Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-11 / 135. szám

'ftTÖ. Jtínfns ír. KELET-MAGYARORSZA6 1 eMsá Üzemeink alapvető feladata az éves terv teljesítése Orosz Ferenc elvtárs beszéde a mándoki Új Elet Tsz ünnepi közgyűlésén Minisztertanács elismerő oklevelét Czap Lajos tsz-elnöknek. Kattognak a blokkolóórák Éjszakai műszakon ünnepi közgyűlést tartot­tak kedden délután a mán­doki Űj Élet Tíz-ben, abból az alkalomból, hogy az or­szágos versenyben elnyerték a Minisztertanács elismerő oklevelét. Czap Lajos, a ter­melőszövetkezet elnöke meg­nyitójában a vendégek sorá­ban üdvözölte többek között Orosz Ferencet, a megyei pártbizottság első titkárát, Jakab Miklóst, a kisvárdai járási pártbizottság első tit­kárát. dr. Józsa Istvánt, a járási tanács elnökét, Hor­váth Jánost, a Tisza menti tsz-szövetség elnökét és Si­pos Bélát, a szövetség titká­rát. Az elnök megnyitója után Orosz Ferenc mondott beszédet. Első dicséret a tagoké — Nagy tisztelettel és örömmel jöttem ebbe a szö­vetkezetbe, hogy átadjam a felszabadulásunk jubileu­mára és a lenini centenári­umra indított versenyben el­ért eredményeikért a kitün­tetéseket — kezdte beszédét Orosz elvtárs. Ez a szövet­kezet szinte az alakulásától a legjobbak közé tartozott, 1965-től minden évben va­lamilyen kitüntetést szerez­tek. Az érdemek sorrendjében ■első helyen a szorgalmas tagságot kell megemlíteni, akik jól bizonyították, hogy a szövetkezéssel a paraszt­ság felemelkedésének egyet­len járható útjára léptek. Külön kell hangsúlyozni — mint sok más szövetkezet­ben, itt is — a munka na­gyobbik részét a nők vég­zik. Nemcsak a létszámuk, de a kor szerinti összehason­lítás is sok mindent elárul. A férfiak átlagéletkora a ■szövetkezetben 58 év, a nő­ké 38. A dicséret nagyobb csokra tehát a nőket illeti. Az eredményekben nagy része van a jó vezetésnek. Az itteni vezetők állandóan szem előtt tartják, hogy a szövetkezet gazdája a tag­ság — vezetési módszerük demokratikus. Jól hasznosít­ják az idős parasztemberek élettapasztalatát, ugyanak­kor az utóbbi években sok fiatal tagot is soraikba vet­tek. Szoros kapcsolatuk van b Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel, ami a tudomány jó alkalmazását .példázza. Iparkodnak kiala­kítani a korszerű nagyüzemi állattenyésztést, de nem fe­ledkeznek meg a háztáji ál­lomány takarmányellátásá­ról sem. A jövedelem elosztási módszerük ösztönző, a jobb munkára serkent. Gazdasá­gilag a szövetkezet szilárd, a 22 milliós vagyonukra mind­össze 800 ezer forint hitelük van. Az egy dolgozó tagra eső részesedés 1969-ben 22 921 forint volt. Megyénk becsületben ügye is Orosz elvtárs a továbbiak­ban elemezte a megye me­zőgazdaságában elért ered­ményeket, majd az 1970. évi feladatokat vázolta. Többek között elmondta, hogy a mezőgazdaság valamennyi szektorában továbbra is leg­alapvetőbb feladat a terme­lési és termelékenységi cél­kitűzések teljesítése. A Köz­ponti Bizottság határozata országosan a mezőgazdasági termelés 1 százalékos növe­lését irányozta elő. Megyénk adottságait figyelembe véve, mi 3—4 százalékos termés­növekedést is képesek le­szünk megvalósítani. A ter­vek túlteljesítését indokolja az árvízkatasztrófa is, ami a szatmári részt sújtotta. Me­gyénkben valamennyi ipari és mezőgazdasági üzemnek külön becsületbeli dolga is a tervek túlteljesítése. Az adottságokhoz alkal­mazkodva tovább kell lép­ni a szakosodás, a speciali- «álódás útján. Egyre több Orosz Ferenc átnyújtja a árunkat cseréljük ki a nem­zetközi piacon, ahol nagy a verseny. Olcsóbb és jobb minőségű árut csak szakosí­tott nagyüzemben, a legha­ladóbb módszerek alkalma­zásával lehet előállítani. A jelenlegi feltételek mellett itt is, de az egész megyében a korszerű, nagyüzemi áruter­melés megvalósításának leg­járhatóbb útja egy-egy ter­melési ágazat fejlesztésére a társulások létrehozása. Pél­dául célszerű volna me­gyénkben — a vásárosna- ményihoz hasonló — 6—8 gyümölcsszárító és -léüzemet létrehozni. Az ilyen társulá­sok létesítését a Mezőgazda- sági és Élelmezési. Miniszté­rium is erősen támogátjá, anyagi eszközökkel ^ is segítú Megyénkben nagy lehetősé­gek vannak a mellék- és ki­segítő üzemek létrehozásá­ban. Munkaerő itt van leg­több az országban, nyers­anyagunk is van és ennek ellenére a szövetkezeteknek csupán 22 százaléka foglal­kozik melléküzemi tevékeny­séggel, szemben az országos 60—70 százalékkal. Nagy tartalék a háztájiban Fontos termelési tényező a jövedelemelosztás, a munka­díjazás rendszerének helyes kialakítása. A sok jó példa mellett akadnak helyek, ahol nem megfelelően alkalmaz­zák az anyagi érdekeltséget, nem érvényesül a szocialista elosztás elve. Sok esetben indokolatlanul nagy a diffe­renciáltság az egyes munka- területeken dolgozók jöve­delme között. A vezetők fi­zetése általában megfelelő, ezzel a szövetkezeti tagok is egyetértenek. Szükséges a felelősséget, a hozzáértést anyagilag is elismerni. Ese­tenként azonban egyes veze­tők megfeledkeznek maguk­ról, kapzsikká válnak és in­dokolatlanul magas jövede­lemre tesznek szert, ami nem fér össze a jövedelem- elosztás igazságos elvével. A háztáji gazdaságok le­hetőségeinek — épület, mun­kaerő — jobb kihasználásá­ban óriási tartalékok van­nak. Ez jó a közősnek, de jó a tagnak is. E vonatko­zásban még igen sok a szem­léleti probléma. Nem min­denki látja világosan, hogy a kettő szerves egységet alkot és ezzel foglalkozni gazda­sági szükségszerűség. Egyes helyeken gyakorlattá vált, de mindenütt azzá kell tenni, hogy a vezetők munkájának értékelésénél figyelembe ve­gyék a háztáji gazdálkodás eredményeit is. Nagy gondot kell fordítani a reform teljes kibontakoz­tatására a tsz-en belül, a korszerű üzemi mechaniz­mus megvalósításával. Széle­síteni kell a közgazdasági gondolkozást. Sok a feladat a vezetők képzésében, de kü­lönösen brigádvezetői szin­ten. Többségük nagy tapasz­talaid gyakorlati ember, de jobban lépést kell tartani az új technikával, módszerek­kel. A tudást nemcsak szer­vezett oktatással, hanem szakkönyvek, folyóiratok for­gatásával is lehet gyarapíta­ni. A szakmai képzettség nö­velése mellett nagyon lénye­ges, hogy a célkitűzéseket, a megvalósítás módját a ta­gok alaposan ismerjék. En­nek érdekében a párt- és a KISZ-szervezetek eddig is sokat tettek, de nem ki­sebb feladat hárul rájuk ez­után sem. Pártunk X. kong­resszusára készülve a dolgo­zók az iparban, mezőgazda­ságban egyaránt újabb lel­kes vállalásokat tettek. Re­méljük ezek a kezdeménye­zések is újabb munkasikere­ket hoznak és sok helyen ünnepelhetünk majd ilyen eredményeket, mint a mán­doki Új Élet Tsz-ben — fe­jezte be az 1970. évi teen­dőkről mondott szavait Orosz elvtárs. Szocialista összefogással Befejezésül a májusi nagy árvízről és ennek kapcsán kialakult helyzetről tájékoz­tatta a szövetkezeti tagokat. Többek között elmondta, hogy a katasztrófa idején és azóta is szocialista társadal­mi rendszerünk erejét, mél­tóságát és mély humaniz­musát lehetett tapasztalni. A szocialista nemzeti egység soha nem látott példája bon­takozott ki, amikor az egész ország egy emberként sietett segítségünkre. Ez az össze­fogás, a magyar és szovjet fegyveres alakulatok példát­lan helytállása a párt- és tanácsi vezetők kiállasa, irá­nyító, szervező képessége és az egész ország segítsége az az erő, aminek nyomán az első révületből, a megdöb­benésből, lassan, de maga­biztosan változik bizakodó­vá, új, szebb élet látóvá a károsult lakosság. Nagy társadalmi segítség­gel újjá fognak épülni a lakások. Az ország minden tájáról megindultak a ter­melőszövetkezetek adomá­nyai, hogy a közös gazda­ságban is újra kezdődjön a termelés. Most látjuk csak micsoda erő a szövetkezés. A gyermekekért érzett fe­lelősség és szeretet olyan mozgamat indított el mindjárt az árvíz első nap­jaiban, amire más körülmé­nyek között gondolni sem mertünk volna. Sokkal több gyermeket vinnének el az ország más tálaira, üdülők­be, inté^ménvekbe. családok­hoz, mint amennvj a káro­sult. Innen is azt kérem, akik még eddig nem enged­ték el gyermekeiket, bátran küldjék őket üdülni, ott sok­kal jobb körülmények között lesznek, mint otthon. Az árvíz pusztítása nyo­mán a károk nagyok, de né­pünk összefogásával, a szo­cialista tábor erejével a ba­jokon úrrá leszünk és én bí­zom benne, hogy két év múlva ez a táj szebb lesz, mint volt. — fejezte be be­szédét Orosz el vfcáps. A beszéd után Orosz Fe­renc a termelőszövetkezet el­nökének átnyújtotta a Mi­nisztertanács elismerő okle­velét, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB díszokle­velét, a vele járó 15 000 fo­rinttal és a Termelőszövet­kezetek -Országps Tanácsa nak kitüntető plakettjét. Há^-om szövetkezeti tag egy:" I kitüntetést is kapott: Galambos Kálmán a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója jelvényt, Szeles Béláné és Móré Gézáné pedig minisz­teri elismerő oklevelet kap­tak. A termelőszövetkezet ez év februári közgyűlésén törzsgárda cím adományozá­sát szavazta még. A szövet­kezeti tagok közül a mosta­ni közgyűlésen 77-en kaptak törzsgárdaj el vényt, akik a szövetkezetnek alakulása óta tagjai és minden esztendő­ben teljesítették az előirt munkaegységet. A közgyűlés a szövetkezeti és a gimnázi­umi KISZ-tagok köszöntőjé­vel ért véget. Brigád a — Eleve színesebb, szerve­zettebb életet élnek az ifjú­sági brigádok — vallja Tisza- vasváriban, az Alkaloida Ve­gyészeti Gyárban a KISZ- bizottság titkára, Dubcsák László. Megtudjuk, hogy a gyárban négy ifjúsági brigád van, 42 taggal. — Rólunk talán a KISZ sem tud — mondja az anali­tikai laboratóriumban' Varga Gáborné. Ö az idén alakult, 16 tagú Felszabadulás brigád vezetője. Mi is a laborban csak a „Madame Curie” és a „Juventus” brigádot kerestük, hogy munkájuk felől érdek­lődjünk. A laboránsok — szinte ki­vétel nélkül lányok, asszo­nyok — csak néhány hónapja vannak mai helyükön. Az új üzemcsarnokban dolgoznak, amely ebben az évben kezdte meg a termelést. A mintegy 700 millió forintos beruházás­sal épülő gyárbővítés kulcs - fontosságú helyén vannak. Az ő vizsgálataik alapján lehet figyelemmel kísérni a fél­kész- és késztermékek minősé­gét, megelőzni a kisebb hibá­kat. Este tíz óra. Néhány percre leállnak a munkatermek gé­pei, kattognak a blokkoló­órák. A konzervgyár délutá- nos műszakosainak helyét át­veszik az éjszakaiak. Éjszakai műszak. A kifeje­zésnek valahogyan álmos a hangulata. Félhomályos, mo­noton hangokon duruzsoló képzetet idéz. De a belépő meglepődik: a csarnokokban szinte naperősségge) világító fénycsövek ezrei, a gépsorok között élénk sürgés-forgás. Lányok, asszonyok birodalma ez. Gépsorok, rejtelmesen To­tyogó Hatalmas főzőüstök, és üveg, üveg mindenütt. A nap megfordult Fiatal, kedves mosolyú kis­lány a kalauzunk. Molnár Zsuzsa a záróüzem munka­csapatának vezetője. Együtt járjuk a hatalmas termeket, meg-megállunk egy-egy érde­kesebb gép mellett, s közben hallgatjuk a magyarázatot. Itt ebből a termékféleségből ennyi és ennyi készül. Az a gép automatikusan lezárja az üvegeket. Arra kérem, mondja el: mi­lyen éjszakai műszakban dol­gozni? Azt válaszolja, csak kezdetben furcsa, hogy este kezdődik a nap. És hogy szinte fordítva van minden. Tízkor kezdés, éjszaka mun­ka, reggel lefekvés. Albérlet­ben lakik, s így délben bejár ebédelni a gyárba. Délután következik a ház körüli mun­ka, majd olvasás, tv, vagy mozi, s tízkor már ismét a blokkolóóránál. Mindig pon­tosan, mert hetvenöt ember várja. És egy tizennyolc éves lánynak ez nagy felelősség. A főzeléküzem szalagja mellett asszonyok hosszú so­ra áll a kis szállítóasztalokon futó üvegkígyók között, kezük boszorkányos ügyességgel, be- idegzetten mozog. Nincs meg­állás egy percig sem, hisz a gép dolgozik, a szalag végén sokasodnak a megtelt üve­gek, mindenkinek végezni kell a maga munkafázisát. Hanem a gyerek... Mi a véleménye az éjszakai műszakról? Hogyan tudja ösz- szeegyeztetni munkáját az otthonival. Vaskó Jánosné vá­lasza őszinte: elég nehezen. Nem maga, vagy a férje mi­att, mert ők már megszokták, hiszen már idestova hat éve itt dolgozik, s mikor arra ke­rül a sor, éjszakai műszakba. Hanem a gyerek, a másfél éves Jancsika, az sokszor tüntetőén sír, ha látja: ismét a nagymamára marad. laborban A három brigád nemcsak a munkában, hanem a munka­időn túl is talál ' időt arra, hogy közös rendezvényeket tartson, hogy segítsék egy­mást. Talán éppen erre ér­tette a KISZ-titkár a színe­sebb, szervezettebb életet. Nem egyhangú brigádgyűlé­seket tartanak, hanem él­ménybeszámolókkal, különbö­ző előadásokkal „fűszerezett” összejöveteleik vannak, nem beszélve egy-egy kirándulás­ról, színházlátogatásról, vagy közösen megtartott névestéről. A „Madame Curie” brigádnak még egy szép kis vitriné is van — a brigád egyetlen férfi­tagjának munkája — amely­ben egy-egy apróság emlékez­tet a látott, bejárt tájakra, városokra. A munkáról a szép kiállítá­sú brigádnaplók is vallanak. Ebből tudhatjuk meg például, hogy a „Juventus” brigád 3 ezer forint értékű anyagmeg­takarítást tűzött ki céluL — Nagyon sok ez — ma­gyarázza Nádasdi Gáborné —, mert amit behozunk vizsgá­landó anyagokat, grammokat, dekákat, azokat gyűjtjük ösz- sze, adjuk vissza az üzemnek-1----*»■ 1- - M - 1. - ft» . iwaani «HidBiaaHBa. Egy napja? Reggel hatkor blokkal, megy a tejboltba, vi­szi a reggelit a gyereknek. Mos, főz, takarít, várja a férjét, aki délután kettőre jön. Akkor megebédelnek, megbeszélnek közben min­dent. Most éppen nagyobb la­kást szeretnének, s hirdetnek az újságban. Délután a férje elviszi ott­honról a gyereket, hiszen kis csend kell a lakásban, hadd aludjon az édesanyja. Estefe­lé még néha elmennek mozi­ba, vagy együtt sétálni, aztán fél tízkor elbúcsúznak, s kez­dődik az egész körforgás elölről. Targoncán 300 kilóméiért Miközben beszélgettünk, néha el-elhúzott mellettünk élénk dudálásával egy piros emelőtargonca, nyergében lo­bogó hajú, mindig mosolygó kislány. Hatalmas üveg- es konzervcsomókat „cipel” gé­pével. másodperc megállás nélkül. Csak akkor tudtunk szót váltani, amikor arra várako­zott, hogy az elszállítandó konzervcsomót „kincstári”, azaz emelhető formára igaz­gassák. Kérdezzük őt is, s már mondta is: Erdei Máriának hívják, Ujfehértóról jött Nyír­egyházára, először mint szer­ződött munkás a szalag mel­lett dolgozott. Aztán egyszer kérdezték: nem lenne-e kedve targoncakezelői tanfolyamra menni. Izgatta a dolog, s ráállt. Ez 1964-ben volt. S azóta, ahogy a műszakok rendje váltako­zik, ő is targoncára ül, dél­előtt, délután, vagy éjszaka. Számolgassunk csak: egy éjszaka ezer mázsa készáru- mozgatás, plusz vagonrakas, géptől géphez, onnan a rak­tárba, és vissza. A targoncája 10 mázsát emelhet egyszerre. Ez — akárhogyan is számít­juk minimálisan száz fordu­lót jelent — dupla úttal, s ez gyakran kitesz háromszáz ki­lométer „furikázást”. És ez nem könnyű egy huszonkét éves lánynak. Aki még ráadásul táncolni is szeret. És — amikor csak lehet — moziba, színházba járni, olvasni, zenét hallgat­ni. Siet vissza a gépéhez, meg­rakták a következő konzerv- halmot a szalagnál, menni kell. Fordulni, gyorsan, mert a szomszéd gépsor mellett is sokasodnak már az üvegek. A másik brigád a vegysze­rek regenerálását, újra hasz­nálhatóvá tételét határozta el. Emellett igyekeznek az el­romlott, eltört labor-berende­zésekből is megmenteni, amit lehet. A legfontosabb felaján­lás mégis az, hogy gyors, pontos anyagvizsgálattal se­gítik az üzemet. Hogy meny­nyit tévedhetnek? Havonta vagy hetente egyszer-kétszer a sok vizsgálatból? — Á, az sok lenne — mond­ják, s szinte általános a fel­hördülés. Egy évben esetleg egyszer, ha előfordul egy rossz vizsgálat. A tanulásra is gondolnak. Többen járnak Debrecenbe, a vegyipari technikumba. Má­sok politikai továbbképzésen vesznek részt. A munkából sem akarnak kiesni, ezért a kisgyermekesek a gyermek- gondozási segélyt nem nagyon veszik igénybe. — Elmarad, aki hosszú ideig kiesik a munkából — véleked­nek. — Uj üzemek indulnak, új dolgokat kell megtanulni, aki egy-két év múlva jön vissza, annak már minden új lesz. Inkább arra szavaztak, hogy a gyári ebédlő bővítése helyett új bölcsődét építsenek. Fiata­lok, akik a még fiatalabbakra is goadotaafc. (egri)

Next

/
Thumbnails
Contents