Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-05 / 130. szám

rtm «irf«« g KELETMACYARORS7ÄÖ 5. oldal Magyar 2. Izabella Már jól benne jártunk szász-svájci túráinkban, ami­kor hiányérzetünk támadt. Pedig Hámori Bandi bácsi, I BUSZ-vezetőnk csodálatos helyekre vitt bennünket és istenien ni-sélt Már tudtunk majd minden pletykát Erős Ágostról, a szász ' válasz- tófejedelemseg első hercegé­ről, aki alkimistáival felta­láltatta az európai porcelánt, felépítette Drezdát és Zwin- gert, eljutott a lengyel ki- ralvságig és utódaira 30 millió tallér adósságot és 128 élő gyermeket hagyott. Meg­csodáltuk Kőnigstein hatvan méter magas várfalait — itt raboskodott Kazinczy is Kufstein előtt, mondták — vízesések és hegyi túrák von­zottak. táncoljunk német la­kodalomban. És mégis... Drezdában elkábultunk. A ikéotár ezernyi csodálatos él_ menyéből a világ első szte- reoképét, Rubens Six tusi ma­donnáját. a világ első akt­képét, Giorgone Szendergő Vénuszát és a világ első kép­regényét, Dürer mester drezdai oltárát tudtuk úgy- abogy megemészteni. Éppen, amikor egy Elba- parti kószáláson kitanácskoz- tuk, hogy egy ember, egy igazi jóbarát hiányzik, szin­te azzal egyidóben tudtuk m^g. hogv a szomszédos kis ioarvároskában, Copitzban 30 magyar fiatal dolgozik az üveggyárban. Egyszerre kiáltottunk fel: — Gyerünk, keressük meg őket! És így találtunk rá Izabel­lára. Amit nem értettünk meg addig, azt mind az ő tiszta, világos kis életéből sikerült megfogalmaznunk. A Német Demokratikus Köztársaságban több tízezer magyar fiatal dolgozik. Nyel. vet és szakmát tanulni jöt­tek ide, legtöbbjük három­éves szerződést kötött. Ad­dig is találkoztunk pincérlá­nyokkal, például a nagyon szorgalmas Szántó Mariká­val, a' pimai Tanne (fenyő) kultúrhá7, büféjében. És má­sokkal. De ez a 30 gyerek, a copitzi Guss und Farbeng­laswerk munkásai, (kulturált „magyar” munkásszállódé, val) külön regény. Huszonhat lány és hat fii:. A hat fiúból már öt meghá­zasodott. Három azonos mű­helybéli magyar kislányt vett el. kaptak is külön csa­ládi szobát a szálláson. A negyedik egy más üzembeli magyar lányt. Az ötödik né­met kislányt Izabellából ömlöttek a hasznos információk. Ne higgyünk III. János drezdai lovas szobrának, ez a király életében sem ült lovon. Csak divat volt a lovgs szobor . ha­lálakor. Tőle tudtuk meg, hogy a tanácsháza sok száz éves tornyán nemcsak ve­rik a harangot az órákat a piros oroszlánok, hanem közben a nyelvüket is öltö- getik. Izabella úgy beszélt, mintha nem is munkáslány volna. Ami azt illeti, nem is igazi munkásiány kis barátnőnk. Már régen leérettségizett, elvégezte utána a tanítókép­zőt is. Már tanított is. Ön­ként es szívesen jelentke­zett bármilyen fizikai mun­kára az NDK-ba. — Három év nehéz munka — mondja —, megéri nekem, hogy egy 'nyelvet és egy né­pet megismerek. Lehet, hogy német szakos teszek, Lehet, hogy idegenvezető. Minden­képpen többet érek nyelv­tudással. egy kis külföldi ta­pasztalattal, mint anélkül. Régen a grófok tenger pén­zért ismerték meg a vilá­got. Mi, mai fiatalok munka közben. Nekünk fizetnek a külföldi tartózkodásért. Ötösben beszélgettünk, Nagy Izabella és Zólyomi Mária üvegmunkással a szál­ló nagyon szép szalonjában. Mellettünk. a televíziószo­bából be-benézett pár ma­gyar lány még, de olyan iz­galmas volt az angol bűn­ügyi film. hogy visszamentek. Zólyomi Marika egy kicsit álmos volt, éjjeles műszakon dolgozott. Egy nagy csipke- papuesos kis hisz,térika vala. mi rántottat vitt serpenyőben a folyosón' a lányok kis konyhájába és ránk szólt, hogy csak írjunk meg min­dent, amit itt lábunk. Aztán nem láttuk többé. No. de Izabella! (ö a cso­port KISZ-titkára is.) Hogy lehet otthagyni a pe­dagógusi pályát, csak három évre is, ha szereti? — Miért? Otthon nincs ilyen ? > És magvarázta, hogy oda­haza is, itt is megkeresi azt a pénzt, mint amennyit pe­dagógusként kapnia. Igaz, ne­héz üvegtáblákat is kell ci­pelnie, néha többet is 20 ki­lónál. Á gyár kissé elavult, most készülnek- a rekonstruk­ciójára. Mire felújítják, ta­lán nem lesz'szükség magyar munkásfiatalokra — tette hozzá nem minden él nélkül. Kiderült — ezt már tud­tuk rövid gyári látogatá­sunkból is —, hogy az üveg­gyár élén új vezetőség van pár napja, új igazgatóval és a német munkások is ettől várják a munkaszervezés, a munkafeltételek rohamos megjavítását. Izabella a ma­ga részéről szeretne átkerül­ni a drezdai - Schokopak üzembe, ahol élelmiszer-ellá­tó automatákat készítenek. Főleg, hogy egy kis korsze­rű technológiával is ismer­kedjék. (Erre még vissza­térünk.) Panaszai meg: Hónapok óla nem tud ósz- szehozni egv szép hajókirán­dulást valamennyi magyar számára, mert négyműszakos folyamatos üzemben ez le­küzdhetetlen nehézségekbe ütközik. Nem tud mindig elmenni egy jónak ígérkező hangversenyre, mert nehéz műszakot cserélni. Sérelmezi, hogy abbamaradt a német nyelvtanfolyam, mivel csak három fiatal járt már rá és annyiért nem volt érdemes fenntartani. Végül és ismé­telten: jó lenne egy szakmát legalább betanított munkási szinten elsajátítani, de az üveg valódi gyári ásó hoz nem engedik. (Azt elfoglal­ják a házasulok, gépmes­terek. üveggyártó munkások lesznek, a keresetük is emel­kedik 100—200 márkával ez­által. Izabella keresete 500 márka, levonásokkal 4 és 500 között van. Ez durván kétezer forint, s mivel szor­galmasan gyűjti stafirungját és itt az iparcikk olcsó, vám­mentesen hazaviheti, másfél­szer annyit jelent mint ott­hon. Panasz ide, panasz oda, a munkásszállás udvarán több gépkocsit is láttunk. Mind a magyar fiatalok vették, az itteni keresetükből. Még sokat beszélgettünk, sokat megtudtunk Izabellától és udvariasan — hármasban — meghívtuk táncolni egy szórakozóhelyre. Két nap múlva. A közbülső estére ugyanis már volt progra­munk. Am Izabella még tartoga­tott egy meglepetést. Elfo­gadta a meghívást, de a közbülső esténk program ián is megjelent, a végefeié. Ma­gával hozott egy nagyon ro­konszenves. szemüveges fia­tal mérnököt, magyar fiút, aki a drezdai, már említett Schokopak automatagyár­ban dolgozik, ugyancsak há­rom évre. — Aha — súgta hármunk közül a legfiatalabb, — itt az ellenőrzés. Valóban annak látszott. A fiatalember óvatosan, de na­gyon célratörően kikérdezett bennünket látható patrónusi hangon engedélyezte a másnap esti randevút és Iza­bella is érezhetően megnyu­godott amikor ezt kijelen­tette. Remélem, megérezte ez a kis tanítónő, aki hári^m évre otthagyta a katedrát a né­met munkásosztállyal való is­merkedésért. hogy ettől a „kis ellenőrzéstől” csak még jobban a szívünkbe zártuk. (Horváth—Elek—Gesztelyi) A nyíregyházi felsőfokú intézetekben megkezdődtek az év végi vizsgák Képen a Szamuely Tibor Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban Földes Irma második évfo- lyam°s hallgató átveszi indexkönyvét dr. Pelhő Ferenc tanszékvezető tanártól. A leendő gyümölcs!.ért.ész szigorlata jeles osztályzatot kapott. Hammel József felvétel® Városi jog, városi gond Kommunisták Kisvárda fejlesztéséért Alig két hónapja kapta meg a városi jogot Kisvár­da. Azóta működik a meg­alakult új városi pártbizott­ság. Milyen új feladatok je­lentkeznek a pártbizottság, a pártapparátus munkájá­ban, hogyan alkalmazkodik a megváltozott körülmények­hez a városi pártbizottság? — ezekről kérdeztük Lipök András első titkárt, : SA/ÁTOS HELYZET — Első dolgunk volt egy új, átfogó munkaterv elké­szítése. Ebben sajátos hely­zetünkből indultunk ki. Kis­várdán csaknem 800 párttag él, dolgozik az üzemekben, ktsz-ekben, a tsz-ben, a kü­lönböző intézményeknél. Fi­gyelembe vettük azt a válto­zást amely a város ipari fej­lődésében az utóbbi időben bekövetkezett. A város lét­száma megközelíti a 15 ez­ret, s ipara erőteljesen nö­vekszik. További iparosítás­ra, jobb szociális és kulturá­lis ellátottságra, lakások épí­tésére kell törekedni. Ennek érdekében a helyi erőforrá­sokat jobban ki kell használ­ni. Szövetkezeti lakásokat, ifjúsági lakótelepet építeni, több gondot fordítani erre a vállalatok lakásépítési alap­jából is. — A városi párt-vb meg­állapította, hogy erre ta­pasztalt és megfelelő vezető­gárda áll rendelkezésre, ké­pesek a feladatot megoldani. Kétségtelen viszont, hogy a vezetőknek arra kell töre­kedniük, hogy a párt- és gaz­dasági munkát magasabb szinten végezzék. Ezt köve­teli a várost rang. az ezzel járó igények, s azok kielégí­tése. Csak egy példát emlí­tek. A városi tanács vb tárgyalta Kisvárda köztiszta­sági helyzetét, parkosítását. Néhány vállalatnál bőven van sürgős tennivaló. Mi ar­ra kértük a párttitkárokal, gazdasági vezetőket, hogy a köztisztaság és parkosítás megoldásához több anyagi ál­dozatta] járuljanak hozzá. Ez a munka sikeresen megkez­dődött. Kibontakozót!. egy olyan mozgalom, hogy, egy - egy iskola elvállalta egy-egy park patronálását. VITATOTT TÉMÁK Kéthetenként a párt vb- Ülésein a legaktuálisabb párt- és gazdaságpolitikai kérdések kerülnek napirend­re. Űjabb 2 pártalapszerve- zet is alakult, s a párttagság létszáma is növekedett. Né­hány fontos téma, amelyet megvitattak: az állami és személyzeti munka, az ifjú­ság helyzete, a vezetőség és küldöttválasztó taggyűlések előkészítése. — El kell érnünk, hogy a választások során minden párta] apszervezet élére jól képzett, vezetéshez, szerve­zéshez. az emberekkel fog­lalkozni tudó és a gazdasági vezetőknek méltó partnerei­nek megfelelő párttitkárokat válasszanak. De ki szeretném emelni az ifjúság helyaeté­vei foglalkozó vb-ülés meg­állapításait. Azóta már megalakult a városi KISZ-bizot.tság. Most 8! KISZ-alapszervezetben 2300 fiatal tevékenykedik. Égető gond a fiatalok — kü­lönösen az érettségizett lá­nyok — elhelyezkedése. Eny­hít ezen a decemberben 150 fővel induló villamosszigete- 16 üzem, az új konyaküzem, ahol főleg nőket foglalkoztat­nak majd. Még ebben az év­ben hozzákezdenek egv 250 vagonos kapacitású baromfi- feldolgozó kombinát építésé­hez is. De ezek együtt sem biztoSffják a ' végleges meg­oldást. ‘ Tovább kell gondol­kozni minden vezetőnek újabb munkalehetőségek megteremtéséről. KÖZÖS ALAPPAL A kulturális gondokról szólva említette, hogy a vá­ros nem rendelkezik műve­lődési házzal. A városi párt- vb felkérte a Kisvárdán mű­ködő üzemek, intézmények vezetőit, hogy közös alappal gondoskodjanak a művelődé­si ház felújításáról. — Enyhít valamit a hely­zetünkön, hogy a jelenlegi OTP épületét — ha az újat átadják — ifjúsági házzá alakítják át. Ez otthont ad az ifjúságnak. Van . bőven tennivaló. Akkor teszünk a legtöbbet városunkért, ha megsokszorozott erővel, ener­giával végezzük el a ránk hízott munkákat­Farkas Kálmán Vadászai a magyar sajtóhibák dzsungelében A sajtóhiba egyidős a könyvnyomtatással, A sze­désben egy-egy betű kimara­dása, ‘ vagy felcserélése, éke­zet: elhagyása, vagy felesle­ges kitétele a szavakat vagy értelmetlenné teszi, vagy tel­jesen megváltoztatja az ér­telmüket, az olvasók bosszú­ságára, vagy derültségére. A sajtóhibák keletkezésének okairól könyvtárnyi irodalom szól; nyomdászok, nyelvé­szek pszichológusok hada foglalkozott és foglalkozik vele, de a sajtóhiba ennek telimére marad. ★ A régi magyar könyvek­ben, főleg a XVIII. század­ban, annyi volt a sajtóhiba, hogy a kötet végén felsorolt hibajegyzék néha 10—20 ol­dalt is kitett. A könyv­nyomtatók sokszor már elő­re védekeztek: „Első mun­kánk”, „sietségünkben lőttek a vétkek”, „a könyvnyomta­tó magvar nvelvet. nem tud”, Stb. Trócsányí Zoltán a Könyvtári Szemlében (1935) leírt egv olyan magvar nyomtatványt (Csuzj Zsíg­mond: Evangéliumi trombi­ta. Poson ban 1724), amely­ben 466 sajtóhiba volt ★ Érdekes sajtóhibát örökí­tett meg Jókai Mór is a Typographia 1874. évfolya­mában. K — y betűszedő a gyászos emlékű Haynau rangjában (táborszernagy) kiszedésénél az e betűt a betűvel helyettesítette. A lap e sajtóhibával látott napvi­lágot s a szedő, Köröm pzsy Dániel egy évet ült miatta a Neugebaudenben. k A miskolci ügyvédi kama­tra évi jelentésének a végén a következő szöveg volt ol­vasható: „Nagyméltóságú Po­lcnyi Géza m. kir. gazság­ügyi miniszter úrnak, Buda­pesten.” Bizonyos Ákos or­szággyűlési képviselő, a ka­mara elnöke a nyomdászok kezét látta a sajtóhibában, a nyomozás azonban kiderítet­te, hogy nyomás közben a henger felhúzta az i betűt és letörte. k Egy vidéki espereskerületi gyűlésről szóló tudósításban a következőket olvashattuk: „A megjelent egyházi és vi­lági előkelőségek az isten­tisztelet, után a parókiára vo­nultak disznóölésre íd (szülés helyett.!). Valószínűleg az előbbinek »jobban örültek volna! * Gömbös Gyula miniszter- elnök korában a Magyarság­ban beszámoló jelent meg a miniszterelnöknek az Egysé­ges Pártban elhangzott be­szédéről s a riporter közöl­te, hogy utána Gömböst va­lóságos „undor” (udvar he­lyett) vette körül. ★ , A művészettel is foglalko­zó folyóirat egy kastély. be­rendezéséről így írt: „Az előcsarnok és a ■ főkapu kü­lön látványosság, mert a kovácsoltvas díszeket korunk egyik legnagyobb fodrásza, Fadrusz János készítette. Fadrusz a sajtóhiba folytán így lett szobrászból fodrász, pedig ehhez a mesterséghez mit sem értett. + A. bécsi lóversenyekre Pes­ten is mindig sokan készül­tek. Számunkra nagy megle­petést okozott azonban egyik napilapunk közlése, írjely szerint „A bécsi lóversenyek a közben fellépett röhögési járvány miatt elmaradnak.” Ilyen lóbetegséget neiT] ismer ugyan az állatorvostudo­mány, köhögési járványt azonban igen. ★ Egy tudósításból: „Az ása­tásokat, végző tudósok több­ezeréves rendeleteket talál­tak (Romleletek helyett). A helyesbítés korrektúráját ma­ga a riporter végezte s a jóvátétel helyett „lóvá tétel” szerepelt a lapban — a meg­előzőleg sok szemrehányást kapott nyomdászok legna­gyobb örömére. ★ Egy jótékonyság! hirdetés, melynek így kellett volna szerepelnie a nyomtatásban „Mindenki hozza el felesle­gét és rakja le a jótékony­ság asztalára” így jelent meg: „Mindenki hozza el feleségét és rakja le a jóté­konyság asztalára.” k A sajtóhibák meg hirdeté­sekben is gyakran jelent- kentek. íme egy példa: „Aki röhög (köhög helyett), szo­pogasson Egger féle mell- pasztillát.” A szedőgép ördö­ge csinált egy másik hirde­tésben „paplan”-inget a pup- liningből. . ★ A nyelv nemtudásából is igen sok mulatságos sajtóhi­ba született. Egy velencei szálloda, amelyet elsősorban magyar vendégek látogattak, kedveskedni akarván vendé­geinek, prospektust nyomtat­tatott magyarul. Ebben ol­vashatjuk a következőket: „Mindenféle kalauzolás és Útmutatással a legszi verseb­ben szolgál m. t. vén dege- inek a tulajdonos.” A ked­veskedés ugyan visszafelé sült el, de a jót nevető ven­dégek továbbra sem kerül­ték el a szállodát, Galambos Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents