Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-10 / 134. szám

XXVf! EVFOT TAM. 134. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. JÚNIUS 10, SZERDA fcAPTTNK TARTAUMAlWHSt „Győzhetetlen brigád** (3. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) Nők a Palma Gumigyárban (5. oldal) Sportjelentéseink / (7. oldal) A magyar—szovjet barátság népünk nemzeti ügye l nnepi ülés az MSZBT negyedszázados évfordulóján Ötvenesei* holdra elegendő vetőmagot küldtek §zaboleü-§zatmárba Egymillió forint értékű szaporítóanyagot ingyen lapnak a termelő* szövetkezetek — Megkezdték a mezőgazdasági károk felmérését A fennállásának 25. év­fordulóját ünneplő Magyar— Szovjet Baráti Társaság or­szágos elnöksége kedden a Parlament V adász-termében kibővített elnökségi ülésen emlékezett meg az 1945. június 9-i zászlóbontásról. Részt vett az ülésen és az elnökségben foglalt helyet Pulkii Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, Gyenes András külügy­miniszter-helyettes. Ligeti la jós. Révész Géza és Va­dász Elemér, az MSZBT al- elnökei és Nagy Mária, az MSZBT főtitkára. Ott volt és az elnökségben foglalt he­lyet F. J. Tyitov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete és P. N. Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság elnöke, a jubileum alkalmából ha­zánkba érkezett szovjet kül­döttség vezetője. Révész Géza megnyitó sza. Ezután az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára szólt az ünnepi ülés részvevőihez. — A magyar^-szovjet ba­rátság ápolása és szüntelen erősítése a párt, a Magyar Népköztársaság politikájának legfőbb törekvése. Az őszin­te barátság tudata tömegmé­retű, eleven, élő valóság az emberek millióiban is. Miért? Mert a távoli múltban, a magyar és az orosz dolgozók közös harcaiban megszületett barátság a felszabadulásunk óta eltelt negyedszázad alatt életünket, fejlődésünket ser­kentő. segítő erővé vált — mondotta többek között. — A sokoldalú, mind gyü­mölcsözőbb együttműködés, a közvetlen politikai, gazda­sági, kulturális kapcsolatok­ból fakadó kölcsönös elő­nyök, a Szovjetunió által nyújtott segítség meggyőzte népünket arról, hogy a Szov­jetunióban igaz, önzetlen boraira leltünk. Szabadságát elnyert népünk e negyedszá­zad alatt újból és újból meg. győződhetett arról, hogv al­kotásainkban ott él és hat a magyar és a szovjet nép ba­rátsága, a szovjet nép test­véri támogatása. — A barátság ápolása, vi- gyázása népünk nemzeti •ügye. A legsajátosabb osz­tályérdeke a magyar mun­kásságnak, közös érdeke né­pünk függetlenségét, békéjét, felemelkedését szolgáló min­den hazafinak. A magyar és a szovjet nép barátságának ápolásában igen jelentékeny szerepet tölt be a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, amely immár ne­gyedszázada végzi nemes és megtisztelő feladatát. A 25 évvel ezelőt' alakult Ma­gyar—Szoviet Művelődési Társaság gész országot átfogó n gr 'ómmá vált. A Társaság negyedszázados vai után dr. Mihályfi Ernő mondott ünnepi beszédet. — Alig két hónappal Ma­gyarország felszabadulása és pontosan egy hónappal a má­sodik világháború beférjezéss, a győzelem napja után Ma­gyarországon már baráti tár­saság alakult a felszabadító­ink iránti érzések kifejezésé­re. Helyi kezdeményezések­ből, önkéntes csoportosulá­sokból alakult az országos központ, a barátság szervez­te a Társaságot — mondot­ta az előadó, majd a továbbiakban áttekintést adott a Társaságnak a leg­utóbbi évtizedben kifejtett sokoldalú ismeretterjesztő és kulturális tevékenységéről, a magyar—szovjet személyes kapcsolatok, barátságok ki­alakulását segítő munkájáról, többek között a Barátság- és Béke-vonatokról, a testvérme­gyék, városok és üzemek kapcsolatairól, az ifjúság kö. rében az állami és tömeg­szervezetekkel, elsősorban a KISZ-szel együttműködve a barátság elmélyítéséért foly­tatott tevékenységről. szószólójává vált a Szovjet­unió iránti barátságnak, munkájával szélesíti kapcso­lataink társadalmi bázisát, erősíti népünkben a szocia­lista országok történelmi sorsközösségének, a népek összefogásának eszméjét. A Társaság létrejötte óta eredményesen segíti pártunk törekvéseit, népünk hazafias. internacionalista nevelését. Tartalmas, sokrétű munkájá­val —_ amely az ismeretter­jesztéstől a közvetlen meg­Hazánk valamennyi szov­jetunióbeli barátja nevében üdvözölte a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aktivistáit, és sok sikert kívánt to­vábbi munkájukhoz. — A szovjet és a magyar nép közötti barátság kiállta az idő próbáját, de barátsá­gunk ereje nemcsak a ha­gyományokban gyökerezik, hanem mindenekelőtt ideoló­giánk és országaink társa­dalmi fejlődésének perspek­tíváiban — mondotta töb­bek között. — Országaink életében fontos szerepet játszik a sokoldalú gazdasági együtt­működés, amely jelenleg a legkülönbözőbb ágakban fej­lődik. — Állandóan bővül kultu­rális együttműködésünk is. Szüntelenül nő a szovjet emberek érdeklődése Ma­gyarország irodalma és mű­vészete iránt. Több tízezres példányszámban jelennek meg József Attila, Mikszáth Kálmán. Petőfi Sándor és más kiváló magyar írók, köl­tők művei. A szovjet opera­színpadokon és hangverseny­termekben gyakran csendül­nek fel Liszt Ferenc, Bar­tók Béla. Kodály Zoltán ze­néje és tisztelet érzése tölti el a magyar nép iránt; örömmel és büszkeséggel ki­sérik figyelemmel a szocia­győzésig terjed — igyekszik ismereteket nyújtani a Szov­jetunió népeinek életéről, gazdasági, tudományos' és kulturális eredményeiről, kö­vetkezetes békeharcáról. Ugyanakkor a Társaság ma­radandó érdemeket szerzett abban is, hogy szerte a nagy szovjet földön ismer­tette hazánk, népünk életét, kultúráját, munkáját. Tömegmozgalmi jellegéből adódóan sajátos, de változa­tos eszközökkel és formák­kal — társadalmunk minden rétegében — végezte és végzi hasznos tevékenységét. Engedjék meg — mondotta végül —, hogy e jeles nap alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében köszönt­sem önöket és tolmácsoljam pártunk szívélyes üdvözle­tét a Társaságnak. Pártunk mindig nagyra becsülte az MSZBT munkáját. Biztosuk vagyunk abban, hogy a Tár­saság — hagyományaihoz hí­ven — ezután is pártunk cselekvő, hűséges társa l<esz a két nép közötti barátság erősítésében. A nap alkalmából külön is köszöntjük az MSZBT sok ezres lelkes aktivistáinak tá­borát. Abban a meggyőződésben végezhetik munkájukat hogy az ügy, amelyért fára­doznak, megfelel népünk ér­dekeinek, mert békés életün­ket. szebb holnavunkat. szo­cialista építőmunkánkat szolgálja. Pullai Árpád tetszéssel fo­gadott szavai után nagy taps közben P. N. Fedoszejev emelkedett szólásra. lizmus építésében elért sike­reiket, érdeklődéssel ismer­kednek meg a tudomány és a kultúra terén elért ered­ményeivel. — A napokban zajlott le a Szovjet—Magyar Baráti Társaság III. konferenciája. Megelégedéssel állapítottuk meg, hogy ma már a Szov­jetunió nemzetiségeinek mintegy 150 nyelvén beszél­nek a szovjet—magyar ba­rátságról. A barátság fejlesz­tését nagy nemzetközi ügy­nek tekintjük. A történelmi példa arra tanít, hogy a né­pek barátsága — a népek békéje. — Jól tudjuk, milyen nagy munkát végez a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság a népeink közötti kap­csolatok kiterjesztéséért, a szocialista és kommunista építés tapasztalatai cseréjé­nek szélesítéséért. Önökkel együtt büszkék vagyunk ar­ra. hogy a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt a Magyar— Szovjet Baráti Társaságot igaz segítőtársnak tekinti testvéri kapcsolataink erő­sítésében. Fedoszejev akadémikus be­széde végén bejelentette, hogy N. V. Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökségének elnöke ' a (Folytatás a 2. oldalon) * Pullai Árpád felszólalása Fedoszejev akadémikus beszéde A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat gyors intéz­kedéssel az ország más vidé­kein levő telepekről 50 000 holdra elegendő vetőmagot küldött Szabolcs-Szatmárba, ahol az árvíztől elpusztított kultúrák helyén termesztik majd a rövid tenyészidejű növényeket. A felszáradt te­rületeken a gazdaságok első­sorban hibrid kukoricát vet­nek, ebből 50 vagonnyi áll rendelkezésükre. A nyíregy­házi, a mátészalkai és a deb­receni elosztó még további nyolc—tiz olyan növényfajtá­val rendelkezik, amely né­hány hónapon belül termést hoz. A szabolcsi telepekre egyébek között 25 vagon ta­karmányborsót, 22 vagon napraforgót és 10 vagonnyi kölest irányítottak. Élénk az érdeklődés a bab iránt, ebből 17 vagonnyit vethetnek az árvíz sújtotta gazdaságok, to­vábbá nyolc és fél vagonnyi olyan fajtaborsót, amelyet jó áron vesz át a konzervipar. 5600 holdra elegendő uborka­vetőmag egészíti ki a válasz­tékot. Takarmánykelből és káposztából, valamint lucer­nából is van még vetőmag. A telepek az első tételeket már meg is küldték a meg­rendelőnek. A szakemberek szerint kiváló minőségű sza­porítóanyagot kapnak a gaz­daságok. A vállalat külön is segít a termelőszövetkezeteknek: összesen egymillió forint ér­tékű vetőmagot, szaporító­anyagot küld az árvíz sújtot­ta közös gazdaságoknak. A megsegített gazdaságoknak a szállításért sem kell fizet- niök, a helyi telepek bér­mentesítve küldik ki a vető­magot. Az Állami Biztosító szak­emberei a lakosságot ért épü­letkárok felmérése után a hét elején megkezdték a kár­becslést a felső-tiszai mező- gazdasági nagyüzemekben is. Az e célra szervezett nyolc brigád munkája nyomán öt napon belül megkezdik a kártérítési összegek kifizeté­sét is. Az Állami Biztosító arra törekszik, hogy két hét alatt végezzen ezzel a mun­kával. Szükség esetén azon­ban — a várható károk érte­kének ötven százalékáig — előleget is ad az Állami Biz­tosító. A fehérgyarmati vasútállomásra naponta több száz va­gon segítség érkezik. Itt rakják át a megsegített termelőszö­vetkezet járműveire. Képünk a két legfontosabb cikk, a Csehszlovákiából érkezett burgonya és a Dunántúlról kül­dött jó minőségű szálas takarmány kirakodását mutatja. Mindkettő nélkülözhetetlen az élet megindításához és to­vább folytatásához. A lucernát 17 szekérrel hordja a nagy- szekeresi termelőszövetkezet, főleg a háztáji állatok számára. Hammel Józseí felvétele Apró Antal hazaérkezett Moszkvából Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a Szovjetunióban tett rövid hi­vatalos látogatása után ked­den hazaérkezett Moszkvá­ból. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Nagy József né könnyűipari minisz­ter, dr. Gáli Tivadar, a Mi­nisztertanács titkárságának vezetője. Ott volt F. J. Tyi­tov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Jelentés a Szojuz—9 útjáról Moszkva, (TASZSZ); A Szojuz—9 űrhajó június 9-én moszkvai idő szerint 19 óráig (magyar idő szerint 17 óráig) 127 fordulatot tett a Föld körül. Eddig az idő­pontig Andrijan Nyikolajev és Vitalij Szevasztyjanov 191 órát töltött a Föld körüli pá­lyán. A rádióösszeköttetések al­kalmával Nyikolajev és S^e- vasztyjanov beszámoltak kí­sérleteikről, a vizuális megfi­gyelések eredményeiről. A nyolcadik munkanapon jól látszott az amerikai konti­nens nyugati partvidéke, az Amazonas folyó völgye, az afrikai CsádHó. ^ Az űrhajósok tájékozódási pontként felhasználva a Dél- Amerikában lévő Viedma-ta- vat, a fedélzeti eszközök se­gítségével pályaméréseket vé­geztek. A nyolcadik nap program­jának megfelelően a Szojuz— 9 személyzete orvosi megfi­gyeléseket is végzett. Nyiko­lajev a 111. fordulat idején egy óra hosszat végzett komplex tornagyakorlatokat, majd közölte a fiziológiai mutatók mérésének eredmé­nyeit. A tornagyakorlatok után 20 másodperccel vérnyo­mása 135/70 lett, a pulzusse­besség 80-ra, a légzési sebes­ség 15-re emelkedett percen­ként. Két percre rá a fizioló­giai paraméterek visszatértek a kiindulási szintre. Nyikola­jev szavai szerint a tornagya­korlatok elvégzése után ugyanolyan jó közérzete tá­madt, mint a Földön végzett tornagyakorlatok során. A Szojuz—9 űrhajón június 9-én, moszkvai idő szerint 12 óra 30 perckor kezdődött aa új, kilencedik munkanap. A Szojuz—9 folytatja útját mÁG PROLETÁRJAt, EGYESÜUimté

Next

/
Thumbnails
Contents