Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-06 / 131. szám
1. df&f tSnfü* § Szülők fóruma: Áz ész a fontos,,, ? Egy mai beat-számból bizonyára sokan ismerik a címben szereplő mondatot. Egy nagy hajú fiú kesereg, hogy lenyírták a haját. Alapjában mégsem kesereg, mert a sláger szerzője kimondja a „nagy” igazságot: az ész a fontos, nem a haj.., Ennek apropóján válaszolunk levélírónknak, aki felháborodva írja. hogy egyes fiatalok hosszú haja. gondozatlan „sörénye” tulajdonképpen nem a feltűnési mániában szenvedő fiatalok bűne. hanem a szülőké, akik eltűrik, hogy ilyen hajat növesszenek, így járjanak. Nem kívánjuk a nevelés legfontosabb kérdésévé előléptetni ezt a sokak számára megbotránkoztató divatot. A sláger szerzőjének igaza van abban, — s a fiataloknak is, akik hajviseletük igazolására lépten- nyomon felhozzák — hogy az ész a fontos, a hosszú haj alatti lényeg, az egyéniség, nem pedig a külső. Ezzel nincs is vitázni valónk, hiszen láttunl* már hosz- szú hajú fiatalembereket társadalmi munkában utat. csatornát építeni, szakállas, farmernadrágos fiúkat kiváló minősítéssel vizsgázni- Vannak előzékeny „nagy sórényück” a villamoson, az autóbuszon, az utcán, mindenütt. A külső valóban nem mindig azonos a belső lényeggel, a személyiségre jellemző erkölcsi és egyéb tulajdonságokkal. Ezt a szülők egy része jól tudja, ezért nem tartja különösebb tragédiának, ha fiacskája váltig érő hajjal jár, nem borotválkozik, esetleg urambocsá, nem mos lábat. (Ugyanis egyes sznob fiatalemberek kátéja szerint ez is hozzátartozik a modernséghez.) De a végletek itt sem jó tanácsadók. Kétségtelen, hogy nincs igaza, és nem teljes emberiességgel gondolkozik az a felnőtt, aki legszívesebben benzinnel öntené le, s gyufával nézné meg utána, milyen hosz- szú a fiatalember haja. Mások erélyes hatósági eljárásokat sürgetnének, kötelezni kellene ezeket a „huligánokat”, hogy vágassák le a hajukat, olyanra, mint a többi átlagemberé. Egyesek leginkább két hatalmas pofonnal szeretnék kifejezni nemtetszésüket. A drákói szigort követelők nem feledkeznek meg a szülőkről sem, nekik is „tartogatnának” egy-két meglepetést, olyan alapon, hogy a szülőnek rendelkezni kell annyi eréllyel, tekintéllyel, hogy addig csattogjon az olló. amíg az illendőség és a jó ízlés megkívánja. Nem valószínű azonban, hogy ilyen alapokon tartós eredményt lehet elérni. Másrészt nem is lenne igazságos; a fiatalok tudjak, az ember alapvető jogaihoz tartozik az is, hogy őmaga válassza meg hajviseletét, külső öltözetének, megjelenési formájának minőségét, — éppen nevelési körülményei, egyénisége vérmérséklete, ízlése, avagy környezetével szembeni tiltakozása, dacolása jegyében. Nem járható ut a drákói szigor, legalábbis nem a hajviseletet illetően. De nem így — ha a nagy hajúak molesztálják a járókelőket, botrányt okoznak, garázdálkodnak. Ekkor sem súlyosbító körülmény a nagy haj. de a viselkedés társadalmi veszélyessége igen. Mit tegyen hát a szülő, ha nem akar örökös konfliktust az ilyen hajviselet iránt fogékony gyerekével, de nem akarja ráerőszakolni a saját frizuráját sem a „mai fiatalra”, aki filmeken, tévében és másutt is lépten-nyomon azt látja; a nagy haj a divatos, a „modern.’' Nem marad más, mint a türelmes, de határozott, józan logikával érvelő szülői ráhatás. Ez nem jelenthet természetesen megalkuvást, vagy közönyt, hisz a másik véglet képviselői éppen ezt a szülői erélytelen- séget bújtatják a jól hangzó, de csak az igazság egyik felét tartalmazó véleménybe, hogy „az ész a fontos. . .” Ök a „modern” szülők, akik nem szólnak bele a hajviselet, az öltözködés, a szabad idő eltöltésének inodjaba. Ügy gondoljak, „akkor jók” a gyerekeknél, ha ezt teszik. Némelyeknél ez elvvé változott, de legtöbbször a dolog könnyebbik végéről van szó. Egyszerűbb így a modern szülő mitoszaban tetszelegni, mint őszintén véleményt mondani, változásra bírni a felnövekvő ifjúembert, még olyan áron is. hogy a szülő veszít — az olykor olcsó — népszerűségéből. Nem lehet előírásokkal, paragrafusokkal megszabni. ki milyen hosszú hajat, szakállt növesszen. De az már szülői hatáskör — persze társadalmi serkentéssel — hogy jó ízlésre, a normális emberek megjelenési formaira szoktassák a még sokszor kiforratlan, az utánzásra, a feltűnésre, a különcködésre, az elkülönülésre hajló fiatalokat. Ez nem etikai, világnézeti, vagy ehhez hasonló kérdés elsősorban, inkább egészségügyi es esztétikai nevelés. De valójában több is ennél. Egészséges közérzetre, lelkűiéire való serkentés is Tartalmaz igazságot, filozófiai „érvekre” is támaszkodó megállapítás — bogy a lényeg a fontos, nem a külső forma, — ám a dolog másik oldala sem mellékes A lényeg — legyen az a fiatalember személyiségének, jellemének néhány legfontosabb jellemzője — a formában, a külsőségben is megjelenik. A szélsőséges hajviselet, öltözködés — és az ezzel gyakran társuló cinizmus — kifejezheti a fiatalemberben meglévő lényeges negatív tulajdonságokat, ami ellen a szülőnek kötelessége a nevelés minden hasznos eszközével hadakozni. Hangsúlyozzuk, nem megalázó és megtorló eszközökre, hanem a meggyőzésre gondolunk. ami nem könnyű, nincs rá kész recept De ak' felelősséggel akar helytállni a szülői poszton, annak nem lehel közömbös az sem milyen a haj. Páll G4.T9 Kreesmáry László: KRUMPLIBABA Az sv bábám krumpli b aba — bergenyei burgonya — karcsú, nyúlánk, gycjngy izem-szemű dundi a kis pofi fa, $ szőtte haja rafia. Épp ma van a névadója, i mivel ez a csöpp baba baba krumpli krumphbqbo, hogy hívhatna a „máma', ha neM úgy hogy GULBABA? GYEREKEKNEK TÖRD A FEJED ! VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (hatodik négyzetben kétjegyű mássalhangzó). b‘. Mely személy. 7, ... tenger (a görög partok mentén). 8. Lángol, 3. Skandináv aprópénz. 11. Elme. 12. Ilyen tök is van (borászok használják). 14. Forma. 16. Megfejtendő. 18. Télisport. 20. Alma-... (szovjet nagyváros). 21. Régimódi megszólítás. 22, EGA. 24. Római 1L01. 25. New-... 27. Tréfa. 28. Félig franciák!!! 39. Szovjet nemzetiség. FÜGGŐLEGES: 1. Igazságot szolgáltató hivatalos közeg. 2. Télisport. 3. Nem kevés. 4. Kiejtett mássalhangzó. 5. EÉGO. 6. Megfejtendő. 10. EPK. li. Huszadik századi nagy költőnk. 13. Időjelző, 11. Női név. 15. Megfejtendő. 17. ... jegyzeték (irta Móricz Zsigmondi 19. Orosz férfinév. 21. ...... bizony megérett a meggy“. 23. Menyasszony. 24. Beke, oroszul. 26. Kalauz nélkyli villamosokra függesztik ki. 27. Némán vág!!! Megfejtendő: Vízszintes 1 (a magyar felvilágosodás nagy alakja, keresztnevének kezdőbetűjével), vízszintes 16 (a Nyírség nagy álmodozója)., függőleges 0 (megyénkben nyugszik. w magyarság egyik legnagyobb költője, keresztnevének kezdőbetűjével). függőleges 15 (nagy magyar író, emlékháza a Tisza menti falucskában található). * Műit heti megfejtés: — VÁCI MIHÁLY — NYÍR EGYHÁZA — Könyvjutalom; L«kács Tiboi Budapest. Sipos Éva Csengerúj- fttlu és Losoncai Ágnes Mátészalka. Péter nem szeretett kezet mosni. Pedig nem a viztől irtózott. — ellenkezőleg. Kádban fürödni nagyon szeretett, pici kora óta. Ha pedig egy úszómedencébe vetette magát, nehezen tudta otthagyni a pompás szórakozást. Csak éppen a napközbeni külön kézmosástól viszolygott, s az erre vonatkozó felszólítást a felnőttek oktalan akadékoskodásának tartotta. Édesanyja ezért két óra tájt, mire fia hazaért az iskolából, olykor felhívta telefonon a munkahelyéről : — Menj ki fiam a fürdőszobába, és mossál kezet! — De Anya, honnan gondolod, hogy piszkos? — Távolbalátó telefonkészülékem van — réfált a ■mama. — Innen látom, hogy a tenyered tintás, a körmöd alatt meg fekete, igaz? Igaz volt, és Péter kiment a fürdőszobába. Egyszer azonban édesanyja mégsem telefonált, mert értekezletre kellett mennie. Még reggel, búcsúzaskor lelkére kötötte fiának, hogy tanulás után vegyen fel friss, fehér inget, hozzá sötétkék nadrágot, cipőjét kefélje ki. gondosan hozza rendbe magát. Péter ugyanis születésnapi uzsonnára kapott meghívást, egyik osztálytársától. Hamar be is csomagolta a pajtásának szánt ajándékkönyvet, átöltözött, KHisztítota a cipőjét, csak éppen — kezet mosni felejtett el, szokása ri-erint. Mire a vendéglátó házhoz ért, ott már több fiú és lány volt jelen, sőt, már fel is tálalták a születésnapi uzsonnát: kakaót kaláccsal. Más tálakon finom, krémes sütemények. torták, hamvas almák, szőlőfürtök, feltört héjú diók sorakoztak. Péter helyét a házikisasz- szony,. az osztálytárs húga mellett jelölték ki. Si:ép, szőke kislány volt, ragyogó, fehér blúzban. A neve virágra emlékeztetett, ügy hívták: Ibolya. — Vegyél süteményt — hallotta Péter Ibolya hangját, amint leült. A kislány már nyújtotta is feléje a süteményes tálat. Láttára szinte összefutott a nyál Péter szájában. Rögtön utasítást Is adott kezeinek: ..Bal kéz, fogd a tányért, jobb kéz a tortalapátot! Vegyétek ki azt a szép szeletet, ott, szélről.” „Nem!” — felelték a kezei és meg sem mci.dultak. „Miért nem?” — kérdezte döbbenten Péter. „Mert fellázadtunk” — felelték a kezek. — „Vedd tudomásul : amíg így bánsz velünk, nem engedelmeskedünk neked!” — Miért nem veszel, nincs étvágyad? — biztatta Ibolya. Tessék, finom, tejseinhabos! — Adjál Te nekem egy szeletet, jó? ügy majd jobban ízlik — suttogta nyakig pirulva Péter. A kislány kedvesen elmosolyodott, és máris átemelte a tálról a fiú tányérjára a süteményt. „Jobb kéz, fogd a villát, parancsolom! Én vagyok a gazdád, engedelmeskedned kell!” — próbálkozott újra, most már kétségbeesetten Péter. De a jobb keze meg sem mozdult, hanem ezt mondta: ..Nem, és nem! Értsd meg: amint felemelkedem, Ibolya rögtön észre fogja venni, hogy a cipöpasztátol feketék az ujjaim...” És Ibolya' már szólt is: — De Péter, miért nem esttel? Még a kakaódat sem ittad ki. Mi van veled? — Elzsibbadt a kezem — nyögte Péter —, nem tudom felemelni. — No, mutasd! Add ide a kezedet, majd megmassziro- zom! — ajánlotta jőszivűen a kislány. — Nem, csak azt ne! Fájni fog! — habogta a fiú. — Inkább majd megdörgölöm az ujjaimat körömkefével, úgy biztosan helyreáll a vérkeringés. Merre van nálatok a fürdőszoba? — Előszobából a második ajtó! — felelte csodálkozva Ibolya.t Péter pedig felugrott, mint akit puskából lőttek ki, Sietlében felborította a seé- ket, kidöntött egy kancsó kakaót a fehér abroszra, s a rászegezódö szempárok kereszttüzében kirohant. „Mit gondolhatnak most rólam?” — töprengett keservesen a fürdőszobában, míg beszappanozott kezeit a körömkefével „masszírozta.” Mikor a sízobaba visszatért, mindenki úgy tett, mintha mi sem történt volna, És — csodák csodája! — most már Péter kezei is teljesítették gazdájuk minden utasítását. De azért ezt a délutánt nem egykönnyen felejtette el. A születésnapból egyedül Anyjának volt zavartalan az öröme. Nem tudta, mi történt, csak azt, hogy Péternek nem kell már annyit szólnia, — magától megy kezet mosni. Bars Sári Zsadányi Lajos: Egy#d@m~ begyedem Egyedem-begyedem eltörött a kerekem A vásárba nem mehetek, vásárfiát nem vehetek! Szédte-vedte teremtette pénz csörög a tenyerembe. Ha pénz csorog fittyet hányok, a vasárba hintán járok. Egye dem- begy edem emelem a süvegem. (jaocnzj zápor Először csak csöppen, cseppen, csöpörög, csepereg aztan gyorsan, szaporán megered, s ropogva, kopogva dobol a tetőkön, nyúlcipőben fut át a mezőkön, s hol volt, hol nem, máris messze, de messzire futkos. — s néz. csak néz, csak bámul utána a táj. ez a hirtelen színig töltött pocakosbütykös... Kreesmáry László KÖZMONDÁSOK Induljatok el az A betűből és lóugrásban olvassátok össze a szótagokat Ha helyes ut\onaion haladtok, két közmondást kaptok megfejtésül- Hogy szól ez a két közmondás? W>z«í Xfa deutotj jutui 'aajSA-<*» M Wf Z 12» «tpm uiwi tinum oi«i S»ui isouep ítuiv x :saif»jS*re
