Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

KELET-MAG YARORSZÁO — VASÁRNAPI MELLÉKLET »70. Jfiüus ». $— Hihetetlen, hogy a technikai fejlődés mennyire meg­könnyíti az életet. (A Weltwoche karikatúrája) A pilóta randevúja. I — Nem tudnád kissé több gyöngédséggel mondani azt, hogy „kincsem?!” (A Weltwoche karikatúrája) Sólyom László: Szorongásom története Valamikor. nem is olya® régen, néhány hónappal ez­előtt még vidám ember vol­tam. Gondtalanul éltem vi­lágomat, nyugodtan teltek a napjaim, nem féltem én ma­gától az ördögtől sem, sőt fittyet hánytam a civilizáció áldásainak is, ha egyáltalá­ban eszembe jutottak. Mostanában azonban — bevallom férfiasán — szo­rongok. Nem csak alkalmi­lag, hanem folyamatosan egész nap, mígnem altató se­gítségével sikerül álomba merülnöm. Előfordul, hogy a jótékony álom megszabadít a félelem­től, sőt kialszom de reggel kezdődik újra. A mosakodás és öltözkö­dés közben nem érek rá fi­gyelni a háborgató kis ör­dögre, de ahogy leértem az utcára, megtorpanok. — Elzártad a gázt? — kér­dezem magamtól, s amikor megnyugtatásomra bólintok, hogy „el hát”, akkor: — No és a vízcsapot? Ebben már nem vagyok olyan biztos, de nincs időm, hogy utána gondoljak, az idő sürget, futok az autóbusz után. Azaz futnék, ha nem görcsölne be a lábam a féle­lemtől, hogy mi lesz, ha le­lépve a járdáról, vagy akár le sem lépve... Mert ugye a fejemre eshet az eső megla­zította vakolat Végre, ha sikerül épségben munkahelyemre érkeznem, belém nyilall: hátha otthon csőtörés van, s elárasztja a víz a lakásomat, vagy tüzet okoz a rövidzárlat... Sosem lehet tudni... A múltkor már úton vol­tam az idegorvoshoz, amikor eszembe jutott, hogy a dok­toroknak az az első kérdé­sük: mióta tapasztalom a panaszolt tüneteket. Nem kellett soká tömöm a feje­met, rájöttem, hogy azóta, amióta a munkakörülmények megváltoztak és rendszere­sen hallgatom reggelenként a rádiót, s hallom az Állami Biztosító tájékoztatóját. Igen. Igen! Azóta reszke­tek naphosszat az előbb em­lített veszélyek miatt, sőt a betörőtől, a jégesőtől, a föld­rengéstől. Azóta mondtam le külföldi utazásomat, mert a vonat nem biztos, és azóta cseréltem ki tartós betétre az autó-nyereménybetét- könyvemet. Józan pillanataimban ta­dom én, hogy ez a reggeli ijesztgetés csak a reklám okából történik, és ha nagyon oda figyelek, azt is kihallom, hogy a tájékoztatás nem azt mondja, hogy minden lakás porig ég, mire hazatér a kedves bérlő és ha mégsem, kifosztva tetszik találni, és arról is esik egy fél mondat: remélik, épségben megtérek külföldi utamról és az autó­karambolról is feltételes módban van szó, elöl egy „ha”-val és az igénél a „-hat, -het”-tel, azaz nem biz­tos, hogy fölfordul az autó, de fölfordulhat és nem biz­tos, hogy nekimegy egy má­sik. de nekimehet. A hangsúly azonban, a hangsúly! Talán meg lehet­ne találni azt a bizonyos arany középutat — már csak azért is. mert a szorongásból származó lelki sérülés esetén nem kártalanít a7. általános háztartási biztosítás. Galambos Szilveszter: Falubéiiek Királyhegyi Pál: Relativitás Szín: egy budai eszpresz- szó. Géza és Árpád, kissé túl modemül öltözött fiatal­emberek, kávéjukat ka var­ga tják. GÉZA: (a neonfényes mennyezetet vizsgálja): Kéne már egy kis jó tavaszi eső. Felpuhítaná a földet a ha­tárban. ÁRPÁD: Elkelne már ná­lunk, Zala megyében is egy jó árpatermés az idén. GÉZA: Hát igen. Nem köll sajnálni az embernek az erejét. Bőven megtérül min­den az aratásnál. ÁRPÁD: Te. Géza, mikor láttál utoljárá szántóföldet? GÉZA: Két évvel ezelőtt. Egy angol képes magazin­ban. ÁRPÁD: Én meg saját magam készítettem fényké­pet a lucernásról, mikor a Panni esküvőjén odahaza jártam nálunk a faluban. GÉZA: (könnyes emléke­zéssel): Szép is az. Mikor a nyári szellő ringatja a búza­táblát. Egyébként tegnap fenn voltam a Savoy bárban. Elég jó hangulat volt. Macá­val táncoltunk. Kibékültem . vela ÁRPÁD: Na végre! Már nem altar visszautazni Hárs- debrőre, hogy a mezőgazda­ságban dolgozzon? GÉZA: Nem. Meggyőzte önmagát, hogy jobb neki idefönt. De majdnem össze­vesztünk ismét, amikor vé­letlenül Mariskának szólítot­tam. Azt mondta: azok az idők elmúltak: Van neki becsületes neve is. Szólítsam őt Yvettnek vagy Macának. ÁRPÁD: (könnyesen) Nem­sokára nyílik otthon az or­gona. Ilyenkor az egész ker­tünk tele van lila meg fehér orgonával. VIRÁG ÁRU SNÖ: Szép ibolyát tessék! ÁRPÁD: Szevasz. Adjál egy csokrot. Egyébként hogy vagy? VIRÁGÁRUSNÖ: Kösz. Megvagyok. Szevasz. (El.) GÉZA: Ki volt ez? ÁRPÁD: Nem ismerted meg? A kis Drávái Piroska. Ott lakott a kultúrház mel­lett. Tavaly még csibenevelő volt a faluban. Most ide­fönt megcsinálta a karrier­jét GÉZA: Engem is folyton hív az apám haza, hogy ke­vés a tsz-ben a fiatal kéz. ÁRPÁD: Gépesítsenek. Ez a megoldás. Mi pedig mara­dunk idefönt. Erről jut az eszembe. A szállásadónőm megint murizott, hogy nem adja tovább havi négyszázért az albérletet _ GÉZA: Bestiák! Kiszipo­lyozzák az embert. Odahaza akkora szobám volt mint egy tornaterem. Az ablakon át egyenesen kiláttam a rét­re. Micsoda cseresznyefák, mennyi gyümölcs! ÁRPÁD: Érzem, hogy a le­vegőben lóg az eső. Nagyon kéne már. GÉZA: Adja az ég, hogy jó termés legyen. Mert mi sinylenénk meg, városi em­berek. Este bejössz az EM- KE-be? ÁRPÁD: Nem tudom biz­tosan. mert hattól nyolcig kapálást vállaltam egy bol­gárkertésznél. Kell néha egy kis emlék a faluról. De ennyivel aztán be is érem. GÉZA: Hát akkor megyek. ÁRPÁD: Erő, izom. Kéz- csókom a feleségednek. GÉZA: Kösz, átadom. (In­dul.) ÁRPÁD: (újabb gint ren­del és meghatottan ábrándo­zik akácfalombos falujáról). 1893 július 19-én született Maja­kovszkij szovjet forradalmár, köl­tő. „Nadrágban járó félhő” e. verséből idézünk négy sort a be­küldendő vizsz. 1. és íügg. 13. sorokban, míg a vízsz. 40. sor­ban az egyik legismertebb — a költő verseit magyarra fordító — író nevét helyeztük el. VÍZSZINTES: 18. Folyó az USA Pennsylvánia államában. 14. Az egészből egy letört darabka. 15. SA. 16. Köz­ség a vásárosnaményi járásban. 18. ...-pici. 19. Skálahang. 20. Kedves öreg. 22. Regények ke­rülnek ki keze alól. 24. Dunántúli hegység. 25. Növel, meghosszab­bít 26. Hullámtörőgát névelővel. 28. Zola-regé»y címe. 28. Tized páratlan részei! 30. Rangjelző. 31. Kicsinyítőképző. 33. Retek hang­zói. 34. Labdarúgó-mérkőzés ered­ménye. 35. Tó a Szovjetunióban. 37 Tenyerén hord. 39. Bosszan- kodást kifejező szócska. 41. JS. 13. Vízvezeték része. 44. Ezt te­szi a növény a földből. 45. Ma­gángépkocsik rendszámtábláin ol­vasható betűjelzés. 46. Kopik kö­zepe. 48. ZM. 50. Német Géza. 51. Erősítő szócska.' 52. Kiirtásra szánt szőlőfajta. 53. Kongói ál­lamférfi. 56. Feltűnően magas, erős emberre mondják. 58. MNO. 60. Egykori királyunk (Sámuel). 62. „Hangtalanul” felez! 63. Ha­tárrag. 64. Török név. 66. Fába, kőbe ír. 68. Tojás németül. 69. Egyik évszak vége. 72. Labdajá­ték tárgyesetben. FÜGGŐLEGES: 1. Ilyen edzésfajta is van. 2. Mint 31. vízsz. 3. Szabolcs megyei községbe való. 4. A sok szín kö­zül egy. 5, Védőhuzat. 6. Udva­rias megszólítás. 7. Régi római pénz. 8. Magánhangzó névelővel. 9. Gárdonyi regényalak. 10. Becé­zett női név. 11. Skálahang. 12. Lassan előadandó zenedarab elé van írva. 17. Magas bérc. 21. Ele­Stewardess. Megrázóan csi­nos. 23 éves. Minden épeszű nyelven beszél. Ö mesélte ezt a történetet, így: r— Akkor repültem először. Egyetlen gyerek vagyok, és egyetlen anyám reggeltől es­tig aggódik értem. Lebeszélt a pályáról, de én egyáltalán nem félek a repüléstől, mint ahogy nem félek sem a gya­loglástól, sem a taxitól. Mégis lámpalázam volt az első repülés előtt; szeretni fognak-e az utasok, a kollé­gák és egyáltalában, jól fo­gom-e ellátni munkámat? Anyuka, aki Pesterzsébeten lakik, kikísért a Ferihegyi re­pülőtérre, ezer tanácsot adott, négyszer kezdett sírás­ba. félt, hogy lezuhanok, félt, hogy a levegőben maradok, félt, hogy a súlytalanság ál­lapotába kerülök, mire a gép megérkezik Moszkvába. Ezerszer elbúcsúztunk, o mama lengette a zsebkendő­jét a gép után, aztán már nem láttam se mamát. se zsebkendőt. A hatalmas gép úgy re­pült, ahogy elvártuk tőle, az utasokkal nem volt semmi baj, nyugodtan, higgadtan gyit. 22. Lám. 23. Allatlakás. 24. Végtag. 26. Állam az USA-ban. 27. Kagyló alakú csőrös fuvola. 30. Mindig kéznél lévő mértékegység. 32. ökölvívó-szorító, névelővel. 35. AZC. 36. Elcsen. 37. Főzelék­növény. 38. Visszaönt! 42. Szi­vacs. 45. Labdarúgásban kijátssza ellenfelét. 47. Kocsma része. 49. Szigetország, közel az USA-hoz 51. Petrov orosz szatirikus író szerzőtársa. 54. Igen oroszul. 55. Éneklő szócska. 571 Malomipar: géptartozék. 59 A megvilágítás erősségének egysége, névelővel 61. Bebizonyított valóság. 64. Gö rög betű, névelővel. 65. Menjetek latinul. 66. Mezőgazdasági mun kát végez. 67. Ilyen a puszta, ró­na. 70. Állami Biztosító. TI. OR. 72. Varróeszköz. 73. Tagadó sző. dolgoztam, mintha ott szület­tem volna a repülőgépen. Kettőt néztem, már meg is érkeztünk; két óra a menet­idő Pesttől Moszkváig. Amikor kikötöttünk, a lé­legzetem is elállt a nagysze­rű látványtól. Moszkva, a mérhetetlen város, a renge­teg utas, a soknyelvű hang­szóró. A nagy élmény lenyű­gözött, de aztán hirtelen eszembe jutott a mama. Meg a zsebkendő. Én itt vagyok Moszkvában, a mama meg talán most kezd igazán ag­gódni értem. Gondoltam, megnyugtatom, beszaladtam a legközelebbi telefonhoz, és felhívtam a pesti lakásunkat. A telefon lelkesen csenge­tett, de senki nem vette fel a kagylót. Hirtelen az órámra néztem, és megdöb­bentem. Hát persze, a mama ilyenkor még nem lehet ott­hon. Amíg elindul vele az autóbusz vissza a Vörösmar­ty térre, amíg onnan tovább­megy a tizenötössel a Borá­ros térig, amíg ott vár a csatlakozásra, aztán az er­zsébeti busz. aztán még a ‘gyaloglás... Sebaj. Mire visz- szatérek Pestre, biztosan ha­zaérkezik. A megfejtéseket legkésőbb 27-ig kell beküldeni. Csak levelezőla­pon beküldött megfejtéseket fo­gadunk el. Július 5-i rejtvénypályázatunk megfejtése: Korának nagy ze­neszerzője és hegedűse a verbun­kos zene kiváló úttörője. Nyertesek: Haissinger Erika, Kövér Endre, Németh Józsefnél ,-álfy Attiláné és Salamon Kata­lin nyíregyházi, Asbóth ' Vanda mcsencsi, Nagy Béláné mátészal­kai, Pénzes György ópályi, Papp Tibor tiszacsécsei és Varjasi Bé- a tyukodi kedves rejtvényfej- tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük, j (Fü^öny) KERESZTREJTVÉNY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents