Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

wo jfiftit« is p-wrrf «rAGVA’RnR«'*'*« S. e!<«a! Jo lesz népművelőnek Egy szellemi pálya honfoglalása — gondokkal Megkérdeztük az egyik nagyközség függetlenített művelődési házának vezető­ijét; hogyan lett népművelő. A hivatalos, kissé merev vá­laszok után a beszélgetés vé­gén oldódott fel. s őszintén felelt a kérdésre. „Valahogy úgy történt, hogy örököltem a férjemtől. Én addig egy irodában dol­goztam. könyveltem.” Sajnos — lm nem Is tipi­kus —. nem is egyedülálló az ilyen pályaválasztás. Az egyik beregi faluban egy fia­tal tiszteletdíjas népművelőt, kizárólag özvegy édesanyjára való tekintettel biztak meg a művelődési otthon vezeté­sével. A szociális szempont döntötte el a népművelő sze­mélyét, Minden más — hoz­záértés, műveltség, szakkép­zettség — mellékes volt. Bárkinek odaadni ? Miért van ez így? Mi in­dokolja. hogy a kulturális munkát olykor bárkinek oda lehet adni, mégha egy csepp hajlandóságot, érzéket sem árul el iránta? Most nem a protekciós ál­lásokról. hanem az ettől ve­szélyesebb és tipikusabb torz szemléletről szólnánk. Arról ugyanis, hogy a népművelési sok helyen nem tartják hi­vatásnak, szakmának. Ami­kor megüresedik a művelő­dési otthon vezetőjének tisz­te. nem a szakismeretből, az előírt végzettségből indulnak ki az illetékesek. Ismerünk népművelési intézménynél dolgozó „alkalmazottat”, aki végigjárta a különféle szer­veket, sehol nem állta meg a helyét, igyekeztek túladni rajta. Nem maradt más vá­lasztás. mint a népművelés. Ma ezt csinálja, igyekezeté­vel nem is lenne baj, de szakmai járatlansága, modora nem sok jóval kecsegteti ezen a pályán. Azokat sem, akikkel népművelői működé­se során nap mint nap ta­lálkozik. Persze nemcsak ők tehet­nek róla, hogy idekerültek. Hiába kapaszkodnának a kis tehetségű, a népművelési munkához kevés ismeretek­kel, személyi adottságokkal rendelkezők, ha nem lenné­nek különböző színtű szer­vek, amelyek lehetővé te­szik az ilyen megbízatásokat. Egy másik típusa az ilyen embereknek azok, akik kü­lönböző irányító művelődé­si funkcióban dolgoztak, megelégelték. vagy nem megfelelően dolgoztak, s el­mennek gyakorló népműve­lőnek. Egy részük a gyakor­lati népművelésben valóban otthon van, „felhozza” a rá­Aki Nyíregyházán, a Pa­csirta utca 42 előtt mosta­nában eljár, ismét kinn lát­hatja ablakába könyökölve idős Moravszki András bá­csit, elmaradhatatlan pipá­jával a szájában. Nyolcvan­esztendős, évtizedek óta né­zegeti a széles utca gyönyö­rű jegenyefáit, melyek, mint. két menetelő katonasor, vé­gigszelik a szép öreg nyír­egyházi utcát. Amikor nem az ablakban könyököl Bandi bácsi, ak­kor azzal foglalatoskodik, hogy a házuk előtt, az or- szágútnyi széles gyepsávon ápolgatja a maga ültette vi- rágoskertet. Ültetgeti, gyom- lálgatja, öntözgeti. Szép is ez. a kis kert. Legszívesebben mégis a két jegenyesorra gondol. Va­lamikor, négy évtizeddel ez­előtt ő ültette ezeket a fá­kat. De nemcsak ezeket ültet­te ő. Mint a városi kerté­szet művezetője, 6 ültette a poros Nyáregyháza első utcai fasorait Még világosan em­bizott intézményt. De van­nak. akik megbénítják, agyonadminisztrálják, s ép­pen a népművelővel szem­beni elemi követelmények­nek nem tudnak eleget ten­ni. !Nehé* itt meghűl* ni Alig — vagy elvétve — hallunk olyan esetről, hogv X népművelőt leváltották, mert rosszul dolgozott, nem értett a munkájához. Nehéz megbukni ezen a pályán, hol­ott az eredmények sokszor jelzik a népművelői munka elégtelenségét, Ezzel termé­szetesen összefügg a másik probléma is, a népművelői munka hatásfokának mérése, értékelése, mely sok esetben szubjektív. Sajátosságai mi­att nehéz objektív mércékéi találni, ezért is mutat néha tarka képet egy-egy művelő­dési intézmény, vagy nép­művelő „bizonyítványa”, a járás szerint lehet valaki jó. de a községben érdemtelenül nem becsülik, vagy megfor­dítva. Ezek a gondok, így kira­gadva csak részben adnak választ a népművelő státuszá­val, szakismeretével, anyagi és erkölcsi megbecsülésével kapcsolatos gondokra. Bok­rosabb a probléma, mert amíg vajúdik — és csak részben megalapozott — a népművelők kiválogatása, ösztöndíjakkal, letelepedés­sel. lakással és más előnyök­kel itt-ott próbálkoznak, bi­zonyos fokig ál) a megállapí­tás; olyanokkal kell dolgoz­ni, akik vállalják az áldoza­tos munkát. Az egyik népművelő em­lítette — kissé’ lehangolta;! —. hogy amíg az iskolában tanított — tanár úr volt ■ — szépen megsüvegelték. egé­szen másképp fogadták, bár­hol megjelent. Amióta „csak” a művelődési otthon függet­lenített vezetője. úgy érzi, megcsappant a tekintélye. Vajon ezek az apró, de nem lényegtelen jelenségek, nem függnek össze az előbbiekkel, a közvéleményben élő téves elképzelésekkel a népműve­lői munkáról? Képzettségei szerezlek Hosszú ideig elegendő volt. ha valaki kedvet ér­zett a népművelői pályára. Ám az igazsághoz tartozik; később közülük sokan pó­tolták hiányzó ismereteiket, kialakították magukban azo­kat a tulajdonságokat, ké­pességeket, amelyek nélkül nem állták volna mea a he­lyüket a művelődési posztó­kon, Ismerünk függetlenített múvelődésiház-v’ezetőt, aki hat általánossal kezdte el a munkát, s azóta a nyolc ál­talános és a középiskolai érettségi után elvégezte a tanítóképző népművelési szakát is. Emberi vonatko­zásban is megértek, erkölcsi­leg. világnézetileg elegendő alappal rendelkeznek a nép­művelői munkássághoz. Ugyanakkor ismerünk sok­éves népművelői múlttal, pe­dagógus. vagy népművelői végzettséggel dolgozókat, akikre inkább illik a hiva­talnok jelző. Természetesen hasonló problémák nemcsak a nép­művelésben találhatók, pálya- tévesztett emberek, „hivatal, nokok” másutt is akadnak. De talán kevés olyan terü­let van, mint a -népművelés, ahol erősen tartja magát az a nézet; ehhez a munkához nem szükséges szakmai tu­dás. Ha pedig mégis van, az legfeljebb nem akadály. De nem is különösebb előny. A statisztikák szerint me­gyénkben az utóbbi években csaknem minden negyedik népművelő más munkaterü. letre, csendesebb vizekre ment. Van okunk a töpren­gésre: vajon nem kellene többet tenni minden szinten, hogy a népművelés személyi feltételei javuljanak, ne ro­moljanak tovább.,. P. G. Nyolcmilliős beruházással----------------r-----------—*—------Trr------——-----------­Automatizált láflaiizem é piti Tuzséroo Feldolgozó szalag szovjet, cseh és finn gépekből A HUNGAROFRUCT és az ÉRDÉRT Vállalat kooperáció­jában ládaelem üzem épül Tu- zséron. A , er vek szerint mint­egy nyolcezer köbméter ex­port, és 4 ezer köbméter, úgy­nevezett „kishűtő”-láda készül majd itt. Az összberuházás 8 millió forintba kerül. A feldolgozás­ra kerülő faanyag jórészt az egyébként is hulladékként kezelt melléktermékből tevő­dik össze. Mivel a telepen a fűrészáruk feldolgozása köz­ben igen nagy mennyiségű — mindig hasznavehetetlen — fahulladék halmozódott fel, csak gondot okozott eddig az elszállítás, és a tüzelőanyag­ként történő értékesítés. Az új üzem indulásával megoldó­dik ez a probléma, mivel a kész ládaelemeket nem kell vasúton szállítani, hiszen a fatelep szomszédságában van a nemrég épült ezer vagonos hűtőtároló — az egyik legfon­tosabb felhasználási hely. A tizenkétezer köbméter lá­daelem előállításával párhu­zamosan más — a hazai és a nemzetközi piacokon is kere­sett — olcsó faárukat is gyártani fognak. A LIGNIM- PEX külkereskedelmi vállala­ton keresztül a tuzséri telep új üzemében készülő zárléce­ket Görögországba, az NSZK- ba, és más külföldi országok­ba is exportálják. Készülnek majd itt vasúti ékek, és rako­dólapok a nagy tételes szállí­tások nélkülözhetetlen segéd­eszközei. A kivitelező vállalat már felépítette a 18x72 méteres üzemcsarnokot. Megkezdték — a nagyrészt importból származó — speciális faipari gépek felszerelését is. A Mát­raaljai Szénbányák műszakjai a napokban kezdik meg a kü­lönleges porkamra elszívó be­rendezésének felszerelését. A telepen először állítják üzem­be az osztrák SUMACHER cég páros szélező gépeit, és az automatikus szovjet keret­fűrészeket is. Az új üzem anyagmozgatá­sát is szinte teljesen gépesí­tik. A belső szállítást automa­ta görgősorokkal, és akkumu­látoros emelőtargoncákkal végzik. A külső anyagmozga­táshoz nagy teljesítményű szovjet targoncákat használ­nak a folyamatos gyártás in­dulása után. Július elsejére tervezik az üzemindítást, de kezdetben meg csökkentett dolgozó lét­számmal, mivel a régi üzem­ből mindössze 60 hozzáérte kerül az új részlegbe. Az in­dulás után fokozatosan emelik az itt foglalkoztatottak létszá­mát, mivel a teljes kapacitás­hoz mintegy 250—300 dolgozó munkábaállítása szükséges. Az új üzemrész építésével párhuzamosan a telepen már építik az úgynevezett „kettős számú” kérgező-osztályozó gépsort. Az elsőt 1968-ban ál­lították üzembe a finn VAL- LON-KONE cég szakemberei­nek közreműködésével. Az ak­kor felszerelt szalaggépsor­nak azonban az a hátránya, hogy csak négy méteres hossz alatti faanyagok kérgezésére, hossz szerinti osztályozására alkalmas. A most felszerelésre kerülő szalag már hét méteres osz­lop anyagok manipulálására (osztályozására) is képes lesz. .Érdekes az új gépsor összeál­lítása is. A szalag elején cseh­szlovák gyártmányú daraboló körfűrész vágja a kívánt mé­retre az anyagot. Középen szovjet berendezés végzi el a kergezest, s a munka utolsó fázisát — az osztályozást — finn automata végzi. Az új szalagon az építőipar, a bányászat, és vízépítés szá­mára nélkülözhetetlen fa­anyagokat dolgoznak fel kész­termékké. A fatelep műszaki fejleszté­séhez szorosan hozzátartozik a csarnokokon kívüli anyag- mozgatás gépesítése is. Az ed­digi — sok fizikai munkát igénylő — csillés anyagmoz­gatást fokozatosan felváltja a gépi szállítás. A Szovjetunió­ból kapott markolótargoncák mellett úgynevezett „LAN­CER” anyagmozgató berende­zések, és svéd VOLVO gyárt­mányú gépek könnyítik a munkát. A telep műszaki fejlesztése mellett területi bővítéseket is terveznek. Az illetékes szak­csoportok most vizsgálják, ho­gyan lehet területileg is to­vábbfejleszteni Tuzséron Kö- zép-Európa legnagyobb fate­lepét. Egri Gábor Országos orvostőldrajzi konferencia Nyíregyházán Igen fontos esemény szín­helye volt pénteken a Nyír­egyházi Tanárképző Főiskola kollégiuma. A Magyar Föld­rajzi Tátíiaság, a TIT Sza- bolcs-Szatmár megyei szerve­zete és a tanárképző főisko­la itt rendezte meg az orszá­gos orvosfóldrajzi konferen­ciát, amelyen a rendező szervek és intézmények több vezetője is megjelent és köz­reműködött. A konferenciát dr, Zsö- fföny József, a Szabolcs- Szatmár megyei kórház igaz­gatója, a TIT egészségügyi szakosztályának elnöke nyi­totta meg. majd dr. Kádár László, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem pro­fesszora, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke tartott elő­adást a tájak, a népek, beteg­ségek összefüggéseiről. Ezután dr. Szegő László, dr, Jármy Jolán és dr. Vargha László kórházi főorvosok a bőrrák Á patrióta iekszik rá, hogy az elsőt a Szarvas utca elején tette a földbe Mondta is akkor, nem lesz jó a jegenye, a hernyó is szereti, meg más miatt sem alkalmas. Dehal nem volt faiskolája a vá­rosnak, azt kellett ültetni, ami volt. Csak legyen. — Az oltott juhar lett volna a jó! — mondja meg­győződéssel és büszkén mu­tat a jegenyefák tövében meghúzódó kis juharcseme fék»;, melyek ime évek után, az ó egykori intéséi megfogadva kerültek a földbe. Ki tudja, megéri-e még, mikor nagy lom bú fák­ká nőnek. Ki tudja, mi les? egyáltalán a Pacsirta utcá bői. Bandi bácsi reménykedik öntözi a kis utcai kertet Nem kezdett soha városszé­pítés! mozgalmát szavakkal Csak a példájával A Pa­csirta utcában csaknem min­den lakónak van már egy kis virágágya, magánparkja a ház előtt, az utcaszeli gyepsávban. Hogy szebb le­gyen a ház eleje, az utca, a város. Moravszki bácsi érdekes módon mégsem kertészként ment nyugdíjba. Még ré­gebben vasutasnak ment. A felszabaduláskor, mikor mar nyugdíjba mehetett volna, megkérték, maradjon még a íagyállomáson a lebombá- 7ott pályaudvar rendbehoza- 'aláig. mivel ő mindent úgy ismer ott, mint a tenyerét. Aztán, hogy rendbehozta „azt a kertet is”, visszajött ide. Élni a másikban, néze­getni a nagyra nőtt, „fiúkat’’ jegenyéit és rászoktatni pél­dájával szomszédait, kör­nyezetét a növények szere- tétéré Gesztelyi Nagy ZtAtán orvosföldnajzi vonatkozásai­ról, dr. Fazekas Árpád, dr. Perjés István és dr. Szath- máry György főorvosok az általános iskolai tanulók egészségügyi vizsgálatairól a kisvárdai járásban, dr. Csi­szár Gusztáv és dr. Papp Ilona főorvosok a krónikus alkoholizmus belorvosi vo­natkozásairól a mátészalkai járásban, dr. Bodnár Lóránt főorvos a „nova” bor emb- riopátiás hatásáról, dr. Bé­res József kutató az experi­mentális golyvavizsgálatok­ról, dr. Kotta János, az MTA Dunántúli Tudományos Inté­zetének osztályvezetője a fa­lusi népesség elöregedéséről tartott tudományos előadást. A tanácskozás dr. Réti Endre kandidátusnak, a Magyar Földrajzi Társaság orvos- földrajzi szakosztálya elnö­kének összefoglalójával ért véget. A tudományos tanácskozás célja volt, hogy az előadá­sokban ismertetett orvosföld­rajzi kutatásokból és vizsgá­latokból mind a megyei, mind a hazai egészségnevelés és felvilágosítás gyakorlata számára hasznos következte­téseket vonja le. Külön ér­dekessége az ülésnek, hogy hazánkban az első olyan na­gyobb szabású országos ren­dezvény volt, amely e té­mákkal behatóan foglalko­zott. Nyíregyházán történő megrendezésében pedig ki­fejezésre jut a szabolcsi szakemberek szerepének és eredményeinek az elismeré­se. A konferencián mutatták be először a közelmúltban megjelent Geográfia Medica című angol nyelvű nemzet, közi kiadványt is. A kiad­vány 12 érdekes tanulmányt tartalmaz, s ezek közül ket­tő szabolcsi kutató — dr. Béres József —, illetve or­voskollektíva — dr. Szegő László, dr. Jármy Jolán dr, Vargha László — munkája. A résztvevőknek átadták a Szabolcs-Szatmár megyei „Jósa András” Kórház most megjelent évkönyvének egy- egy példányát is. Ittasan vese ítélet gyorsított eljárással Enyhén ittas állapotban közlekedett pótkocsis teher­gépkocsijával Nagyhalász felől Sóstóhegy irányába jú­nius 4-én, délután 5 óra kö­rül Márczi László 22 éves gépkocsivezető. az 5-ös AKÖV dolgozója. Az egyik balra ívelő éles kanyar előtt egy gyalogos kikerüléséhez kezdett anélkül, hogy meg­győződött volna arról, hogy a szembe jövő forgalmat nem akadályozza-e. Márczi másfél méter­rel átlépte a felezővo­nalat és a vele szemben szabályosan közlekedő teher­gépkocsi első sarkával a pót­kocsi hátsó részének ütkö­zött. Személyi sérülés nem történt, de a gépkocsiban 1500 forint értékű kár kelet­kezett. Ügyét gyorsított eljárássá! június 8-án tárgyalta a nyíregyházi járásbíróság és foglalkozás körében elköve­tett gondatlan veszélyeztetés bűntettének elkövetéséért 8 hónap javító-nevelő munká­ra ítélte. 15 százalék bér­csökkentés mellett. ★ Szülei lakásán segédkezett június 8-án délután Gáti Zoltán 39 éves nyíregyházi lakos. A munka befejezése után — saját bevallása sze­rint — egy pohár bort meg ivott. Esje kilenc óra körül már nem érezte az ital ha­tását és motorra ülve elin­dult haza. A Rákóczi utcán motorozott, amikor a rendőr, járőr igazoltatta és vérvétel­re állították elő, A vizsgálat kimutatta Gáti vérében az alkoholt. Az ittas vezetés után há­rom nappal. június 11-én tárgyalta Gáti ügyét a nyír­egyházi járásbíróság és ittas állapotban való járműveze­tésért két hónap szabadság­vesztésre büntette és egy évre eltiltotta a járműveze­téstől, A bíróság súlyosbító körülményként vette figye­lembe, hogy Gáti a múlt év­ben már kapott 800 forint pénzbírságot ittas vezetés miatt A szabadságvesztést 3 évi próbaidőre felfüggesztet­ték. amelyet esetleges vég­rehajtás esetén szigorított büntetés végrehajtási mun­kahelyen kell letölteni. ★ Két üveg sort ivott meg edelényi lakásán június 5-én Gátfalvi Béla András 34 éves edelényi bányász. A sör elfogyasztása után sze­mélygépkocsijával Nyíregy­háza felé indult. Hajnalban két óra körül ért a Szamue­ly térre, ahol a szolgálatban lévő rendőr igazoltatta Mi­vel megérezte rajta az alko­holfogyasztást, vérvételre ál­lította elő és a vizsgálat va­lóban kimutatta vérében az alkoholt. A nyíregyházi járásbíró­ság Gátfalvi ügyét június 9- én gyorsított eljárással tár­gyalta és ittas állapotban való járművezetésért 1500 forint pénzbüntetésre ítélte, * A leírt három eset közül kettőben nem történt baleset, a harmadikban — szeren­csére személyi sérülés nélkül — csak anyagi kár keletke­zett. A rendőrségi feljelenté­sek alapján azonban napi 2—3. sőt több esetben is ösz- sze kell ülni a bíróságnak, hogy ítéletet hozzanak itta­san vez-ető gépjárművezetők ügyében Több éves tapasztalat hogy tavasszal megszapo­rodnak a közúti balesetek, az ittas vezetések, melyekhez nagyban hozzájárul a moto­rosok .szezonja”. Felelőtle­nül, figyelmetlenül, a köz­lekedési szabályok semmibe vevésével közlekednek és csak amikor megtörtént a baj. akkor ébrednek rá, hogy gondatlanságukká! ve­szélyeztetik saját maguk és szabályos®# közlekedő em­bertársaik életét testi épsé­gét. Bűnüldöző szerveink szigo­rúan járnak el velük szem­ben, de emellett a társada­lom segítségére is szükség van, (balog h)

Next

/
Thumbnails
Contents