Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

1. »Ida! tew rr macskaTtowey**# I»?« MHus ( Szülők fóruma: A kiránduló család Marikán, a másodikos tanítványomon, már elsős korában észrevettem az év eleji beszélgetéseknél, hogy igen jól tájékozott a természeti dolgok körében. Pon­tosan tudja az évszakok sorrendjét és igen gazdagok az egyes évszakokra vonatkozó megfigyelései. Szemé­lyes élményei vannak olyan dolgokról, amelyekről tár­sai csak hallottak, olvastak, vagy amelyeket a tévé­ben, esetleg képen láttak. Ismeri az erdei állatokat, bogarakat, fákat, virágokat. Családlátogatáskor derült fény arra, hogy család­juk úgynevezett „kiránduló" család. Az apa és az anya egész héten ülőmunkát végeznek iaz apa szövetkezeti cipész, az anya tüzőnő) s jólesik, ha vasárnap mo­zoghatnak egy kicsit a természetben. Elmondották ne­kem, hogy ők már hétfőtől kezdve tervezgetik, hová is menjenek a következő vasárnap. A két gyermék — a nagyobbik fiú és az apa kiránduló- és útikönyveket böngésznek. Közben a gyerekeknek így is bővül az ismeretkörük Állandóan találkoznak valami új foga­lommal a könyvekben is. Megtanulnak térképről ol­vasni, megismerik a turistajelzéseket. Az egesz heti készülődésből azután mindenkinek jut feladat is. Az egyik gyerek a hátizsákokat és a pok­rócokat készíti össze. A másik gondja a labda, az ug­rókétól és a „gyűjtő” tasakok, zacskók, dobozok elké­szítése. Édesanyjuk úgy készül, úgy vásárol be, hogy csomagolható élelmet is készíthessen, de rossz idő ese­tén otthoni ebédet is rögtönözhessen. Vasárnap korán kelnek es indulnak a hét folyamán megtervezett út­vonalon. A könyvből rendszerint már előre tudják, hogy mi mindent, érdekeset látnak majd. Egész úton beszélgetnek, a kezében egyiküknek sincs semmi cso­mag, mert turista módra hátizsákkal vágnak neki az útnak, a kirándulásnak, A gyerekek az úton is minden alkalommal tanul­nak valami újat. Tudják, hogy mit jelent a meredek, a. lejtő, az ösvény, a lankás, a tisztás, avagy a völgy, az orom, a csúcs, a gerinc és mit a hegy lába kife- jézés, azután a patak, a forrás és így tovább. Útköz­ben növényt gyűjtenék, amit a gyerekek a növény- határozó könyvükben azonosítanak, s azután lepré­selnek maguknak. A kis zacskókba, dobozokba min­dig valami más kerül, A fiúnak már szép rovargyűj- teménye is volt a vasárnapi kirándulások eredménye­ként. Gyűjtöttek erdekes, kavicsokat, szép apró köve­ket, csigákat, különféle leveleket, termeseket,. Megta­nulták, hogy a fákat, bokrokat tördelni lelketlen do­log. Ezt hallották kis koruk óla. Megtanulták — amit sajnos nagyon kevés gyérek tud — (az iskolai kirándulásokon tapasztaljuk), hogy „turista" nem eszik és iszik rendszertelenül össze­vissza, hanem csak a végcélnál, hosszabb út esetén a tervezett pihenőnél. Iskolai kirándulásaink hangu­latát sokszor megrontja a folytonos nyafogás vízért, ezert-azért, ami nem jnás, mint fegyelmezetlenség. Marikáék, mint elmondtak, a végcélnál szoktak ebédelni. Víz közelében telepszenek le. Gondolnak a kézmosásra. Édesanyjuk nagyjából mindig el is mo­sogat. Ebéd után a szülők pihennek, a két gyermek pe­dig játszik, vagy gyűjtenék ezt-azt, amit előre elhatá­roztak. Nyugodtan elengedhetik őket, mert tudják, hogy csak annyira szabad eltávolodniuk, ameddig lát­ják szüleiket. Mérges bogyó, vagy gomba veszélyére sem kell már figyelmeztetni őket, ezt már régen megtanulták. Mi. tanítók, a gyermekek hétfői élménybeszámo­lóiból tudjuk, hogy melyik gyermek, illetve család ho­gyan tölti a vasárnapját Az utóbbi időben sajnos mind kevesebben keresik a természetben a hétvégi pihenést. Sokan szórakoznak inkább a tévé mellett és megelégszenek a kisebb, ház körüli sétával. Igaz, a tévé nézése közben is tanul a gyermek, a ház körül is levegőn van, mégis valami más az, ha kirándul a család, ha megismeri lakóhelyének környékét, sőt tá­volabb is eljut onnan. Megismérik a természetet, amely minden évszakban új és új arcát mutatja, amely az iskolai tanulmányoknál (biológia és egyéb tárgyak­nál is) nagy segítség. Szeretnénk, ha a nyár folyamán, a szünidőben is, mind kevesebb család tudna ellenállni a természet csábításának. Mind többen találnák a legjobb ideg­nyugtatónak is a madárdalos erdő hangját, a víz­partok üdítő hatását (természetesen fürödni csak ott szabad, ahol erre kijelölt hely van) és mind többen indulnának ismeretszerző körútra közeibe és távo­labbra is, hazánk szép tájainak megismerésére. Dr, Gergely Károlync Krecsmáry László: Vers az atommagról Gondoltam egy nagyón-nagyöt: vettem egy szem atommagot, s, micsoda jó helyre tettem) Melegágyba elvétettem Lócsolgattam reggel, délben, s mindig lestem, folyton néztem, kél-e már a friss palánta, s hogy libánk, a kis falánkja le ne egye, mihelyt kinő, — d« csak telt csak múlt áz idő, s nem kelt ki az atommagom. $ bús vagyok most nagyon-nagyonl GYEREKEKNEK A csodaseprő TÖRD A FEJED! VÍZSZINTES í l. Mérkőzés végét megnyújtja 6. Kettő, kettős, szóösszetételek­ben. 7. Lakat. Ő. Némán üti!II 9. özvegy, rövidítve. 11, Mezítelen testről készült festmény. 12. Eu­rópai főváros, műemlékei világ­híresek. 14. Barkóba mássalhang­zói. 16. Megfejtendő. 18. Téli sport, 24). Hüvelyes növény. 21. Rendha­gyó igerag. 22 Löttyint. 24. Költő­fele. 25. NGAE. 27. Vissza: dal. betűje 14. BRB 15. Megfejtendő. 17. Hajó orr. 19. Ingatlan ellenté­te 21. Ceruza. 23. Kopasz. 24. Gi­tár közepe! 26, Egyszerű gép. 27. Alumínium vegyjele. Megfejtendő: Nehány hegységünk: vú32intés 16. függőleges 5, 6. 15. Múlt heti megfejtés: Az iskolában a gyerekek Jelmezbálra készültek. A szöszke hajú Marika boszor­kánynak akart öltözni. Már csak egy hét volt hátra. Min­den gyerek a jelmezével fog­lalkozott, az egyiknek még a leckéje is elmaradt miatta. Csütörtökön este, amikor Marika elaludt, a jelmezbál­ról álmodott. Almában na­gyon jó idő volt, s a kertben rendezték a bált.. Marikának minden kelléke megvolt: sep­rője, hegyes orra, sőt, még púpot is csinált a hátára. Ahogy a mesében szokás a boszorkányoknál, felpattant a seprőre és elkiáltotta magát: — Repülj seprűűűm! Re- püüűlj! A világ végére! Azzal szaladni akart, de a seprű felemelkedett. A kis­lány ijedten kiabált: — Állj meg! Állj meg! De a seprő nem állt meg Repültek, egyre magasabbra. Mikor már olyan magasan jártak, hogy a föld csak lab­dának látszott, különös jár­műveket pillantottak meg Marika összecsapta a kezét és felkiáltott: — Ott egy űrhajó! Nézd csak — szólt a seprőnek — kövesd azt az űrhajót, és kö­zelítsd meg, amennyire le­hel! — Hoogyne! Azért, hogy szólj az űrhajósnak, hogy ál­lítson meg!? Nem, nem! Ezzel elsuhant az űrhajó mellett, és egy párszor ő is megkerülte a Földet. Végül a seprő így dünnyögött, alig érthetően: — Nem találom a . világ vé­gét! Marika sietve rávágta: — Akkor szálljunk le! A világ végét úgysem találjuk! Legjobb lesz, ha visszame­gyünk az iskolaudvarra! A seprő végül kötélnek állt. Zuhanni kezdtek, aztán lepuffantak. Marika ijedtében felébredt. Édesanyja állt az ágya mel­lett és költögette, mert már reggel bét óra volt. Marika megdörzsölte a szemét és azt gondolta: — Jobb lett volna, ha teg­nap esté a mese után lefek­szem, és nem nézem végig a Tv-hiradót. Azért álmodtam ilyeneket! Szabó Magdolna ZSIP, ZSÚP... Z sin, zsúp, kender zsúp, — morzsát csipeget a csóka, jaj, jaj, mi a baj!? Búsan pityereg a Zsóka! Zsip, zsúp. kendér zsúp. — tyúkkal szalad «1 á róka! Csak azért is megfogjuk, csípje még a ravaszdit á csóké! A szegény rokon 21. Varos, angolul. 29. Hajadon. FÜGGŐLEGES: 1. Sertés. 5. Kétjegyű mással­hangzó. 3. Vízinövény. 1. 2.R. }. Megfejtendő. 6. Megfejtendő. 10. Római 995, tooo. 11. Menyasszony. 13. ÁBC-nk három egymást követó Matematikai feladatgyűjte­ményekből közlünk néhányat. A feladatok logikai következ­tetések segítségével is még- oidhatók, érdemes többféle megoldást keresni. Alább kö­zölj ült a megoldásokat is — lehet ellenőrizni, jól szá­molt-e. 1. Száz. Fejezzük ki a százat az alapműveletek segítségévéi 5 egyessel, vagy 5 ötössel. 2. Tíz. Keressünk négy olyan pá­ratlan számot (köztük azono­sak is lehetnek), amelyeknek összege tíz. 3. 99 vagy 100? Tegyünk plusz (+) jeleket a 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1 szám­jegyek közé úgy, hogy ered- ménnyül 99-e't kapjunk. Két megoldás lehetséges, mind­kettőt elég nehéz megtalálni. Ha viszont már megvannak, jó alapunk van a következő feladathoz, azaz a másik vál­tozathoz: hogyan keli plusz­A varázspálca Reggel történt, A. kis Clau­dio a ház kapuja előtt ját­szadozott. Az utcán, pálcára támaszkodva, hajlott, arany­keretes szemüvegű öregem­ber közeledett. A kapu mel­lett hirtelen kiejtette kezéből a pálcát. Claudio felemelte és átnyújtotta az öregember­nek. Az elmosolyodott: — Köszönöm. De már nincs is szükségem rá. Nagysze­rűen megvagyok pálca nél­kül is. Ha akarod, neked adom. És választ sem várva, to­vább ment. Claudio pedig ott maradt, kezében a pálcá­val. és nem tudta, mihez fogjon véle. Egyszerű fapál­ca, hajlott fogóval és vas heggyel. Semmi szokatlan nem volt rajta. Claudio kétszer megkopog­tatta vele a földet, majd mintha az egy fa ló lenne, felpattant a pálcára. És vá­ratlanul igazi lovon találta — VELENCEI-TÓ - SASTÓ - A BALATON — FERTÖTÖ — Nyertesek: Hucrik Lajos Nyír­egyháza. Oláh István Aranycs­apat! és Császár József ökóritó- fülpös. jeleket , tenni az 1, 2, 3, 4, át ­magát, gyönyörű fekete Csi­kón, fehér csillaggal a hom­lokán. A csikó végigvágtaUr t az udvaron, a patái csak úgy szikráztak. Amikor a meglepett és kis­sé ijedt Claudio leszállt a ló­ról, az egyszerű pálcává vál­tozott vissza, nem volt rajta se pata, se lobogó sörény, csak hajlott fogó és vas hegy „Mi lenne, ha újra meg­próbálnám?” — gondolta a kisfiú. És megint ráült a pálcára. Ez alkalommal remek kétpu- pú teve lett belőle. Az udvar pedig hatalmas pusztaság. De Claudio nem ijedt meg. Megkísérelte felkutatni az oázist. — Most már biztos, hogy varázspálca — mondta Clau­dio és harmadszorra is rá­mászott. Ekkor vörös autóban szá­guldott a versenyösvényen. A tribünökön, pedig zajongtak a Szurkolók. Claudio elsőnek ért célba. Azután motorcsónakká vál­tozott a pálca, s az udvar csendes, zöldes fényű tóvá. Es végül Claudio űrhajóba került, amely csillagnyomot Kértországnak királynője a szépséges Rózsa; nincsen néki katonája, rendőre, mat­róza. .. Udvarhölgyek veszik körül, nem is láttok mást ott: illatfelhő lengi körül a bíborpalástot... Itt az írisz, lila selyem a pompás ruhá­ja s tündérkezek sárga csí­kot hímeztek ki rája. A Li­liom hófehérben, mintegy szép menyasszony; eljött ő is, hogy bóditó illatot árasz- szon. A többiek példájára ime felbuzdulván, megérke­zik Tulipán is, fején tarka turbán. Lám, a Szegfű udvarhölgy is magát hogy kicsipte! Ru­házata csodálatos, legfino­mabb csipke. Fodros-bodros a Dália szindús öltözéke; ö az egész Kertészországnak hagyott maga után. Ahányszor csak a földre ért a kisfiú, a pálca visszakapta szokásos alakját: ugyanaz a hajlott fogó, vas hegy. így játszadozva hamar el­repült a nap, Este Claudio kiállt a kapu elé, az utcára, és már messziről meglátta az aranykeretes szemüvegű öregembert. Kíváncsian für­készte, de semmi szokatlant nem vett cszre rajta: egysze­rű, a hosszú úttól kissé fá­radt öregember. — Tetszik a pálca? — kér­dezte Claudiót. A kisfiú azt hitte, az öreg­ember vissza akarja venni a pálcái; elvörösödött cs oda­nyújtotta. f' — Köszönöm. De az öregember fejével nemet intett. — Tartsd, meg — mondta. — Minek nekem ez a pál­ca? Te repülni tudsz vele, év. meg csak bicegni. És tovább ment, mosolyog va —, mert nincs nagyobb boldogság, mint egy gyereket megörvendeztetni. Olasz mese nyomán irta Bacski Anna Zsip, zsúp, kender zsúp, — jaj, de fura ez a mókái — Nem lopsz többé több tyúkót! — neveti á tolvajt Zsóka, Zsip. zsúp. kendér zsúp, — vígan kélepel a gólya! Nincs már semmi baj*; Szól a kikéleti nóta!..! Krecsmáry László egyik légszebb éke, S Itt vannak a kis apródok, róluk is szót ejtsek: bársonyosak az Árvácskák, selymes Nefe­lejcsek. De ime, a kert széléről váratlan betoppan a szegé­nyes Csipkerózsa, szerényen, kopottan. A kis virág, amely ott nő a magas útparton, ru­hája nem selyembársony, csak rózsaszín karton. — Én vagyok a dombol­dalnak vadon nőtt virága, családom a rózsafajták elszé- gényült ága. Nyárón ázunk, felen fázunk, nem vagyunk befödve, de mégis csak ro­kon vagyok, fogadj be kö­rödbe! így beszél a királynőhöz. Az büszkén elfordul, lebigy- gyeszti piros ajkát, s paran­csot ád, zordul: — Mily hallatlan szemte­lenség, méghogy rokon len­ne! — Kergessétek ki a ron­gyost, nem való kertembe. És a virág-udvarhölgyek. a gőgösek, büszkék, a szegény kis Csipkerózsát körükből el­űzték. De jön az ősz, köddel, dér­rel, vad szélorkán támad, s végétveti szép Kertország színes pompájának. Széjjel­tépi a ruhákat, s nincs ki összeöltse. A sok gőgös disz- virágnak. jaj, nincsen gyü­mölcse. Piros bogyot egyedül a Csipkerózsa termett, — s_ hogy ez milyen egészséges,' tudja minden gyermek. Nem is olyan régen persze, ezt is megvetették és a szegény bo­gyótermést fanyalogva ették. Ám azóta kikutatták a de­rék tudósok: ebben a kis bo- gyóeskában vitamin van jó sok! így lett hát a Csipkerózsa utolsóból első. S a tanulság: legfontosabb a tartalmas belső. Gyümölcsös ősz érté­kesebb virágos tavasznál; s nem az derék, aki cifra, ha­nem — aki használ 1 Kunszery Játék az összeadással M. S. 6, 7 szamok köze, hogy ered­ményül 100-at kapjunk, A- számok sorrendjét nem sza­bad megváltoztatni. Két meg­oldás található. MEGFEJTÉSEK "(a unoTteuo qnsqjzsax letjpjú -Ssiu iqqEAO} y Ö01=i+ +96+4E-1-E+1 maqjasa qispui V •66=T+Z+E-H>+S9+i-|-8+6 :s9p;o§aru rfjAge zy E (•ója rqetpn -If öpaji tqqpAoj jnA.ni uaSazs -zsp puaj b ''[BUsepioSaui uoj -nq -jfnzsssA uiau jasaifjasaiaj HOgtp e UH) •0I=S4-£+I+I : sepioSaut saSpsiaqai Ág3 g (iálfej iuzo3f?opuo3 sauxapjg •ojBqíi[iBoia st otaeuBA qqefn Ága Saul la^ppÁgafuipzs sq-g zy) '001=9x5—gxgxg :sep{o -Saul Jiispui y 001=11—TIT t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents