Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-12 / 162. szám
WTO Július 12. KELET-MAGYARORSZA© 5. oldal A Szabolcs-Steatmár megyei MHSZ Nyíregyházán az Arany János és a Szarvas út Barkán megépülő új székhazának makettje. Elek Emil felv. » Romlott áru, hátha „elmegy? Kockázat? Kém! Egy hibás kereskedelempolitika következményei Amikor az előadó közli, hogy júniusban 4613 forint értékű áru romlott meg — eny- nyit kellett leírni — bosszankodunk. S mikor még azt is megtudjuk, hogy ebben nemcsak zöldségféle van, hanem primőr karalábé, új vegyeszöldség, cseresznye, fejes káposzta, akarva-akaratlanul is arra gondol az ember, de jó is lett volna ez máshol, ahol hiányolták. Bizony előfordul, hogy esetenként még a megyeszékhely zöldség-gyümölcs- üzleteiből is hiányzik a cseresznye. Itt Kemecsén a fogyasztási szövetkezetnél az előadó azzal érvel, hogy a kereskedelem kockázattal jár. Igaz, csakhogy ilyen esetben már nem kizárólag a kockázatról, ha nem gondatlanságról van szó. Panaszkodnak a szövetkezet tggjai és a lakosság, hogy nem megfelelő az áruellátás. Ugyanakkor megromlik az idei zöldségféle. Lutter Sándor, a pártalapszervezet titkára, a szövetkezet különbizottságának az elnöke újságolja. hogy a lakosság nem tudja, mikor van nyitva a zöldség-gyümölcsbolt. Igaz, ki van írva, de azt a boltvezető nem tartja meg... A boltvezető egyben árubeszerző is. A szövetkezet főkönyvelője nem tartja helyesnek, mert ez az üzlet és az ellátás rovására megy. Ugyanakkor az is baj, ha az árut a háztájiból a kereskedelmi vezető veszi meg. ö is másként minősít, a boltvezető is. Nem tudnak megegyezni, s ha valami probléma van, egymást okolják. S ennek a lakosság látja a kárát. S ugyanakkor az árubeszerzésre váló'’hivatkozás miatt zárva tart a boltvezető. Mi lenne a megoldás? Az, hogy a zárvatartás ideje alatt kellene gondoskodnia a boltvezetőnek az árubeszerzésről. Annál is inkább, mert ezért 30 százalékos jutalékot kap <*z általa felvásárolt áruk értéke után! Csakhogy ezt nem ellenőrzik. Elismerik nincs megfelelő irányítás és ellenőrzés. Különösen amióta beteg lett a kereskedelmi osztály vezetője. Ez meg is látszik. Ott- jártunkkor is olyan volt a zöldség-gyümölcsüzlet, mint egy lomtár. Bűz, nagy összevisszaság. A hiba gyökere: nincs átgondolt kereskedelempolitika Nem szervezett eléggé áz árubeszerzés, nem elég átgondolt az árpolitika és ez meglátszik az ellátásban is. Nem mérik fel miből mennyire lenne szükség. Nem rendelés szerint történt júniusban sem az árubeszerzés. Többségét Nyíregyházáról központi ellátási keretből kapják. Egyes primőrökből elég magasak az árak. Ezt a főkönyvelő ig elismeri. Hivatkoznak a magas leírásra, a fuvarköltségre. Ez is igaz, csakhogy a romlás mértékét meg lehetne előzni vagy csökkenteni. Itt volt például a hatvan kiló élőhal esete,.Éjiből a besztereci üzlet 40 kilót értékesített, 20 kiló. megromlott, de mielőtt erre Sor ke-' rült volna, áthozták Keme- csére, hátha itt „elmegy”. Arra nem gondolnak, hogy az árakat a gyengébb áruk esetében csökkentsék. Még szerencse, hogy a hal nem került ilyen formában eladásra. Ez gyorsan romlandó, veszélyes. Ezek már nem férnek bele a kockázatba. Inkább a hanyagságot mutatja. Kemecsén csaknem 5000 ember él. Igaz, sokan megtermelik a háztartáshoz szükséges zöldségfélék egy részét a házikertekben. De nem mindenki és nerr mindent. Erre a szövetkezetnek gondolnia kell. Gyors és hathatós intézke- . désre van szükség, ■ hogy a zöldség-gyümölcsellátást megfelelően biztosítsák és a mulasztásokat pótolják. Farkas Kálmán Bővül Nyíregyháza üzlethálózata Pályázat a megyeszékhely kereskedelmi ellátásának javítására A városi tanács ülésén a közelmúltban fogadták el a IV. ötéves terv hálózatfejlesztési irányelveit, amely a város kereskedelmi ellátásának javítását célozza. A felmérések szerint a nagyarányú fejlesztéshez — amely több új üzlet, áruház építését jelenti — mintegy 160—170 millió forint szükséges. Előzetes információk szerint a helyi, vállalati erőforrások csak mintegy 110— 120 millió forint értékű fejlesztést irányozhatnak elő. Éppen ezért a tanács kereskedelmi osztálya pályázatot írt ki, amelyben az irányelveknek megfelelően jelzi, hogy az egyes árucsoportokon belül milyen fejlesztésre számítanak, illetve a hálózatbővítés melv területeket érint A város vonzási körzete A pályázat anyagát nemcsak a megyei kiskereskedelmi vállalatoknak és a ME- SZÖV-nek küldték meg. hanem olyan országos nagyvállalatoknak is, mint a Centrum Áruházak és az Utasellátó Vállalat. összesen 10 céget értesítettek a pályázat feltételeiről. A bolthálózat fejlesztésénél továbbra is .szem előtt tartják. hogy Nyíregyháza vonzási körzetébe több község beletartozik, a megye kiskereskedelmi forgalmának több mint negyedét a nyíregyházi üzletek bonyolítják le. Ugyanakkor a városépítés során új lakótelepek jönnek létre, amelyeknek az ellátását is szükséges megoldani. Lakberendezési áruház A közeljövőben kezdődik a házgyári lakások építése a Kemecsei út mellett. Töob ezer ember kap itt otthont a IV. ötéves terv folyamán, s fontos, hogy időben elkészüljenek a járulékos beruházások, köztük az üzlethálózat. Az új lakótelepeken a tanács is nagyobb mértékben hozzájárni az üzletek építési költségéhez. A tervezett létesítmények közül az élelmiszer-árusítás színvonalát több új ÁBC- áruház építésével lehet javítani. A tervek szerint a Szabadság téren, a Jókai téren. a kórház környékén. Sóstóhegyen és Borbányán indokolt ÁBC-áruház építése. A ruházati cikkeknél a legzsúfoltabbak jelenleg az üzletek. A fejlesztési szükséglet közel megháromszorozza a jelenlegi alapterületet. Itt az iparcikk kiskereskedelmi vállalat Zrínyi utcai áruháza és a tervezett szövetkezeti áruház javíthat majd a helyzeten ugyanúgy, mint a vegyes iparcikkek forgalmánál, ahol még indokolt egy 1000 négyzetméter alapterületű bútor, és lak- berendezési áruház építése is. A vendéglátás területén több új kisvendéglő, eszpresszó építése szerepel a fejlesztési irányelvekben. A zöldség-gyümölcsellátás javítására a tanács szorgalmazza az ellátatlan területeken új pavilonok felállítását. A Nyírségi Termelőszövetkezetek önálló Értékesítési Vállalkozásé például felszámolta a megyén kívüli boltjait, s helyettük zöldségárusító pavilont nyitnak az Árpád utca elején és az Északi nagykörútnak ■ a benzinkút felé eső részén. A demecseri Kossuth Termelőszövetkezet a Búza téren és a Vöröshadsereg út, Incédi sor sarkán létesít elárusítópavilont. Sóslói tervek Az üzletfejlesztés nemcsak a város belterületére, hanem a külső részekre és a sóstói üdülőterületre is kiterjed. Ide szintén kiírt egy pályázatot a Városi tanács. A szigeten elkezdődő építkezést mintegy 350 négyzetméter alapterületűre tervezik mellette a szezonidőszakra 200 négyzetméteres kerthelyiség létesítését írják elő. A pályázat alapján már a jövő nyáron át szeretnék adni rendeltetésének az új szigetpresszót, s ezzel sokat segítenének az üdülőterület gondjain. A sziget beépítésére egyébként már van egy tanulmányterve a tanácsnak. (L B.) Színhely: nyíregyházi étterem. Déli egy óra. Minden koszos, a kedves vendégek egy részének ruhájától — munkából ugrottak be egy kicsit piálni — az abroszokig, a padlóig. Plusz: morzsa, zsiradék. — Hogy miért? Egészen biztos van magyarázat. Nincs státusz;- vagy ki figyel oda. Még nem szólt senki, stb Színhely: nyíregyházi papírüzlet. A vásárló által kért áru értéke 4 forint 80 fillér. Az Igazolványtok szürke és kék színben van az üzletben. Piros színű nincs, sajnos csak ez van. Az üzletvezető meghallja és közbevág, — Van egy a kirakatban, már megyek és beveszem. — Ugyan, tessék hagyni, ezért nem érdemes... — De, de, már miért ne volna érdemes! — és siet, Ideveszi és hozza. Ismerős párbeszéd. Ismerős, de fordítva Any» nyiból ismerős, hogy nem néhány forintos cikk, de drága árut se vesznek ki sok helyen a kirakatból, csak majd „rendezés” után. Jóleső tanulság: nemcsak elárusítók vannak, hanem kereskedők is. <-sl Szabó László—Sólyom József: Az átkozott FBI m A Vichy-kormány titkos- izolgálatának, a francia securité Militaire-nek volt cét rendkívül ügyes ügynöke Guy és Jacques Calvet. A ;er érek még 1942 elejér e jánlották molgálataika íz amerikaiaknak, hogy se >í gükre legyenek a terve sett partraszállásban. A Cal rét testvéreknek Algírban, i (Lehelet utcában volt egy íöiruhaüzletük. Számos be árattal rendelkezett ez az izlet, amely egy vasaló ala cú sarkon állt. A píncehe yiségekből is kijárat nyíl tét szomszédos Sídet: t ifnelyeknek tulajdonosa, izintén a Securité Militain izervezetéhez tartoztak, és üalveték ügynökeikként sze- -epeltek a nyilvántartási hsán Az amerikaiak még a partraszállás előtt itt találkoztak tebbször is Mast tábornokkal, lousse alezredessel, akik a Ifichy -kormány algíri helyőrségének parancsnokai voltak. Találkoztak azonban más francia tisztekkel is, akik később lehetővé tették: végeredményben simán és számottevő véráldozat nélkül örténjék a partraszállás. Guy dalvet időben tájékoztatta au nnerikai hadvezetést, hogy vhchy kémelhárító ügynökségének, a Securité Militaire- rek mit sikerült megtudni érvéiből. Ebben az üzletben vette fel i közvetlen kapcsolatokat az DSS-szel d'Astier de la Vige- ie francia royalista csoportja s. Később ez a csoport gyilkolta meg a Gestapo egyik éirhedt ügynökét, Darlant. A nartraszállás után az ideigle nés Giraud-kormány párán csára valamennyiüket a Szaharában felállított koncentrációs táborba zárták. Aj: OSS francia részlegének vezetője Algírba utazott és követelte szabadon bocsátásukat. Az FBI washingtoni k&iDostjának küldötte, Robert Murphy kereken megtagadta, hogy kceben járjon érdekükben. — Ezeket a nyavalyás kis franciákat mi tettük hidegre. Remélem, hamar kinyiffanak a Szaharában. Arthur Roseborough, az OSS francia részlegének vezetője tudta, hogy Murphy reményei nem alaptalanok. A Szahara közepén, egy vasbetonból épült pokolban tartották fogva a franciák mindazokat a: embereket, akike! a Giraud-kormány bűnösnek minősített. Betonpriccseken, szűk cellákban tengették az életüket, naponta egy tányér evesnek nevezett moslékot raptak. A nappali forróságban szinte égtek a falak, a priccsek, éjszaka viszont meg lehetett fagyni. Takarót nem kaptak a foglyok, és naponta fél pohár vizet osztottak ki közöttük. Ebben a koncentrációs táborban a köztársasagáét harcoló spanyol hazafiak seázai és az áruló Vichy- kormány ellen küzdő franciák ezrei szenvedtek. Itt tartották azonban fogva a francia titkosszolgálat kezére került külföldieket is, mindenekelőt: a németeket, olaszokat, magyarokat, akik a fasizmus elöl szöktek Franciaországba, hogy ott életüket a nácizmus elleni harcnak szenteljék. Ai- OSS francia irodája vezetőjének nem sikerült a royalista csoportot megmenteni. — Nincsen jobb dolgod ltl Afrikában, mint. ezekkel a nyomarult zsidókkal és kommunistákkal törődni? — kérdezte felháborodva Murphy — Ezek az emberek a m ügynökeink voltak és Ameri ka érdekében tették életüké kockára. Nem az ő szabadsá gukról, hanem a mi becsüle tünkről van most szó! — élveit Arthur Roseborough. Hiába magyarázta, hogy ; csoport tagjai valamennyié; keresztények és egyetlen kommunista sincs kinőttük A legtöbben közülük régi nagy francia családok névé és címét viselik. — Mit változtatna a tényeken, ha valóban zsidók és kommunisták lennének?! Azért tették kockára az életüket. a családiig életét és vagyonukat, hogy Amerika felszabadíthassa Franciaországot. Miértünk harcoltak és adósaik voltunk, adósaik is maradtunk. — Fütyülök az ilyen adósságra! Szükségünk volt rájuk, elvégezték a dolgukat és ezzel késit. Washingtonból azt a parancsot kaptam, hogy szabaduljunk meg az .ilyen nyughatatlan alakoktól. Nekem kényelmesebb, ha a franciák pusztítják el a saját embereiket. Mert ezek ott, a Szaharában elpusztulnak, erre mérget vehetsz! . Robert Murphynak igaza .olt: a csoport egyetlen tagja sem hagyta el élve a szamarai koncentrációs tábort. Amikor azonban ej: FBI így lagyta elpusztulni a legjobb francia hazafiakat, mindent megtett Charles Bedeaux megmentéséért. Az amerikai állampolgárságú Bedeaux-t az egész világ a siettetés királyának ismerte. Az ő agyában született meg at: a rendszer, amelynek s/gítségéve] az ipari üzemek a lehető legtöbb munkát préselték ki munkásaikból a lehető legkevesebb fizetésért. Bedeaux rendszere hírhedtté vált az egész világon. Nem csupán a szakszervezetek és a legkü- 'Ptb&zőbb munkásszövetségek, seervezetek, egyesületek ítélték el, hanem az emberi jó érzésre, tisztességre valamit is adó üzemvezetők is. Nem véletlen, hogy Bedeaux rendszerét a legkövetkezetesebben Hitler Németországa valósította meg. Bedeaux lelkes tengelybarát volt, s ennek egyszerű magyarázata: úgy gondolta, hogy a nácik nyerik meg a háborút. Ezért vállalta, hogy közbenjáró legyen a Gestapo és különböző francia csoportok kci:ött. Az egyik ilyen csoport vezetője Jacques Le Maigre-Dubrenil volt, akit később Rpbert Murphy segített az ideiglenes Girard- kormány belügyminiszteri székébe Algírban. A másik csoport vezetője Jean Rigaud, egy megrögzött morfinista, aki a partraszállás után Gi- raud rendőrfőnöke lett. Bedeaux azonban nemcsak ilyen figurákkal teremtett a nácik számára közvetlen kapcsolatot, hanem a legnagyobb francia ipari és pénzérdekeltségek csoportjaival is. így például a Comité des Forges- zsal, a legnagyobb francia hadianyag részvénytársasággal, továbbá a Banque d’Indochi- ne-nel, a Banque Worms-sal is. (Folytatjuk) Ilyen is van
