Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
mo. július 22. KELET-MAGYARORSZAG d. awwr Vádlott: az időjárás Szinte divatszómba megy ma, hogy az enyhébb-súlycr- sabb rosszulléteket, egyes betegségeket az időjárásban rejlő okokra vezetnek visz- sza. Egyre többen érzik úgy. hogy az időjárásváltozásokra érzékenyek, már jó előre megérzik, hogy ilyen vagy olyan „front” közeledik. Érdekes azonban ugyanakkor, hogy régebben, amikor a betegségek kórokát nem ismerték, az időjárásnak még nagyobb szerepet tulajdonítottak a betegségek keletkezésében. Nem kell messze mennünk példáért: a szinte leggyakoribb betegség, az influenza elnevezés is erre utal. Magyarra fordítva befolyást jelent, mégpedig eredetileg az időjárás befolyását. De a „szélütés” kifejezés is időjárási hatásra mutat: a hirtelen fellépő agyvérzést a szélviszonyok alakulásával magyarázzák. Sőt, ha nem ismerték valamely betegség valódi okát, mindig időjárási okot tételeztek fel bűnösként. Amint azonban az orvostudomány megismerte az egyes kórokozókat, túlhaladottá vált ez az álláspont. Nyilvánvaló lett, pl. hogy az ún. meghűléses betegséget fertőző anyagok idézik elő és ezek emberről emberre terjednek. Az időjárásnak csak annyi szerepe maradt, hogy kedvező körülményeket teremt a szervezetben a már odajutott fertőzés győzelmének. Néhány évtizede az derült ki, hogy tulajdonképpen csak kevés olyan betegség van, amelyet közvetlenül maga az időjárás idéz elő. Ilyen például a hőguta, amely nem más, mint nagy páratartalmú, meleg levegőben való tartózkodástól származó rosszullét, ilyen az elfagyás, vagy fagyhalál, amely főleg magas hegységi turistáknál, sarkutazóknál lép fel, vagy ilyen a villámcsapás. Ezek azonban inkább balesetek: olyan mértékű káros időjárási hatásnak van ilyenkor alávetve a szervezet, amely már meghaladja az alkalmazkodóképesség határát. Alkalmazkodás és frontbetörés Látszólag ellentmond az eddigieknek, hogy az időjárásnak, pontosabban az időváltozásoknak mégis van hatása az emberi szervezetre. Az élesebb időváltozások olyankor következnek be. amikor két eltérő fizikai tulajdonságú légáramlás találkozik, s ennek következtében a nagyobb mozgási energiával rendelkező légtömeg kiszorítja helyéből a gyengébb energiájú légtömeget. Ilyenkor szükségképpen az egyik légtömegből a másikba kerülünk át: egy meleg déli légáramlásból pl egy előnyomuló nyugati szélviharba. A két ellentétes levegőtömeg összeütközését nevezik légköri frontnak, ha pedig egy ilyen folyamat áthalad felettünk, tehát új légtömegbe kerülünk, amelynek eltérő a hőmérséklete, vízgőztartalma. villamossági tulajdonsága és más szennyeződések vannak benne. A déli áramlás pl. afrikai port tartalmaz, a nyugati szél az Atlanti-óceánból származó sórészecskéket és a nyugat-európai országokból származó füstrészecskéket hozhat magával. A fizikai környezet tehát, amelyben az ember él és tartózkodik, megváltozik. A szervezetek alkalmazkodóképessége lehetővé teszi, hogy idomuljunk a környezet átalakulásához, károsodás nélkül viseljük el az átalakulásokat. De a szervezet alkalmazkodóképessége véges. A túlságosan nagy változáshoz esetleg nem tud jól alkalmazkodni, másrészt pedig a betegség sokszor erősen csökkenti az alkalmazkodóképesség mértékét. Ezek a tények magyarázzák meg azt, hogy a frontátvonulások alkalmával sok olyan betegség tör ki, amelyek bár nem az időjárásból származnak, de az időváltozás alkalmat szolgáltatott a betegség kifejlődésére. A nagy influenzajárványok hirtelen fellángolásai pl. olyankor következnek be. amikor a kemény téli fagyhullámot hirtelen olvadás követi. A meghűléses betegségek ugyanis általában nem lehűléskor, hanem hirtelen enyhüléskor jelentkeznek. Ugyancsak az időváltozások nyomában keletkeznek tömegesen egyéb természetű hirtelen megbetegedések is; trombózisok, embóliák, az elmebajosok rohamai, műtét utáni vérzések, stb. A halál is — sok jel alapján — gyakran az időváltozás órájában következik be: Beethoven halála pl. egy kora tavaszi zivatar idején, 1827. március 26-án. Ez természetesen véletlen összetalálkozás is lehet, de a klinikai gyakorlatban sok hasonló esetet figyeltek meg. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a környezet hirtelen megváltozása olyan megterhelést jelent a súlyosan leromlott szervezet számára, amelyet az nem képes elviselni. Légtömegek harca A légköri frontoknak egyébként három főbb fajtáját szokták megkülönböztetni. Az egyik a melegfront, vagy felsiklási front: ilyenkor a meleg levegő nyomul elő, és kiszorítja helyéből a korábbi hidegebb levegőt. Ez természetesen nemcsak nyáron, haA megálmodott írcaszfal „Gépíró kisasszonyok“ — mai módra — Falusi lányok vallomásai egy gépírótanfolyamon Dobszó és hangszóró adta tudtul, hogy gépírótanfolyam kezdődik a járási székhelyen. Százötven falusi lány jelentkezett az „első szóra”. És ki tudja még hányán tervezték. akarták, de meggondolták, vagy nem jutottak tovább az elképzelésnél. A megálmodott íróasztal, a felületesen ismert gépírónői, titkárnői munka, az önálló kereset, új életforma igénye, a sok tekintetben még a múlt paraszti munkájával szembeni idegenkedés, vagy milyen indítékok hajtották őket? „Engem a szüleim küldtek”. „Irodában, gépen dolgozni mégis más, mint a mezőn.” „Dolgozni, keresni szeretnék.” „A gimnáziumban tanulok. Ha nem vesznek fel az egyetemre, elmegyek dol- gotmi. Nem árt, ha tudok gépelni.” „Az udvarlóm kívánsága volt.” „Könnyebb munkára akarok menni...” „Több lehet a fizetésem, ha megtanulok gépen írni.. „Keresni akarok" így sorakoztak a rövid válaszok Vásárosnaményban, ahol a járás sok községéből érkeznek a heti foglalkozásokra a lányok. De van két Portó Furcsa, hogy a papirke- reskedelem még mindig forgalomba hoz olyan borítékokat, melyek eltérnek a nemzetközi postaegyezmény száztizennégyszer százhat- vankét milliméteres szabványától. Márpedig veszélyesen közeledik az az idő, amikor a szabványtól eltérő alakú levelekért a magyar — és a csehszlovák, bolgár és jugoszláv — posta is egy forint helyett kettőt kíván — s a különböze- tet megportózza. Csinosak ezek a borítékok. De árusításukat csak úgy tartanánk illőnek, ha hozzá fűzött cédulákon közölné a kereskedelem a vevőkkel, hogy 1971. január elsejétől a közönséges, húsz grammnál könnyebb levél portója is két forint az ilyen alakú levélboríték után. (gesztelyi) fiú is köztük. Többségük dolgozik, könnyebb, vagy nehezebb munkán. Tiszaszalká- ról, a gépjavító állomásról esztergályos lányok jöttek a Remingtonokkal, Erikákkal, a légkülönbözőbb típusú írógépekkel ismerkedni. Vállalták a heti 20 forintos tandíjat, a buszköltséget, a fáradságot. A vasárnapi pihenőfői is többen lemondtak, akik ekkor járnak a gépírótanfolyamra. Ugyanis több csoportra osztották a százötven „tanulót”, hogy mindenkinek jusson idő a gyakorlásra, a házi feladatok elkészítésére. Ülnek a hosszú asztalnál, szemük a szokatlan tankönyvön, betűkapcsolási és szógyakorlatok, negyedik lecke. Kiss Éva az idén lesz negyedikes a uaményi gimnáziumban. óvónőnek készül. Ha nem sikerül, el akar helyezkedni valamelyik irodában. Sebestyén Erzsébet két éve yégezte el az általános iskolát, gépírónő akar lenni, de az idén beiratkozik a gimnázium levelező tagozatára is. Pál Anna vágya, hogy kereskedő legyen, gimnáziumi tanuló. Az újkenézi Szaladják Erzsébet — édesapja építőipari segédmunkás — gépeléssel szeretné keresni a kenyerét. A gergelyiugornyai Baráth Margit tálaló lány szeretne lenni a kórházban. Még nem töltötte be a 16. évét, nem vették fel, addig megtanul gépelni... — Tudják-e mennyit keres egy gépírónő? — kérdezzük. Hallgatás a válasz. Az írógép billentyűit nézik, „bűvölik”, amikor arról faggatjuk őket; van-e kilátásban valamilyen gépírónői állás. Nincs ilyen, vagy legalábbis egyelőre még nem az állás reményében tanulnak. Hallgatnak, amikor szóba hozzuk, hogy a mai „gépíró kisasszonynak” nemcsak a billentyűkön kell eligazodni, ismerni kell a helyesírás, a fogalmazás szabályait is. S a gépírással — gyorsírás nélkül — fél eséllyel pályázhatnak egy- egy állásra. Pesten kapott asztalt — Van egy barátnőm — szólal meg az egyik lány. — Gyors- és gépíró, de csak városon, Pesten tudott elhelyezkedni. És sokat fizet az albérletért... Tanácstalanság, bizonytalanság bújkál a szavak mögött. Kevés a lányok között Szabó László —Sólyom József: Ciceró jele 3. Szerintem a húszezer fontot mindenképpen meg kell kockáztatni, bár tudom, hogy nagy pénz... — hajtogatta a magáét az angol ügyek szakértője, aki közönséges Wehr- macht-tiszti egyenruhát viselt, csupán a váll-lapja emelte ki, hogy még a Wehr- mact-tisztek között is magas a rangja: ezredes. — Mojzischt kellene megbízni, hogy állapítsa meg, ki etz az ember, s rá kellene bízni a lebonyolítást is — szólalt meg az SD-führer tanácsadója. Mojzischt mind a négyen jól ismerték. Az ügynök az SD ankarai rezidense, egyik legtapasztaltabb hírszerző tisztje volt. Amikor az ő neve felvetődött, valan: annyién tudták az ő alapossága, a kémkedésben való jártassága feltétlenül garancia lesz arra. hogy teljes képet kapjanak erről a különös ajánlatról. — Helyes! — döntött Schei- lenberg. — Végleges válási:1 csak Mojzisch véleményének ismeretében adok. Egy kis tü reimet kérek — szólt oda még a többieknek, aztán visz- szament íróasztalához és Ribbentrop külügyminisztert kapcsoltatta. Néhány másodperc múlva már „Heil Hitler !”-rel köszönthette a náci külügyi szolgálat vezetőjét. Elmondta, hogy átgondolták az összes számításba vehető lehetőségeket, s ennek alapján tanácsolja, hogy az ajánlatot, legalábbis formálisan, fogadják el, nehogy rosszul járjanak, és az inas esetleg más hatalmak képviselőinél próbálja értékesíteni a dokumentumokat, Ribbentrop viszont kérte, hogy az SD állítsa össze a Mojzisch, valamint von Papén számára szóló utasításokat, és másnapra egy futárrepülőgép áll majd készenlétben, amely Ankarába viszi ac írásos anyagot és a húszezer fontot. Schellenberg gúnyosan mo- olygott, miközben a miuisz tér hallgatta; olyan valaki nek a fölényével, aki meg van győződve arról, hogy a nem az egész év során előfordulhat. Ennek ellentéte a hidegfront, amikor a hideg levegő tör előre, és a meleg szorul ki. Ez is egész évben lehetséges; nyáron a hidegfront okozza a zivatarokat. felhőszakadásokat. Különösen erős hatásuk van bizonyos betegségben szenvedőknek a szervezetére. A hideg- és melegfrontok megkülönböztetése azért is fontos, mert. egyes betegségeket az egyik, más betegségeket a másik front átvonulása váltja ki. Tipikusan a melegfront okozza az influenzahullámokat, hidegfront a gyermekágyi eklampsziát. A harmadik fronttípus az ún. okkluziós frontpár. Először érkező melegfrontból és egy ezt követő hidegfrontból áll, mindig ilyen sorrendben. Minthogy itt mindkét hatás együttesen jelentkezik, az okkluziós frontok átvonulása iránt többféle beteg érzékeny. Orvosmeteorológiai prognózis A frontátvonulások érdekes tulajdonsága, hogy az időváltozásokkal kapcsolatos környezeti változások ellen nem védenek az épületek zárt terei sem. A szobákba, kórtermekbe, a külső levegő lehűlése és a levegő vízgőztartalmának a változása csak tompítottan hatol be ugyan, de a levegő elektromos tulajdonságainak a megváltozása és az apró levegőrészecskék oda is bejutnak és főként a tüdőn keresztül fejtik ki hatásukat. Az orvosok és a meteorológusok egyre inkább megismerik a frontátvonulások egészségre gyakorolt hatását. Ennek alapján orvosmeteorológiai prognózisok készülnek, amelyek eljutnak- a nagyobb egészségügyi intézetekbe és a betegellátásban, a gyógyításban ezt is figyelembe veszik. Várható erősebb frontbetörés előtt és alatt pl. csak a halaszthatatlan műtéteket végzik el, mert azoknál a műtéteknél, amelyek néhány napi halasztást tűrnek, ezzel is segítik a szövődménymentes, gyors gyógyulást. S minthogy a nagyobb időváltozásokat már 24—36 órával a bekövetkezésük előtt előre tudják jelezni a meteorológusok, van idő a döntésre: elvégezzék-e a műtétet, vagy várjanak. De más orvosi szakterületen is nagy segítség, ha az orvos előre tudja a prognózist: felkészülhet a várható hatásokra, a betegeket megelőző kezelésben részesítheti, stb. Sokszor csökkenthető ily módon a szövődmények kockázata, vagy egészen kivonhatok a betegek a veszélyesnek vélt időjárási hatás alól. másik semmit nem konyít ahhoz, amit ő kitűnően ért. A telefonbeszélgetés után az SD páncéltermében kiszámolták a húszezer fontot, majd elkészítették an írásos utasításokat, aztán áttették rejtjeles szövegre, s végül felfektettek egy aktát, amelyre mindössze ennyit írtak: Cicero. Schellenberg ugyanis elkeresztelte az angol követ inasát Cicerónak, és egyben ezt a fedőnevet adta az egész akciónak .. De Ribbentrop ajánlatával ellentétben, másnap a náci biztonsági hírszerző szolgálat a saját gépét állította ki a repülőtér betonjára, s éti rövidesen el is indult a semleges Törökországba. Mojzisch a nácik ügynöke, a hírszerző szolgalat tisztje, kereskedőként élt Ankarában ‘Tár megkapta az értesítést hogy Jenke, az ankarai német nagykövetség diplomataként működő különleges megbízottja, konspirált találkozóra kéri. Egy kávéházban találkoztak, ahonnan azután gépkocsiba szálltak, majd összevissza száguldoztak a városban. Ezalatt adta át Jenke az utasításokat és a húszezer fontet. Mojzisch aznap estére már készen állt a feladatra, hogy felkeresse Cicerót, mégpedig az angol nagykövetségen. A találkozót nyílttá akarta tenni, pontosabban véletlennek akarta beállítani, mert úgy gondolta, hogy éjfélkor lejár a határidő, s Cicero esetleg meggondolja magát. Magához vette a húszezer fontot, elindult az angol nagykő vétség épületéhez, s pon- (bsan hétkor oda is érkezett. Tudta, hogy itt lakik a nagykövet is, tehát itt kell lennie az inasnak a Ciceróra elkeresztelt töröknek is. Mojzisch jó hosszan csöngetett a kapun. Az ott strá- zsáló török rendőr unottan nézte a hosszan csöngető európait. Rövidesen megjelent a kapuban az inas. — Kit keres? — Egy hivatalos okmányt, vízumot szeretnék lepecsé- teltetni, mondta Mojzisch, s jól szemügyre vette áz inast. Von Papén leírásából ráismert a felajánlkozó ügynökre, s amikor Cicero az általa megadott jelszóra válaszolt, már tudta, hogy találkozott az emberével: — Ilyen későn nincs hivatalos idő... Holnap délelőtt tíz órakor szíveskedjék ismét elfáradni.. . — mondta Cicero, majd halkan odasúgta Mojzischnak: — Westend bár... Mojzisch sejtette, hogy a másnap délelőttre megadott idő aznap estére vonatkozik, s hogy az inas este tízkor várja őt a Westend bárban, de nem volt benne biztos, ezért halkan még megkérdezte: — Ma tízkor? — Igen... A náci ügynök visszaül gépkocsijába, s elhajtatott. Már kilenc órakor odaállt a Westend bár elé. hátha előbb találna érkezni az az olyan, mint Varga Gizslls Barabásról, aki öt hónapig volt beteg szívizomgyulladással A Duna Cipőgyárban dolgozott. Leszázalékolták, ezért választotta a gépírást Sok lányt a szülők, barátnők biztattak, hogy iratkozzon be. Másokat á hiányos élét- és önismeret hozott a tanfolyamra, Van, aki bevallja, hogy irtózik a fizikai munkától, nem akarja a szülei életformáját élni, változtatni akar... Azt még nem tudja hogyan. Sokukat. — még ha el is tudnának helyezkedni — nem engedik ki a szülők a faluból. Egy faluban pedig nagyon végesek a gépírónői helyek. — A gépírás nehéz fizikai munka Nagyon igénybe veszi a szivet. Más ártalmakat is okozhat — jegyezzük meg a lányok nagy csodálkozásá-i ra. Hitetlenkedve néznek, mint akiket rá akarnak szedni. A gépelés nehéz fizikai munka? Ök azt hitték a világon a legkönnyebb... Illúziók nélkül Nehéz lenne meggyőzni őket — és a szülők egy részét is az ellenkezőjéről —, amelyet munkapszichológusok is megállapítottak. De nem kell hozzájuk fordulni, tapasztalt gépírónők is elmondják, hogyan érzik magukat egy zsúfolt nap után. Nem akartuk elijeszteni a gépírástól,,a . lányokat. Mindenképpen jobb, hogy tanulnak, mintha csak a ház körüli elfoglaltságokból állna az életük nagy része. Többen itt döbbennek rá: nemcsak a gépírást érdemes elsajátítani, pótolják a hiányzó iskoláikat. Üj irányt szabnak életüknek. De az illúziók, a megalapozatlan álmok is fenyegetik őket, ha nem szembesítik vágyaikat, terveiket a valósággal. S ebben segítőtársakra, biztatásra szorulnak. Hisz jót akarnak, „maibb” munkát, életformát melengetnek magukban. De sokan azt hiszik, egyedül a gépíráson át vezet az út, oda, ahová még sok más úton el lehet jutni az igyekvőknek. Páll Géza inas, s így még az ajtóban el tudja csípni, s beülteti a kocsijába. De Ciceróról a pontosság szobrát lehetett volna megmintázni, mert sem előbb, sem később, hanem pontban tízkor érkezett a , Westend bár elé Mojzisch szótlanul megérintette a vállát, aztán a kocsi felé intett. Mindketten beszálltak. A náci hírszerző tiszt gépkocsija robogott az utcákon, s közben Mojzisch beszélt: — Elfogadjuk az ajánlatát! De mi a biztosíték arra, hogy az anyagok valóban használhatók is? Továbbá, hogyan lehet arra nézve biztosítékot kapnunk, hogy az ön anyagairól csupán mi értesülünk? — kérdezte, és jelentőségteljesen az inasra pillantott. — Az első anyag átvételénél önök pontosan meg tudják állapítani, hogy menynyire használható! — felelte tökéletes angolsággal Cicero. — Igaz, az anyagot nem vagyok hajlandó másképp átadni, csak csere-csere alapon, vagyis ha a pénzt azonnal negkapom De tudom, hogy utána ismét jelentkezni fognak újabb, friss anyagokért. . (Folytatjuk)
