Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-08 / 158. szám

I oMa! KELET MAGY ARORSZ AO 1970 július 5. HÁZAI KILÁTÓ A lap megírta, az illetékes válaszol EGY TÁNYÉRBAN Mindennapos, előfizetéses étkezője vagyok a vendéglá­tóipari vállalat Búza téri Nyíri Fészek vendéglőjének. Itt már több meglepetés ért, de amilyenben egy hete csü­törtökön volt részem, még nem fordult elő, amióta üzemi étkező vagyok. Ebédnél a le­ves után a második fogást egy tányérban szolgálták fel; a rántott baromfinyakat, az új burgonyát és az uborkasa­látát. Míg nézegettem ezt a tálalási módot, addig az étel elázott az uborkasalátától. Amikor pedig megkérdeztem a felszolgálótól, hogy miért nem adják külön tányérban a savanyúságot, azt mondta tö­mören: nincs tányér. A válasz hallatán vízió jelent meg előt­tem: paradicsomos töltött ká­poszta, cukrozott túróspala­csintával — egy tányéron — írja D. M. nyíregyházi olva­sónk. VAN, — DE MINEK? Az ABC-áruházakat a vá­ros sűrűn lakott területein építették, a nagy forgalom ké­nyelmes és gyors lebonyolítá­sára. E célt szolgálja, hogy — más önkiszolgáló boltokkal ellentétben — több pénztár is van, ne torlódjék a „moz­gás” kifelé sem, gyorsan tá­vozhasson a vásárló. ABC- párti vagyok, ami ott kapható, nem veszem meg másutt. Mondhatom, a város szinte valamennyi ilyen áruházában megfordultam már, de csak ritkán tapasztaltam, hogy va­lamennyi pénztár dolgozott volna. Még akkor sem, amikor a vásárlók már mozogni sem tudtak a pénztárnál sorban állóktól. Az emberek nagy tömegben rendszerint munka­idő előtt vagy az után vásá­rolnak, amikor .minden perc­cel jól kell gazdálkodniuk. Gyorsan vásárolnak — vi­szont a nyert időt elácsorog- hatják a pénztárnál. Ráadásul bosszankodnak az üres kasz- szák láttán. Tipikus eset ez arra, amire azt mondjuk: van, de minek? Nem hinném, hogy nagy erőfeszítésbe ke­rülne változtatni ezen — véli levelében V. Györgyné, az Északi nagykörútról. TILOS A MOSOLY? „Versenyzőnk az ön moso­lyáért” hirdeti a Centrum Áruházban a felirat. A mun­kaköpenyekre tűzött nevek mellé egy dolgozónak már a „legudvariasabb eladó” cím is odakerült. Nem követhetnék ezt a példát az iparcikk kis- ker üzletei? Például a lakás­textil bolt dolgozói? Ott ugyanis különös módon ha­ragszanak a vásárlóra. Míg a Centrum Áruházban egymás után lerakják a méteres árut, a lakástextilben harcolni kell az eladóval, hogy egyetlen függönyt megmutasson. Azt is jól megfogja, el ne vegyék a kezéből. Ebben az üzletben talán tilos a mosoly? — kér­dezi a vásárlók nevében B. J-né olvasónk. Kocsis János nyíregyházi la­kos fia ez év március 1-én sorkatonai szolgálatból törté­nő leszerelése után lépett termelőszövetkezetbe. Bevo­nulása előtt is dolgozott mát a tsz-ben. de csak mint csa­ládtag. Most néhány héttel ezután, hogy munkába állt. megbetegedett, hónapokig ke­resőképtelen lesz. Fiának fe­lesége és újszülött gyermeke van, ezért szeretné, ha tájé­koztatnánk : számíthat-e a szövetkezettől valamilyen tá mogatásra betegsége alatt és kaphat-e háztáji földet? Válaszunk a következő: Ez év március 1-én jelent meg a 8/1970. (III. 1.) MÉM „KESKENY UT — VÍZZEL” Június 17-i számuk Fórum rovatában megjelent levélben jelzett róka-bokori út felújí­tása indokolt, azonban pénzfe­dezet hiányában a munkát megrendelni nem tudtuk. A kért „kátyúzási” munkákat — az ez évre tervezett — Kinizsi utca felújításával e%yütt osz­tályunk megrendelte a vá­rosgazdálkodási vállalatnál. E vállalat tájékoztatása szerint a Kinizsi utca útburkolatának felújítását augusztusban be­fejezik, így egyidőben a ró­ka-bokori út javításával is végeznek. ALULJÁRÓ Ugyancsak osztályunkat érintő panasz jelent meg jú­nius 3-án, „A Guszev aluljá­ró sorsa” címmel. Az aluljá­ró deszkázatát kijavították, ez azonban nem oldja meg véglegesen a balesetmentes közlekedés problémáját az aluljáróban. Ugyanis a csapa­dékvíz elvezetése nincs meg­oldva. Ezzel kapcsolatban a szükséges tervezési és kivite­lezési munkát osztályunk megrendelte a víz- és csa­tornamű vállalatnál, miután megállapították, hogy az alul­járóban felgyülemlő csapa­dékvíz elvezethető a Móricz Zsigmond utcai zárt csator­nába. Nyíregyháza Városi Tanács VB építési és közlekedési osztálya számú rendelet, amely szabá­lyozza milyen juttatások il­letik meg azokat, akik sorka­tonai szolgálatuk letöltése után lépnek be a termelőszö- /etkezetbe. Ez a rendelet ki- nondja, hogy annak, aki 1970 január 1. napján, vagy az: íövetően sorkatonai szolgála- ot teljesített, vagy teljesít, iá leszerelése után mezőgaz lasági, vagy halászati terme őszövetkezetbe lép, sorkato- íai szolgálati idejét termelő. szövetkezeti tagsági viszony­ban töltött időként kell figye lembe venni. A különféle juttatásokra való jogosultság mértéke a termelőszövetkezetben általá­ÁTJARÓHAZ „Bérházi csendélet” címmel jelent meg bírálat a Kelet- Magyarország június 16-i szá­mában. Az abban közölt hangoskodásról a Dózsa György utcai átjáróház udva­rán, eddig nem szereztünk tu­domást, ilyen esetet egyetlen bérlő sem jelentett. A bérlők kívánságára különben a rend­őrséghez fordultunk volna a csendháborítók megfékezése érdekében. De ezt a sértett bérlő is megteheti, minden hasonló esetben. Az átjáróudvarban öt kü­lönböző szerv és két magán­szektor bérel helyiséget a földszinten irodák, raktárak, műhelyek céljára. így az ud­var tisztán tartása elég körül­ményes. Mindezek mellett — miután az épület kapui két utcára nyílnak — a járókelők is szabadon átjárnak az ud­varon. Szóvá tette a cikk írója a lépcsőház elégtelen megvilá­gítását. Szeretnénk megje­gyezni, hogy a lépcsőházi automatát ebben az évben már három alkalommal javít­tattuk. A mérőóraszekrény kulccsal zárható, ennek elle­nére rendszeresen nyitva ta­láljuk, feltehetően illetéktele­nek nyitják ki és megrongál­ják. A lépcsőház takarítására írásban hívtuk fel házfelügye­lőnk figyelmét, s gyakrabban ellenőrizzük majd. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat b’i az előző év teljesítményé tői függ. Ezért a jogszabál. azt is kimondja, hogy a jogo sultságok szempontjából a termelőszövetkezetbe való be lépés évét megelőző katona szolgálati idő minden hónap iát úgy kell tekinteni, mint ha azalatt a tag a termelő- szövetkezetben havonta 12,5 tízórás munkanapot teljesíteti volna. Fiát tehát mindazok a iuttatások megilletik, ame­lyekre valamely jogszabál; cagy a tsz alapszabálya sze rint azok jogosultak, akik az előző évben 150 tízórás mun­kanapot teljesítettek. Jogo­sult tehát betegségi segélyre és háztáji földre is. A TÄBLA nem megoldás Az Északi Alközpontban, a Vasvári Pál utca végén lévő autóbuszmegállónál az úttes­ten nagy gödör keletkezett, amely már több balesetet oko­zott. Súlyosakat is, amikor kórházba is kerültek az áldo­zatok. Ezek után elhelyeztek egy táblát, hogy figyelmeztes­sen a veszélyre. Néhány nap múlva a tábla eltűnt, követ­kezmény: egy újabb baleset. Újra odatették a táblát — pillanatnyilag itt tartunk. Mi, a környéken lakók reméljük, hogy nem szed újabb áldoza­tokat ez a gödör a kerékpáro­sok, motorosok köbéből. Ám reménykedésünk, aggodal­munk kevés, s a tábla sem lehet megoldás a balesetek el­hárításához. Egy ilyen nagy forgalmú úton, mint a Vasvá­ri Pál utca, rövidebb időn belül kellene a burkolathibá­kat kijavítani — írják a kör­nyéken lakó olvasóink. FURCSA BOSSZÚ Szombaton délután a MÁV- állomás—Sóstógyógyfürdő kö­zött közlekedő egyik autóbusz utasait furcsa epizóddal „szó­rakoztatta” a kalauznő. Elin­dította a kocsit, mielőtt min­denki leszállt volna a Tanács- köztársaság téren. Fentma- radt egy asszony is, akinek a kisgyermeke a hátsó ajtón szállt le. Emiatt nem csenget­te le a kocsit, hanem külön­böző kérdésekkel húzta az időt, míg a temetői megálló­hoz értek. Ott tudott az asz- szony leszállni. Nem tudhatja mindenki, aki a vonattól busszal jön be a város köz­pontjába, hogy hátul nem szabad leszállni. Azonban ezért bosszút állni egy asz- szonyon, kissé furcsa. Lecsön­gethette volna a kocsit, az utasok is kérték rá. A. kala­uznő válaszainak rögzítésére nem vállalkozom. Talán az AKÖV dolgozói részére nem kötelező az udvariasság? — panaszolja egy utas a 60—65 számú autóbuszról. ÉLETVESZÉLYES ROLÓK Nyíregyházán a Toldi utcai virágüzlet és húsbolt portál­jának napellenzője, ha ki­húzzák, véleményem szerint életveszélyesen alacsonyan „lóg be" a járda fölé. A vá­szonroló merevítő vasrúdja alatt egy átlagos magasságú ember éppen hogy elfér. Vi­szont szemtanúja voltam, amikor leverte az alatta el­haladó kalapját, beszakította az. esernyőt stb. Am, mégsem ezek az esetek késztettek ar­ra, hogy megírjam az észre­vételemet. A napokban egy fiatal pár haladt el a kifeszí­tett napellenző alatt, s a fia­talember beverte a fejét a vasrúd végébe. Olyan csat- tanással, hogy akik arra jár­tunk, azt hittük betört a homloka. Szerencsére csak a bőr repedt fel a fején, de per­cekig csak tántorgott, úgy megszédült az ütéstől. Emel­jék magasabbra a rudakat, mert így balesetveszélyesek — teszi szóvá Nagy Emil, Toldi utcai lakos. A betegségi segélyt a tsz- ben szintén az előző év telje­sítménye alapján kapják a tagok. Az ilyen esetben a be­tegségi segély kiszámításánál előző évi részesedésként a termelőszövetkezetben hason­ló munkakört betöltő tagok előző évi átlagos részesedésé­nek arányos részét kell ala­pul venni. A segélyre az ilyen tag a keresőképtelenség teljes tartamára, legfeljebb azon­ban egy évig, tbc esetén két ívig jogosult. Háztáji földre fia szintén Igényt tarthat. Ennek nagy­sága attól függ, hogy a tsz alapszabálya mekkora föld kiadását engedélyezi 150 tíz­órás munkanap teljesítése esetén. Más szóval, fia ak­kora háztáji földet kaphat, mint azok a tagok, akik az előző évben 150 tízórás mun­kanapot dolgoztak. A háztáji föld azonban 800 négyszögöl­nél kevesebb nem lehet. 350 tonna könyv Gyomáról A könyvművészetéről híres gyomai Kner család nyomdá­ja 1963-ban a békéscsabaival egyesült és azóta valósággal újjávarázsolták. A nagysza­bású rekonstrukció utáni el­ső évben, 1969-ben már kö­zel 100 tonna színes pros­pektust és 5 könyvkiadó vál­lalat részére 350 tonna köny­vet nyomtattak a régi hír­névhez méltó színvonalon, de a legújabb technikával. (Csongrád megyei Hírlap) Távérzékelő készülék A különféle sport- és egészségügyi vizsgálatoknál gondot okozott, hogy külön­féle funkciós és EKG-méré- seket csak nyugalmi álla­potban tudtak elvégezni. Ezt a problémát oldotta meg a Kisipari Termeltető Vállalat pécsi kirendeltségének kol­lektívája egy bio-telemetriás adó-vevőkészülék gyártásá­val. A közelmúltban elké­szült prototípust számos vál­lalatnál és sportegyesületnél, így a Testnevelési Főiskolán és az Országos öttusa Szö­vetségnél is bemutatták. Az új műszer — amely iránt érthetően nagy az érdeklő­dés —, lehetővé teszi, hogy sport vagy felszíni és föld alatti munka közben mérje­nek testhőt, vizsgálják a szívműködést és különféle jellemzőket. A készülék a laboratóriumba továbbítja az adatokat, ahol azok fel­dolgozhatok. így teljesebb képet kapnak arról, hogy reagál a szervezet a különfé­le idegi és fizikai megterhe­lésekre. ,iA. r" fDunántúli Napló) Kombájnnal aratják a hínárt A Velencei-tónál üdülők gyakori panasza, hogy sok a hínár. Az elburjánzott vízinö­vények irtását néhány éven belül megoldják majd a tóba telepített növényevő halak, az amurok és a busák, de addig is az üdülők érdeké­ben szükség volt egy gyor­sabb, hatékony beavatkozás­ra. A Közép-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság e célra egy holland hínárarató kombájnt vásárolt. Az ügyes gép a ví­zen úszva, szinte „leborot­válja” a hínárt, s a levágott szárakat a víz felszínére lö­ki. Ezeket aztán csónakból összegyűjtik, a partra tere­lik, s ott markológéppel ki­emelik. (Fejér megyei Hírlap) Hímzőpályásat Mezőkövesden augusztus 14. és 16. között jelentős kul­turális eseményre kerül sor. A járási művelődési köz­pontban tartják meg a már hagyományos Kis Jankó Bo­ri hímzőpályázat díjkiosztó ünnepséget. A Kis Jankó Bo­ri hímzőpályázatra Kalocsá­ról, Buzsákról, Szekszárdról, Hódmezővásárhelyről, vala­mint a palóc- és matyóvidé­kekről — mintegy hatszáz pályamunkát várnak. A há­rom legszebb alkotást öt-öt­ezer forint pénzjutalommal és Kis Jankó Bori emlék­plakettel díjazzák. (Észak-Magyarország) Eszperant isták a Balatonon „Eszperantó vakáció” el­nevezéssel nemzetközi ifjúsá­gi találkozóra kerül sor jú­liusban a Balaton partján. A Magyar Eszperantó Szövetség ifjúsági bizottsága kéthetes táborozást szervez Balaton- szemesen, s ezen három kon­tinens — Európa, Afrika és Észak-Amerika — 12 orszá­gának eszperantistái vesznek részt. Több mint 300 dolgo­zó és tanuló fiatal érkezik majd a nagy találkozóra. Az „eszperantó vakáció” vendé­gei megismerkednek a Bala­ton vidékével, előadásokat hallgatnak hazánk történel­méről és kultúrájáról, s ter­mészetesen élvezik majd a balatoni nyár örömeit. (Somogyi Néplap) Szúnyogirtás repülőgépről Az Alsó-Tisza-videki Vízügyi Igazgatóság területéhez tartozó védőgátak mellett, mintegy 400 kilométer hosszan annyira elsza­porodtak a szúnyogok, hogy a védelemben részt vevőket nem­csak éjjel, hanem nappal, a tűző napon is háborgatják. (Csípésük nyomán esetenként olyan daga­nat keletkezik, amely gyógyfic.e- res kezelést igényel.) A szúnyo­gok elleni inváziót végig a Tisza menti erdőségek, vizes területek fölött már korábban elrendelte az Egészségügyi Minisztérium. A ro­varirtó szert repülőgépről szórják le. A védőgátakon most már ke­vésbé zavarják a munkát a szú­nyogok, soruk alaposan megrit­kult. A magyar—jugoszláv ha­társzakasztól Mindszentig már lepermetezték a hullámtéri erdő­séget, s a védett oldal mentén húzódó, szivárgásból. keletkezett vizeket. (Csongrád megyei Hírlap) Borvonat Svédországba Az egri borok, különösen a bikavér, rendkívüli népszerű­ségét bizonyítja, hogy az idén Svédországgal évi 10 000 hek­toliter egri bor szállítására kötöttek megállapodást. A svéd cégek 1968-ban vásárol­tak először egri bort — né­hány hektoliter mennyiség­ben — és azóta rohamosan növekszik a svéd fogyasztók érdeklődése. Ebben az esz­tendőben — az eddigi gya­korlattól eltérően — külön borvonatokat indítanak Eger­ből közvetlenül Svédország­ba. Az első egri „borvonat” elindult Svédországba, s azt rendszeresen újabb szerelvé­nyek követik majd. (Heves megyei Népújság) A negyedik nemzedék Régen természetes volt, ma már gyérülő hagyomány, hogy a fiú az apja szakmá­ját „örökli”. Kőszegen vi­szont a Kerner családban már a negyedik nemzedék tagjai folytatják a pékmes­terséget. Az Árpád téri ház, ahol a család lakik, ' az 1700-as évek végén épült. Ablakai fölött kövér kiflik díszelegnek, innen a neve is — „kiflis ház”. Már Kerne- rék előtt is pékek lakták. A jelenlegi családfő, Kerner Ferenc alapító tagja a sütő­ipari vállalatnak. Két fia — Ferenc és Péter — az apjuk nyomdokaiba lépett, a pék­mesterséget választotta, s az a meggyőződésünk, hogy családjukban velük sem sza­kad meg a sor e szakma sze- retelében. (Zalai Hírlap) Tizennyolc év egy „kalandért“ A szekszárdi járásbíróság Gyányi Andrást tízévi bör­tönre és a közügyektől ötévi eltiltásra, Gróf Józsefet nyolc­évi börtönre és a közügyek­től ötévi eltiltásra ítélte. Gyányi és Gróf ez év április 27-re virradó éjjel a szek­szárdi Rákóczi utcában egy tizenhét éves — számukra is­meretlen — leánnyal találkoz­tak. Gyányi — akit alvilági körökben Tüskének hívnak —, megfogta a lány karját és sértő szavakkal illette. Gróf szóban is kifejezte az utonál- lók közös gondolatát: sze­relmi kalandba bocsátkoznak a hazafelé siető leánnyal. A két huligán áldozatuk ellen­állását tapasztalva egy félre­eső közbe hurcolták. A becs­telen támadás ellen védekező, az igazságügyi orvosszakéríői véleményből következtethe­tően ártatlan lány az erőszak és bántalmazás következté­ben zúzott és horzsolásos sé­rüléseket szenvedett. Az elve­temült támadók elvették ál­dozatuk pénzét, kézitáskáját is. (Tolna megyei Népújság) A fővárosból Nyírbátorba letelepített cipőgyár után, újabb munkalehetőség nyílt a helyi asszonyok, lányok részé­re, a növényolajipari vállalat mosószergyártó üzemében. Ké­pünkön: Lálóczky Lászlóné és Pataki Jánosné az elsők vol­tak, akiket felvettek a kiszerel őüuembe, ők végzik a négyszáz­grammos Biopon csomagolását. (E. E. felv.) Ezt mondja a jogszabály Kophat-e háztáji földet?

Next

/
Thumbnails
Contents