Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-28 / 175. szám
1 oMa! ttPtFr-WAGYA'ftÖftSMö 1970. július 28 Fidel Castro beszéde Kuba ünnepén Havanna, (MTI) : Fidel Castro kubai miniszterelnök vasárnap este mintegy kétszázezer főnyi hallgatóság előtt beszédet mondott a kubai forradalom 17. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök beszédében kizárólag belpolitikai problémákkal foglalkozott, őszintén ecsetelve elsősorban a nehézségeket, a problémákat, amelyeket eddig még nem sikerült megoldani és amelyek még az elkövetkező öt évben jelentkezni fognak Kuba gazdasági életében. Fidel Castro az országban bekövetkezett demográfiai robbanást, a szakképzett munkaerő hiányát és az ipari vezetés hiányos képzettségét sorolta fel a többi között, mint olyan tényezőket, amelyek megakadályozták a vezetők elképzeléseinek, a forradalom gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását. Közölte a miniszterelnök, hogy bizonyos változtatásokat fognak végrehajtani a kormány összetételében és felajánlotta saját lemondását is, arra az esetre, ha a nép úgy látná, hogy személy szerint ő is hibáztatható. Fidel Castro- nak erre a kijelentésére a tömeg lelkes „Fidel, Fidel [’’felkiáltásokkal válaszolt. A miniszterelnök javasolta továbbá, hogy a munka jobb megszervezése érdekében szervezzenek kollektív csoportokat, a munkások, a fiatalok, a párttagok és a nődolgozók részvételével és ezek a kollektív csoportok biztosítsák a jobb kapcsolatot a vezetők és a dolgozók között. Közölte, hogy hét-nyolctagú gazdasági koordinációs bizottságot állít fel a kormány. Fidel Castro hangsúlyozta, hogy a kubai nép csak két út között választhat: vagy végrehajtja a forradalom célkitűzéseit, vagy szembe kel] néznie az ellenforradalommal. Végül bejelentette, hogy néhány héten belül népszámlálást tartanak, majd azokat, akik a forradalmi célkitűzések végrehajtása, a problémák és nehézségek vállalása és a munka helyett inkább az „édes életet” választják, — kiengedik az országból. Az ASZÚ zárónyilatkozata Kairó, (MTI): Az Arab Szocialista Unió országos kongresszusának negyedik ülésszakán vasárnap este Labib Sukeir, a nemzetgyűlés elnöke ismertette a kongresszus zárónyilatkozatát, amelynek főbb pontjai a következők: — A párt teljes támogatásáról biztosítja Nasszer elnöknek az amerikai javaslatok elfogadására vonatkozó döntését. — Követeli, hogy az Egyesült Államok szüntesse be az Izraelnek nyújtott katonai segítséget mindaddig, amíg Izrael apab ^területeket^ .járt megszállva. — Megállapítja, hogy az EAK céljainak eléréséhez továbbra is szükséges a fegyveres erők harckészségének fokozása. — Köszönetét mond azért a katonai, politikai és gazdasági segítségért, amelyet a Szovjetunió nyújt az arab államoknak. — Határozottan elítéli Nagy-Britannia reakciós, imperialista politikáját, a Délafrikai Köztársaságba irányuló fegyverszállítások felújítását. A zárónyilatkozat elhangzása után Nasszer elnök mondott beszédet.' Rendőrök—négerek harca Houstonban Valóságos csata dúlt vasárnap este az amerikai űrközpont, Houston egyik néger negyedében. A razziázó acélsisakos rendőrök egy baptista templom tetejéről tűzharcot vívtak a „kettes számú néppárt” elnevezésű, nemrég alakult néger szervezet tagjaival, akik főhadiszállásul ugyancsak egy magas épület tetéjét választották. Az összecsapásban heten megsebesültek. Carl Hampton 21 éves néger vezér a kórházban belehalt sérüléseibe. Súlyosan megsebesült egy fehér diák is, aki a színes bőrűek soraiban harcolt. A körzetben egyébként egész éjjel folytatódtak a ki- sebb-nagyobb csetepaték. A rendőrség több tucat színes bőrűt őrizetbe vett. A zavargások okát illetően a hírügynökségi jelentések ellentmondanak egymásnak. Annyi azonban kidérül, hogy a rendőrség razziát tartott a néger negyedben, mivel a négerek tüntetéseket rendeztek több börtönben lévő társuk kiszabadítását követelve. A karhatalom blokád alá vette a néger negyedet. A perui ideiglenes ügyvivő nyilatkozata Július 28-a, Peru nemzeti ünnepe alkalmából nyilatkozott az MTI-nek Raul Maria Pereira miniszter, a Perui Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője: — Mindenekelőtt szeretnék kormányom és a perui nép nevében köszönetét mondani a Magyar Népköztársaság kormányának és népének azért a segítségért, amelyet a júniusi nagy természeti katasztrófa, a perui földrengés pusztításainak helyreállításához nyújtott. A Magyar Vöröskereszt az elsők között küldött gyógyszereket és más segélyszállítmányt a perui nép megsegítésére. Az 1968-ban hatalomra jutott új perui kormány forradalmi programjáról Raul Maria Pereira a következőket mondta: — A korábbinál is nagyobb lendülettel összpontosítjuk a perui nép erejét annak érdekében, hogy megoldhassuk korábban kitűzött fő feladatainkat: végrehajtsuk az agrárreformot, államosítsuk az olajbányászatot, átalakítsuk a gazdaság szerkezetét, új ala pokra helyezzük az oktatási rendszert az ország természeti kincseit, amelyekre előzőleg a nagy monopóliumok formáltak előjogot, valamint a halászati termékek kereskedelmét — a társadalmi igazságosságnak megfelelően szintén államosítjuk, a jogos tulajdonos, a nép kezébe juttatjuk. A pénzügyi rendszer is állami ellenőrzés alá kerül. — Nemzetközi kapcsolataiban a perui kormány minden országgal baráti viszony megteremtésére törekszik. Kitűnő az együttműködésünk valamennyi szocialista országgal, s a Magyar Népköz- társasággal különösképpen jól fejlődnek kapcsolataink. Külpolitikájában kormányom az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás és egymás kölcsönös tiszteletben tartása alapján épülő kapcsolatokat szorgalmaz. Ezeket az elveket valósítja meg a Perui Köztársaság a Magyar Nép- köztársasággal éppen egy évvel ezelőtt felvett nagykövetségi szintű diplomáciai kapcsolataiban is. Osztrák mem ora u dum Becs (AFP): Bécsben hétfőn nyilvánosságra hozták az osztrák kormánynak a múlt héten az európai államokhoz, valamint az Egyesült Államok es Kanada kormányaihoz eljuttatott memorandumát. Az európai biztonsági konferencia napirendjére az osztrák memorandum a következőket javasolja: 1. Az európai biztonság megszilárdítása, az erőszak alkalma sása rőt. illetve - ai erőszakkal való fenyegetőzésről való lemondás az-európai államok egymás közötti kapcsolataiban. 2. A kereskedelmi, gazdasági, tudományos-technikai és kulturális kapcsolatok bővítése az egyenlőség alapján, az európai államok politikai együttműködésének növelése érdekében. 3. Az európai katonai potenciál kölcsönös és kiegyensúlyozott csökkentése. Ausztriának az a véleménye, hogy az európai fegyveres erők csökkentésének nemcsak az európai területen állomásozó külföldi csapatokra kell korlátozódnia — hangoztatja a memorandum. Az osztrák kormány úgy véli — emeli ki ezután az emlékirat —, hogy ennek a témának (a csapatok számának csökkentése) egy konferencia után létrehozandó szervezet, vagy munkacsoport '"1?erébe!"-Kövött folytatódhatna. ..Az összeurópai konfe- rervciát„ez idő szerint multilaterális megbeszéléseiken kellene előkészíteni, vagy az érdekelt államok Helsinkiben akkreditált nagyköveteinek részvételével, vagy magas szintű funkcionáriusok, illetve szakértők bevonásával, akik Bécsben vagy esetleg más országban ülhetnének össze." Összeesküvés Sckou Toure ellen Abidjan, (MTI): A conakryi rádió közölte, hogy összeesküvést lepleztek le, amelynek tagjai merényletet akartak szervezni Sekou Toure guineai elnök ellen. Az összeesküvés vezetője, a rádió szerint, feltételezhetően Thierno-Habib Diallo, a Nemzeti Felszabadítási Front nevű titkos hadsereg parancsnoka. Részt vett az összeesküvésben egy svájci cég guineai képviselője és egy meg nem nevezett európai ország főkonzulja is. A kormányellenes erők a Guineát körülvevő országokban szabotázs cselekményekre és fegyverhasználatra képezték ki embereiket, akiknek többségét guineai emigránsok közül toborozták. A TESTVÉRORSZÁGOK ÉLETÉBŐL „Felfelé“ terjeszkedik a szovjet mezőgazdaság A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága júliusi ülésén korszakos jelentőségű határozatban jelölte ki a szovjet mezőgazdaság fejlődésének mértékét és tendenciáját a következő, tehát a kilencedik ötéves tervben. Az ellenséges magyarázatokkal szemben erre a határozatra nem azért volt szükség, mintha a szovjet mezögazdasag valamiféle válságidőszakot élne. Kisebb hibáktól eltekintve a kolhozparasztok és a szovhozok dolgozói teljesítik azt. amit tőlük a 8. ötéves terv várt, illetve még hátralévő idejében vár. A szovjet társadalom és életszínvonal általános fejlődésével párhuzamosan azonban az igények növekedése rendkívül gyors. A feszültségek a növekvő igények és a lehetőségek között támadtak. A legfontosabb feladat továbbra is a gabonatermesztés fokozása. A szemes termények évi átlagos hozamát az elmúlt években megszokott 160 millió tonna körüli átlagról 200 millió tonna fölé kell emelni. Kukoricából az eddigi 12 millió helyett évi 20 millió tonnát kell termelni. Hozzávetőleg 1 millió tonnával növelni kell a a.ya- pottermesztést is. mert ebből a még mindig fontos textilipari nyersanyagból hiány mutatkozik. Ahhoz, hogy az igényesebb táplálkozás szükségleteit kielégíthessék, 1975- re 15,6 millió tonna húst. 98 millió tonna tejet és 51 mil- liái'dn.tojast jketí a mezőgazdaságnak előállítania. «vAo.hatalmas prszág rgpjjkí- vtili méretű termelési adatait és tervszámait mi nagy érdeklődéssel olvassuk, hasonlítani, érzékelni azonban nehezen tudjuk. Közvetlenül ig- rárpolitikailag is nagyon érdekes azonban számunkra az a tény, hogy a Szovjetunió, a mennyiségek fokozását intenzív úton kívánja elérni. A vetésterületeket nem, vagy csak lényegtelen mértékben emeli, az állati termékek mennyiségének növelésében is legalább akkora szerepe lesz a hozamok, a produktivitás fokozásának, mint a létszám növelésének. A szovjet mező- gazdaság mai szakaszában tehát már nem „széltében”, hanem „felfelé” növekszik. Érdekes megvizsgálni azokat az eszközöket is, amelyekkel a kitűzött célokat elérni igyekeznek. Ezek műszakiak, közgazdaságiak és bizonyos vonatkozásban politikaiak is. A műszaki fejlesztés tendenciájára, méreteire jellem......................■■-n ző, hogy ebbe be kell kapcsolódnia az egész szovjet iparnak. Fokozzák a meglévő gyárak termelését, új gyárakat építenek kimondottan agrárprofillal, de kimondja a határozat, hogy például még a hadiiparnak is be kell kapcsolódni a mezőgazdaság igényeinek kielégítésébe. A búza hektáronkénti hozamát például 4 mázsával óhajtják növelni. Ennek érdekében igyekeznek optimálisra fejleszteni a gépesítést, értve ezalatt eddig nem használt típusú gépek gyártását és munkába állítását is. Erőteljesen fokozzák a kemizálást, a műtrágya és növényvédőszer-gyártást. Az állattenyésztés fellendítésének a határozatból kicsendülő fő eszköze a takarmányozás biztonságossá tétele és korszerűsítése. Szó van azonban a döntésben arról is, hogy egyre több kimondottan ipari jellegű állattenyésztő kombinátot kell létesíteni a Szovjetunióban. Mindkét irányba hat az a döntés, hogy eddig nem tapasztalt méretekben fejlesztik a talajjavítást és az öntözést. Számunkra alig felfogható a szám: 1985-ig 48 millió hektáron végeznek talajjavítást, vagy állítanak be öntözést. Nem jelentéktelenek a köz- gazdasági eszközök sem. Mint ismeretes, a szovjet mezőgazdaság kötött tervszámok alapján dolgozik. Azonban a tervben előírt értékesítést nem fokozzák: szemes terményekből például marad az eddigi, évi 60 millió tonnás állami felvásárlási terv. A jövőben azonban, ha a kolhozok, vagy szovhozok terven .felül , adnak el az államnak szemes terményt, vagy állati terméket, akkor ezért 50 százalékkal magasabb árat kapnak. (A Szovjetunióban az állami átvételi árakat is több ízben emelték a közelmúltban.) A 9. ötéves tervben a mezőgazdasági összberuházás (lakás- építkezéssel együtt) 77,6 milliárd rubel lesz, ami 1,7-sze- rese a 8. 5 éves tervben előirányzott összegnek. A határozat külön figyelmet fordít a háztáji gazdaságokra. Biztatja és ösztönzi a kolhozokat, hogy tagjaiknak adjanak elegendő takarmányt és segítsenek abban, hogy a háztáji gazdaságok feleslegei — különösen állati termékekből — eljussanak a központi áruértékesítő csatornákba. A terv teljesítése, az állam szándékainak helyes felismerése, az eszközök ésszerű alkalmazása érdekében fokozzák a politikai munka hatékonyságát is. ősz Ferenc: Hy&htfrz a (23.) — Mósolyszünet van! Maga is férfi, Lacika.,. Ahogy így jobban megnézem, nem is olyan utolsó. — Aztán odaszólt a pénztárosnak: Jula néni! Ha az egyetemről keresne egy bizonyos Anda Károly, mondja meg neki, hogy most már én nem vagyok itt. — Szóval, egyetemista az illető. — Mégha az lenne Eleinte én is azt hittem, mert olyan jó fazonja volt. De egy csóró Egész nap a pincében szereli csöveket, meg a kazánt... — De legalább csinos? — Az... Jó alakú, vállas, ki Sportolt! De fújok rá... Hé. Lacika... Itt a kávéja. . Még bolondult? Itt mindenki be- gólyózik már — mondta Lil- lácska és hátrament az öltöző be. Visszajött, elmosolyodott, rnegitta Kovács kávéját és a tükörben megnézte szép bo- gárfékete haját. — Ide figyéijén, Zsoldos elvtárs! — rontott rá a fiúra a kollégiumban Kovács hadnagy. — Hányán dolgoznak maguknál az egyetemen melósok, meg mindenfélé segéd- személyzet? — Mit tudom én! Sokan. — Ezek természetesén a tegnapi sorakozón nem voltak jelen. — Persze, hogy nem. — össze kell rántani őket Keressék meg Sacit és lldi.vót Telefonált a kapitányságra. Kért néhány rendőrt és farkastól engedélyt kért az akcióra. — Rehdbén. Lékét, hogy éh ',s kimegyek. — Zsoldos elvtárs. Szedjen össze néhány fiút, hogy senki se mehessen él. Közben a személyzeti Osztályfői léhozták a névsort Néhány diák pedig a munkahelyekre telefonált: — Mindenki jöjjön fel a kollégiumba. Szakácsok is... Karbantartók is... Mire Farkas kiért, együtt állt a társaság. Előkerült Sa- ci is, dé Ildikót nem találták. Sorra olvasták a bérlistáról a neveket. Mindössze hárman hiányoztak. A fűtő, aki nem hagyhatta el a kazánt, egy villanyszerelő, aki iskolán van és Anda Károly... — Hói van az az Anda? Tud valamit róla valaki? Az emberek hallgattak. — Ez nem érdekes — mondta Kovács. — A Lillácska fiúja. Mellette pedig nem jut ideje szatír- kodni... Köszönjük embérek — oszlatta szét a társaságot Farkas. — De hol lehet Ildikó? — Délfelé a pincébe láttam léménni — szólt az egyik fiú. — Mit kereshetett ott? — kérdezte Kovács. — Mutassá, merre ment? Lementek a pincébe. Csak a fűtőtestek csövei húzódtak itt es néhány ismeretlen rendeltetésű kábel. Alig találták meg a villanykapcsolókat. Kovács hosszú folyosókon rohant végig. Egy kanyar után egy ajtó fénycsíkja látszott. „Vizvezetékszerelók” — hir- détte egy tábla. Kovács benyitott. Ildikó egy széken ült, vele szemben egy csinos férfi. — Laci! ö az! Fogjátok le! Anda Károly nem is nagyon ellenkezett. — Azt mondta, hogy megöl, ha elárulom — sírta el magát Ildikó. Kézibilincsben kísérték a fiút a kocsihoz. — Beteg vagyok... — kezd- té már a kocsiban. — Egyszer sráckoromban nagyon hazavágott egy nő. Irtózatosan fájt. Azóta én nem tudok rendesen közeledni hozzájuk Ha rám jön ez a bosszúvágy akkor nem vagyok normális .. És most majdnem rendbe jöttem. Találtam égyet, azt hittem, éz az igazi, dé ez is hazavágott. De megbosszulom — vicsorgott. — Mondják meg annak a presszótündérnek, hogy kijövök én egyszer. — Gratulálok — mondta Farkas. — Látod, mégis sikerült... — Nem nekem, Ildikónak mutatott a lányra Kovács. — Hát a fiút én egyből felviszem Pestre — búcsúzott az őrnagy. — Azért egy feketét a Levendulában megiszunk! És milyen a kisváros? A hír már megelőzte őket. Újra kisegítőt kellett hívni a Halászkertből. Márt azt is tudták, hogy Ildikó találta meg. a szatírt, ö jött a nyomára Utána ment a pincébe, de Anda észrevette és rá akart ijeszteni. Ambrus úr felállt és gratulált, Terebesi úr lefényképezte Ildikót. — Megengedi, hogy a kirakatomba tegyem? — kérdezte. Lillácska sírt egy sört, aztán elcsodálkozott, aztán hamarosan, — mint a nap kiemelkedő személyisége, a történet kulcsszereplője, hajat cserélt. Ezúttal a démoni vörös kontyost. És természetesen nem lenne kerek a történet, ha nem futna be Kerekes Gérgely bácsi. — Bort! Mindenkinek! Toljuk össze az asztalokat. Te is gyere, te vén reakciós — intett Ambrusnak. Aztán Farkashoz fordult! — Tudtam én, hogy nem csaptatok be. Csak a konspiráció kedvéért vezettetek félre. Nehogy locsogjak... Igazatok van. Az ilyen vénember már csak beszél, meg álmodozik. És én azt sem bánom, ha kinevettek, akkor is kimondom mire vágyok. Azt szeretném még elérni, ha a városunk emberei nemcsak a rossz elleni, hanem a jóért való harcban is ilyen egységesek és áldozatkészek lesznek. Persze, lehet, hogy én naív vagyok... Erre igyunk! — Azt hiszem egy kriminek ennél több tanulsága nem is kell, hogy legyen. Ez utóbbi mondatot azonban már a krónikás rótta a lap aljára, aki ezúton is köszöni mindazok szíves türelmét., akik az olvasásban idáig eljutottak... Vége
