Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-25 / 147. szám
1. oldal KEfcET-MAeYARORSZÄ« ÍÍW. Jíftíus S§. „MEGPENDÜL A KASZA”. Végig a vásárosnaményi út mentén, ahol csak árpatáblát lát az utas, sárgul, érik. Ha megállunk és figyelünk, szinte hallani lehet, ahogyan serceg- ve szárad és jelzi: közeledik az aratás ideje. Ha nem is Péter Pálkor, mint más években, de nem sok nappal utána, talán már június uto’só napján vágni kezdik a kalászosokat Szabolcs egész sor termelőszövetkezetében. Képünkön határjárás közben kaptuk lencsevégre Virtics Ferencet, a nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet elnökét, amint mutatja a már érett árpakalászokat Jánvári Józsefnek, a szövetkezet gépészmérnökének. Vastag, kövér kalászok, tele maggal. Rekordtermést várnak gabonafélékből Nyírtasson. Elek Emil felv. A Szatmár-beregi TESZÖV FELHÍVÁSA az árvíz sújtotta gazdaságok gépi segítésére SZABOLCS-SZATMÄR MEGYE MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEI VEZETŐIHEZ! A szatmári síkság közös gazdaságaiban 75 ezer hold szántóföldet borított el az árvíz és a terület nagy részén a növényállomány is teljesen elpusztult. Az egész ország segíti most már az élet, a termelő munka megindulását, a szatmári falvakban romba dőlt lakóházak és üzemi épületek újjáépítését. Megyénk közös gazdaságai, a párt, szak- szervezeti és a tanácsi szervek eddig is számottevő anyagi segítséget nyújtottak (élelem, ruhanemű, vetőmag, kenyér- és takarmány- gabona, szálas takarmányok stb.) Mindezekre nagy szükség volt és van továbbra is. A mezőgazdasági üzemek felajánlásai között gépi munka segítés is szerepel, amit eddig, az árvíz utáni esőzések miatt nem tudtak igénybe venni a károsult szövetkezetek. Most, hogy az árvíz nagyobb részt levonult és kedvezőbb az időjárás, lehetővé vált a rendkívül gyors ütemű és nagy területen1 (körülbelül 60 ezer holdon) talajmunkák és újravetések végzése. Még rövid tenyészidejű és takarmány- növények termesztésével mérsékelhetők az okozoü^eszteségek. ^ftaját gépi eszközök zömét azonban a romeltakarítási, építőanyagszállítási munkák kötik le az árvizes területen. Ezért kivétel nélkül minden károsodott tagszövetkezetünk gépi segítségre szorul. Kérjük megyénk közös gazdaságainak vezetőit, hogy lehetőségeikhez mérten — térítés nélkül — nyújtsanak segítséget tagszövetkezeteinknek váratlanul nagy és szokatlan gyorsaságot igénylő munkáik végzésében. Főleg szántó, talajelőkészítő, szállító gépekre, vetőgépekre és rakodókra van szükség. Az erősen letömörített, kötött talajon a lánctalpas vagy nagyobb teljesítményű kerekes traktorokkal (D4K-család, Utos, MTZ) boldogulnak jobban. A szállító gépjárművek közül a billenőplatós vagy rögzített rakíelületűek egyaránt jól hasznosíthatók. A gépi segítségnyújtást is szeretnénk szervezetten irányítani az arra leginkább rászoruló közös gazdaságokhoz. Ezért kérjük a tsz-vezetőket, hogy telefonon vagy levélben jelezzék szövetségünknek: milyen gépi eszközökkel és mennyi időre tudnak segíteni. Szövetségünk címe: Szatmár-beregi Tsz-ek Területi Szövetsége Mátészalka, Fürst Sándor u. 91, (Szűcs András ügyintéző). Telefon: 326. Gondoskodunk a gépek irányításáról, a küldött dolgozók étkeztetéséről, elszállásolásáról; a gépek üzemeltetési, esetleges javítási munkáinak megoldásáról. Minden gépi segítség gyorsan kellene! Szövetségünk elnöksége nevében előre is köszönjük azt Faggyas Jenő Józsa Endre a szövetség elnöke a szövetség titkára Közeleg az aratás BIRKANYIRÄS. A panyolai Szikra Tsz 1300 juhát az árvíz idején a Szamos gátjairól a nyíregyházi repülőtérre mentették. Az elkövetkező napokban a termelőszövetkezet tizenkilenc fős brigádja 800 birka gyapjúnyírását végzi el. TÁMAD A BURGONYA- BOGÁR. E hét elején a nyírtassi Dózsa Tsz burgonyatábláit elárasztotta a kártevő. Azonnal hozzáfogtak a védekezéshez. Ha nem védekeznek, pár nap alatt elpusztította volna a drága vete- ményt a kártevő. Képünkön" Lukács János, a termelőszövetkezet növénytermesztési brigádvezetője mutatja a negyvenholdas burgonyatábla déli sarkából azt a kitépett bokrot, amit a bogarak már lerágtak. Egy hét alatt ilyen lett volna az egész tábA Nyírbátori Járási Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya az aratás, csép- lés időszakát megelőző gépszemléket, május utolsó napjaiban és június első felében tartotta. Általános tapasztalat, hogy a szemléken részt vevő gépeket megfelelően készítették elő, szerelték fel. Különösen jól készült a szemlére a nyírpilisi Vörös Zászló, nyírmihálydi Uj Élet, nyírbátori Uj Barázda, encsencsi Virágzó, nyírderzsi Uj Erő Tsz. De egy-két olyan közös gazdaság is akadt, ahol felkészületlenség, hanyagság miatt nem lehetett megtartani a kitűzött időben a szemlét. Ezek a nyírgelsei Béke Őre, a nyírvasvári Vasvári Pál, piricsei Uj Élet és a nyírcsászári Uj Élet Tsz. Feltétlen szükséges, hogy utóbbi közös gazdaságok a mulasztást sürgősen pótolják és csak általános szemlén megfelelt gépeket üzemeltessenek a gabonabetakarítás tűzveszélyes helyein. Az aratás-cséplés döntő többsége, mintegy 80 százalékban kombájnokkal történik a járás területén. Ez lényegesen egyszerűsíti a tűzrendészet! szabályokat is. A termelőszövetkezetek szérűre vagy a községek belterületére kalászos terményt nem hordanak be, s általános, hogy a tsz-ek a kombájnszalmát a tarlón gyűjtik és rakják össze. De így sem nélkülözhető a tűzrendészeti védelem. A kombájnvezetők, kiegészítő munkán dolgozó traktorosok tűzesetmegelőzési és egyéb védekezési oktatása megkezdődött. A járásban meglehetős számban vannak szakszövetkezetek, egyéni termelők ahol még inkább körültekintően kell ügyelni: ne „szálljon fel” a vörös kakas. ők ugyanis udvaraikra hordják be kalászos terményeiket, s nem minden esetben tartják be a kötelező „tűztávolságot”. Hátrányosan és állandó veszély közepette befolyásolja a cséplés gyors elvégzését, hogy egyes termelők néhány kereszt terményt is külön-külön hordanak udvaraikra. Ezeken a helyeken több időbe kerül a cséplőgép beállítása és el- vontatása, mint maga a termény elcsépelése, s így tovább tart a tűzeset veszélye is. Éppen ezért azt kezdeményezik a járási és a helyi, illetékesek, hogy öt-hat termelő közös szérűre hordjon és csépeljen, ez jelentősen meggyorsítja a cséplési munkát. Sok helyen van kalászos vetemény közvetlen a vasútvonalak mentén. Sok szomorú tapasztalat figyelmeztet: mozdonyból kipattanó szikra, vonatablakon kidobott égő gyufaszál, cigarettavég a száraz gabonában vagy már a szalmájában tűzesetet okoz. Ilyen helyen fokozottan ügyelni kell a termény őrzésére, bűnös felelőtlenség a tűzvédő szántási sávok elmulasztása. A járás szövetkezeti gazdaságai elnökeinek részvételével az aratással, csépléssei kapcsolatos tűzrendészeti értekezletet tartanak június 27-én. Ismételten értékelik a tűzrendészeti szabályok, előkészületek betartásának helyzetét, fogyatékosságait. Utóbbihoz tartozik még a rakodóhelyek tűzvédelmi eszközeinek szigorú pótlása, mint a víztároló edények állandóan feltöltve tartása, tűzcsapok, horgok Készenlétbe helyezése s nem utolsósorban a saját és községi lajtok, tűzfecskendők üzemképessége. Szalonnasütést, Cigarettázást csak arra kijelölt helyen szabad tartani. Minden szál szénára szükség van Takarítsák be az árokpartok, töltések termését is Korszerű gépek segítik a széna betakarítását. (Hamme! József fe!v.) út menti árkok, út- és vasúti, valamint árvédelmi töltések és csatornák fűtermésének betakarításáról, e létesítmények kezelői (fenntartói) kötelesek gondoskodni. Ha a kezelő ennek a kötelességé, nek kellő időben nem tesz eleget — az árvízvédelmi érdekek figyelembevételével —, a fűtermés betakarítását köteles másnak átengedni”. A fenti rendelet végrehajtására kiadott utasítások június 5—15-ét határozták meg végső határidőnek. Abban az esetben, ha eddig az ideig a létesítményekről a kezelőik nem kaszáltatták le a szénát, ezután azoknak, akiknek szükségük van a szénára 100 százalékosan kaszálhatják és térítés nélkül takaríthatják be. E rendelet betartására nap. iáinkban sokkal nagyobb szükség van. mint az utóbbi évek bármelyikében volt. Az abrakot szolgáltató szemes takarmányt könnyebb az ország más részeiről is szállítani. de a széna óriási térfogatú szállítóeszközt vesz igénybe. Megyénkben tehát kétszeresen fontos minden szál széna betakarítása. Dr. Szkíta József igazgató Már több mint egy hónapja tartó árvíz és belvíz romboló hatása nyomán igen sok kár érte a gazdaságos állattenyésztés legfontosabb alapját, a takarmány termő területeket is. A 20 000 kh évelő pillangós, a 29 000 hold rét, legelőterület terméshozamkiesése több mint 66 millió forint, ezenfelül 15 ! millió forint értékű a tavaszi kalászos kiesése, a több mint 140 millió forintot jelentő tavaszi kapáskiesés . túlnyomó része ugyancsak az állatok takarmányából veszett el. Ez a pár szám a legnyomatékosabban hívja fel mindenki figyelmét arra hogy egyetlen szál fű sem mehet tönkre, mert arra a jövő évi új termésig igen nagy szükség van. Az idő jobbra fordulásával rövid időn belül igen sok munkát kell elvégezni a mezőgazdaságban. Az aratás közelet, kapálnivaló is van bőven, a réti szénának már a felhasználás helyén kazalban kellene lenni. A várható nagy szálas- takarmány-hiány szigorúan követeli, hogy az utak szélei. árkok és csatornapartok, árvízvédelmi töltések minél sürgősebben le legyenek kaszálva és róluk a széna betakarításra kerüljön. E feladat végrehajtására jelent meg az 1003/1964. sz. korm. határozat, mely „az
