szavát sem hallottuk máma. — Hát nincs is danolhat- nékom. — Ne bántsd. Maga mellé fektette az asszony... — Te nem kaptál, azért vagy olyan fürge, hogy a malteroskanál most is al- 6zik a kezedben..? — Hozzátok már azt a maltert, — kiabál valaki az egyik állásról. Választ nem kap. Megint kiabál. — Józsi, Andris, hozzátok Stár azt a maltert. javítószolgálat helyi begyűjtőhelyére. A vásárlónak — ha a készülék beszállítása külön költséget okozott — a szállítási díjat a helyi viszonyoknak megfelelően kell megtéri^ feni, (tehát ha autóbuszon szállította be a vásárló a hibás gépet, nem számíthatja fel taxi díját stb.) A gép vagy készülék kicserélésére akkor kerülhet sor, ha az javítás után sem lenne jó, illetve, ha javítása hatvan napnál hosszabb ideig tartana, vagy ha már ötször javították és ismét elromlik. Ki kell cserélni azt a gépet is, amely három napon belül hibás lett, s erről nem a vásárló tehet. Lehetőleg azonos típusú új gépet kell adni a rossz helyett. Ha a kereskedő a gépet nem tudja kicserélni, a vásárló visszakaphatja a vételárat, vagy más típusú készüléket vehet, s ha az drágább, a rossz készülék árát beszámítják az új vételárba. A KERESKEDŐNEK ÉS A VÁSÁRLÓNAK EGYARÁNT ÉRDEKE, hogy a tartós fogyasztási cikkhez mellékelt jótállási jegyet szabályosan töltsék ki és a vásárláskor, illetve a készülék üzembe helyezésekor a dátumot tüntessék fel. A rosszul, felületesen kitöltött jótállási jegy már sok vitát okozott vásárló és kereskedő között, de az is, hogy ha a jótállási jegy és a készülék számát, adatait nem egyeztették. Éppen az ilyen viták és felületességek elkerülése érdekében mondja ki az öt miniszter közös rendeleté, hogy „szabálytalanul kitöltött jótállási jegy alapján érvényesített igények teljesítése az értékesítő vállalatot terheli”. A nagy összegű vásárlások Választ ezúttal sem kap. — Kit keresel, te ember, — szól oda a brigádvezető Patakinak, a kiabáló hang gazdájának. — Józsi, meg Andris 9 órakor elmentek malterért, és még most sem jöttek meg. Most már a brigádvezető kiabál, de hang sehol. — Ki látta ezeket a derék embereket — érdeklődik fűtői-fától. Közben ebédidő lett. Patakit, meg a brigádvezetőt nem hagyta nyugodni a lelkiismeret és a két segédmunkás keresésére indultak. Tűvé tették az egész építkezést, mire az egyik cementes barakkban iátaláltak a „szökevényekre”. — Hát ti mit csináltok itt? — kiált rájuk a brigádvezető. faluhelyen — az állatvásárlas. Ezt is számos jogszabály rendezi. A tartós fogyasztási cikkeknél fennálló jótállás helyett itt szavatosság áll fenn: az eladó szavatolja, hogy olyan állatot adott el. amilyet a vásárló tőle akart venni. Ha valahol — itt aztán igen sokszor megtörténik, hogy utólag mégis végtelenbe nyúló viták és perek kezdődnek. AZ ÁLLATSZAVATOSS V SZABÁLYAI csak egyes haszonállatokra vonatkoznak: lóra, szamárra, öszvérre, szarvasmarhára, bivalyra, juhra. kecskére és sertésre. Az eladó és a vevő itt is — mint minden adás-vételnél — szerződést köt. Az eladó a szerződés értelmében hibátlan állatot köteles adni. s ha az állatnak mégis hibája van, a vevő követelheti a szerződés felbontását, vagy — ha nem egy meghatározott állat, hanem csak bizonyos fajta szerepel a szerződésben — az állat kicserélését. Ha több állatot, vagy egész nyájat adnak el. és ezek között van hibás, fel lehet bontani a szerződést valamennyi állatra nézve, ha a hibás állat különválasztása kárt okozna a vevőnek vagy az eladónak. A vevő a hiba felismerésétől számított nyolc napon belül köteles nyilatkozni, s ha erre az eladó nem válaszol, 60 napon belül indítha pert jogai érvényesítésére. A kereskedelemmel, az adás-vétellel egy sor jogszabály foglalkozik az említetteken kívül is. Egy későbbi alkalommal ezekre is visszatéA két álmából felvert pára felfogván a hang irányát, az ellenkező oldalon kiugorva a brakkból futásnak eredt. Ott találta meg őket a brigádvezető, meg Pataki az állványok körül. Maltert pakoltak éppen. A többiek már javában húzták őket, amikor a bri- gádvezető megszólalt: — Szaktársak, mért nem mondták hogy nem aludták ki magukat? Beküldtem volna magukat a munkásszállásra. Ott sokkal kényelmesebb. Józsi, az idősebb szaki akarta kezdeni a mesét, de András elibe vágott: — Furcsa idők ezek brigádvezető elvtárs. Nem hallotta tegnap este a rádiót? Azt mondta, hogy a székes fővárosban, meg az utakon sok Sürgető a szabolcsi alma- és zöldségtermés fogadásának, feldolgozásának fejlesztése, korszerűsítése. A MÉK ilyen irányú tevékenységéről kértünk tájékoztatást Ubrizsy Gábor beruházási osztályvezetőtől. A MÉK 1968-tól kezdődő- leg mintegy félmilliárd forint költségvetéssel építtet új üzemrészeket, végeztet rekonstrukciót, s fejleszti az üzemi berendezés hálózatot, gépesítést. A Nyíregyházi Almatároló II-es szekciójának építését 1300 vagon kapacitásra 1968- ban kezdték el. Az 1962-ben használatba vett I-es szekció üzemelési lehetősége is elavult, a növekvő igényeknek megfelelően rekonstrukciója halaszthatatlanná vált. Ez egyben azt is jelentette, hogy az eredeti 450 vagon kapacitásról 700 vagonra növelik teljesítőképességét. Az I-es szekció rekonstrukciója és az új, II-es rész megépítése mintegy 210—220 millió forintba kerül. Eredeti szerződés szerint e kivitelezéseket 1970. augusztusra tervezték befejezni. Ezzel szemben a kivitelező vállalatok lehetővé tették, hogy a II-es szekció, 1300 vagonos hűtőtárolót már 1969.szeptember 1-re üzembe helyezhették. S minden jel arra mutat, hogy az I-es szekció rekonstrukcióját (700 vagonra bővített hűtőtér) idén szeptember közepére befejezik. Folyamatosan befejezik a tárolóhoz kapcsolódó kiegészítő üzemrészek építését és beszerelését is. Ezek között jelentős az eddigi krónikus ládahiány megszüntetését célzó fűrészüzem és., ládagyár, évi 3 millió ládakészítö kapacitással. Beruházási költsége 25 milliót tesz ki. Jelentősnek számító üzemrészek még az aszaló, szeszfőzde (vákuumos berendezéssel) lévonal, sűrítőrészlegek, mintegy 40 millió forint beruházási összeggel. Ezek a részlegüzemek biztosítják az exportból visszamaradó. ipari minőségű alma- és zöldségfélék feldolgozását, jobb kereskedelmi hasznosítását. Évi szinten körülbelül 80—100 vagon aszalványt, szárított terméket. 100—120 ezer hektoliterfok különböző minőségű és zamatú pálinkát, továbbá közkedvelt üdítő italokat, gyümölcsleveket, sűrítményeket készítenek. A Mátészalkán épülő almatároló és hűtőkombinát a szatmári táj mindjobban növekvő almaproblémáján segít. De nem lényegtelen új munkalehetőség szempontjából sem. Ennek az új üzemnek az elkészítési költségvetése 210 millió forint. Befejezési határideje — megállapodás szerint — 1971. augusztus végére szól. Tekintettel arra, hogy a létesítmény mielőbbi üzembe helyevolt a baleset, mert valószínű frontátvonulás volt. A rádió mondta. A hírekben. Mi meg úgy gondoltuk, ha már ott frontátvonulás volt, meg balesetek, akkor jobb, ha mi is vigyázunk, nehogy leessünk az állványról, ne hogy balesetet csináljunk; az nem jó a cégnek se, meg nekünk se. így hát inkább kipihentük a frontátvonulás bántalmait. — És mit ittak meg tegnap, a frontátvonulás alkalmából? — Háromszáz forintot — feleli Józsi büszkén. A brigád vezető dönt: — Fizetéskor annyiért vesznek sört a brigádnak. Beleegyeznek? — Bele, — feleli Andris, — csak az asszony meg ne tudja, mert akkor lesz csak frontátvonulás. — Meg az építésvezető, — teszi hozzá, egy ásítást elnyomva, a brigádvezető, — mert akkor is lesz ám frontátvonulás ! Sígér Imre zése fontos megyei, de nép- gazdasági érdekek is. a MÉK és a kivitelező vállalatok „kiegészítő” szocialista szerződést kötöttek. így az 1400 vagonos tárolót, illetve hűtőhúzkombinátot a határidőt megelőzően 1 évvel, vagyis ez év szeptemberében minden valószínűség szerint üzembe helyezik. Ez a létesítmény, teljes befejezése esetén mintegy 800—1000 főt tud csúcsidőben foglalkoztatni; állandó munkalehetőséget ad 500—600 dolgozónak. Mindkét nagyberuházás jelentősége mellett szól, hogy külön, államilag kiemelt egyedi oeruházásként történik. Félmilliárdnyi pénzügyi fedezetét a MÉK banki hitelből és SZÖVOSZ-támoga- tásból biztosítja. S ezzel a MÉK hatáskörében a téli alma hűtőházi tárolása, kezelése 3500 vagonra növekszik, a 2 évvel ezelőtti 500 vagonnal szemben. A két nagyberuházáson kívül kisebb telepek szervezését, fejlesztését is szorgalmazAz udvar csendes. Mintha nem lenne délutáni műszak. A nyitott ablaknál viszont látszik, hogy dolgoznak. Fűrészgépek vágják hajszálpontosan egyformára a vékony lemezeket, A gyár épületén léf'ő felirat: Szatm|.rvidéki Faipari Vállalat merovessző gyára, bár igaz, mégsem fedi egészen a valóságot. Készül mérővessző is, de ez év januárjától már csak egyharmadát teszi ki az üzem termelésének. A nagyobbik részt elhódította a tanszer, amit egyedül gyártanak az országban a nyírségi homok kellős közepén, Nyírbélteken. A PIÉRT megrendelésére — Nincs még múltja nálunk a tanszergyártásnak — kezdi a beszélgetést Székely József üzemvezető. — Eddig mérővesszőt gyártottunk. Csak tavaly kezdtünk vonalzókat és tolltartókat készíteni. Azelőtt Budapesten gyártották. Ide telepítették, jól jártunk vele. Januártól teljes erővel folyik a termelés. Ahogy egymáshoz illesztik, ragasztják a kis vonalzódarabokat. nem látszik, hogy alig van gyakorlatuk a munkában. Ketten a redőnyös toli- tokokat kalapálják össze, de olyan érzéssel ütnek a vékony lemezre, hogy szinte a hangja is alig hallatszik. 24 ezer darabot gyártanak belőle a PIÉRT megrendelésére. A jobban kedvelt zsanéros tolltartókból 40 ezer, a kihúzós fajtából pedig 17 ezer készül ebben az évben. Javult a családok anyagi helyzete — Vannak ennél jóval nagyobb számok is — mondja az üzemvezető. — A 25-ös háromszögű vonalzóból, vagy a 32-es lapos vonalzóból 700 ezret, az 52-es fejes vonalzóból 110 ezret készí tűnik, összesen 5 és fél millió forint értékben. A mérővessző- ből 2 700 000 forint az éves bevételünk. Nyolcvanan dolgoznak Nyírijeitekről és a környező községekből a tanszergyárban. A község lakói még egyénileg is gazdálkodó emberek. küszködnek a silány se terhére. Főleg járási székhelyeken és termelési központi helyeken nyit új bonyolító telepeket. Ez év végére elkészül Nagykállóban a 200—300 vagon körüli zöldség. gyümölcs felvásárlását, raktározását biztosító telep. Hasonlóan bővítik a hálózatot Tiszalökön és Tornyos- pálcán. Mindkét utóbbi helyen évi több száz vagon ár.u és termék bonyolítását tudják elvégezni. A tiszalöki telep már elkészült, a tornyos- pálcáit — előreláthatólag — októberben kezdik működtetni. Az új építkezések, üzemrészek kialakítása mellett gondot fordít a MÉK a telepek technológiai korszerűsítésére. Többek között modern osztályozó gépsorokat, magas és közép emelésű villamos targoncákat, nagy telje-' sítményű gépcsoportokat és szállító gépi eszközöket állít a dolgozók munkájának könnyítése szolgálatába. Erre a célra idén mintegy tízmillió forintot irányoztak elő. homokon. Akinek a feleség« vagy lánya bejutott a gyárba dolgozni, javult az anyagi helyzete. Az átlagos kereset 1500—2000 forint körül mozog, a teljesítménytől függően. Székely József:----Bővítési kellene és lehetne a kis gyárat, hogy sokkal több embernek biztosíthatná a megélhetést. A jó földön megalakítani a termelőszövetkezetet, a homokot pedig beültetni nemes akáccal. A tsz is gazdag lehetne, a lakosság többi része pedig itt kapna megfelelő munkát. Ez a kis elkalandozás nem tartozott szorosan ahhoz, amiről beszélgettünk, de mert sok ember, egy egész falu fejlődésének járható útja, nagyon fontosnak tartjuk. Az üzem dolgozóinak 90 százaléka női dolgozó és ugyanez az arány megmaradhatna a bővítés után is. A férfiak pedig megművelnék az arra alkalmas földterületet. Fejlesztés, munka- alkalom — olcsón — Szeretünk itt dolgozni — mondja a 18 éves Graholy Mária gépmunkás. — 6 forint 20 fillér az órabérem, de teljesítményben dolgozunk, lehet többet is keresni. Eddig egyéni elszámolás volt. most átálltunk a brigádteljesít- ményre. Hogy jobb lesz-e a kereset szempontjából, még nem tudjulk. Majd ha felvesszük az első fizetési borítékot. Marika — a többiekkel együtt — beszerelőlécet mai-, méretrevágón dolgozik és „stancol”. Hogy nem lehet rossz itt dolgozni, mi sem bizonyítja jobban. minthogy édesanyjával ketten dolgoznak itt a családból. Dolgoznak a gépek. készülnek szeptemberre a tanszerek. Hány darab vonalzó, tolltartó és mérőléc készül, csak több milliós nagyságrendben fejezhetők ki. Hogy mennyire szükség van rá, azt a megrendelések bizonyítják. A fejlesztés nem kerülne túlságosan sokba, mert aránylag olcsó kisgépek kellenek a termeléshez. És éppen ezért lenne jó megoldás egy homokon épült község fejlődésének, az emberek boldogulásának érdekében. b. m rünk. Várkonyi Endre A HAFE beruházása során mennyezeti hősugárző berendezést kap az üzem. Egy-egy csarnokban mintegy 17 ezer méter csővezetéket használ fel Kocsmár István fűtésszerelő brigádja a fűtőtestek elkészítésekor. Hammel József felvétele Frontátvonulás za a MEK saját költségveteA. B. Nincs még múltja GYÁR A HOMOKON
