Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
"WW. jűíius 19 te—----------KELET-MAGYARORSZÄG 3. ofdaf (Folytatás a Z. oldalról) Az egészségügyi ellátás fejlesztésében az előtérben álló feladat mindenekelőtt — a területi és speciális feladatokat ellátó nagy intézmények korszerűsítésével és fejlesztésével — fekvőbeteg-ellátás feltételeinek további javítása. Csökkenteni kell az ellátás területi aránytalanságait. C) Az áruellátás a lakosság minden rétege számára fejlődjön. A kiskereskedelmi forgalom 38—40 százalékkal növekedjen. Javítani kell a lakosság áruellátását főleg tartós fogyasztási javakból, húsból, korszerű ruházati cikkekből, építőanyagokból. A lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítésére elsősorban a textiltisztítás, a lakáskarbantartás, valamint, az elektromos és híradástechnikai háztartási gépekkel kapcsolatos szolgáltatások kapacitásai bővüljenek. D) 400 000 lakás felépítésével meg kell gyorsítani a lakáshelyzet javítását. Fő feladat a városi lakosság, elsősorban a munkások lakás- helyzetének javítása, ezért állami erőforrásból mintegy 180—200 ezer lakás épüljön meg. A program megvalósítása szükségessé teszi a vállalatok és a lakosság anyagi eszközeinek nagyobb mértékű bevonását. Jelentős fejlődést kell elérni a lakosság közműellátottságában. Ennek érdekében az új építés mellett gyorsítani kell az elavult hálózat rekonstrukcióját is. Fontos feladat a községek egészséges ivóvízellátásának fejlesztése. A lakosság tüzelőfelhasználásában jelentősen növelni kell a gázfogyasztás arányát. A A társadalmi-gazdáig) sági fejlődés, a techni- ’ kai és tudományos haladás fontos feltétele a népesség általános műveltségének és a szakmai ismeretek színvonalának növelése. Az oktatás fejlesztésében ezért az eddigieknél jobban előtérbe kell állítani az általános iskolai képzés színvonalának emelését, az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentését. A középfokú oktatásban mérsékelni kell a gimnáziumok és emelni a szakközép- iskolák arányát. A tehetséges munkás- és parasztfiatalok továbbtanulásának elősegítése érdekében tovább kell növelni a diákotthoni férőhelyek számát, a felsőfokú oktatásban a képzést tovább kell közelíteni a gyakorlati követelményekhez. A tudomány és technika eredményeinek gyors alkalmazása, valamint a társadalmi átré- tegződés szükségessé teszi az általános és szervezett továbbképzés és átképzés rendszerének fejlesztését. A gazdaság intenzív fejlesztése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szakmunkásképzés korszerűsítésére, az ipari és mező- gazdasági dolgozók szakmai ismereteinek bővítésére és a korszerű technika alkalmazásához nélkülözhetetlen szakmai kultúra megteremtésére és elterjesztésére. A vidéki művelődési központok fokozatos kiépítésével bővíteni kell a népművelési, művészeti intézmények és a közkönyvtárak hálózatát Emellett a meglevő intézmények működési feltételeit is javítani kell. A tervidőszakban az ifjúsági mozgalom intézményeinek hálózatát bővíteni és korszerűsíteni kell. A sportintézmények fejlesztését szolgáló eszközökből elsősorban az oktatási intézményekkel együtt megvalósuló test- nevelési létesítmények, valamint a lömegsportintézmé- nyek számát kell növelni és jobb működésének feltételeit biztosítani. A műszaki-technikai haladás gyorsítása érdekében a tudományos kutatási munkák finanszírozására fordított ősz- szeget a nemzeti jövedelem növekedési üteménél gyorsabban, az előző tervidőszakhoz képest mintegy 60 százalékkal kell növelni. A kutatási kapacitások hatékonyabb hasznosítása érdekében a kutató és fejlesztő tevékenységet távlati célkitűzéseinkkel összhangban koncentrálni kell, különösen a számítástechnikai, kémiai és biológiai kutatásokra, valamint a tudományos és technikai haladással összefüggő társadalmi problémák vizsgálatára. Növelni és korszerűsíteni kell a kutatási intézmények műszerezettségét és felszereltségét. Jelentősen csökkenteni kell a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésének időtartamát, közvetlenebb kapcsolatot teremtve a kutatás és a termelés között. Az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni az üzemi és egyetemi kutatómunka feltételeit. A tudományos munkában az eddigieknél jobban kell hasznosítani a nemzetközi munka- megosztásból adódó lehetőségeket. U Területfejlesztési politikánk a jövőben ket- ' tős feladat megoldását követeli: — biztosítani kell a népgazdaság cs az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a településhálózat korszerűbbé és racionálisabbá tételét; — a területek foglalkoztatottsági és termelékenységi, valamint a települések ellátottsági színvonalának további közelítésével el kell érni az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában meglevő különbségek fokozatos mérséklését. Termelőüzemek általában ott települjenek, ahol működésük feltételei a leggazdaságosabban biztosíthatók. Budapest és környékének iparát a foglalkoztatott munkaerő bővítése nélkül intenzíven kell fejleszteni és intézkedéseket kell tenni az ország szellemi élete túlzott budapesti koncentrálódásának mérséklésére. Az Alföld kőolaj, a gázipar és a vegyipar fejlesztése révén az ország iparilag leggyorsabban fejlődő területe. Észak-Magyarország ipari szerkezetében kedvezőbb arányokat eredményez a szénbányászat rekonstrukciója és a vegyipar gyors ütemű fejlesztése.' Észak-Dunántúl fejlődését a meglevő ipari bázisokhoz kapcsolódó fejlesztési programok — alumíniumipar, járműgyártás — határozzák meg. Dél-Dunántúlon erőteljesen fejlődnek az építőanyagipar, gépgyártás és a könnyűipar egyes ágai. A mezőgazdasági területe • ken elsősorban a mezőgazda- sági termelés színvonalának emelésével és a kiegészítő tevékenység bővítésével kell biztosítani a lakosság jöve- delemszíntjének emelését. A kedvezőtlen természeti adottságú és a fejlődésben elmaradott területeken a termelés fejlesztését a központi területfejlesztési alapból nyújtott állami támogatás növelésével kell előmozdítani. a <-» A4, ötéves terv célkiI /, tűzéseinek megvalósí- ’ tasát a gazdasági reform elvei alapján az irányítási rendszer előnyeinek kibontakoztatásával és a szabályozók tökéletesítésével kell biztosítani. Csökkenteni keli az időlegesen alkalmazott szabályozó eszközök szerepét, néhány területen pedig gazdasági céljaink megvalósulását hatékonyabban szolgáló eszközöket kell alkalmazni. A) A bérszabályozást úgy kell módosítani, hogy az a mainál jobban ösztönözzön a hatékonyabb és termelékenyebb munkára, tegye lehetővé a jobb keresetdifferenciálódást, gátolja meg az indokolatlan létszámnövelést. B) A vállalati pénzügyi szabályozást ügy kell megszabni, hogy az a gazdaságos, korszerű termelést serkentse. Viszont azoktól a gazdaságtalan tevékenységet folytató vállalatoktól, amelyek fejlesztése nem indokolt és ahol nem tudnak átállni korszerű termékek gyártására, a fejlesztési eszközöket el kell vonni. Csökkenteni kell továbbá a veszteségtérítés jellegű állami támogatásokat is. A mezőgazdasági beruházások támogatásának automatizmusát úgy kell szabályozni, hogy az ne vezessen az állami költségvetés terven felüli terhelésére. A támogatások a jövőben termelési követelményekhez fűződjenek. C) Az árpolitika segítse elő az árarányok javulását, az árszínvonal viszonylagos stabilitását. Az árszintemelkedés ne haladja meg az évi 1—2 százalékot. Az árarán}rok javítása részben az egyes árak növekedése, részben csökkentése útján is történjen. D) Az exportszerkezet gazdaságosságának javítása érdekében az állami visszatérítés rendszerét úgy kell tovább fejleszteni, hogy fokozott anyagi ösztönzést biztosítson a hatékonyabban exportáló vállalatoknak, a gazdaságtalanul exportáló vállalatok fejlesztési lehetősége pedig korlátozódjék. E) A helyi tanácsok hatáskörének bővítése érdekében növelni kell a részükre átengedett központi és saját bevételeket. Az eszközlekötési járulék és az illetményadó egy részének az illetékes tanács részére történő átengedése mellett a vállalatok és a jövőben a termelőszövetkezetek isfizessenek városi-községi hozzájárulási a A Központi Bizottság |_ szükségesnek tartja, hogy a vállalatok dolgozzák ki ötéves tervüket és hosszabb távra szóló fejlesztési koncepcióikat, a termelés jobb megszervezéséhez és a munkakörülmények javításához szükséges tennivalókat. A vállalatok terveik összeállítása során vegyék figyelembe a fejlődést meghatározó központi fejlesztési programok iránymutatását, a termékeik iránt jelentkező igénydere és azok változására vonatkozó prognózisokat és a vállalati kollektíva javaslatait a termelés jobb megszervezésére, a meglevő tartalékok feltárására és hasznosítására. 4. A gazdaságpoliíiliai szervező munka feladatai A Központi Bizottság megállapítja, hogy pártunk gazdaságpolitikai szervező munkája nagy horderejű, és helyesnek bizonyult változásokat indított el gazdasági éle tünkben. A 4. ötéves terv idő szakában folytatni kell az ak tív gazdaságpolitikai szervezi munkát a gazdaság pártira nyitásában és ellenőrzésében A gazdaságpolitikai szerve íő munka legfontosabb feladatai: 1 A pártszervek és párt- szervezetek a gazda- * sági munka fokmérőjének a hatékonyság javulását, a gazdasági tevékenység végső eredményét tekintsék, és a politikai munkában segítsék az új követelmények megértését. Általánossá keli tenni azt a felismerést, hogy a társadalom anyagi forrásai csak olyan mértékben bővíthetők és a társadalom gazdasági gondoskodása csak úgy szélesedhet, ahogyan a társadalmi munka hatékonysága javul. 2 Gazdasági céljaink elérése megköveteli, * hogy minden szinten és minden munkahelyen erősítsük a feladatok elvégzéséhez szükséges politikai és szakmai felkészültséget. Az eddiginél szervezettebbé és céltudatosabbá kell tenni az emberek felkészítését gazdasági lehetőségeink jobb hasznosítására, a korszerű technika alkalmazására, a munka eredményességének javítására. 3 A központi funkcionális és ágazati gazda- ’ ságirányító szervek munkájában tovább kell erősíteni az egységes népgazdasági szemléletet és fejleszteni koordinációs tevékenységüket. A népgazdasági tervhez kapcsolódóan készítsenek ágazati fejlesztési koncepciókat, műszaki, fejlesztési prognózisokat. A minisztériumok az egész ágazatra, minden vállalatra és szövetkezetre kiterjedően munkálkodjanak a népgazdasági. tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok teljesítésén. Rendszeresen vizsgálják, értékeljék a gazdasági fejlődés alakulását. Gazdaságpolitikai eszközökkel kezdeményezzék és támogassák a vállalatok közötti egészséges verseny fejlődését, továbbá a külföldi vállalatokkal való termelési kooperáció létesítését. A minisztériumokban és a központi állami szervekben dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy rendszeres és folyamatos gazdaságelemző és ellenőrző tevékenységgel feltárják területükön a gazdasági fejlődés új problémáit és kellő időben felkészüljenek a szükséges változtatásokra, intézkedésekre. 4 A megnövekedett tanácsi önállóság körül- * ményei között növekvő jelentőségű a terület egész gazdaságának város- és községpolitikai fejlődésének elemzése, a felhasználható tartalékok hasznosítása, a vállalatok és a lakosság részvétele a terület gazdaságának állandó fejlesztésében. A tanácsok hatósági jogkörüket következetesen érvényesítsék a köz- igazgatási területükön működő valamennyi gazdálkodó szerv tevékenységének ellenőrzésiben. A tanácsok a tervezési tevékenység jobb koordinálásával lássák el a megnövekedett feladatukat a területi gazdaságfejlesztés társadalmigazdasági összefüggéseinek összehangolásában, a kommunális ellátás és a szolgáltatások anyagi feltételeinek létrehozásában. 3 A szakszervezetekben dolgozó kommunisták * segítsék elő, hogy a szakszervezetek mozgósítsanak a terv megvalósítására betöltsék politikai, nevelő, szervező és érdekképviseleti funkcióikat, gyakorolják megnövekedett jogaikat a szocialista munkaviszony fejlesztésében, a szociálpolitikai feladatok megoldásában és a munkakörülmények javításában. 6 A szövetkezetekben és azok szövetségeiben ’ dolgozó kommunisták segítsék a szövetkezeti szektor gazdasági tevékenységének tervszerű fejlesztését, a szocialista, s a közérdeket szolgáló szemlélet érvényesítését. A szövetkezeteknek nyújtott állami támogatást hatékonyan használják fel. ugyanakkor tegyenek eleget az állam iránti kötelezettségeiknek, vegyenek részt a közösségi gondok megoldásában. 7 A szocialista építőmun- ka alapkövetelménye, * hogy a vállalatok és a szövetkezetek vitassák meg terveiket, a dolgozó kollektívákkal, tevékenységüket a tervek alapján szervezzék meg és a vállalati pártszervek folyamatosan kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék a tervek végrehajtását. A vállalati vezetők és a szakszervezeti bizottságok biztosítsák, hogy a dolgozók szerezzék meg a vállalatok előtt álló feladatok megoldásához szükséges ismereteket és kellően tájékozottak legyenek a kisebb közösségek, üzemi kollektívák életében fontos szerepet betöltő kérdésekben. A vezetők segítsék elő a munkahelyeken az egészséges légkör kialakulását és a szocialista munkafegyelem megszilárdulását. A vállalati vezetők a tervezésben és a végrehajtásban támaszkodjanak a szakemberekre, a munkásokra, a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom kezdeményezéseire. 8 Tovább kell fejleszteni a vállalatok belső szer- * vezetét, gazdálkodási rendszerét. Bátrabban kell alkalmazni az országos nagy- vállalatok gyáregységeiben és telepeiben az önálló elszámolás elvét és olyan intézkedéseket kell tenni, hogy a vállalati szervezet és hatásköri megoszlás alkalmasabbá tegye a gazdálkodó egységeket a változó gazdasági feladatok, a népgazdasági tervből származó követelmények ellátására, a hazai és az exportigények kielégítésére. A vállalatok belső mechanizmusának tökéletesítése járjon együtt a korszerű vezetési-szervezési elvek, módszerek, eszközök gyors térhódításával és mindezek révén a vállalati gazdálkodás szervezettségének színvonala emelkedjék. 9 A vállalati gazdálkodás színvonalának emelése * a vezetés további javítását leszi szükségessé. A gazdasági vezetők politikai felelőséggel dolgozó szakértők legyenek, akik fogékonyak az újra, irányítani és szervezni tudják a termelési-értékesítési folyamatokat a műszaki- technikai haladás körülményei között. Nagyobb figyelmet kell fordítani a megfelelő káderutánpótlásra, a különböző szinteken dolgozó vezetők folyamatos nevelésére és továbbképzésére. Szervezett formában meg kell oldani a vezetők továbbképzését, a . korszerű szervezési, vezetési ismeretek terjesztését. Nagy súlyt kell helyezni a közgazdasági ismeretek, a gazdasági összefüggések elsajátítására, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági tendenciák követelményeinek megismerésére. M p. A pártszervezetek kf- I n s érj ék figyelemmel * és értékeljék a gazdasági vezetők munkamódszerét, a vezetői határozottság és a demokratikus módszerek egyidejű érvényesülését, valamint a vezetőknek a dolgozókkal való kapcsolatát. A kommunisták a pártunk politikája iránti bizalomra épitve igényeljék és bátorítsák az állampolgárok aktivitását a gazdasági élet egész területén, segítsék a közérdekű javaslatok megvalósítását. A közösségi gondok megoldását vállalók élvezzék a munkahely és a társadalom megbecsülését. ★ A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a gazdaságpolitikai szervező munkával a mindennapi termelő tevékenységet jól segítő, a gazdasági összefüggések kellő megértését szolgáló színvonalas agitációs propaganda- munka párosuljon. Felszólít minden pártszervezetet és minden kommunistát, hogy aktív munkával vegyen részt népgazdaságunk fejlesztésében, a szocialista Magyarország gazdaságának épitésében. Segítse minden dolgozó a terv célkitűzéseinek megvalósítását, a gazdasági hatékonyság további javulását, a szocialista munkaerkölcs mind nagyobb térhódítását. A Központi Bizottság kéri ehhez a pártonkívüli dolgozók támogatását és széles körű részvételét. Esentémgek somokban légvédelmi HADGYAKORLATOK A terveknek megfelelően 1970. július 13—17-én megtartották a Varsói Szerződés tagállamai légvédelmi egységeinek hadgyakorlatát. A hadgyakorlatokat P. F. Batyicky,a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződéshez tartozó országok légvédelmi egységeinek parancsnoka irányította. A hadgyakorlatok megmutatták a parancsnokok és a törzskarok magas fokú operatív felkészültségét, valamint a magasabb egységek és az egységek akcióinak pontos összehangoltságát. A hadgyakorlatok a kölcsönös együttműködés, fegyverbarátság légkörében folytak le és hozzájárultak az egységek harckészültségének további fokozásához. SZOVJET—CSEHSZLOVÁK BARÁTSÁG OKMÁNYA „Barátságunk megbonthatatlan” címmel gyűjteményes kötet jelent meg a szovjet fővárosban a májusban Csehszlovákiában járt szovjet párt- és kormányküldöttség látogatásának dokumentumaival, csehszlovák vezetőknek a moszkvai Pravda számára írott cikkeivel. A több nyelven megjelenő kötet a Rudé Právo, a Pravda és a Novosztyi szovjet hírügynökség szerkesztőségeinek közös kiadásában látott napvilágot. MARKO BULC LÁTOGATÁSA FOCK JENŐNÉL Marko Bulc, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, aki a JSZSZK kormánya nevében részt vett Kiss Árpád elvtárs temetésén, részvétlátogatást tett Fock Jenőnél, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökénél. Kíséretében megjelent Géza Tikvicki jugoszláv nagykövet. HÍRÜGYNÖKSÉGI JELENTÉSEK BELFASTBÓL Kemény gumiból készült lövedékekkel szerelték fel az Észak-lrországban állomásozó brit csapatokat, jelentik a hírügynökségek Belfastból. Katonai források szerint ezek a lövedékek a brit csapatok büntetőkkel vívott csatározásaiban kerülnek majd fel- használásra. „Előnyük”, hogy nem hatolnak be a testbe, viszont könnyen okozhatnak csonttörést. SCHEEL—ROGERS TALÁLKOZÓ Scheel nyugatnémet külügyminiszter pénteken — Franciaország és Nagy-Britannia után — megkapta az Egyesült Államok támogatását is kormányának ahhoz a szándékához, hogy az erőszakról való kölcsönös lemondást egyezménybe foglalja a Szovjetunióval. Scheel pénteken az esti órákban két és fél órás tanácskozást folytatott Rogers amerikai külügyminiszterrel, a tanácskozást követően a State Department szóvivője nyilatkozatot . ismertetett, amelyben „teljes bizalomról és támogatásról” biztosították az NSZK-t ÜJ FELVÁSÁRLÁSI ARAK A szovjet állam elhatározta, hogy magasabb árakon vásárolja meg az állattenyésztési termékeket a kolhozoktól, a szovhozoktól és a lakosságtól. Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió minisztertancsának határozatáról kiadott közlemény szerint május 1-től átlagosan 20 százalékkal emelik a tej és a tejszín felvásárlási árát. Új árakat szabtak meg a szarvas- marhára és ezenkívül a 300— 420 kilogrammnál súlyosabb növendékmarha után 35—50 százalékos felárat fizetnek. Ötvenszázalékos felárat fizetnek majd a gazdaságoknak az állam számára terven felül eladott szarvasmarháért, baromfiért, tejért, gyapjúért és tojásért A 4. 6téve§ íes*w irántelvei m
