Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-03 / 154. szám

im Jűtfús 5. KELÉT-MAGYARŐft<!7*g 9. oldal Lakáshelyzet közelről és távolról Csizmák és léptek * U| gazdasági épületek az elpusztultak helyett • • Tanácskozás a szatmári TESZOV-nél a tervezés,kivitelezés gondjairól 2. A lakásépítés programjá­nak meghatározása nem csak az adott ország anyagi erejé­nek függvénye, hanem — például a lakosság kor sze­rinti összetétele, hisz a mai tizenéves a távlati terv idő­szakában már családot alapit, lakást igényel — rengeteg más tényezőnek is. Hazánk­ban például csupán a lakás­igénylések számából nem le­het a tényleges lakásszükség­letre következtetni. Nem, mert sokan — a lakáshelyzet ismeretében — be sem nyúj­tották igénylésüket. Mások ugyanakkor több helyen és több címen is. Szép számmal vannak olyan igénylők, akik­nek másutt lakásuk, házuk található stb. A lakásépítés ugyanakkor nem egyenes kö­vetkezménye a jó vagy rossz lakáshelyzetnek: Sváj cban, Svédországban például ki­mondottan jók a lakásviszo­nyok, s mégis, itt új lakást építenek. Hosszú évek óta a Szovjetunióban építik szám­szerűen a legtöbb lakást, mégis, az általános lakáshely­zetben hátrább áll, hiszen a háborúban teljes lakásállo­mányának negyedét Vesztette el, s a másik negyed súlyos károkat szenvedett... A második világháború négymillió lakást teljesen el­pusztított, s 15 millió szen­vedett különböző mértékű sé­rüléseket Európában. Köz­vetlenül a háború éveit kö­vetően elsősorban a lakásépí­tés — és minden építés — ipari bázisait kellett létre­hozni, s csak az 1950-es évek­től beszélhetünk nagymérté­kű lakásépítésről. Igaz, ak­kortól kezdve sok országban mérföldet lépő csizmákat húz­tak a lakásépítők. Ilyen csiz­mában járnak a szocialista országok is. Ám hátrábbról kezdték, mint partnereik...! GYORSULÓ ÜTEM Húsz esztendeje, 1950-ben, ar. ezer lakosra jutó lakásépí­tés az Egyesült Államokban volt a legmagasabb: kilenc. Az NSZK 7,5 lakást épített akkor ezer lakosra számítva, s a többi európai tőkés or­szág mutatója is hat-hét kö­zött volt. A szocialista or­szágok közül a Szovjetunió építette — már akkor is — a legtöbb lakást, ezer lakosra számítva hatot. A többi szo­cialista ország e mutatója 1,5 és 4 között mozgott. A fejlődés gyorsaságának ér­Azért határoztam el, hogy a Liliomtermelő Vállalat kö­telékébe lépek, mert régi tervem volt, hogy hátralévő évtizedeimet nyugodt öreg­séggel töltöm el. Sohasem sze­rettem az erőszakos foglalko­zásokat, s nyilván ez az oka annak, hogy sem mészáros, sem hivatásos ökölvívó, sem sintér nem lett belőlem. Az pedig nyugalomra vágyó lel­kem vágyainak netovábbja volt mindig, hogy édes illatú virágok között töltsem élete­met. Megdobbant a szívem, amikor arra gondoltam, hogy a legszelídebb virág, a Mom leng majd körül illatával. A liliom, az ártatlanság, a ne­mes jellem ősi jelképe leheli rám égi tisztaságát. Nem volt nehéz bekerül­nöm a vállalathoz. Könnyű­szerrel igazoltam, hogy már három nagyszülőm kedvelte a liliomot, a próbaéneklés is sikerült, hibátlanul eldalol- tam a „Liliomszál, lilom- szál...” kezdetű szakmai mű­dalt, végül a vállalat igazga­tója egy jó barátommal együtt szokott tarokkozni, s az ér­dekemben mondott néhány humanista szó is nyomott a tatban. Lelkemet boldogság zékel tetősére: hazánkban 1950-ben ezer lakosra 3,8, 1968- ban 6,5 újonnan épített lakás jutott. A Szovjetunió­ban 6, illetve 9,4, Csehszlo­vákiában 3,1 és 6,1, Lengyel- országban 2,4 és 5,9, Romá­niában 3 és 5,8, Bul­gáriában 2,7 és 5,1, Jugoszláviában 1,6 és 6,4, a Német Demokratikus Köztársaságban 1,7 és 4,5. A gyorsuló lakásépítési ütem eredményeként a szo­cialista országok kivétel nél­kül „felsőbb osztályba” lép­tek : a rossz lakáshelyzetű or­szágok közül a közepesek, il­letve a közepesek közül a jók csoportjába. Az európai szocialista országok között a Német Demokratikus Köztár­saság áll az élen — ezer la­kosra 349 lakás —, őt ha­zánk követi — 309 lakás —, majd a további sorrend: Csehszlovákia, Szovjetunió, Románia, Bulgária, Lengyel- ország, Jugoszlávia. (Hazánk esetében az épített lakások száma hosszabb távon így alakult: 1941-ben 31 ezer, 1950-ben 35 ezer, az 1961—65 közötti évek átlaga 56,5 ezer, 1969- ben 61,8 ezer.) Az idézett adatok egésze végül is egyértelmű kép kia­lakítását teszi lehetővé, ami a fejlődés mennyiségét, gyor­saságát, s eredményességét illeti. Persze, azért marad még tennivaló-. TÖBBET, KORSZERŰBBET A tőkés országok és a szo­cialista országok lakásépítési tevékenysége között lényeges különbséget ott találunk, hogy a tőkés országokban felépített lakások nagyobbak és korszerűbbek. Anélkül, hogy bármiféle magyarázko­dásba kezdenénk, szükséges megjegyezni: a nagyobb alapterületű, szobaszámú, s korszerűen fölszerelt lakások építése a kapitalista orszá­gokban független a lakáspoli­tikától — mert ilyen lakás- politika a legtöbb országban egész egyszerűen nem léte­zik —, mig a szocialista or­szágok — érthetően — első­sorban az alapigények kielé­gítésére törekednek; a „má­sodik lépcső” a nagyobb, korszerűbb lakások építése. A cikk szűkre seabott ke­retei nem adnak módot arra, hogy akárcsak a legfőbb szempontok alapján is mér­legre tegyük a különböző európai országok lakásállo­Feleki László: töltötte el. Az élet harc — gondoltam, — de a liliom bé­ke. Amikor beléptem a válla­lathoz, ismerősök után néz­tem, Uj helyen az ismerős olyan, mint az ismeretlen ten­geren bolyongó hajósnak a, föld. Sikerült fölfedeznem Hargitámét, egy távoli isme­rősöm közeli rokonát, aki csinos, középkorú nő volt, s ritka energiával tudott bizal­mat gerjeszteni maga iránt. Amikor meglátott, egy üres szobába vonszolt, a szemembe nézett, és tragikus hangsúly- lyai kezdett beszélni; — Maga szerencsétlen, hogy kerül ide? Ez a legrettenete­sebb vállalat az egész ország­ban! Ha maga tudná, hány embernek törték már el a ge­rincét a Liliomtermelöben, sarkon fordulna, és rohanna, amerre tudna. Borzalmas hely! Itt mindenkit megfúr­mányának korszerűségét. így csak az érzékeltetés kedvé­ért: a villannyal ellátott la­kások aránya a teljes lakás- állományon belül száz száza­lék Angliában, Svédország­ban, az NDK-ban és az NSZK-ban. A többi ország­ban 70—98 százalék között van. Jóval nagyobbak az eltérések a vízvezetékkel, fürdőhelyiséggel való ellá­tottságnál. Huszonegy euró­pai szocialista és tőkés or­szág adatai 25 és 97 százalék között mozognak a vízveze­ték, 8 és 79 százalék közt a fürdőhelyiség esetében. A tel­jes lakásállományt tekintve erőteljes a különbség a tőkés országok javára a felszerelt­séget illetően, ám már jóval kisebb, ha az újonnan épített lakásokat vesszük alapul. (Sőt a villannyal való ellá­tottságnál már nincs is elté­rés.) A „rés” tehát szűkül, s ez a tudatos állami lakás- politika eredménye. ÚTICÍLí A VÁROS VAGY...? A lakásépítések többsége — néhány, valóban csak ki­vételként fölfogható ország­tól eltekintve — ma már a városokban valósul meg. Az urbanizáció, ahogy ezt szak­szerűen jelölik, világjelenség, s megállíthatatlan folyamat, egyenes következménye a gazdasági-társadalmi válto­zásoknak. A szocialista or­szágok ilyen értelemben is csökkentették a köztük és a fejlett tőkés országok közöt­ti távolságot, de mindkét or­szágcsoportban áll a vita: valóban a meglévő városokat szükséges-e fejleszteni, vagy egészen új utakat kell vágni, s létrehozni a már a XXI. század emberét szolgáló te­lepüléseket? Túl messzire szaladnánk, ha e különben nagyon érde­kes témát boncolgatni kez­denénk. Maradjunk csak a realitások józan világában. Ott, hogy 1941-ben még 382 személy lakott száz lakásban Magyarországon, hogy 1950- ben még mindig 375, 1960- ban 332, s 1969-ben 308... Mert ha nem is mérföld­lépő csizmákkal, de — a többi országtól nem el-, vagy leszakadva — haladunk előre. Oda, ahol lakásigények és lakások minden család ese­tében összetalálkoznak. Mészáros Ottó nak, lehetetlenné tesznek, el­ásnak. Közelebb hajolt és úgy sut­togta: — Tudja ki a rossz szelle­me a vállalatnak? Darabos Cica, a vezér titkárnője. Aki ennek nem hízeleg, lerakjak a trágyázócsoportba. Na es mit gondol, a Sóváriból ho­gyan lett főbeporzó? Korrup­cióval, kedvesem, mert üt minden liliom korrupciótól bűzlik. A Darabos Cica telje­sen az ujja körül forgatja azt a szerencsétlen maflát. A Só­vári pedig... hát arról a sze­gény Sóváriné tudna beszél­ni, de nem mer, mert bejelen­tés érkezett ellene, hogy ok­tóberben három liliomot kül­dött egy újsütetű revizionistá­nak. Állítólag nem igaz, de a vezér a Cicának hisz, az a szerencsétlen Sóvári pedig most már iszik is, és részeg­ségében leütött két sziromke­zelőt, s emiatt a júliusi liliom­Azoknak a tsz-eknek az el­nökei tanácskoztak július 1-én Mátészalkán, a Szatmár- beregi TESZÖV-ben, amelyek a legnagyobb kárt szenvedték az árvíz idején, gazdasági épületek elvesztésében. A szövetség közreműködésével megpróbálták egyeztetni újjá­építési igényüket, rendszerez­ni a pénzügyi fedezetek bizto­sítását, valamint tisztázni a tervezési, bonyolítási és kivi­telezési kérdéseket. Simon Péter, a csengeri Lenin Tsz elnöke kifejtette azt az elhatározásukat, hogy elsődlegesen nem állnak le a készülő tízezres sertéskombi- nát további építésével. Sőt idén az épületeket minden­képpen tető alá akarják hoz­ni, s jövő év augusztusában meg is kezdik a benépesítést, illetve a hizlalda üzemelteté­sét. Hozzákezdenek egy ugyancsak tízezres juhte- nyésztési telep kialakításához is, melynek tervkészítése már folyamatban van. Külön bá­ránynevelő egységeket, rész­legeket alakítanak ki, kedve­ző exportértékesítési célra. Sok reményt fűznek két kétszázas szarvasmarha-istál­ló idei kezdéséhez, melyeket teljesen 1972-ben fejeznek be. Varga Béla, a párttitkár negyedik napja költözött be hatodmagával a kempingház­ba, melyet a Rákóczi utcá­ban állítottak fel a házával szemben, mely az árvíz martaléka lett. — Láttam, mint omlik ösz- sze, s nyeli el a \íí — emlí­ti szomorúan. — Fiammal a gáton voltunk, védtük, míg lehetett. Talpon éjjel-nappal — Most is talpon van. éj­szaka, nappal. Helytáll a tsz-ben, mint az állattenyész­tési brigád vezetője, s lelke­síti az embereket. Mert most kell a biztatás, a példamuta­tás. Ez a kempingház most a pártiroda is, mert a régit el­vitte a víz. Itt keresik fel, itt beszélnek a falu gondjai­ról — az újjáépítésről. — Éppen ma este lesz pártvezetőségi ülés, amelyen egyik téma a helyreállítással kapcsolatos teendők — emlí­ti. Közben Séra Károly, a hi­vatalsegéd keresi, üzenetet hoz a tanácstól, hogy két órára menjen egy megbeszé­lésre. tervünket csak hetvennyolc százalékra tudtuk teljesíteni. És kin verik el a port? Per­sze az adminisztráción, mert az a legkönnyebb. Itt már senki sem mer beszélni. Pe­dig... ide figyeljen, lopják a hagymákat, s ha ez így megy tovább, nemsokára behoza­talra szorulunk liliomból, de­kát ki törődik ezzel? Próbálja csak valaki kinyitni a száját egy liliomtermelési értekezle­ten, persze így meg úgy fuvo­láénak, hogy tessék bátran be­szélni, hozzák ki a hibákat, de aztán, aki bírál, az megnéz­heti magát. És a Liliomügyi Főigazgatóság... jobb nem be­szélni róla. A múltkor kijöt­tek, és megvizsgálták az ügy­menetet, mit gondol, mit ál­lapítottak meg? Két bimbó- elemzőt fölöslegesnek talál­tak, mert azok nem tudnak hízelegni a Kapásnénak, aki jóba van a Torontálival, aki a Darabos Cicának szerzett exporttelevíziót. Mert itt min­den az intrika, a denunciálás, a klikk. Maga még nem tudja, ki az a Kaltenecker? Majd megemlegeti! Körülbelül két órát beszélt. A végén sírva kiáltotta: — Borzalmas, hogy itt mik történnek! Et másutt nincs!! A tervei ezeknek is készül­nek, s a' helykijelölés szerint a Csengersima és Komlódtót- Ealu közötti üzemegységben kerülnek megépítésre. Az építések során a saját százfős építőbrigádon kívül a Hajdú­sági Tsz-ek Szövetsége, a Debrecen és Környéke TE- SZÖV építőegységeire és a tyukodi Kossuth Tsz építő­brigádjának segítésére számí­tanak. A nábrádi Békeharcos Tsz 300 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep kialakítá­sának építését folytatja. Ezen­kívül nélkülözhetetlen egy új, 132 férőhelyes növendék­szarvasmarha-istálló és 600 férőhelyes juhhodály elkészí­tése. Ezek megvalósítása saját erőből és külső segítséggel biztosítottnak látszik. Tervező és bonyolító a megyei MEZÖ- BER. Tunyogmatolcson a két ter­melőszövetkezet. a Szabadság Hajnala és az Uj Élet közös erőfeszítésre vállalkozik, hogy erős fejlesztési terv előtt álló közös jószágállományu­kat megfelelő körülmények között helyezhessék el. Kettő, egyenként száz férőhelyes szarvasmarha-hizlaló istállót építenek. A Miskolci Tanácsi — Ez a sor, a Rákóczi ut­ca jobb oldala teljesen megszűnik és telekhelyeket osztunk azoknak, akik itt laktak. — Erről lesz a meg­beszélés — mondja. S bi­zony agadnak, akiket, meg kell győzni az új helyen való építkezés ->-.szükségességétől. Ezt a falut a Szabolcs- Szatmár megyei ktsz-ek épí­tik újjá. Itt vannak már a kisvárdaiak. múndokiak, de- mecseriek, rakamaziak, új­fehértóiak. tiszalökiek, fel­vonultak a tarpaiak, gávai- ak. A kisvárdaiak építik az első házat, a Belényesi Bé­láét. — Itt nem kellett alapoz­ni, az megmaradt — említi a párttitkár. Vagy 20 ken­dő van felkötve a gerendán, ahány mester dolgozott raj­ta. így lesz a többinél is. Több ház alapozását végzik, katonák takarítják a romo­kat. karhátalmisták állnak helyt, dicsérik munkabírásu­kat a kisariak. Jól dolgoz­nak a ktsz-ek építői. Napon­ta 12—14 órát. Még vasár­napjuk sem volt. Hallgatnak a szavára A párttitkárt is lelkesíteni kell, segíteni a megszaporo­dott pártmunkában. Ezt te­szi ötödik hete Müller Já­nos, a Nyírségi Kísérleti In­tézet dolgozója és Sereg András, a Kemecsei ÁFÉSZ dolgozója, a megyei pártbi­zottság megbízásából. Harminc kempingházat kapott Kisar. Bizony kevés, hiszen 272 család vált telje­sen hajléktalanná. Úgy dön­töttek, hogy a legnagyobb családok kapjanak elsősor­ban. így is van, hopr egy ilyen házban két család hú­zódik, tizenketten lakják. A párttitkár is csak azért ka­pott, mert hatodmagával van. Kellene még sok ilyen ideiglenes lakóépület. Gond az, hogy a volt Rá­kóczi utcából egyesek nem akarnak átköltözni a kijelölt másik telekhelyre. Ennek szükségességét magyarázzák most többen, közöttük olyan ember, mint Szabó Géza. en­nek az utcának a tanácstag­ja, akinek hallgatnak a sza­vára. A pártszervezet irá­nyítja, szervezi, hogy az ut­cák lakói fogjanak össze, s közösen segítsenek az ér­kező építőanyagok lepaikolá- sában mészoltásban. romel­takarításban. hogy gyorsab­ban haladjon az építkezés. Ennek egyik mozgatója Bíró Gusztáv, aki köaszece­Tervező Iroda felajánlásként elkészíti ugyan a terveket, de nincs még kivitelező. A nagyszekeres—kisszekere- si Egyesült Erő Tsz nem épít újat az elpusztult szarvas­marha-istállók helyett. Mint már korábban is tervezte: a baromfinevelést és a juhte­nyésztést helyezi az állatte­nyésztés fő ágává. Előbbi megteremtésére két 15 ezres baromfinevelőt épít a Debre­ceni Baromfi Vállalat és a megyei keltetőállomás közre­működésével. A két, egyen­ként 600-as juhhodály meg­építése is biztosítottnak lát­szik. A nagyari Május 1. Tsz el­nöke, Fekete András azt je­lentette be, hogy náluk a ve­zetőség még csak előző nap határozott az elpusztult gaz­dasági épületek pótlásáról. Egyelőre száz férőhelyes te­hén- és ötven férőhelyes hiz­laló szarvasmarha-istállóra van igényük, félve a tél köze- ledtétől. De éppen a késleke­dés miatt van most a tsz ab­ban a rendkívül nehéz hely­zetben, hogy részére eddig sem számbavétel, sem kivite­lezési kapacitás biztosítása nem történhetett. (ab) tetnek és nagy tekintélynek örvend. Szélesítik az utcát, hogy a gépjárművek elférjenek. Fel. szedik a megmaradt keríté­seket is, új, széles utcát ala­kítanak, .. ki az építők. Ez gonddal jár. mert akadnak, akik nem értik meg. Meg kell győzni az embereket. — Áz öreg Péter Lajos bácsi azt mondta, hogy míg a paszuly be nem érik, nem szedi ki a kerítést — említi Szabó Bertalan, a romos por­táján. — Pedig segítenénk. Igaz. betonkerítés. 5—6 ezer­be került. De mit ér vele. ha a gépkocsik elhúzzák. Inkább mentsük meg. Bíró Gusztáv portáján tartják az utcagyűléseket, munkamegbeszéléseket. Most éppen szénát gyűjt. Felesége fogad bennünket. — Kezdetben haragudtak ránk. mert mi megfogtuk a munkát. 35 mázsa meszel ol­tottunk be 2 nap alatt. Nem volt könnyű — említi Bíró- né. — De aztán csinálták a többiek is. ök a fásszínbe szorultak. Itt van a konyha, szoba, minden. S a szénás ..ólban” alszanak. Ezt alakították át Mindenüket elvitt az árvíz. — Férjem azt mondta, vannak a kempingházra rászorultabbak is, mi meg­húzzuk itt magunkat — mondja az asszony. Bontakozik az élet a tsz- ben is. Lassan talpra állnak. Uj elnök irányítja a mun­kát. Törös Sándor. Tarpáról került ide. Sokat segít neki Csörgő Albin agrármérnök, aki a szolnoki tsz-szövet- ségtől került ide. Egy hó­napja él itt. Uj tervet készí­tettek újig. Szántják a határt Újságolja, hogy a szol­noki tsz-szövetséghez tartó, zó 63 közös gazdaság csak­nem mindegyike segített. Ed. dig 15—15 vagon abrakta­karmányt és szénát küldtek, több vagon kenyérgabonát, szalmát. Itt járt június 29- én két mérnök. Patonai Jó­zsef és Kunstár András. Ők készítik a 300 férőhelyes szakosított állattenyésztési telep tervét. Itt vannak sze­relők traktorosok, családjuk, tói külön. Bernáth Mihály a csoportvezetőjük Szolnok­ról. Négy hete vannak itt. Eljött segíteni Jászjákóhal- máról a tsz KISZ-titkára, Iszmailovszki István. Bodnár István Rákóczifalváról. Haj­naltól amíg csaik látnak* szántják a határt. Farkas Kiírni* LILIOM Húsz kendő a gerendán A kibontakozás Kisarban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents