Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

isre hifiire i* KÍLEt-frÁ«*ARÓfcSZA(* f. »’tfaJ 21. sz. Autó- közlekedési Vállalat változó munkahelyre GÉPKOCSIVEZETŐKET. NEHÉZGÉPKEZELŐKET. TRAKTORVEZETŐKET, ÉS KENŐKET VESZ FEL. Változó munkahelyeken kiküldetési átalányt biz­tosítunk. 21. SZÁMÉ AKÖV (602) Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Gyár felkéri azokat a dolgozókat, akik 1969. évben gyáregy­ségünknél dolgoztak, — 1970—71. évekre ts dolgoz­ni kívánnak — külön fel­szólítás nélkül is jeient- kechetnek fejvételük ügyé­ben a munkaügyi osztá­lyon. (592) TUNYOGMATOLCSI MUN­KAHELYRE FELVÉTELRE KERESÜNK KŐMŰVESE­KET ÉS SEGÉDMUNKÁSO­KAT. Jelentkezni lehet a szövetkezet tunyogmatolcsi megbízottjánál a sportpálya melletti építkezésen, (72080) AZ AFOR FŐÉPITÉSVEZETÖSÉG 3. sz. építésvezetősége (Nyíregyháza) építésztech­nikust. vagy építésműveze­tőt, kőművest és kubikost KERES AZONNALI BELÉPÉSSEL. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezés: Nyíregyháza, Simái út 8. Bojtos György építésveze­tőnél AFOR 3. SZ ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE (605) Nyírségi Patyolat Vállalat felvesz VILLANYMOTOR­TEKERCSELŐT és LAKATOS SZAKMUNKÁST. Jelentkezés: Nyíregyháza, Simái u. 2. sz. (72083) Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Gyár térti és női dolgosokat felvesz 44 órás munkahét. Jelent­kezés a munkaügyi o^t^y Ivón. (591) NYÍREGYHÁZI SÜTŐIPARI VÁLLALAT érettségizett raktárosokat alkalmaz nyíregyházi üzemeibe, Jelentkezés: a TERME­LÉSI OSZTÁLY vetetőjé­nél, Nyíregyháza, Vöröshadsereg u. 9. (72032) Teljesítménybéres íizikai dolgozókat . c? állandó munkára felve­szünk. • FŰSZERT raktárház Nyíregyháza, Simái út 9. (566) Az.Országos Szakipari Vál­lalat 1970 július 20-i kezdet­tel Budapesten betanító tan­folyamot indít 18—45 év kö­zötti, férfidolgozó részére épületüveges szakmában. A tanfolyam időtartama 2 hó­nap. A résztvevőket a tanfo­lyam befejezése után állandó lakóhelyük körzetében változó munkahelyen. teljesítmény­bérben foglalkoztatjuk. Négy év gyakorlat után a szakmun­kásvizsga megszerezhető. Fel­vétel: Budapest, V., Báthori u. 12. II. 229 munkaerő-gaz­dálkodás. (Bp. 2953) ÜL TR i és EMPOR gépkezelőket fölvessünk Mátészalka, Vásárosnamény, Fehér- gyarmat és csengeri tele­peinkre kedvező fizetési feltételekkel. Jelentkezés: TÜZÉP Vál­lalat, Nyíregyháza. Iroda­ház, munkaügyi osztályon. (600) 'V .1' H T ' ---—--------­A Nyíregyházi Járási Ta­nács VB. Építőipari Költség­vetési Üzeme (Vencsellő; Pe­tőfi út 26.) felvételt hirdet azonnali, belépéssel 1 fő épi- téattechnikus, kőműves, szak- és segédmunkások részére. Továbbá szerződtet ipari ta­nulókat ács, lakatos, asztalos, festő és kőműves szakmák­ban, Jelentkezés a fenti cí­men. Fizetés megegyezés sze­rint. Tanulmányi ösztöndíj, szociális juttatás bietosítva. (599) Élei a százalékok mögött Pillantás a ruhásszekrényekbe „Zakó nélkül járhat, nad­rág nélkül nem.” Állítja a hirdetés, amely az elmúlt he­tekben sűrűn volt látható a lapok hasábjain. Van benne valami, bár. . . Hiszen- 1950- ben mindössze 384 ezer fér­finadrágot gyártott a hazai ipar. Nadrag nélkül jártunk volna? Aligha. Csak éppen más gondunk volt, mint ru­határunk bővítése. Elég volt egy nadrág. Jobb esetben kettő. Egy hétköznapi, meg egy ünneplő. Több lepne a férfi, vagy már nem elég­szünk meg az egy-két nad­rággal? Az ipar ugyanis 1960-ban 1 400 000, tavaly pe­dig 2 700 000 nadrágot gyár­tott, s akkor még hol van a szabóságok termelése!? Úgy látszik, egy ruhásszekrénybe való bepillantás is sokat mondhat húsz év változásai­ról. Matuzsálem az ifjak sere­gében. a textilipar. A legré­gibb gyáripar. Angliában kezdtek először csattogni a mechanikai szövőszékek, hogy azután megjelenjenek a világ minden 'táján. Ha­zánkban 1890-ben 4669 mun­kást foglalkoztatott a textil­ipar. Az ipari munkások húsz százaléka dolgozott eb­ben az ágazatban 1938-ban. Három évtized múlva, 1963- ban e részesedés tíz százalék alá csökkeni. A Matuzsálem­nek fejére nőttek az ifjak, az új iparágak. Az öreg azért így is 150 ezer embernek ad kenyeret. S persze, vala­mennyiünknek szövetet, fona­lat, .szőnyeget, függönyt, al­só- es felsőruhát. i -mást, A páfléélííiglöl a perionig már-már alig látható vékony szálakból perionharisnyát... A textilipar, s ifjabb öccse, a ruházati ipar világszerte elsősorban nem fejlődési di­namizmusával tűnik ki, ha­nem azzal, hogy a vásárlói igény és kritika hatására megpróbálja az újjászületést. Öreg ipar. nem megy köny- nyen, de: elkerülhetetlen. A textilipar más országok­ban is, lassabban növelte termelését, mint amilyen ütemben az ipar egészének produktuma emelkedett. Igaz, hazánk esetében ez a „las­sabban ’ sem kicsiség. Hiszen 1930—1940 között, éves átlag­ban 156 millió négyzetméter pamut- és 22 millió négyzet- méter gyapjúszövetet termel­tek, 1969-ben pamutszövetből 311, gyapjúszövetből 34,5 mil­lió négyzetméter készült. Automaták és diszkrét ruhadarabok Napjaink embere egészen másként öltözik, mint elődei, harminc, ötven esztendeje. A vastag — kártolt — szövet­fajták veszítettek népszerű­ségükből, előtérbe kerültek a fésűs gyapjúkelmék, a mű­szálak, a kötött textíliák. A hazai textiliparban 1960-ban mindössze 1,8 százalékot képviseltek a műszálak az anyagfelhasználasban. Ará­nyuk ma már megközelíti a nyolc százalékot, igaz, a nem­zetközi átlag 16—17 százalék­nál tart... A hölgyek diszk­rét fehérneműinek termelése 1950 és 1969 között 2 350 000 darabról Iji 837 000 darabra sTnüiil^' ehijez nemcsak: a vá­sárlók1 bugyellárisának kővé- redése kellett, de — példáu — az is, hogy az automats gépek aránya 30 százalékig növekedjek a gépallomanyor belül, mert csak azok bir­Az ember -ősidők óta ren­geteg dolgot felhasznai öltö­zetéhez. Allatbörökkel kezd­te, folytatta a füvek, pálma­rostok fonatával, hogy azutan eljusson a len, kender, gya­pot,. juta, selyem, gyapjú hasznosításáig. Ám textilipa­ri anyag az azbesztszal is — tűzálló ruhák készülnek be­lőle — az arany- meg ezüst­fonál. a kókusz' rostja. A „textilipar” készített valaha páncélinget, s készít ma, koznak meg a hajszálnál is vékonyabb műszálakkal. A fésült, gyapjú típusú fo­nál mesterséges szálból — amelyet a hölgyek jól is­mernek. például Kasmilon néven — még ismeretien volt két évtizede, sőt. 1968-ban i-s mindössze 17 tonnára futot­ta, kísérleti gyártásként. Ma egyike a legközönségesebb árunak a boltokban, s az ipar évente 1500 tonnát ter­mel belőle. Ahogy a hatva­nas évek elején ismeretlen volt a nem szövött textília, a laminált kelme, nem folyt szintetikus selyemgyártás, nem készültek műszálból na­gyobb mennyiségben női és férfi kötöttáruk. A „jó cuc­cok” külföldet járt turisták bőröndjében kerültek haza, ismerősök, barátok pukkasz- tására. Mígnem azután gyor­san leáldozott napjuk, hi­szen a hazai ipar is termel­ni kezdte... Míg új anya­gok karriert futottak be, má­sok eltűntek a porondról. Ki venne fel a mai tizenéves bakfisok közül flórharisnyát? 1950-ben még 21 millió pár pamutharisnyát termelt az ipar, napjainkban már mind­össze hétmilliót, s ennek na­gyobb része is exportra ke­rül. .. Viszont a műszálból készült harisnyák előállítása tizenöt év alatt megkilenc- venszerezödött — nem téve­dés : a kilencvensaerese lett, — évente. 28 millió pár ke­rül tasakokba. Vagy: ki gondolt volna a „lódenkorszakban” arra, hogy az ipar hatalmas tömegben áÜi'L.maid elő gyermekkabá- ‘tokát és bundákat? jTömege.-. sen? Igen, hiszen egyetlen évben 1 600 000 darabot készít az ipar. A sor folytatható. Húsz éve 455 ezer négyzet- méter lakastextilia került ki összesen a gyárakból, ma a tizennyolcszorosa, s mégis, a vevő panaszkodik Kevés, s szegényes a választék, töb­bet, modernebbet követel. A scőnyegek termelése bússzo­rosa az 1950. évinek, mégis: nagy mennyiségű importra is szükség van. Mert ma egész' egyszerűen nem lakas a la­kás szőnyeg nélkül. Mert il­lik, kell, mert — telik ra.., Száz forintból 18,30-at... Összkiadásaink minden, száz forintjából 18,30 jut ru­házkodásra. Kiadott forint­jaink fejében több férfi es női konfekcionált felsőruhát^ kötött felsőruházatot, alsóru­házatot, férfi- és fiúinget vá­sárolunk, s kevesebb pamut- szövetet, len- és kenderszöve­tet. ágyneműt. Azaz: értéke­sebb, s egyre kevésbé nél­külözhetetlen dolgokat. Éven­te 583 ezer négyzetméter gyapjúszövet, 800 ezer női kabát, 1 900 000 fiúruha, s közel tízmillió férfi- és fiú­ing talál vevőre a kiskeres­kedelem üzleteiben. (Az árakról, melyek 1969-ben, s most is szép csöndben emelkednek, kivételesen ne ejtsünk szót, bár érdemes lenne. ..) A munkás háztartá­sok minden tagjára évente 1940 forint ruházkodási kii adás jut. Ugyanez az adat az alkalmazotti háztartások esetében 2556, a paraszti háztartásokban 1515, a ket­tős jövedelmű háztartások­ban pedig 1923 forint, A ruházati cikkek forgal­ma 1950-ben nyele, 1990-ban 16,8, 1965-ben 17,4, s 1969- ben 22,2 milliárd forintra rú- . SQtt. Igen, ügy látszik a be­pillantás a ruhásszekrények-' be is sokat elmond a száza­lékok mögötti élet változá­sairól .. Mészáros Ottó Bartókra emlékezik a világ Az iparcikk Kisker Vállalat ÜVEG BOLTJAI AJÁNLJÁK NYÍREGYHÁZÁN NPK-teáskés?lét 6 szem. NSZJá-teáskészler 6 szám. Lengyel teáskétKlet 6 szem. Hollóházi teáskészlét 6 szem Különb, imp tésztáskészlétek Cseh étkezőkészlet 6 szem K1SVÁKDAN MÁTÉSZALKÁN: S37,— Ft 720,— Ft 347,— Ft 268,-5- Ft-tél 115,— Ft-tól 1430,— Ft 328,—- F't-ig 300 — Ft-ig Mindenfajta pohár óriási választékban kapható A Bartók jubileumi év al­kalmából a Kulturális Kapcso­latok Intézete mintegy 30 or­szágban rendez emlékkiállí­tást. eljuttatja azokat külön­böző zenei fesztiválokra és más zenei eseményekre, be­mutatja a külföldön működő magyar intézményekben, egyesületekben, baráti társa­ságoknál — mondotta Hem- bergeí Sándor, a KKI főosz­tályvezetője az MTI munka­társának adott nyilatkozatá­ban, . Bartók Béla halálának 25. és születésének 90. évforduló­ja nemcsak, idehaza jelent ki­emelkedő kulturális eseményt, hanem az egesz világ tiszte­leg a XX. század egyik leg­nagyobb zenei géniuszának emléke előtt. A gazdag do­kumentumanyagot tartalma­zó kiállítást — amely 40 részre tagozódik — Falvy Zoltán és Somfai László zene- történészek gyűjtötték össze nagy műgonddal. Partitúrák, kéziratok, könyvek, hangle­mezek, levelek, fényképek és más tárgyi emlékek teszik teljessé a jubiláns gazdag életművét bemutató emlékki­állítást. — Jóllehet a jubileumi ese­mények zörpe a két dátum — szeptember 16-a és jövő év március 15-e — köré csoporto­sul, Számos külföld: országban már megkezdődtek a Bartók- ünnepségek. Párizsban az UNESCO-palotában nyílt meg a reprezentatív tárlat, a bu­dapesti Operaház bolognai vendég- areplése idején pedig a színház csarnokában kapott otthont; láthatták már Prá­gában, s bemutatták az NSZK- beíi Würzburgban a magyar kulturális napok alkalmából. Az elkövetkező hetekben és hónapokban Bulgáriában, Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaság­ban, Romániában. a Szovjetunióban, Angliában. Ausztriában, Japánban, Finn­országban, Kanadában, Auszt­ráliában, az USA-ban és Chilében rendezzük meg. Az említett országok fővárosain kívül számos zenei központ­ban is hozzáférhetővé tesszük a kiállítás megtekintését. — Sok helyütt megalakultak, illetve megalakulóban vannak a Bartók Béla emlékbizottsá­gok. s hírünk van arról is hogy a gazdag eseménysoro­zatba bekapcsolódnak a rádió és tv-társaságok. Különösen gazdag programot szervezett az UNESCO égiszé alatt lét­rejött svájci emlékbizottság, amelynek elnöke dr. Werner Fuehss, Sváje volt budapesti nagykövete. — A magyar UNESCO-bi- zottság felhívására a Bartók­emleicünnepségekőt program­jukba iktatták a ‘ nemzeti UNESCO-bizottsagok is. Ezek közül is számosán fordultak intézményünkhöz, hogy ré­szükre is küldjük meg a Bar- tók-emlékkiáliítás anyagát. Kéréssel fordultak hozzánk olyan távoli országokból is, mint Kuwait, Etiópia, Brazí­lia. Algéria, India, Marokkó és Uruguay. A Művelődésügyi Miniszté­rium — mint ismeretes — fel­hívással fordult a magyar képzőművészekhez, hogy ké­szítsenek Bartók-ihletésű al­kotásokat. A tervek szerint a bartóki szellemben fogant legjobb műalkotásokat a ké­sőbbiek során „Bartók a kép­zőművészetben” címmel kül­földön is bemutatják. CMTD Honáét vegyék az űrállomások építőanyagát? Qeorgij Prokrovsakij pro­fesszor úgy véli, hogy ezt a problémát az ürkohök old­hatják meg. A kozmikus olvasztáshoz a nyersanyagot a naprendszer szolgáltathatja a maga meg­számlálhatatlan meteorjával es kisbolygójával. Az űrko­hóknak szükséges energiát napelemek fogják felhalmoz­ni, a szinte tökéletes vákuurr pedig lehetővé teszi a legkor­szerűbb technológia alkalma • zását. \A szükségtelen hulladék- anyagok kis ianhajtéművek- kel eltávolíthatók. Az „Olvass tókemence” helyének megvál­toztatására és a térben váló irányítására ugyanezek az íonhajtómuvek fognak szol­gálni. A fémrudakat méretre szabják, csiszolják, majd pon­tosan megadott sebességgel útnak indítják a kozmoszban. A megadott pályán haladva a fémrudak megérkeznek a sze­relés színhelyére és terelő gázsugarak irányításával au­tomata szerelőpadra kerülnek. Ezután már csak az a teendő, hogy a vasrudakat a jövendő űrállomás egy részét, alkotó, szabadon lebegő rácsos tartó­hoz hegesszék (itt is felhasz­nálható 4 Nap energiája). A fenti témájú cikk a Fák­lya július 26-án megjelenő 14. számában olvasható a •Mai kérdések, mai vélemé­nyek” eímű összeállításban. Ebben a számban olvashatnak az új szovjet atomhajókról, a Volga-viciék öntözési tervé­ről, az „Óceán” hadgyakorlat­ról, Az első űrtroika című filmről égy gyárról, ahol a műszívet gyártják, valamint a szovjet rugbybajnoksagról.-“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents