Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-24 / 146. szám
S (MaS t9T6. ?5. RELET-MAGYARORSZAG Az egyenjogúság védelmezői Gondoskodás az árvíz sújtotta vidék lakóinak ellátásáról A károk pótlásáról tárgyaltak a DIESZüY küldöttgyűlésén SZABAD ÉLETÜNK NEGYEDSZÁZADA a nők felszabadításának, egyenjogúsításának is történelmi időszaka volt. Az emberi jogok, a politikai munka, a művelődés, vagy akár a családi élet területén bekövetkezett fejlődés méltán váltotta ki ország-világ elismerését. Ugyanakkor azt sem tagad j uk, hogy a női egyenjogúság teljes és maradéktalan megvalósulásáról még nem beszélhetünk. Ha ezt elismerjük, akkor mindannyiónk számára világos, hogy a nők élet- körülményeinek javítása az egész társadalom ügye. Tehát nem csak központi, hanem helyi intézkedésekre, összefogásra, törődésre is szükség van, méghozzá munkahelyen és lakóterületen egyaránt, mindenütt, ahol nők dolgoznak és élnek. Ezért emelte ki a párt Központi Bizottságának február 18—19v ülésén született határozata a nők körében és érdekében végzett politikai, gazdasági és szociális munkát egyetlen tömegmozgalom a nőtanácsok — keretéből. A nőtanácsok sok tízezer lelkes és felkészült munkása az esztendők hosszú során át jelentő« politikai tetteket hajtott végre. Tevékenységükkel maradandóan hozzájárulták az elért eredményekhez, szocialista társadalmunk fejlődéséhez. Köszönetét és elismerést érdemelnek. De gondjaikban most már sokkal szélesebb köröknek kell osztozniuk. EGYETLEN MOZGALOM, a nőtanácsok helyébe most a nőbizottságok kiterjedt rendszere, a társadalmi, gazdasági élet minden fontos szektorára kiterjedő hálózata lép. A példát a párt központi vezetése mutatja azzal, hogy a nők között végzett elvi, politikai munka irányítását a pártmunka szerves részeként kezeli, és a nők gondjainak megoldását célzó határozatok végrehajtásának ellenőrzését, koordinálását, minden fokon az illetékes pártszervek és párt- szervezetek feladatává teszi. A párt választott testületéiben külön nőfelelősök tevékenykednek majd, s az apparátus különböző szintjein nőkérdéssel foglalkozó referenst állítanak be a határozat maradéktalan végrehajtása érdekében. Ezekben a hetekben, hónapokban a kommunisták taggyűléseken tárgyalják meg közvetlen tennivalóikat. Fontos feladatok hárulnak a szakszervezeti mozgalom keretében működő — igazában: megújuló — nőbizottságokra. Mindnyájan felfoghatjuk ennek a jelentőségét, ha arra gondolunk, hogy a keresőképes korú nők kétharmada szervezett dolgozó. A szakszervezeti mozgalom választott testületéi nagy gonddal, felelősséggel és körültekintéssel tervezik és fogalmazzák meg kulturális, érdekvédelmi feladataikat s ezekkel összefüggően — a szervezeti tennivalókat. Nyilván jótékonyan éreztetik majd hatásukat ebben a vonatkozásban a különböző állami elhatározások is. így pl. a jövőben az állami vállalatok és szövetkezetek részére adományozott „kiváló” cím és vándorzászló odaítélésénél mérlegelni fogják azt is, hogy a szóba jövő vállalat milyen eredményt ért el a dolgozó nők munkafeltételeinek, szociális helyzetének és életkörülményeinek javításában — önálló kezdeményezéssel, saját erőforrások felhasználásával, belső szervezési intézkedésekkel. A különböző szövetkezetekben és szövetségeikben ugyancsak létrejön a nőbizottságok egységes, átfogó rendszere, hogy a nők képviseletét minden szinten biztosítsák és ellássák a nők érdekvédelmével összefüggő feladatokat. A nőbizottságok létrehozása és tevékenysége természetesen nem csökkentik a szövetkezetek és a szövetkezeti szövetségek vezetőségének felelősségét, hisz mindaz, ami a nőkérdés megoldásával összefügg (az »egyenlő munkáért — egyenlő bért” elvének érvényesítése, a munkahelyi szociális normák betartása, a nők előmenetelének, anyagi, erkölcsi megbecsülésének biztosítása, stb.) mindenekelőtt a szövetkezetek vezetőségeinek feladata. ÁM A NŐK NEM CSAK MUNKAHELYÜKÖN, otthon is dolgoznak, s a lakóterület elmaradottsága, vagy fejlettsége az ő életüket sokszorosan megnehezíti, vagy könnyíti S a társadalomnak nem csak a női munkára, a nők közéleti aktivitására is szüksége van. Kétségtelen, hogy ebben a vonatkozásban társadalmunk legátfogóbb politikai tömegmozgalmára, a Hazafias Népfrontra várnak jelentős tennivalók. A népfront választott testületéi rövid időn belül kialakítják tömegpolitikai munkájukat a nők körében. Nőpolitikái kérdésekkel gazdagítják tevékenységüket, s ezzel is részt vesznek a köz- gondolkodás megváltoztatásában. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a nőtanácsok által eddig végzett lakóterületi munka a Hazafias Népfront keretein belül folytatódjék tovább. Ennek érdekében a különböző színtű nőtanácsok eddigi tevékenységéből, tartalmi munkájából átveszik mindazt, ami eredményes és vonzó volt a nők körében. Természetesen megtartják és erősítik azt a népfronttevékenységet, amely eddig is és jelenleg is a nők politikai, közéleti, lakóterületi érdekeit és érdeklődését szolgálta. Országos szinten, valamint a fővárosi, a megyei’ a városi és községi népfrontbizottságok mellett már ezekben a hetekben létrehozzák a nőbizottságokat. Ezek az elnökségek munkabizottságaiként működnek majd, hogy a népfrontban is felkészültebben, nagyobb hozzáértéssel tudjanak foglalkozni a nők sajátos gondjaival, problémáival. A nőbizottságokba bevonják a korábbi nőtanások vezetőit, aktivistáit, hogy tapasztalataikkal, kezdeményezéseikkel gazdagítsák g Hazafias Népfront munkáját A MAGYAR NŐK ORSZÁGOS TANÁCSA — amely, mint országos testület továbbra is megmarad — legutóbbi ülésén köszönetét mondott aktivistáinak a végzett munkáért és felkérte őket, hogy az új szervezeti keretekben is erejük teljes kifejtésével támogassák a Központi Bizottság határozatának végrehajtását, a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének további javítását. Biztosak vagyunk abban, hogy a nőmozgalom aktivistáinak tízezrei szívesen tesznek eleget ennek a felkérésnek, hisz az eddigieknél is lelkesítőbb célokért, nagyobb támogatással tevékenykedhetnek. Juhász Róbert Június 23-án Nyíregyházán, az SZMT Móricz Zsig- mond Művelődési Házában került sor a MÉSZÖV megyei küldöttgyűlésére. A tanácskozáson részt vett Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Acél Béla, a MÉSZÖV elnöke tájékoztatta a küldöttgyűlést az árvízkárok helyreállításával kapcsolatos munkákról és feladatokról. Bevezetőjében hangsúlyozta, az árvíz jelentős károkat okozott a szövetkezeti mozgalomnak, 9 ÁFÉSZ szenvedett közvetlen árvízkárt, s ezek mellett több szövetkezetét közvetett károsodás ért. A 9 körzeti ÁFÉSZ területén 45 helyi szerv került víz alá vagy a víztől elzártam erősen veszélyeztetett helyzetbe. E nehéz, válságos helyzetben mind az életek, mind a közvagyon mentésében kiállták a próbát a szövetkezetek tagjai, dolgozói és vezetői. Csak az elismerés hangján lehet szólni azokról, akik a munkásőrségben, a karhatalomban, a polgári védelem alakulataiban, s mint civil emberek részt vettek e küzdelemben. Negyvenmilliós kár Az árvízkárt szenvedett községekben 105 kiskereskedelmi, 63 vendéglátóipart összesen 168 kereskedelmi egység működött 35 milliós készlettel. Ezek mellett a felvásárlótelepek jelentős göngyölegkészlettel, kisegítő ipari üzemek, sertéshizlaldák és egyéb gazdasági épületek kerültek víz alá. Az eddigi felmérések szerint a fogyasztási szövetkezeti rendszerben mintegy 40 millió forint értékű kár keletkezett. A legnagyobb kár a Fehér- gyarmati ÁFÉSZ-t érte, s ez megközelíti a 18 milliót. A jánkmajtisiak kára 6 és fél millió, a csengeti körzetben mintegy 5 millió 400 ezer forint, s az Erdőháton 2 millió 600 ezer forint. Árvíz sújtotta a mátészalkai, vásárosna- ményi szövetkezetek egy-egy helyi szervét, a Tarpai, a Mándoki, a Dombrádi ÁFÉSZ-eket és az árvízzel kapcsolatos belvíz több szövetkezetnek az épületét is. Az épületekben és berendezésekben keletkezett károk helyreállításához mintegy 30 millió forintra van szükség. A további 10 milliós kár árukészletben, göngyölegekben, építőanyagokban, állatokban és egyebekben keletkezett Az előadó ezután arról szólt, hogy az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtása csak úgy lehetséges, ha a megye fogyasztási és fogyasztási jellegű szövetkezetei összefognak és egymás1, sokoldalúan segítik, támogatják. Megemlítette, hogy eddig a Szabolcs megyei szövetkezetek mintegy félmilliós segítséget jelentettek be. Hét megye szövetkezetei közölték, hogy 8 millió forinttal támogatják a Szabolcs megyei kárt szenvedett szövetkezeteket. Vannak olyan felajánlások is, hogy egy-egy bolt felépítéséhez építőipari kiviteli kapacitást biztosítanak, melynek költségeit is vállalják. Megkülönböz> letett ellátás Szólt arról Acél elvtárs, hogy a segítségnyújtás módjáról eddig már tárgyaltak a Pest, a Győr, a Veszprém, a Zala, a Vas, a Baranya, a Komárom, a Borsod, a Hajdú és a Békés megyei szövetségekkel, valamint a nagybudapesti szövetséggel. Külön megemlítette a Pest megyeiek gyors segítségét, akik már az első napokban felajánlották segítségüket, s eddig 20 pavilont, illetve raktárt állították fel a kárt szenvedett szövetkezetek te. rületén. Szóvá tette, hogy a megyén belüli szövetkezetek többsége koránt sem tanúsít ilyen pozitív magatartást a segítséget illetően. Hangsúlyozta, remélik, hogy a szövetség legújabb felhívására felülvizsgálják álláspontjukat és cselekednek. Ezekután az intézkedési tervben meghatározott áruellátási feladatokról saólt részletesen az árvíz sújtotta területeken. Elmondta, hogy az ellátáshoz szükséges árualapok biztosításáról a szövetség intézkedett. A megrendeléseket valamennyi nagy- ker vállalat folyamatosan teljesíti, a Belkereskedelmi Minisztérium az árvízkárt szenvedett községeik húsellátását továbbra is megkülönböztetett módon biztosítja. Egyes nagykereskedelmi vállalatokkal sikerült megállapodásra jutni abban, hogy bizonyos cikkeket kedvezményes áron bocsássanak a szövetkezetek. illetve a lakosság rendelkezésére. Külön szólt a szövetkezeti TÜZÉP-tele- pekre váró nagy munkáról. Rövid idő alatt nagy meny- nyiségű építőanyagot kell az ilyen feladattal megbízott 6 telepnek lebonyolítani. E tew lepeknek 20 ezer vagon építőanyagot 5 hónap alatt kell úgy fogadni, hogy az építtetők, kivitelezők rendelkezésére álljon. * U|, korszerű hálózatot! Az előadó elmondta, hogy a kereskedelmi / egységek helyreállítására vonatkozóan az a cél, hogy az összedült, erősen megrongálódottak helyett új, korszerű egységek épüljenek. A kiviteli' tervekben segítséget nyújtanak a Győr megyei szövetkezetek, akik rendelkeznek kisebb alapterületű ÁBC-áruházak és bisztró-falatozó épületek terveivel. Ezek adaptálását a SZÖVTERV soron kívül vállalja. Ennek megvalósítása érdekében minden házilagos építőipari brigádot mozgósítani kell, de egy-egv megva felajánlott 15—25 fős építő- brigádot e célra. Az előadó kérte a kárt nem szenvedett szövetkezeteket, hogy esetleg mondjanak le ez évre tervezett egyes beruházásaik megvalósításáról és adjanak segítséget így is a bajba jutottaknak. Ezek után ismertette aa OFT-nek a párt X. kongresszusára történt verseny, felhívását, a kormány és a SZOT felhívását az árvízkárok pótlására, a nemzeti jövedelem 1 százalékos túlteljesítésére. Elmondta, hogy a fogyasztási, szövetkezeteknél a tervezett kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom 1 százalékkal való túlteljesítése a cél. Emellett a felvásárlás bővítése, az alma feldolgozása, a feldolgozás és az ipari tevékenység bővítése úgy. hogy a tervezetthez viszonyítva 5 százai ékkai teljesítsék túl a nyereséget. Gondosan ügyeljenek arra a szövetkezetek, hogy mindez a forgalom növekedéséből és a költségek csökkentéséből származzon. Erre a szövetkezetek készítsenek tervet, tárgyalja meg az igazgatóság, pártgyűlés, az szb-ülések, tanácskozzanak róla a szocialista brigádok és a termelési tanácskozásokon. A következő napirendbe« az alapszabályban meghatározott törvények szerint került sor Nagy Istvánnak. a MÉSZÖV elnökhelyettesévé történt megválasztására. A küldöttgyűlés után aa ÁFÉSZ, a takarék- és lakás- szövetkezetek választmányai tanácskoztak az időszerű feladatokról. Csorba Antal: Szárny nélkül A fiú, aki valahonnan a fák közül bújt a „pférire”, a gyepszélről figyelte a Góbét, a kézen fogott sast, a lebbe- nő pillangót, ahogy szárnyvégeit tartva, hajózó ruhában futottak vele a fiúk a feszülő kötél után. A fiúk elmaradtak mellőle; — egy pillanatig még a földön kocogott, rohant, majd erős szárnyakkal a fák fölé szökkent. a rét fölé, a sóvárgók fölé. Akik a földön maradtak, fölnéztek rá: értőn, vágyva, hittel, de nem látták elérhetetlennek. Először az anyja karjából nézett így az égre a fiú. Később azt mondta vasárnaponként az anyjának, hogy templomba megy. Az anyja nem tudta, hogy a gyülekezet szárnyra kelve mondja a miatyánkot, — például akkor, ha hírét veszik, hogy délutánra egy kis -ivatart küld az Ürister A pilóták szívesen bízták meg apróbb feladatokkal. A szemén, a lelkesedésén látszott, hogy mit vár a szolgálataiért. De hát repülni nem vihették. Ha azt hallotta, hogy repülni jó, hogy repülni szórakozás. értetlenül bámulta a beszélőt. Hitte, hogy nemcsak ennyi, neki nem. Neki több lesz. Pihetollú madárfiókák hisznek így leendő szárnyaikban. Arra várt, arra készült, hogy 14 éves legyen. És lett. A születésnapján repülőor. vosi vizsgára ment. Boldogan várakozott a rendelők előtt. A belgyógyász mondta meg neki, hogy szívgyengeség miatt alkalmatlan. Ezért állt most a gyepszélen. Nem akarta. hogy sajnálkozva nézzenek rá, nem akart ott lenni, amikor tudomásul veszik, hogy csalódtak a hozzá fűzött reményekben. Úgy érezte, hogy szégyenlené ezért magát és nem tudná megmagyarázni, hogy mit keres itt. Nem messzire tőle, járó motorral egy Tréner típusú ískolagép állt. A légcsavarszéltől földre hajolt a fű a szárnyak alatt. Ritka dolog egy Tréner ezen a prérin. Motorral itt csak a vontatógépek repülnek, a Kánya és a DO—2. Arra gondolt, hogy gázadásnál a gép mögött is elfeküdne a fű. Olyankor biztosan ő sem tudna talpon maradni. Nagy gázt kéne adni, nagy gázt... Akkor a gép megindulna, végigvágtatna a prérin, egy kicsit elemelkedhetne vele a talajtól. Ha ő most egy pici gázt adna... Egy kicsit elképzelné magának, hogy kört repül a hegyek fölött. Úgy osont a géphez, hogy ne láthassa senki. Már ezerszer lépett szárnytetőre pilótás mozdulattal most ezeregyedszer reszketett a térde. Mindent jól ismert, amit maga körül látott. Tízéves volt, amikor megszerezte a repülés tankönyveit. Nem tanulva, érdeklődve olvasott. Gyakorlott pilótákén* ült most a műszerek közé Amit tanult, azt felhasználta ábrándjaihoz. Ilyenkor a keze is mozdult, érezte a kormányerőt, észrevette, ha csűrés közben kissé jobban belépett a kelleténél. Szabá- ’yos iskolaköröket repült, figyelembe vette a szélirány' és nemcsak tudta, de érzékelte is, ha hibázott. Egyre kevesebb hibát vétett, biztosra vette, hogy már tud repülni. Elképesztette a növendékeket és oktatókat, ha a repülésről beszélt. Az ábránd szárnyain szerzett tapasztalata azonos volt a valósággal! Hallgatta a dörmögő motort és nem is vette észre, hogy keze mozdul a gázkaron. Nem érti teljesen, hogy a botkormány most igazi, a mozdulatok annyira ismerősnek hatnak. Pontosan így lódult alatta a föld, egy másik valósághoz, az ábrándjaiban is. Ha nem álltak volna eléje a kifutóra, szerelme han- curozva teljesülhet az éggel: — de megállították. Még dü- börgött benne az izgatottság, amikor kilépett a szárnyra. Szeretett volna haragudni valamiért azokra, akik körülállták, jólesett volna az is, ha kiabálnak vele. Akkor nem kellene így szemtől szembe szégyenkeznie maga oiatt, talán az is eljutna a adatáig amit neki mondanak. Nem értette, hogy mit mondtak, menjen-e vagy maradjon, csak akkor tudta meg. hogy elmehet, ha akar. amikor a pilóta beült a Trénerbe, hogy helyére vigye. Elment. Senki sem látta sbbé a reptéren. Egy évig minden megszerzett fillérjét léggömbökre költötte. Anyja, szegény, azt hitte, hogy a fia megzavarodott. Nagyot nézett, amikor egy vasárnapi hajnalon a fiú fogta a két nagy papírdobozt az ezernyi léggömbbel, egy napra való zsíros kenyeret kért és taxival vitette el magát valahova. Csak annyit mondott, hogy kirándulni megy és a luftballonokkal tervei vannak Szokatlanul vidám volt, ilyen kedvesen nem is látott még ekkora gyereket hízelegni. A reggel az erdő tisztásán talált rá. Léggömböket töltött és hosszú spárgával engedte őket az ég magasáig. A spárga másik végét felcsatolt. saját készítésű hevederéhez kötözte. Százával lebegtek feje fölött a megtöltött léggömbök. Kapkodó, reszkető kezekkel kötötte a csomóikat, s mindannyiszor felnézett minden gömb után Elmúlt dél. Ekkorra, ha lépni próbált, ugrás lett belőle. Azután a sokszínű óriás szőlőfürt már vitte volna. Szerette volna elérni valahogy a zsíros kenyeret, hogy magával vigye, de a pányva, amivel a gázpalack, hoz kötötte magát, nem ért idáig. Még egyszer körülnézett és elhatározta, hogy a fákat fogja nézni addig, amíg csak egy levél lesz fölötte, azután visszanéz a tisztásra és azt mondja majd, hogy nahát, sikerült! Ezt feltétlenül kinyilatkoztatja majd, így hitelesíti a start sikerét. Egyszer azt is elhatározta, hogyha majd a halálán lesz, megmondja magának, hogy ennyi és ennyi ideig élt. Az lesz az utolsó gondolata. Ollójával elvágta a pány- vát. A győztes isten diadalával szállt az erdő fölött, a város fölé. Ezer méterről nézett le a városra. Kétezer méteréi fázni kezdett és ollójával elvágott néhány zsinórt, hogy az emelkedést megszüntesse. A zsinegek azonban lógva maradtak az orra előtt. Rádöbbent, hogy hiába vagdalódzik, az ezernyi zsinór között nem ismeri ki magát, hiába vágja el a spárgát a léggömbök nem tudnak elszabadulni azoktól, amelyek körülötte kötve maradtak. Lehetetlen kitalálni, hogy melyik zsinórok vezetnek a fürt széléhez. Már nem vághat el több zsineget. mert ha jön a szél, kifújja majd az elszabadított gömböket a többi közül. Nem ijedt meg. csak várta a szelet. Nem is félt Körülötte röpködtek az ábrándjai. Segít, ha jön a szél. r - ’él- lökés. ha szél, ha jön... De szélcsend volt Nem tudta már, hogy a sztratoszférában fúj a saeL
