Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

« mat RríLCTMA^VAnoRSZAO ítrre. jtíííu* » Szülök fóruma A gyermek és a könyv A gyermek nem az iskolában találkozik először a könyvvel. Már a legkisebb korban adódik rá alkalom. hogy kislányunk, vagy fiúnk megismerkedjek a köny­vekkel. A kétéves gyermek is mutatja már a leporellón a kutyát, a mókust, az állatokat Ezek a szöveg nélküli hajtogatós nyomtatványok a környezetünkből ábrázol­nak egy-egy tárgyat. A szülő, az édesanya után a pici baba is mondja: ez virág, ez ház. Később a gyermek önállóan is felismeri az ábrázolt dolgot. Kedvelt könyvecskék a televízió ismert mesefi- gurait, vagy közismert meséket bemutatok. Ezek lap­jai még épp oly vastagok, mint a leporellóké, de mar könyv formátumban készültek. A színes rajzok alatt néhány sornyi szöveg, versike van. Természetesen itt is a szülő segítsége szükséges az elolvasáshoz, a megér­téshez A sokszor hallott szövegeket, gyakran kívülről is tudják a gyermekek. Sőt, az édesanya esetleges nyelv- botlását, tévedését, vagy szándékos kihagyását már a gyerek javítja: „Nem az következik!” A könyvek továbbra is kísérik gyermekeink fejlő­dését. Egyre több lesz a szöveg a képek alatt. A színes kép. a festett abra helyett már akad egy-két fehér­fekete rajz is a történetek között, a cselekmények il­lusztrálására. Sok szülő azon a véleményen van, hogy a meses- könyveket majd az iskoláskorban ráér elolvasni a gyermek. Nincs rá szükség, hogy az öt-hatéves gyer­meknek a szülő felolvasson, vagy a könyvek ábráit ma­gyarázza. Az édesanyák többsége a leporellót még örömmel mutatja a gyermekének, büszkék a gyermek minden szavára, minden új tudására. A 4—5 éves gyermek értelmi fejlesztésével azonban már keveseb­bet törődnek. Marad a televízió esti meséje, s a sze­rencsésebb gyermekeknek az óvodai felolvasások. Pe­dig a gyermek kielégíthetetlen és lankadatlan mese- ehségét a televízió macijának nagy népszerűsége is bizonyítja. A szülök szeretnék, hogy gyermekük az iskolában jó tanuló legyen. A jó tanuló fogalmába sok tulajdon­ság beletartozik: képes folyamatos figyelemre, emlé­kezik a korábban elsajátított&kra, gondolkodni tud, és gondolatait mondatokká tudja formálni, megismeri a környezetében lévő tárgyakat, jelenségeket, felfedezi összefüggéseiket, stb. Mindezt az iskolában tantár­gyakra osztva sajátítja el. A szülők szeretnék meg­könnyíteni az iskolai rögös utat. Azzal nem sokat se­gítenek. sőt inkább ártanak a gyermeküknek, ha mar az iskóláskor előtt megtanítják írni, olvasni. Azt majd g legilletékesebbtől, a tanító nénitől megtanulják A szülő mással segíthet. Többek között azzal is, ha gyer­mek és a könyv szépen induló kapcsolatát továbbra is fenntartja. Ha nem sajnaija a még olvadni nem tudó gyermekétől a napi 5—10 percet. A történetet a szülő megbeszélheti a gyermekkel. Megkérdezi rrli tetszett belőle. A kedvenc mesét több­szőr is szívesen hallgatják a gyermekek. Újra «'téli a főhős előidézte csodákat, fantasztikus cselekedeteket. A mesét olvasó szülő és hallgató, a mesét figyelemmel, gyönyörűséggel, izgalommal hallgató gyermek között meghitt kapcsolat, őszinte barátság alakul ki. A gyer­mek közös élménynek tekinti ezt az együttlétet. Á fel­olvasás utáni beszélgetésből ez ki is derül. Az édes­anya megismerheti gyermekének azokat a tulajdonsá­gait, melyek eddig rejtve maradtak előtte. Miért ez a mese tetszett? Kit sajnálsz a hősök közül? Kit szeretsz? Melyik szereplővel cserélnél? — kérdésekre adót' válaszokból sok gyermeki vágy és törekvés kiderül. Felvetődhet a kérdés: Néni túl sok ez? Nem túl nagy követelmények ezek a szülőkkel szemben? Gyak­ran találkozunk szülőkkel, akik csak azért tanulnak tovább, végzik el a gimnáziumot, hogy majd gyerme­küknek segíteni tudjanak. Az iskoláskor előtt is érde­mes odafigyelni a gyermek érzelmi és értelmi fejlő­désére. A mesére fordított percek később bőven kamatoz­nak. A mese lehetőséget ad a gyermeki fantázia kiszé­lesítésére. Csodálatos világot ismer meg, ahol ember formájú tündérek, boszorkányok emberi módon csele­kednek, Gonoszak vagy jók, rútak vagy gyönyörűek: emberfeletti hatalommal, csodatevő erővel rendelkez­nek, s mégis az emberi együttélés törvényeit ismeri meg általuk a gvermek. A mesék elősegítik a gyermek értelmi fejlődését A történetek fordulópontjai gondolkodásra késztetik Korábbi mesekkel összehasonlít, fejleszti emlékezetét. A hallottakat elmeselve szókincse is szaporodik, A televízióadások egyik nagy problémája, hogy a nézőnek nincs ideje mélyebben átélni, feldolgozni a látottakat, mert jön a következő műsor, s elhomályo­sítja az előző élményt. A felolvasott mese utáni be­szélgetésekkel teljes lesz a gyermek irodalmi élménye. Ne sajnáljuk az időt erre se. Ne csak akkor „tegyünk meg mindent” gyermekünkért, mikor már iskolai osz­tályzatokról van szó! Az iskoláskor előtt is tudatosan munkálkodnia kell minden szülőnek a gyermek sze­mélyiségének kibontakozásán. Karádi Gyulanr Gesztenye guriga Gesztenye gurigát kisegér görgeti, Meglátja a cicát, elszalad, elveszd. Kiseiea pofozza gesztenye gurigát. Meglátja a Bodrit, otthagyja, fut tovább. Megszagolja ©Odri, orrával megböki £s ahogy mégbökí, egy lukba beiőki. Gesztenye begurul egérvár kapuján, Kacag a kisegér: Megvan $ gurigám! if j. Mígr*y S»dd GYEREKEKNEK TÖRD A FEJED ! VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (ipari műemlék kéről nevezetes helységünk), (utolsó négyzetben két mással­hangzó). 6, Mely személy. 7. Be­cézett női név. 8. Kiejtett mással­hangzó. 9. Ibolya beceneve. 11. S. R. Di. 12. Zokogott. H. Tetszetős. 16. Megfejtendő (taváról és ter­málfürdőjéről nevezetes kirándu­lóhelyünk). 13 Hamis. 20. Tamás (angolul). 21. Szintén, 22. Fogoly. 24. Elme. 13. Dani betűi keverve. 27. Díszedény. 28. Az anyag al­kotó része. 39. Határátkelőhely. FÜGGŐLEGES: 1. Tiborka. 2. Helyrag. 3. Kézzel jele?. 4. Téli sport. 5. Verte, ré­giesen. 6. Megfejtendő (varáról híres helységünk). 10. Össze­vissza sir. 11. A mondat építő' köve. 13. Szlovák népi kifejezése. 14. STM. 15. Megfejtendő (szőtte­seiről híres községünk). 17. Nem kevés. 19. Húros hangszer. 21. Vég nélkül iszom!!! 33. ...lógia (élőlényekkel foglalkozó tudo­mány). 24. EAz. 26. Annyi mint (röv.) 27. Némán vés! Megfejtendő: Vízszintes 1, 16. függ. 5, IS. Múlt heti megfejtés: SZ A UD-ARABIA — JEMEN - JORDÁNIA — SZÍRIA ­Könyvjutalom: Veress Katalin Cráva, Balázs István Nyírbogát és Kenyeres Anikó Nyíregyháza. / Pfeifet Vera: Pajkos Pista .Rossz kis legény Pajkos Pista, Van is arról hosszú lista, Amit ö már elkövetett: Kislányokkal verekedett, Ablakot tört ha labdázott. Fészket rabolt, fára maszott Nemrég is egy nyári este Kiszökött, a kicsi kertbe Agak között, sok cseresznye Addig-addig ingerelte Felmászott az öreg fára, Am letörött a fa ága, lepotyogott Pajkos Pista, Fa alatt a vizes dézsa. A víz csobbant, nagyot locz- csant, Mikor Pista belepottyant, S vizesdézsa közepébe' Majd elsüllyedt szégyenébe. Agyba vitte gondos anyja, Védte. óvta. takargatta. Ágyban pedig Pajkos Piste Jő anyjának megfogadta Inkább pajtásokkal játszik S fára többé sosem maszik. Tamás világgá megy Tamás utolsónak lépett ki az iskolából, legutolsónak és egészen egyedül. — Egyest kaptam — suttogta maga elé. — Egyesi! Lehajtóit fejjel elbandukoit a Ligetbe, és szomorúan le­ült egy pacira. Sóhajtozott és gondolkozott. ..Nem megyek haza, egyszerűen nem me gyek haza többel — ez járt a fejében. — Apa megint ,’e- szid, ha meglát ja. hogy egye­sem van. Büntetésből nem kapok zsebpénzt, nem vehe­tek fagyit... újra nagyot só­hajtott, — A cipőmet is ma­gamnak kell tisztítanom min­den áldott nap, meg akkor is. ha torokfájásról panasz­kodom... Mar elmúltam 7 éves. már nagy vagyok... világgá megyek..." Felállt, kibotorkált az ut­cára, és amikor ismét elha­ladí az iskola előtt, búcsút intett neki: — Szervusz, iskola, most el­megyek oda. ahol azt tehe­tem, amit akarok... Belenyúlt a nadrágzsebé­be. Még csörgött benne egy kis pénz, amit nagyapától kapott a múltkoriban. A villamosmegállóhoz sie­tett. Felszállt az első kocsira. A villamos rohant vele, sok- sok házai, utcát hagytak el. Tamás még sohasem uta­zott ilyen messzire egyedül. Hirtelen az édesanyjára kellett gondolnia. Már bizo­nyosan az ablaknál állva le­si, hogy ö jön-e már. — Ta­más — mondaná —, miért maradtál el iyen soká? — Hol kell leszállnod, kis­fiú? — kérdezte a kalauz. — A végállomáson — da­dogta a gyerek zavartan. Egy idős asszony szállt fel, és leült melléje. — Egyedül utazol, kisfiam? — kérdezte csodálkozva. — Ö. már nagyfiú vagyok — t'éfíía ra gyorsan Tamas. ' ,:WfgWk$!zi?k a végállomás­ra. Tamás leszállt, körülnézett. Nagyon szép volt errefele. Födszintes házak sorakoztak egymás mellett. Kissé távo­labb virágos rétet látott, meg égy patakot ás zöldellö er­dőt, mert június volt és olyan gyönyörű volt minden, hogy Tamás ugrálni kezdett örö­mében Nagy csokor virágot sze­dett. . „Anyu megörül majd neki" — gondolta. Ekkor eszébe jutott, hogy ó nem megy többé haza. Kis této­vázás után a patak partján hagyta a virágokat. Azután lehúzta a cipőjét, meg a ha­risnyáját és belegázolt a víz­be. — Milyen finom ez, és senki sem tiltja meg, hogy itt pancsoljak! — kacagott boldogan. A Nap tovább vándorod az égen, Tamás a hóna alá csapta iskolatáskáját és be ■ ment az erdőbe. Itt mar csak fák voltak, hullámzott a fű, fehér felhők úsztak az égen. Eszébe jutott Piroska meg a farkas története és riadtan körülnézett. Vajon ebben az erdőben is tanyázik farkas? „Ha apu itt lenne velem!” — gondolta sóvárogva. Hirtelen éhség fogta el. Leült egy fenyőfa alá, és elővette az uzsonnája marad­ványát. De csupán néhány falat volt az egész, még sok­kal ékesebb lett tála. Most a spenótot is szívesen meget­te volna, pedig azt egy csöp­pet sem szerette. Lassan tovább bandukolt. Nagyon fáradt volt, a cipó is törte a lábát. Befeküdt a fű­be. Alig bírta már nyitva tartani a szemét. — „Majd holnap tovább megyek” — suttogta maga elé és már aludt is. Egyszer csak zörgés hallat­szott a oozótból. A kisfiú ré­mültén ült fel. Egy kis nyúl ugrott elő. majd ijedten el­menekült. A távolban kutyák ugattak. Aztán hollók károg­tak. Hirtelen újra félelmetes csönd lett. Csak a hűvös esti szél kószált a fák között. Tamás didergett. Puha, meleg ágyára gondolt és <% mackójára, amely az éjjeli­szekrényen ülve várja öt. —Most mégis hazamegyek — mondta hangosan — es holnap, holnap, ha világos lesz, tovább vándorlók, egé­szen biztosan. De hiába járta keresztül- kasul az erdőt, nem találta az utat. Mindenütt füvek és fák hajladoztak. Inába szállt a bátorsága, sírva fakadt. A sűrűből megint ropogást hallott. Ijedtében hangosan felzokogott. Puskával a vál­lán szép szál férfi lépett elő a fák mögül: az erdész. — Hát te hogy kerülsz ide, fiacskám? — kérdezte barát­ságosan. Tamás mindent el­mondott. — ... de mast mar nágyem szeretnék hazamenni — fe­jezte be hüppögve, és újra eltörött nala a mécses. — Elhiszem, csöppség. Én is azt gondolom, hogy agy­ban már a helyed! Az erdész, bácsi kézen fog­ta. és kivezette az erdőből. Elment vele egészen a villa­mosmegállóig. beszélt a ka­lauzzal, es rábízta a kisfiút. Otthon anya zokogva bo­rult elveszettnek hitt gyer­meke nyakába es ósssevisz- sza csókolta. Azután vacso­rát adott néki és lefektette. — Majd holnap mindent, megbeszélünk —- mondta, — Eloltotta a villanyt, halkan kiment a szobából. Tamás magához ölelte mackóját és a fülébe súgta: — Macikám, tudod, nagyon rossz dolog egyedül kaszálni o.z erdőben Inkább jobban fogok tanulni, és megeszem « spenótot is... bizony’ Német mese nyomán írta: Szirmai Marianne NAPOZÓ GYEREKEK (MTI foto) HETVENKEDŐ JUSZUF Hencegös Juszufnak alig akadt mása: „mesék csavar­gója” a foglalkozása. Etele a kása. s ha zsebében kotor es píasztert talál: itala meg a bor. Úgy adódott egyszer — most jut az eszembe — rabló­beduinok jöttek vele szemben, de Juszuf barátunk, mert hogy nem volt bátor, el akart búj­ni! De se bokor, se sátor, nem volt menekülés, pedig féltette az egy-két piaszierét. Odaér a vezér: — Ürítsd ki a zsebed! — Juszuf kikotorta. — Mutasd a pénzedét! — Félelmében Juszuf — úgy remegett szegény — hogy pár piasztere táncolt a tányérén! Ki is nevették, s még jócskán hozzáadtak, majd kantárt rán­tottak es tovább vágtattak­Hencegös Juszufnak alig akad mása: a hazudozás is fő foglalkozása! Széjtében-hosz- szában mondta: — Féltek tő­lem! Megsarcoltam őkét!... s mehettek felőlem! Zaeljity Edwin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents