Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-24 / 172. szám
tm. JSTÜus 9f. WW.rT-MACYARORSÄÄO f. oMsT A legjobbakat a vezetőségekbe A pártvezetőségek újjává- lasztása nem csupán egy aktus, esemény az üzemi, termelőszövetkezeti, hivatali pártszervezet életében. Nem csupán — ha indokolt — személycseréről van szőj, hanem arról, hogy egyre bonyolultabbá váló gazdasági-társadalmi viszonyaink között rátermett, képzett, a feladatokat ismerő kommunisták kerüljenek a pártvezetőségbe, a különböző posztokra. Az élet, a fejlődés, a gazdaságirányítás új rendszere, s a belőle adódó feladatok szükségszerűen követelik meg, hogy a gazdaságvezetőknek olyan partnereik legyenek, akik képesek képviselni a közösség érdekeit, a párt és a kormány határozatainak szellemében tevékenykedni, s ha arra szükség van, nemet is mondani. Szabolcs-Szatmár 800 párt- alapszervezetében kerül sor a vezetőségek újjáválasztá- sára. Ez alapos előkészítő munkát igényel. Vannak jó tapasztalatok is, ahol gondos felméréssel, pártmegbi- zatásokkal, valóban kollektíván készül az elmúlt időszakról a taggyűlés elé kerülő beszámoló. Részt vesznek ebben a kommunista gazdaságvezetők is. Sajnos akad jócskán olyan üzem, tsz, intézmény, ahol a gazdaságvezetők nem sok gondot fordítanak erre, s nem adnak megfelelő segítséget a beszámoló elkészítéséhez. Pedig csak ott készülhet helyes, a munkát helyesen értékelő, az eredményeket méltató és a hibákat oko- áhn elemző beszámoló, ahol a kommunista gazdaságvezető is feladatának, pártmunkájának tekinti ezt a fontos teendőt. A gazdasági tevékenység vetülete, tükörképe a politikai munka, s eredményei. Ezek kölcsönösen feltételezik egymást.Ezért sem mindegy, hogy semmitmondó, általános, vagy valóban elemző, a termelési feladatokat segítő, a hibákat feltáró beszámolót vitat meg a taggyűlés. Érdeke ez. az üzem, a tsz, a hivatal gazdasági vezetőinek is. Együtt dolgoznak, együtt munkálják a terveket, elképzeléseket, s közösen felelősek a párt és az üzem kollektívája előtt az elkövetett hibákért is. Ezzel jár az önállóság, s a belőle fakadó felelősség. Gondoljanak erre is most, amikor egy időszak munkáját értékelik. Ne feledkezzenek meg arról sem, hogy az utóbbi időben két fontos párthatározat jelent meg: a nők, s a fiatalok helyzetéről. Közös a gond, közös a teendő és a felelősség is. Nagy erő rejlik a párt- szervezetekben. Élni kell vele minden gazdasági vezetőnek. Különösen ez az időszak bővelkedik teendőkben. A lapok július 19-i számukban közölték a negyedik ötéves terv irányelveiről szóló határozatot. Ennek alapos tanulmányozása, s aprópénzre váltása minden gazdasági és pártvezető feladata. Hamarosan megjelennek a kongresszusi irányelvek is. A párt X. kongresszusára való készülődés óriási energiát igényel minden párttagtól, legyen az gazdasági vezető, vagy egyszerű párttag. Nem állhat félre senki, s most még a felsőbb pártszervekbe megválasztottak is akkor végeznek igazán jó és hasznos munkát, ha ott helyben, saját üzemükben, tsz-ükben segítkeznek, végeznek pártmunkát. részt vállalnak a párttaggyűlés sikeres előkészítésében, a párttagság felkészítésében. Ne restelljenek beszélgetni az egyszerű munkásokkal, kikérni véleményüket, javaslataikat, mert csak így teljesülhet ki a pártdemokrácia, így érvényesülhet igazán a kollektív vezetés, s ennek lesz eredménye. Ahhoz, hogy az augusztus 1 és szeptember 1 között lezajló, a. munkát értékelő taggyűlések sikeresek legyenek, minden kommunista aktív munkájára van szükség. F. K. Traktorosok kaszával Betakarítási jegyzetek a pátrohai Zöld Mező Termelőszövetkezetből Közel a félszáz méterhez a pártház építői Nyíregyházán. Hammel József felvétele Tizennégy órakor kezdődik a brigádvezetői értekezlet, de ezúttal nyugodtan nevezhetjük haditanácsnak. Két tényező, az időjárás és a burgonya harci helyzetet teremtett. Elegendő magyarázatnak annyi, hogy a termelőszövetkezet minden nélkülözhető traktorosa, élükön Boskó Tamás gépcsoportvezetővel élesre fent kaszával vágja a rozsot. Száztíz kasza villog a termelőszövetkezet rozsföldjein ugyanakkor, amikor a környéken állnak a kombájnok és arra készülnek az aratók, hogy megforgatják a rendrevágó gépekkel learatott, az esőtől kint nedvesedé „életet”. Miért van szükség erre? — kérdeztük Balogh József fő- agronómustól. — Azért — válaszolta — mert a 460 holdnyi vetőmag- burgonya betakarásához minden szál szalmára szükségünk van. Márpedig a jó szalmát csak kézi kaszálással tudjuk biztosítani. Nem tudnak kaszálni a íiatalok Az értekezlet első témája: hány fogatos beteg? Jámbor Károly, a fogatosok brigádvezetője bemondja: három. Rendben van, akkor holnap egy fogat a 1/ árjáráshoz áll, három takarmányt hord, öt a lencsét hordja be a lencsearatóktól. A többi tizennyolc az aratáshoz megy, kalászost hord. (Amit kézzel aratnak, azt csépelni kell.)r A másik gond: kezdődik a dohány aljazása. Ehhez kell nyolc-tíz fiatal, hogy kitakarítsa a dohánypajtákat. Szabó József, az egyik növény- termesztési brigád vezetője és Nagy Bálint, a szállító csoport brigadérosa nevet: „Szívesen adjuk. Képzeljétek, éppen ennyi fiatal van, aki nem tud kaszálni. Mi fentük nekik a kaszát. Bármelyik gépre felültethetnénk a húsz éven aluliakat, csak a kaszát nem tudják fogni. Betakarítási program A tizenkét „dühös ember” vitájából kibontakozik a pátrohai idei nyár nehéz műsora. Lizák Béla párttitkár és főkertész arról panaszkodik hogy már újra permetezni kell. A burgonyát már harmadszor. Boskó Tamás agro- nómus írja a munkanaplóba, amiben másnap reggelre megállapodtak. Verebesi Zoltán, a másik beosztott agronómus is beleszól, javasol. El is fogadAz NB l-es mérkőzés televízió-közvetítésével tört ki a csatározás a gyógyfürdő üdülői közt. A Száraztészía- Rojtozó Vállalatnak volt egy vadonatúj Favorit készüléke, amit koronagyémántként őrzött illetéktelen betolakodóktól. A Törökbors-Aszalo Vállalat három futballrajongóját is kitessékelték: — Sajnos, gondnokváltozás van, nélküle nem intézkedhetünk. A borsosok összenéztek. — Rendben. De maguk se jöhetnek át pingpongozni. Leszereljük a hálót és elzárjuk az ütőket. Pillanatnyilag elképzelhetetlen volt súlyosabb megtorlás, mivel a tésztások ugyancsak kedvelték ezt a sportot. Sőt. További bosz- szantásra újszerű fricskái eszeltek ki. s a Vackomé■ mesitő dolgozóival szövetkeztek. Nekik fűnyíró gépük volt, és egy eredeti Hong Kong-i zsebsakkjuk. Se sakk, se fűnyírás az irigy tésztásoknak. A frissiCsatározás ben kelt kultúregyezményt kölcsönös aláírásokkal hitelesítették. Egyék csak meg a tésztájukat, televízióval együtt a tésztások. Ám de a vackorosok az opportunisták gerinctelensé- ggvel szegték meg a szerződést. Egyenként szállingóztak át a száraztésztások drótkerítéssel körülzárt üdülőjébe. Drótvágó ollóval törtek maguknak utat, s a nyitott ablakoknál helyezkedtek el. félig guggoló testhelyzetben, mint potyanézők. A borsosok összedugták a fejüket. — Hohó, ez nyílt szerződésszegés. Törünk mi borsot íz orrotok alá. Nem pingpongozhattok ti se! — het- venkedtek és bezárkóztak fűszeres magányukba. — így is jó — válaszoltak a vackorosok. — De ti se láttok többé Hong Kong-i zsebsakkot. Fölverheti a gaz a kertet az ablakokig, nincs fűnyírás, még utószezonban sem. — Befele mosolyogtak, nem szívták mellre a fenyegetést. összedobták a pénzt, vásároltak pingpongasztalt, csapkodták a labdát még holdfénynél is. Nagyokat vi- hároztak, ha melléütöttek, mint szilaj kiscsikók, ha zabostarisznyát szimatolnak. Alvásról szó se lehetett. A zsebsakkot különleges zárú és jelzőberendezésű páncél- szekrénybe rejtették. A borsosok már csak kiadós holdfogyatkozásban reménykedtek. vagy jó étvágyú komondorban, hogy az majd kettéharapja a labdát. De zsebsakkot mégse vásároltak, ezt önsanyargató riposztnak szánták. Dacosan malmozni kezdtek. Hunyatfi István ják, amit mond. Mert, ha megszólal, oka van rá. Szik- szai Gyula, Mincsér János, Boskó András és Belinszki Béla a növénytermesztési brigádok vezetői minden brigádtag érdekében szólnak, hogy munkájuk legyen másnap is. Mint megtudjuk, a huszonöt hold árpát gyorsan learatták, majdnem tizenhat mázsa szemet fizetett, a helyét már be is vetették silókukoricával. Most a 240 hold őszi rozsért folyik a csata, 110 kasza vágja. Négy kombájn és két rendrearató gép is munkában van. Szorgalmasak az emberek, mert holdanként 150 kiló rozsot és 50 kiló búzát kapnak a kaszás aratásért a termelőszövetkezettől. A szö- szös bükkönyt is vágják. Ezért száz-száz kiló jár. A lencsét is aratják — harminckét holdnyi volt. Már csépelik is. Hatszáz hold búzába álltak a gépek és plusz kétszáz hold takarmánybúzába. Az aratók Pátrohán háromkor kelnek és nyolc óra körül térnek haza aludni, mint a régi időkben. A vezetők napi tizennyolc órát vannak talpon. Ami hátra van, azzal gyorsan végeznek. Megállapítják, hogy nagyszerű teljesítmény volt: százötven hold borsót két nap alatt levágtak. \an munka bőven Az elnök behoz az értekezletre egy csírázó kalászt: egy félrecsúszott keresztben találta. Vigyázni kell a nedvességre, esőre. Ami nem száraz, azt ne vágják. Nem kell félni, hogy a falu munka nélkül marad őszre. A kalászosok után következik a burgonya. Augusztus 10- én kezdik a gülbabával, folytatják a közepes tenyészidejű kisvárdai rózsával és majd befejezik a kései arany- aknával. Október tízig lesz mit tenni rajta, a kiásásával és a válogatásával. Persze előbb — vetőgumó! — szártalanítani kell. Jó vegyszerrel „lepörkölik” a talajszínt feletti bokrot, hogy vetőgumó nagyságú maradjon. Ez is munka. Az egyik brigádvezetővel kimentünk a táblára. Ott éppen befejezték a munkát. Azért sietett, hogy megmutassa, hová menjenek át. Vitték a kaszát, a korsókait, az elemózsiát, a kerékpárokon. Gesztelyi Nagy Zoltán A Vöröskeresztnél hallottuk Megvizsgálják a panaszokat Öívenmilliós segélyszállítmány kiosztás előtt Naponta száz és száz szabolcsi árvízkárosult kapja kézhez a társadalom összefogásából származó segélyeket, hogy elkezdhessék az új életet. A Vöröskereszt megyei szervezete több mint 15 millió forintot juttatott gyorssegély formájában az embereknek, előreláthatóan a hónap végén fejezik be az ingókársegélyek kifizetését. Július 10—18 között 27 községben 2860 családnak 32 millió 84 ezer forintot fizettek ki. Az egy családra ju-' tó átlag ingókársegély 11218 forint volt. Társadalmi bizottságok végezték a segély mértékének megállapítását, a listát kifüggesztették a községekben, hogy a dolgozókat tájékoztassák, s megtehessék észrevételeiket. Az eddigi tapasztalatok szerint a segélyezettek mintegy tíz százaléka él a reklamációval, akik ügyét kivizsgálják a járási, illetve megyei társadalmi bizottságok. Általában a jogos igények 2—3 százalékra tehetők. A Vöröskereszt minden reklamációt, kérést felülvizsgál. Különös gonddal foglalkoznak az idős és magányos emberekkel, az áttelepülőkkel, s azokkal, akik nem saját házban laktak, s nincs pénzük a házépítés megkezdéséhez. Ezekben a napokban kezdik meg az ingatlankársegélyek felmérését a társadalmi bizottságok. Pámer József, a Vöröskereszt megyei titkára elmondta, a pénzsegélyen kívül több mint 50 millió forint értékű különböző segélyszállítmány — ruhanemű, bútor, élelmiszer, stb. folyamatos kiosztásáról is gondoskodnak Ezek a fehérgyarmati raktárban vannak, s a helyi társadalmi bizottságok elbírálása alapján jutnak el a károsultakhoz. A Vöröskereszt és a segélyezési társadalmi bizottságok nagy munka előtt állnak, részben, hogy befejezzék minél előbb az ingókárok után megállapított segélyek kiosztását, másrészt hozzálássanak az ingatlankárok mértékének megállapításához, hogy egyetlen család építkezését se hátráltassa a szükséges pénzösszegek hiánya, melyeket a társadalom — az ország dolgozói adtak a Vöröskereszt útján — s melyeket természetesen nem kell visszafizetni a bajba jutott szatmári embereknek. (pg) Egy évfolyam üdvözlése Letette államvizsgáját a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum végzős osztálya. Közöttvík az a 24 fiatal szakember• is, aki iáén először szerzett képesítést arra, hogy a termelőszövetkezetek melléküzemágait vezesse, „kereskedőén” a késztermékkel. A „feldolgozó ■ és áruforgalmi” ágazat tanszékvezető tanárával, dr. Olasz Imrével szurkoltuk véigig a 24 fiatal szakember nagy próbáját. Nincs mit szégyenkezniük. A közgazdasági és áruforgalmi ismeretekből — az egész ágazat legjfoniosabb tantárgyából — a tanmlmányi átlag 3,37. A szigorú' mérce ellenére még jobb a második legffontosabb tantárgyból*, a „kertészeti termékek% feldolgozása és tartósítása”’ elnevezésűből a tanulmányi átlag: 3£15. És ugyanilyen jól tanulták meg a többi pluszt is: az üzem- és» munkaszervezést, a vezetési ismereteket, a kereskedelmit és mezőgazdasági jogot, vtilamint a számvitel és pénzgazdálkodás tudnivalóit. A feldőbb szerveké minden felsőfokú technikumban javasolták az ilyen ágazatok megindítását. (Másodéves korukban szakosodhatnak a tanuló fiatalok.) Néhány technikumban megf is indult 'y a képzés, de egyedül a nyíregyházi főiskolában tanítják az üzemi ismeretek mellett a kereskedelmieket is. Ép- : pen'ezért a mi (szabolcsi diákjaink nagyon, kapósak lettek. Egy részűket már ösztöndíj kötötte termelőszövetkezetekhez. A többiek ti környező megyékbe is elkerültek, mert híre ment szakértelmüknek és megértették a közös gazdaságok vezetői, hogy az igazi melléküzem-vezető belőlük kerülhet ki. Kár, hogy csak 24-en vannak. De most már minden évben levizsgázik egy újabb csoport. Az elsőkre var szakmájuk , népszerűsítése. (gesztelyi) ingyen sémi Nem új fogalom, nem is az ismert mese refrénje ez a bizonyos „fél pénz.” Rövidítésre hajlamos korunkban így nevezik a müvelődésiház-vezetök a haknibrigádok gázsiját, a fellépési díjat: félnek, hogy ráfizetik az ingüket is... S minden okuk megvan a félelemre, ugyanis a nyári idényben nagyképűen „kulturális missziónak” nevezett tűrné sokaknál nem egyéb olcsó és igénytelen mulatla- tásnál, amiből a falu sem kér már. A menedzserek — a szervezők — elegáns gépkocsin járják a községeket, hogy bevált eszközeikkel rábeszéljék a műsort a művelődési otthon vezetőjére, vagy a tsz elnökére... Ez utóbbi még elmésebb. Ha a tsz-clnök néhány száz jegyet vesz a tagságnak, nincs gond a közönség- szervezéssel. Legutóbb Vásárosnaményban találkoztunk ilyen menedzserekkel, de megfordulnak az árvizes községekben is. Összedobott műsoruknak legtöbbször semmi közük a művészethez, a kultúrához, annál több a könnyű pénzszerzéshez, főként az ügyeskedő menedzserek zsebére. Egyik-másik művelődésiház-igazgató, tsz-elnök előtt megropogtatják a bankókat. Kéz kezet mos — te segítesz nekem eladni a műsort, én pedig megjutalmazlak — jelszóval. Az ügyeskedőknek nem számít, milyen „cikkel” dolgoznak. Lehet az éppen kulturális színezetű is, ha hasznot hoz a házhoz... Kell a falunak a jó színházi előadás, a művészi produkció! De nem kell a régi népszínművek szirupos, harminc évvel ezelőtt is avas levegője. Nem pénzért, de ingyen sem...! PÁLL GÉZA
