Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-08 / 158. szám
XXVII. ÉVFOLYAM 158. SZÄM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. JULIUS 8, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL: Nyitott szemmel külföldön (3. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) Bútorértékesítés magas áron (5. oldal) Totótanácsadó (7. oldal) A barátság hullámhosszán Barátokat nem választhat el egymástól a sok ezer kilométernyi távolság sem — ez lehetne a mottója annak a hatnapos látogatásnak, amelyről Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke vasárnap érkezett haza a Mongol Népköztársaságból. Barátságunk alapja az évezredekbe vesző közös őshaza emlékén túl mindenekelőtt az, hogy Magyarország és Mongólia a szocialista országok közösségéhez tartozik, mindkét ország a szocialista tábor, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítésén fáradozik. Losonczi Pál mostani látogatása ismételten bebizonyította, hogy a közös cél, az ideológiai összhang megtermékenyítőén hat országaink kapcsolataira. E kapcsolatok programját, kereteit az 1965- ben kötött magyar—mongol barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény rögzíti. Az Elnöki Tanács elnökének tárgyalásai a mongol párt- és állami vezetőkkel alkalmat adott az utóbbi öt év fejlődésének le- méréséré a két ország együttműködésében és mondhatjuk, mindkét fél elégedett volt a mérleggel. így vált lehetővé, hogy a következő öt esztendőre aláírt árucsere-forgalmi megállapodás összegét 26 millió rubelben állapítsák meg. ami húsz százalékkal több az előző öt év forgalmánál. Az árulista sem érdektelen; Mongólia bőröket és más állati termékeket, színesfémeket szállít, mi pedig távoli barátaink természeti kincseinek kiaknázásához nyújtunk segítséget, iparuk potenciáljának növeléséhez járulunk hozzá. A magyar vendégek tapasztalhatták hogy a Mongol Népköztársaság évről évre nagy fejlődésen megy keresztül, de még sok lehetőség vár kihasználásra. A mi hozzájárulásunkon kívül mindenekelőtt a Szovjetunió, de^a többi szocialista ország i§ segítséget nyújt mongol barátainknak népgazdaságuk fejlesztéséhez, Deruházasi, szállítási. munkaerő-fejlesztési és egyéD problémáik megoldásához. Losonczi Pál látogatása alkalmat nyújtott a nemzetközi politika főbb kérdéseinek áttekintésére. Ezek megítélésében a két szocialista ország teljesen egy nézeten van, s kapcsolatainkra e vonatkozásban sem esik semmi árnyék. A látogatás során mindkét fél megbélyegezte az Egyesült Államok kalandorpolitikáját és agresszív cselekményeit Indokína térségében, továbbá az amerikaiak által támogatott izraeli akciókat a Közel- Keleten. Megállapították, hogy egy európai biztonsági rendszer megteremtése nagy hatással lenne a földkerekség más területeinek békéjére is. Éppen ezért nagy jelentőségűnek ítélték a Varsói Szerződés országainak kezdeményezését az európai biztonsági konferencia összehívására, kiemelve a nemrégiben közzé tett budapesti memorandum jelentőségét. Elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy a magyar- mongol tárgyalások, a baráti eszmecserék minden tekintetben hozzájárultak a két nép hagyományos testvéri barátságának, gyümölcsöző együttműködésének további fejlesztéséhez. Hz ipari üzemek munkaerő-, szociális és kulturális helyzetéről tárgyalt a Nyíregyházi Városi Tanács V.B. A Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tájékozódó jelleggel vizsgálta keddi ülésén öt ipari nagyüzem: a dohánygyár, a gépjavító vállalat, a gumigyár, az építő- és szerelő vállalat, valamint a konzervgyár munkaerő-, szociális és kulturális helyzetét. Az előterjesztés felett kialakult két és fél órás vita nagyon sok szempontból hasznos és tanulságos volt. A végrehajtó bizottság tagjai, a felsőbb szervek és a szakszervezet képviselői, az érintett üzemek jelenlévő vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást problémáikról, nehézségeikről, s együtt keresték a megoldás lehetőségeit. A leglényegesebb az, hogy az új üzemek, gyárak létrehozása, számuk gyarapodása, termelésük bővítése kedvezően hatott a város foglalkoztatottságára. 1968 elejétől napjainkig a foglalkoztatottak száma a városban 34 000-ről 37 200-ra növekedett. Az üzemekben ma már több ezerre tehető a környező községekből bejáró dolgozók száma. Ugyanakkor a városban még mindig több ezer olyan munkaképes korút, főként nőt tartanak nyilván, aki nem dolgozik. A vállalatoknak pedig a munkacsúcsok idején már munkaerőgondjuk van. A helyzet ilyen alakulásának több oka van, de ezek között minden bizonnyal fontos szerepet játszik az, hogy a sok embert foglalkoztató üzemek idényjellegűek és többnyire három műszakban termelnek. Ez a munkaidőbeosztás sok családos anyának nem felel meg otthoni körülményei miatt. Ezért szükség lenne speciálisan nőket foglalkoztató üzemek, munkahelyek létrehozására is. Ami az üzemek szociális és kulturális ellátottságát és helyzetét illeti, a vizsgált vállalatoknál nincs különösebb probléma, mert az építéssel vagy bővítéssel egy- időben, esetleg azt kővetően megoldották ezt a kérdést. A város valamennyi üzemét tekintve azonban igen tarka kép alakul ki. Az üzemek külön-külön és más szervekkel együtt is sokat tesznek a dolgozók képzéséért, tudat- formálásukért. Különféle szakmai és politikai tanfolyamokon, akadémiákon képezik az embereket. Ennek hatékonysága azonban gyakran vállalaton, sőt tanácson kívül álló okok miatt sem olyan, mint szeretnék, vagy lehetne. Igen sok időt vesz el az emberektől, különösen a vidékről bejáróktól az utazás, a bevásárlás, stb. Hangzottak el olyan javaslatok, hogy esetleg több vállalat összefogásával növelni lehetne a saját autóbuszok számát, egy-egy útvonalon több üzem munkásait szállítaná a munkahelyre és vissza. Észrevétel hangzott el az üzletek nyitvatartására. A legtöbb helyen fél öt órakor fejezik be a munkát, s mire hazaérnek a szaküzleteket már zárva találják, vagy az utolsó pillanatban érik el, amikor már nincs idő még a választásra sem. A nagyobb üzemek szomszédságában jól felszerelt élelmiszerüzleteAz Országos Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárába) Tomasovszky Györgyné keze alatt egyszerre neg, ,'ennyolc orsófejen pörög a fonal. Palackorsó gépen készül a gumizott fonal. Ezt a harisnyagyárak zoknikészítésre használják feL Elek Emil felvétele két kellene létesíteni, hogy munkakezdés előtt vagy után lehetőség nyílna a bevásárlásokra. Javítani és bővíteni kellene a szolgáltatásokat, különösen a háztartási gép szervizhálózatot. Különösen az asszonyokon segíthetnének a gyermekintézmények hálózatának bővítésével. A közös összefogásra azonban, ami a legjárhatóbb út lenne, ma még kevés a példa. A tanács és üzemek kapcsolatának további elmélyítésével talán itt is előbbre lehetne jutni. A felmérések szerint még ma is nagy azoknak száma, akik az általános iskola nyolc osztályát sem végezték el. Az esti iskolákban nagy a lemorzsolódás. Ezért lenne célszerűbb üzemi iskolák szervezése. Akkor jobban lehetne alkalmazkodni a műszakokhoz. A közép- és felsőfokú oktatás szervezésénél jobban figyelembe kellene venni az üzemek érdekeit. Az üzemek vezetői elsősorban a szakismereteket nyújtó oktatási formákat támogatják, s kérték a város vezetőit, működjenek közre különböző technikumok létrehozásában. Felvetődött ipari oktatási tanács lérehozásának a gondolata is. Sok az üzemekben a betanított és segédmunkás, és az iparitanu- ló-képzés jelenlegi méretei sem elégítik ki az üzemek igényeit. A tanácskozáson sok szó esett még az üzemek kulturális életéről, a klubok, könyvtárak működéséről, a kulturális alapok felhasználásáról. az üzemegészségügyről, a balesetvédelemről, a szocialista brigádok kulturális vállalásairól és teljesítéséről, a problémák megoldásának módjairól, formáiról. Tekintettel a tanácskozás jelentőségére, a városi tanács az ott elhangzott problémákkal, észrevételekkel, javaslatokkal megismerteti a város valamennyi üzemének vezetőit, hogy hasznosítsák azokat, másrészt törekedjenek egymással és a tanáccsal is a jobb együttműködésre, a kölcsönös segítésre. (h. 1.) Losonczi Pál fogadta a finn vendégeket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta a barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó finn politikai delegációt, élén Jaakko Numminen közoktatási miniszterrel és An- na-Liisa Tiekso parlamenti képviselőnővel. A rendkívül szívélyes hangulatú eszmecserén részt vett Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, Bugár Jánosné, a népfront főtitkárhelyettese, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, dr. Trautmann Rezső, nyugalmazott miniszter, a népfront budapesti bizottságának elnöke, Barati József, a népfront titkára és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára. Jelen volt Martti Ingman finn nagykövet is. * Martti Ingman, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete fogadást adott a magyar-finn barátsági hét alkalmából. Részt vett a fogadáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Apró Antal, dr, Ajtai Miklós, Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettesei, llku Pál/, művelődésügyi miniszter, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Be- resztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke. valamint a politikai és társadalmi élet sok más ismert személyisége. Ott volt a Jaakko Numminen közoktatási miniszter vezetésével hazánkban tartózkodó finn politikai küldöttség A magyar küldöttség helsinki látogatásai „A magyar testvérnép képviselőivel való találkozás mindig kellemes, örvendetes eseményt jelent” — mondta pohárköszöntőjében Olavi J. Mattila miniszter azon a díszebéden, amelyet ö adott a finn kormány képviseletében a Helsinkiben tartózkodó magyar delegáció tiszte letére. „A mostani barátsági hét is — mondotta — kifejezi a Finnország és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődését, ami különösen az utóbbi tíz esztendőben növekedett.” Utalt a miniszter arra, hogy Urho Kekko- nennek, a Finn Köztársaság elnökének tavaly, Magyarországon tett hivatalos látogatásakor meleg, baráti fogadtatásban volt része. „Reméljük — hangsúlyozta J. Mattila —, hogy a magunk részéről szintén szívélyes vendégszeretetet nyújthatunk Finnországban a magyar állami vezetés képviselőinek viszontlátogatása alkalmából.” Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az országgyűlés elnöke szintén pohárköszöntőben méltatta, hogy a két ország kapcsolatai a különböző — gazdasági, kulturális, sport — területeken örvendetesen igen gyümölcsözően fejlődnek. Mind szorosabbra fűzik Finnország és Magyarország együttműködését azok az erőfeszítések, amelyeket kontinensünk békéjéért, . az európai biztonsági konferencia megtartásáért tesz a két ország. Kedd délelőtt Kállai Gyula és a küldöttség tagjai közül Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője és Mátyás László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a Centrum Pártban — a párt székházában — találkozott Johannes Virolai- ven elnökkel, Jauko Loikka- nen főtitkárral, Ahti Karja- i iinen miniszterelnökkel és a párt más vezetőivel. Kölcsönös tájékoztatás hangzott el az egymást érintő kérdésekről. Ugyancsak délelőtt került sor a Finn Népi Demokratikus Unió székházában a magyar politikai delegáció és a FNDU vezetői Ele Alenius elnök és Aimo Haapanen főtitkár — közötti megbeszélésekre. Í Megalakult népfront megyei nőbizottsága Kedden ülést tartott a Hazafias Népfront Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága. Az ülésen a népfrontmozgalom feladataival foglalkozó KB februári határozatának végrehajtásával kapcsolatos tennivalók megtárgyalása után megalakították a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő megyei nőbizottságot. A 45 tagú megyei nőbizottság elnöke: dr. Géczi Lászlóné, titkára: Halász Lászlóné. Az ülésen elfogadták a megyei nőbizottság munka- programját, amely igen sokrétű és változatos formában határozza meg a nőbizottságok feladatait Ezek szerint a nőbizottságok, felhasználva a nőtanácsok jó tapasztalatait. hagyományait a nők még nagyobb tömegét kívánják bevonni a mozgalomba, a közéleti tevékenységbe Mozgósítják a nőiket a népfrontestekre, különféle rendezvényekre, törekednek arra. hogy közülük minél többen vegyenek részt a szakmai és általános műveltséget nyújtó, tudatformáló szervezett oktatásban, tanfolyamokon, növekedjen arányuk a választott testületekben, a társadalmi és gazdasági szervek vezetésében. Szeretnék elérni, hogy tovább javuljanak a nők munkakörülményei, foglalkoztatottsági szintjük, s egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak mindenütt a férfiakkal. az őket érintő kérdésekben nélkülük ne döntsenek. A különböző fórumokon kérjék és igényeljék véleményüket, segítségüket a város- és községfejlesztési tervek elkészítésében, végrehajtásában, a kereskedelmi és ipari ellátás javításában, az üzletek nyitvatartásának megállapításában, a szolgáltatói hálózat fejlesztésében és minden olyan kérdésben, amely a nőket közvetve vagy közvetlenül érint. Sokat tehetnek a nőbizottságok a kulturális élet fellendítésében, az iskola és szülői ház kapcsolatának elmélyítésében, a gyermekes ifjúságvédelem társadalmi üggyé tételében. Különösen nagy szerep vár, s ehhez a megyei nöbizottság is megkülönböztetett segítséget nyújt, az árvíz sújtotta területen működő nőbizottságok- ra a lakosság körében végzett rendszeres és helyes tájékoztatásban, a falu politikai hangulatának formálásában. a társadalmi bizottságokban való részvételen ke. resztül a napirenden lévő segélyek elosztásában. VILÁG nourÁRJAI, EGYÍSÜLItriKf
