Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-26 / 148. szám
reEST-MASYARÖRSZA9 ». (Mé (Folytatás m 1. oldalról) s miután ez haladó és javuló, ebben az értelemben sikeresnek tartjuk az 1969-es évet. A kedvező tendenciák folytatódását igazolják 1970. első öt hónapjának eredményei is. Tisztelt országgyűlés! Sajnos váratlan és kedvezőtlen események a gazdaság ez évi fejlődését némileg zavarják és rendkívüli erőfeszítéseket követelnek az egész országtól. A tavaszi belvizek, de különösen a Tiszán és mellékfolyóin levonuló nagy árvizek miatt nagy károk keletkeztek. Június közepéig történt felmérések, részben becslések szerint az árvízkárok, a védekezés és a gátak helyreállítási költségeinek összege megközelíti a 3,3 milliárd forintot. Ebből a megsemmisült és megrongálódott létesítmények helyreállítása több mint 2 milliárd forintot igényel. Ezenbelül számolni kell 5500 megsemmisült lakóház újjáépítésével, 4000 sérült lakóépület helyreállításával, mintegy 29 000 állatférőhely pótlásával, közlekedési és hírközlési létesítmények rendbehozásával. A védekezés, az át- és visszatelepítések költségei már eddig meghaladják a 400 millió forintot. Az alsó-tiszai és Körösvidéki károk felmérése még folyamatban van, a károk teljés összegének megállapítására azonban csak az árhullám teljes levonulása után kerülhet sör. Az államháztartás kiadásainak csökkentéséért a kormány felkérte a tanácsokat, a vállalatokat, a szövetkezeteiket és a költségvetési szerveket, hogy lehetőségeikhez képest ajánljanak fel pénzeszközöket megtakarításaikból, képződő alapjaikból és a terhek vállalásával nyújtsanak segítséget az árvíz következményeinek felszámolásában. Kibontakozott egy olyan mozgalom is. amely az 1970. évi nemzeti jövedelem tervezettnél 1 százalékkal nagyobb növelését tűzte ki célul. Ezt a megközelítően 3 milliárd forint összegű jövedelmet elsősorban a legkorszerűbb termékek termelésének fokozásával, a költségek csökkentésével, a minőség és a termelékenység javításával érhetik el. A kormány felhívására a lakosság befizetéseiből, a vál. lalatok és szövetkezetek részesedési alapjából eddig több millió forint folyt be, ezt és a további adományokat a Vöröskereszt vezetése alatt működő társadalmi bizottságok használják fel a károsult személyek gyors segélyezésére, ingó- és ingatlan kárainak enyhítésére. A gazdálkodó szervek fejlesztési jellegű pénzforrásaiból — eddig több millió forintot — fizettek be. Ezt a kormány- bizottság határozatai alapján az árvízzel összefüggő védekezési és helyreállítási célok, ra használják fel. Nagyon fontos, hogy a7 év második felében a vállalatok növeljék gazdálkodásuk hatékonyságát; a IV. ötéves terv beindításához szükséges feltételek így teremthetők meg. Számításba kell venniük ehhez azokat a tartalékokat, amelyek a vállalati belső mechanizmus javításával, a munka szervezettségének növelésével feltárhatók és hasznosíthatók. Megélénküli a beruházási tevékenység Tisztelt országgyűlés! A múlt évi eredményeket vizsgálva megállapítható, hogy az 1968. évi mérsékelt növekedés után ismét megélénkült a beruházási tevékenység A szocialista szektor összes beruházása kereken 75 milliárd forint volt, ami 7 százalékos növekedést jelent. A tervezettet meghaladó növekedés jelentős része a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél következett be. A közös gazdaságok ugyanis 1969-ben 8,6 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, amely ' az előző évinél mintegy 3,5 milliárd forinttal több. Az elmúlt évben a beruházási árszínvonal 3 százalékkal emelkedett, amit főként az építési és a szerelési munkák árszínvonalának növekedése okozott. A gépi beruházásoknál az árszínvonal nem változott. Megértek a feltételek ahhoz. hogy a hatékony, gazdaságos beruházások megvalósítását a fejlesztési eszközök átcsoportosításával elősegít, sük. A társulások, valamint a társuláson kívüli átcsoportosítások lehetővé teszik a vállalati és szövetkezeti fejlesztési forrásoknak az adott szükségletek kielégítését célzó koncentrálását, a fogyasztói igényekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodást, a verseny kibontakozását, s ezáltal a monopolisz- tikus helyzetek korlátozását, A készülő szabályozás a társulások különböző formáinak kialakulásával számol, lehetőséget ad lazább és szorosabb közös gazdasági tevékenységre. A negyedik 5 éves terv céljai Tisztelt országgyűlés! Ismeretes, hogy a negyedik ötéves terv összeállításának munkálatai befejezéshez közelednek. A terv koncepciója az, hogy gazdaságunk fejlődése, a termelőerők intenzív bővítése a következő öt évben biztosítsa az életszínvonal egyenletes növelését a társadalom minden rétegénél. Stabilizálnunk kell az egyensúlyi viszonyokat a belföldi ellátásban, a pénzügyi helyzetben, a külkereskedelemben. Az eddigi tapasztalatok alapján az az álláspont alakult ki, hogy a jelenleg működő rendszer alapvető módosítást nem igényel. A IV. ötéves terv céljai az eddigi gazdaságpolitika következe, tes folytatását jelentik. Ez a törekvés lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalatok ne csak rövidtávú programokat dolgozzanak ki. hanem perspektivikus elképzeléseket alakítsanak ki fejlődésükre. A következő időszakban olyan jövedelemszabályozási rendszert fogunk működtetni, amely növeli a vállalatok érdekeltségét az élőmunka észszerű felhasználásában, a bérszínvonalnövelést az eddiginél szorosabban köti össze az élőmunka hatékonyságának növekedésével, a termelékenység emelkedésével. A nyereség kötelező kettéosztásának rendszerét fenntartjuk. A nyereség ket- esztusánál azonban a bérekét az eddigieknél nagyobb súllyal vesszük figyelembe. A két nyereségrész adóterhét közelítjük egymáshoz, ami a nyereség felhasználásában vonzóbbá teszi a fejlesztést, mint jelenleg. Fokozni kívánjuk az érdekeltséget is a nyereségnövelésben. Életszínvonal-politikánk jellemző vonása az a törekvésünk, hogy a személyi jövedelmek rendszeresen emelkedjenek, a ténylegesen végzett munka szerint differenciálódjék a dolgozók keresete és ez találkozzék az emberek igazságérzetével is. A tisztességesen dolgozók nagy tömege mellett vannak még nálunk ügyeskedők, akik görbe utukon kiugróan magas jövedelmet tudnak szerezni. Sokan közülük nem kis munkát adnak a bíróságoknak. Bár számuk viszonylag kicsi, mégis jobban kell államilag is szabályozni jövedelmüket, viszonyaikat, ellenőrizni kereseti forrásaikat. Az egyéni spekulánsok mellett sajnos akadnak ügyeskedő vállalatok és szövetkezetek is. Az 1969-ben le. folytatott pénzügyi revíziók a mérlegek valódiságának vizsgálata során nem egy esetben tártak fel kisebb-na- gyobb manipulációs törekvéseket. A végrehajtott adó- ellenőrzések feltárták, hogy a vállalatok és szövetkezetek mérlegében kimutatott nyereség mintegy 1,5 milliárd fo_ rinttal kevesebb volt, mint az állami előírások betartása esetén lett volna. Az adóhatóságok természetesen a mérlegek módosítását, vala. mint az előírásoknak megfelelő nyereségadó befizetését megkövetelték és — szükség szerint — büntetéseket is szabtak ki. A vállalati támogatási rendszert egyre szelektívebbé kívánjuk tenni és arra is számítunk, hogy működtetésével a korszex-ű gazdasági szerkezet kialakulása gyorsul. A tanácsi Löhségvelés új forrása A tanácsok gazdálkodási rendszerének fejlesztésénél a gazda«""' -*i önállóság további növelését, .a bevételi fórrá, sok bővítését és az átengedett bevételi források állandóságát tűzzük ki célul. Figyelemmel vagyunk arra, hogy a bevételek lehetőleg arányosak legyenek a területen létrehozott jövedelmekkel. Indokoltnak látszott, hogy a tanácsok pénzalapjainak bevételi forrásai a lakosság: és mezőgazdasági termelőszövetkezeti adókon, valamint a tanácsi intézmények működési bevételein kívül ne csak a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok adóinak, hanem a tanács közigazgatási területén működő minisztériumi felügyelet alatt álló vállalatok jövedelmének meghatározott hányadából is származzanak. A tanácsi költségvetés és fejlesztési alap bevételi forrásaként — a kommunális adó helyett — új vállalati hozzájárulási formát vezetünk be. A vállalatok a jövőben nyereségük 6 százalékát a tanácsok részére fizetik be. Ez az adónem közvetlenül kifejezi a tanácsok és a vállalatok érdekkapcsolatát a kommunális beruházások megvalósításában és közüzemek fenntartásában. A közgazdasági-pénzügyi szabályozók továbbfejlesztését előkészítő munkálatokat a kormányszervek nagy körültekintéssel, aktivitással végzik és biztosított, hogy a szabályozók új elemeiről az érdekeltek idöBéfi "* tájékó sítatást kapjanak. Kérem a tisztelt ország- gyűlést fogadja el az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést és hagyja jóvá a törvényjavaslatot. Ezután az országgyűlés úgy döntött, hogy az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együtt tárgyalja meg. Az elnöklő dr. Beresz- tóczy Miklós bejelentette, hogy a törvényjavaslathoz J1 képviselő jelentkezett hozzászólásra. Ebéd után megkezdődött a törvényjavaslat vitája. Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke elöljáróban hangsúlyozta: az 1969. évi népgazdasági feladatokat jól tűztük ki, s azokat a népgazdaság egészében a tervben meghatározott mértékben sikerült teljesíteni. A nemzeti jövedelem alakulása lényegesen kedvezőbb volt, mint a megelőző években. Az elmúlt évi gazdálkodást jellemző sok-sok eredmény mellett a népi ellenőrzés a népgazdaság nem egy területén tárt fel olyan hibákat, fogyatékosságokat, amelyeknek költségvetési kihatása is van. A problémák közé tartozik, hogy jó néhány beruházás kivitelezésének ideje elhúzódik. A lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatban elmondotta, hogy az vontatottan halad. Nem ritka a szolgáltatásoknál a túlszámlázás. Az ellenőrzött számlák között találtak olyanokat, amelyeknek kiállítása, bizonylati alátámasztása kiismerhetetlen, s így az elvégzett munkát vagy azt, hogy mennyi anyagot építettek be, nem lehet rekonstruálni, ellenőrizni. Arról is beszélt dr. Dabrónaki Gyula, hogy fontos teendő a tanácsok gazdálkodási lehetőségének továbbfejlesztése, mert a vidék fejlődése, iparosodása, a termelő- szövetkezetek javuló eredményei mind-mind ezt igényli. Dr. Fekszi István: Az árvíz elleni küzdelem bebizonyította társadalmi rendünk Tisztelt országgy ülés! Vályi elvtárs beszédében szólt az árvíz gazdasági kihatásairól, fejlesztési és költségvetési vonatkozásban egyaránt. Ehhez az egy témához kívánok felszólalásomban kapcsolódni azért, mert az árvíz a mi megyénket érintette a legjobban, s talán ott lehet leginkább levonni egy sor olyan következtetést, ami úgy gondolom, az országgyűlés elé is tartozik. Amint a tisztelt országgyűlés előtt ismeretes, mintegy hat hétig tartott az a küzdelem, amely a megye dolgozóinak, de szinte az egész ország közvéleményének a figyelmét az árvíz sújtotta területek felé, az ott folytatott küzdelemre irányította. Sajnos azt is hozzá kell tennünk, hogy ez a küzdelem még nem ért véget, . jelenleg, is tart, s megkülönböztetett figyelmet követel az illetékesek részéről. A víz hat héten át pusztított, ezrek ■ váltak különösen a mi megyénkben — hajléktalanná. Ugyanakkor az árvíz olyan károkat okozott nálunk, amelyeknek helyreállítása több hónapot vesz majd igénybe. Ebből a küzdelemből talán Szabolcs-Szatmár megye dolgozóira jutott a legnagyobb rész, s mi tudjuk a legjobban átérezni a károk helyre- állításának jelentőségét is. — Úgy vélem azonban, az árvíz elleni védelmet és íe árvízkárok helyreállítását nemcsak a nemzeti vagyont ért veszteség, hanem az emberi szolidaritásnak azok a nemes megnyilvánulásai avatják napjaink egyik legfontosabb eseményévé, amelyek ezt a katasztrófát mindannyiunk ügyévé tették. Ez a néhány hét már eddig is kiváltotta a legkülönbözőbb felsőfokú jelzőket. Meggyőződésem, hogy ezek az események a szocialista humanizmus és az emberi szolidaritás legszebb példáiként lesznek majd feljegyezve történelmünkben. — A veszély első jeleire a lakosság, katonák, rendőrök, karhatalmisták, munkásőrök, a polgári védelem tagjai indultak az elárasztott területek lakossága életének, anyagi javainak megmentésére, a további területek* védelmét szolgáló gátak őrzésére, erősítésére. A katonák, akiket nemcsak a szolgálati fegyelem, nemcsak az esküjükben vállalt kötelességük vezéreit, hanem emberi kötelességtudatból is kiválóan vizsgáztak bebizonyították méltó fiai a népnek, hazánk, javaink védelme jó kezekben van. A korszerű technika most nemcsak védelmi képességünk ma. gas színvonalát igazolta, hanem azt is bebizonyította, hogy békeidőben is hasznos segítséget nyújthat a dolgozó népnek. Önfeláldozó munkások, fegyelmezetten, bátorsággal viselkedő munkásőrök bizonyították szocialista öntudatukat. Helytállásuk nem csupán a puszta létért való küzdelemben jelentett segítséget, hanem egyben bátorítást is adott. Segítő szándékukat nyilvánították azok is, akik szeszilárdságát mélyesen nem lehettek ott. Meg jórészt az élet és az anyagi javak mentése jelentette a fő gondot, amikor megérkeztek az első felajánlások. Magánemberek küldték el kisebb-nagyobb összegű, de jelentőségében hatalmassá növekvő adományaikat. Kollektívák tettek felajánlásokat, aminek kézzel fogható bizonyítékai az összegyűlt milliók. Szűkebb és nagyobb közösségek jelezték, hogy jelentős részt vállalnak az újjáépítés nagy gondjából. Jelentős visszhangra talált és szinte minden megye csatlakozott a Békés megyeiek mozgalmához, hogy a kárt szenvedett területeken egy-egy helység helyreállításából részt vállalnak. Szavakban ki sem fejezhető, hogyan adta vissza az ottaniak életerejét az a tudat, hogy az ország támogatja őket. Úgy érezzük, tisztelt országgyűlés, hogy a sajtó, a rádió, a televízió szintén igen nagy szolgálatot tett azzal, hogy folyamatosan és a valóságos helyzetnek megfelelően tájékoztatta a közvéleményt, az ország lakosságát. Felsorlásunk nem lenne teljes és a történelmi igazság ellen vétenénk, ha nem szólnánk arról a segítségről, amelyet elsősorban a baráti szocialista országoktól, valamint a humanitástól vezérelt nemzeti és nemzetközi szervezetektől kaptunk. Elmondhatom például a tisztelt országgyűlésnek, hogy szovjet barátaink voltak az elsők, akik az életmentésben részt vettek, miközben saját területükön is hasonló nehézségekkel küzdöttek. De nem tétováztak. akkor sem, amikor egyik községünk lakosságát a saját területükre kellett menteniük. áttelepíteniök. Nagy érdemük van abban, hogy, emberi életben nem esett súlyosabb veszteség. Amilyen nagy volt a hirtelen jött pusztulás, olyan gyors és jelentős lett az intézkedés, amellyel a kormány. a központi szervek, a társadalom a bajba jutottak megsegítésére sietett. A kialakult helyzet súlyosságát átérezve, gyorsan és szervezetten, felelősséggel és emberségesen intézkedtek. Aki most azon a vidéken jár, szorgos munkát, lázas tevékenységet, s jó néhány újjáépült vagy épülő családi házat láthat. Az előkészítő munkálatok, a rendezési tervek. a legszükségesebb, s minimálisra csökkentett formaságok után az építőipari vál. lalatok, szövetkezetek mérnökei, technikusai, munkásai megjelentek az árvízzel sújtottterületeken. Naponta egyre több megrakott vagon hozza az újjáépítéshez, szükséges anyagokat. A BM tiszti iskolásai is segítenek ezek kirakásában és a helyszínre juttatásában. Megmozdult az ifjúság is. Hét táborban csaknem 11 ezer fiatal segíti majd az újjáépítést. Ezernyi bíztató tényét látjuk annak, hogy eleget tehetünk kötelességünknek és őszre valamennyi elpusztult otthon helyett újat építhetünk. minden családot hajlékhoz juttathatunk. Tájékoztathatom a tisztelt országgyűlést. hogy megkezdődött és jó ütemben halad mindazoknak az intézkedéseknek a végrehajtása, amelyeket az újjáépítés érdekében hozott a kormány. Meggyőződésünk: nem lesz akadálya maradéktalan megvalósításuknak sem. Tisztelt országgyűlés 1 A gondjainkban való osz- tozás visszaadta azoknak az életkedvét is, akiknek mindenét elsodorta az áradat. De sok még a gondunk is. Még több mint 1200 család él a szó szoros értelmében a szabad ég alatt, nekik még átmenetileg sem megoldott az elhelyezésük. De jelentős feladatot jelent az újjáépítési program végrehajtása is. Ismeretesek az építőiparral és az építőanyagokkal, a beruházásokkal kapcsolatos gondok, az újabb problémák most még[ többletként jelentkeznek az o’rszág számára. Ugyancsak ezt lehet elmondani a kivitelezési kapacitásról is. Úgy véljük azonban. hogy azokkal az intézkedésekkel. amelyeket kormányzati részről, illetve' megyei vonatkozásban tettek — az országszerte megnyilvánuló felajánlásokkal együtt — ezek a problémák megoldha. tők. Van azonban egy kérésünk. Ahogyan az árvízveszély, pontosabban az életveszély távolodik, I ezzel egyidejűleg nem szabad csökkennie annak a lendületnek, gondoskodásnak, megértésnek, amely irántunk eddig megnyilvánult. Tisztelt országgyűlés! Az árvíz igen nagy károkat okozott, költségvetésünket érzékenyen érinti. Ügy vélem azonban, mégis szükséges olyan intézkedések megtétele, amelyek az esetleges jövőbeni károk megelőzését szolgálják. Arra gondolok, hogy a térség folvói- nak gátrendszerét meg keN erősíteni, nehogy a továbbiakban ilyen súlyos helyzet állhasson elő. Most erősen igénybe lettek véve ezek a gátak. Bebizonyosodott az is, hogy a jövőben is számolhatunk hasonló árvízzel, ezért a gátakat úgy kell megépíteni, hogy se töltésszakadás, se átszivárgás ne veszélyeztesse ezt a területet. Olyan biztonságra és olyan intézkedések megtételére gondolunk, amelyek a határ mentén több mint 70 000 ember életét, munkáját védik. Mert az is bebizonyosodott rövid tíz esztendő alatt, hogy ez a terület immár harmadszor — ha nem is ilyen méretű, de haköiűó'‘üt ‘ Sárvizet kapott, amely a népgazdaságnak és az egyéneknek egyaránt nagy károkat okozott. Kérnénk tehát olyan intézkedések történjenek, hogy valamilyen lokalizációs gát létesítése után az itteni 70 000 ember élete és a nemzeti vagyon biztonságban legyen. Az eseményekből az a tanulság ia levonható, hogy egy ilyen területen — a hegyek tövében, ahol nagy mennyiségű víz folyik le egyszerre — az élet mentéséhez, a töltésmunkálatokhoz, a lakóházak megvédéséhez sokkal korszerűbb felszerelésre, technikára van szükség, s annak készenlétben kell állnia. Nem azért vetem ezt fel, mintha ilyesmi nem volna, de szerintünk mindez elsősorban ezen a területen kell, mert itt nincs lehetőség arra, hogy napokig készülődjünk a víz fogadására, az intézkedések megtételére. Közvetlenül a határ mentén úgy tapasztaljuk, hogy az árvíz az eddigiek szerint hirtelen tör ránk, s a modern felszerelésre azonnal szükség van. Tisztelt országgyűlés! Szabolcs megye árvízkárosultjai nevében szeretném felhasználni az országgyűlés nyilvánosságát arra, hogy köszönetét mondjunk pártunknak, kormányzatunknak azért, amit eddig tett értünk, és amit az árvíz idején megyénknek nyújtott. Az árvízkárosultak tisztában vannak azzal, ha rendszerünk nem lenne ilyen erős, szilárd, minden bizonnyal koldusbotra jutottak volna. Köszönetét szeretnénk mondani azoknak is, akik bármilyen formában segítségünkre siettek, akár vállalatokról, szervekről, akár magánszemélyekről van szó. Tisztelt országgyűlés. A költségvetési beszámolót a magam részéről elfogadom és elfogadásra ajánlom. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órai kezdettel folytatja az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés vitáját.
