Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

Polgári védelem Közös munkával Hatékony kollektív és egyéni védelem — Új oktatás, magasabb szinten — A lakosság felkészítése i A polgári védelem melléklet számára írta Szaniszlő János, az MHSZ megyei titkára. A párt- és a kormány- szervek a hátország védelmi rendszerének fontos részét képező polgári védelmi fel­készülésre vonatkozó határo­zatai, intézkedései sokolda­lúan biztosítják a pdlgári védelem hatékony fejleszté­sét. A szerteágazó, minden állami, gazdasági, társadalmi szervezetre kiterjedő polgári védelmi feladatok között alapvetően fontos helyet fog­lal el a lakosság felkészítése. Az imperializmus céljait ismerve valószínű, hogy el­következendő háborúban atom- és hidrogénbombákat alkalmaznak és a támadás következtében jelentős sze­mélyi, anyagi veszteség ke­letkezhet. A fegyveres erők felkészítése mellett egyre na­gyobb szerepet kap a hátor­szág korszerű felkészítése. Az esetben azonban, ha a lakos­ság, az egész társadalom fel­készül a védekezésre a há­borút megelőző békés idő­szakban, akkor a bekövet­kezhető támadás okozta vesz­teségek jóval kisebbek lesz­nek, gyorsan és határozottan lehet a kollektív és egyéni védelmet, az önsegélynyújtást végrehajtani. A párt- és állami vezetés szükségesnek tartotta és tartja ma is az egész orszá­got átfogó polgári védelmi tájékoztató oktatás megszer­vezését és végrehajtását. Biz­tosítani kívánja az emberi élet és anyagi javak védel­mét, a személyi és anyagi veszteségek csökkentését és az élet tovább folytatásához szükséges feltételek megte­remtését. A párt- és kor­mányhatározatok alapján 1957-től 10 órás, majd 1964- től 15 órás polgári védelmi tájékoztató oktatásban része­sítettük a lakosság túlnyomó többségét, hat éven keresz­tül több ezer tanfolyam ke­retében eredményesen végre­hajtottuk az oktatást. A 15 órás polgári védelmi okta­tást 1970. december 3I-ig be­fejezzük. 1971-től a lakosság oktatását magasabb szinten kezdjük meg. A tájékoztató célja volt, hogy felkészítsük a lakossá­got a tömegpusztító fegyve­rek hatása elleni eredmé­nyes védekezés egyéni és kollektív módjaira. Az okta­táson tanultak alkalmazása adott esetben biztosítja az ország megbízható és gyors riasztását az egyéni és kol­lektív védelem feltételeit. Ez a célkitűzés a megyében ta­lálkozott a lakosság megér­tésével és érdeklődésével. A lakosság felismerte az oktatás célját, szükségessé­gét és igen aktívan kapcso­lódtak be a tanfolyamok munkájába, az oktatási anyag elsajátításába. Az elmúlt években lefolytatott polgári védelmi gyakorlatok és ve­télkedők tapasztalatai azt mutatták, hogy megyénkben a dolgozók nagy felelősség­gel teljesítik a honvédelem­ből reájuk háruló feladato­kat. Elvitathatatlan tény az. hogy az emberek többsége egyéni és társadalmi szem­pontból egyaránt fontosnak és szükségesnek tartja a fel­készülést egy nem kívána­tos, de bekövetkezhető hábo­rúra. A tömegpusztító fegyverek­kel mért csapások elhárítá­sára való felkészülés az egyén, a család, az otthon, a vagyon és a munkahely vé­delmét jelenti. A befejeződő tájékoztató oktatás minden kétséget kizáróan eredménye­sen segítette a lakosság fel­készítését. Az oktatás, amely ugyan egyszerű védekezési módszereket tartalmazott, le­hetőséget adott annak bizo­nyítására, hogy az egyéni és családvédelem hatásos lehet a korszerű háború követel­ményei között is. A polgári védelem a me­gyében össztársadalmi fel­adattá nőtt, kiterjed az egész megye területére és szinte átfogja az összlakosságot. A lakosság felkészítésének, meg­szervezésében és végrehajtá­sában eredményes munkái végeztek az MHSZ, a polgári védelem parancsnokságok, továbbá a párt irányításával a társadalmi és tömegszerve­zetek. Az MHSZ szervei, ta­nácsok vb-elnökei, az ipari és mezőgazdasági üzemek polgári védelmi parancsnokai és több száz lelkes, szakmai­lag jól felkészült polgári vé­delmi előadó széles körű tár­sadalmi összefogással bizto­sította az oktatás célkitűzé­seinek megoldásához szüksé­ges feltételeket,' körülménye­ket. Ez az összefogás tette lehetővé, hogy az oktatási feladatokat, pártunk honvé­delmi politikáját sikeresen oldottuk meg. A tájékoztató oktatás, amely ugyan egyszerű véde­kezési módszereket tartalma­zott, nagyrészben tisztázva azokat a nézeteket, amelyek korábban a védelem lehető­ségeit kétségbe vonták. Rög­ződött a résztvevők tudatá­ban, hogy a nemzetközi hely­zetből adódóan szükséges és kell a védekezés problémái­val foglalkozni, továbbá az ország védelmének szilárd­ságához hozzátartozik a la­kosság felkészítése is. Ez a felismerés az emberekben mindjobban megérlelte azt a gondolatot, hogy a haza vé­delme nemcsak a szorosan vett katonai szolgálatra vo­natkozik, hanem a hátor­szág aktív védelmére, a pol­gári védelmi feladatok ellá­tására is. A tájékoztató oktatás hoz­zájárul annak a megértésé­hez, hogy a korszerű rakéta­háború viszonyai között a haza közvetlen védelmében nemcsak a fegyveres erők, hanem velük együtt az ál­lampolgárok is részt vesz­nek. Védik és mentik az ál­lam vagyonát, biztosítják a termelést, a szállítást és se­gítséget nyújtanak a táma­dás következtében bajbaju­tottaknak. A lakosság megismerte a különböző tömegpusztító fegyvereket, azok hatását, az ellenük való védekezés le­hetséges módjait, a rendkívüli viszonyok körülményei kö­zötti tennivalókat, az önmen­tés és elvtársi segítségnyúj­tás formáit. Az oktatás se­gítséget nyújtott annak az imperialisták által sugalma­zott propagandának a lelep­lezéséhez, amely szerint az atomfegyverek ellen nem le­het védekezni. A polgári védelmi okt; p s komoly mértékben hozzájá­rult a lakosság politikai né­zeteinek helyes irányba tör­ténő fejlődéséhez, a szoci­alista tudat formálásához. Az oktatás végrehajtása azt is bizonyította, hogy a lakosság túlnyomó többsége megérti korunkban a honvédelemmel kapcsolatos összefüggéseket és felismerte az elsajátítás egyéni és társadalmi szüksé­gességét. Erre egyik példa volt 1966-ban a Nyíregyházi Almatárolóban keletkezett tűz továbbterjedésének meg­akadályozásában részt vett több száz dolgozó, akik a tá­jékoztató oktatáson a tűzvé­delemről tanultakat gyorsan és tervszerűen alkalmazták, s így több százezer forintos kártól mentették meg a nép­gazdaságot. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1967. július 20-i határozatából adódóan a kor­mány kidolgozta az ifjúság polgári védelmi feladatra való felkészítését. A kor­mányhatározat alapján 1968- ban az általános, közép- és felsőfokú iskolákban bevezet­ték a kötelező honvédelmi oktatást és ezen belül tanít­ják a polgári védelmet. Az MHSZ elő- és utóképzési te­rületein is több óraszámban is foglalkozunk a polgári vé­delmi oktatással. Helytállás becsülettel Gondolatok az árvíz után — Köszönet a lelkiismeretes munkáért Amit szinte senki sem várt, bekövetkezett. Házakat, utca­sorokat, falvakat öhtött el szinte órák leforgása alatt a megvadult Szamos rohanó ár­ja. Menekülni kellett otthoná­ból az embernek, otthagyva békéjét, nyugalmát, s mind­azt, amit sok esetben egész életén át gyűjtött, gyarapí- tott. Alattomosan, hátulról tört rá a víz a Szamos menti fal­vakra, s elpusztított m' ^ t, amit útjában talált. Sok V- lyen nem maradt más hátra, mint a puszta élet mentése, biztonságba helyezése, össze­szorult az ember szíve, ami­kor egymás után roppantak össze a szép házak, tehetetle­nül úszkáltak a vízben az ál­latok. És látta a csónakba, kétéltűbe, helikopterbe szálló síró, kétségbeesett menekülő­ket, a családjuktól elszakadt gyermekeket. Megtettük amit lehetett, s nem volt hiábavaló a gigászi küzdelem. A katonák, a kar­hatalom, a mumkásőrök és a lakosság mindenütt ott volt, ahol szükség volt a segítség­re. Sok embernek vitte el a házát az árvíz, amíg más, ve­Czinege Lajos honvédelmi miniszter dr. Gebri Péter tudó«; mányos kutatóval — a polgári védelmi egység egyik vezeti beosztású tisztjével — beszélget Nagygécen. szélyesebb helyzetben lévő családokon segített. Emberek ezrei dolgoztak a gátakon tá­vol családjuktól éjjel-nappal, A legszebb kitüntetés A megbecsülés, a tisztelet egyik legszebb szimbóluma a kitüntetés. Megbecsülésben pedig nincs hiány, ezt kitün. tetések egész sora bizonyítja dr. Szederkényi József ófe­hértói orvos lakásán: „Érde­mes orvos”, „A Magyar Vö­röskereszt kiváló dolgozója", „Jubileumi érdemérem” „Honvédelmi érdemérem Ez utóbbi a legfrissebb ke. letű elismerése az orvos munkájának, aki a községi polgári védelem egészségügyi szakaszának kiképzője jelen­leg, s évekig parancsnoka is volt, t — Ezernél is több község­beli lakost tanítottam meg az alapvető ismeretekre, az el­sősegélynyújtás, a sebesültei, látás fogásaira. Dr. Szederkényi József 1960, tehát a kezdetek óta végzi ezt a munkát lelkesen és lelkiismeretesen. — Tudom, hogy az orvos­ra és a kiképzett egészség- ügyi alakulatokra mindig nagy szükség van. A béké­ben a gyógyítással kell helyt­állni, háborúban pedig élet­mentéssel — mondja a köz­ség orvosa, s a múlt háború szörnyűségeire így emlék­szik vissza: — Nyíregyháza bombázá­sakor nagyon jól tudom, hogy miként álltak helyt az orvosok. Mandula doktor 10 körömmel kaparta ki a ro­mok alól a sebesülteket, halottakat. Emberéleteket kellett mentenie és mentett is... Most, a békés építés idő­szakában ki gondol szívesen a háborúra? Az orvos és szakasza azonban munkáját most is hasznosítja: nem egy olyan esetet említhet Szederkényi doktor is, hogy a polgári védelmi egészség- ügyi kiképzés ismereteit a polgári életben a munkavé­delemben, vagy egyéb bal­eseteknél hasznosította a ki­képzett ember. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Öfehértó legjobb is­merője dr. Szederkényi Jó­zsef körzeti orvos. Ismeri múltját és jelenét: 31 éve gyógyítja a község lakóit. — Én hatalmas változáso­kat veszek észre ezen a köz­ségen is nap mint nap. A legalapvetőbb változást szá. momra a felszabadulás óta épült öt új utcasor jelenti, s még egy: a falusi emberek la­kás- és életkörülményeinek, higiénéjének megváltozása. Hol van ma már háznál szü­lés. de hol a tífusz- és a tra­chomajárvány? Örömmel beszél ezekről a változásokról az orvos. S eb­be az örömbe egy kis büsz­keség is vegyül: ha nem is mondja ki sohasem, jól tud­juk, hogy e változásokhoz neki is köze van. 1939 és 43 közötti idő­szakban évente 70—80 tífu. A legfontosabb tennivalók közé tartozott a lakosság jó ivóvízzel való ellátása. Képünk a polgári védelem egyik al­egységénél, Csengersimán készült. megállás nélkül. Ehhez hason­ló összefogást csak egy szo­cializmust építő nép produ­kálhat. Ilyen tettekre csak ott képesek, ahol — ha kell — akár az egész ország bekap­csolódhat a védekezésbe, a szos beteget tartottak nyil­ván ebben a faluban, s kö­zülük minden tizedik embert el is temettek a fehértóiak. Szederkényi doktor meg akarta menteni ezeket a be­tegség által halálra ítélteket: tífusztérképet készített, s kiszűrt néhány bacilusgaz­dát. Munkáját siker koronáz- te. Megszűnt Ófehértón a tí­fuszjárvány. Egy másik köz­ségben. Leveleken a tracho­majárvány terjedt. Az ötve­nes évek elején itt is győ­zött Szederkényi doktor áll­hatatos munkája, s a leveleki trachomajárvány felszámolá­sáért 1952-ben Ratkó-díjjal tüntették ki. Megbecsült ember az ófe­hértói orvos, aki 1931-ben még ingyen dolgozott a kisvárdai kórházban, mert nem. volt alorvosi státus, majd 7 évig alorvosa volt a kórháznak, s több mint három évtizede Oyógyítja a 3600 lakosú köz­ség betegeit. S az elismeré­sek. kitüntetések mellé na­ponta szerez egy-egy új ki­tüntetést: egy-egy gyógyult beteg kézszorítását... mentésbe. Csodákat azonban még ez a hatalmas erő sem tehetett. Az árból elsősorban az embe­reket kellett kimenteni-, biz­tonságba helyezni. Csak az­után kerülhetett sor az álla­tokra, az értékesebb ingósá­gokra. Óriási a kár. Az anya­gi veszteség azonban az álla­mi segítséggel és a kibonta­kozott országos segítséggel kiheverhető. S hogy ez a se­gítség mielőbb érvényesüljön, az elöntött területeken gyor­san meg kellett teremteni a normális élet megindulásához az alapvető feltételeket. Különösen nagy feladatot és gyors beavatkozást igényelt a járványveszély elhárítása. Szinte a védelemmel egyidő- ben kellett felderíteni és megsemmisíteni az állati hul­lákat, a mérgezett területeket, lezárni a fertőzött kutakat, el­bontani az életveszélyes laká­sokat, eltakarítani a romokat' Mert az élet nem állhat meg, a visszatelepülök életfeltételeit biztosítani kellett. Ennek a feladatnak az el­végzésére kapott parancsot többek között a polgári védés­iem nyíregyházi műszaki egy­sége is. Az erre a célra töké­letesen ellátott egység Goron László polgári védelmi tiszt parancsnoksága alatt már a védekezés napjaiban felsze­relt, s azonnal munkához lá­tott a kijelölt területen. Jánkmajtis, Csegöld, Számos- becs, Komlódtótfalu, Csenger- sima, Nagygéc, Darnó, Kisna- mény, Császló, Rozsály, Méh­telek, Garbolc, Nagyhódos, Kishódos, Fülpösdaróc, Gé- berjén, Győrtelek, Tunyogma- tolcs, Szamosbecs, Szamos-, szeg és így tovább... A pa­rancsnoki harcálláspont Ökö«j ritófülpösön. Felsorolva is sok. S egy-egy faluban százával a romba dőlt ház. Fertőzött kutak, romlott élelmiszerek, állati hullák, ki­öntött méregraktárak, meg­maradt, éhes állatok, életve­szélyesen megrongálódott épületek. Gyorsan és jól kel­lett intézkedni; sárban, vízé ben, esőben, éjjel, nappal, ne­hogy felüsse fejét a járvány, s a rendezett visszatelepítés helyett pánik legyen. Dicséretre méltó munkát végzett az egység, a parancs­nak megfelelően, becsülettel helytálltak. Olyan feladatot oldottak meg — az ország más megyéiből ide települt polgári védelmi egységek ka­tonáival együttműködve — amilyet ebben az országban ez a testület még nem vég­zett. Jól vizsgáztak a mun­kában, helytállásban és em­beri humanitásból egyaránt. S mindezt „rendkívüli esemény” nélkül, szervezetten, baleset- mentesen látták el. A nyíregyházi egység azóta leszerelt, a tartalékosként be­hívott emberek — egyszerű munkások, gépkocsivezetők, munkagépkezelők, orvosok, mérnökök, tanárok — vissza­térhettek eredeti -munkahe­lyeikre, családjukhoz. Ünne­pélyes búcsúztatásuk alkal­mával elöljáróik, a párt, gaz­dasági és a társadalmi szer­vek vezetői mondottak kö­szönetét a lakosság érdeké­ben, a normális élet megin­dulásához szükséges feltételek megteremtésében kifejtett ki­magasló tevékenységükért j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents