Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-21 / 144. szám

WTO Június it fcW.OT-WAGTÁ'ROTtSZAe * a«M A vezetékesgáz-bekötések ft menetrendje“ Jövőre minden többszintes nyíregyházi bérházban korszerűsítik a fűtést A városi tanács vb építési osztálya, az IKV, valamint a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat év elején ké­szült együttes terve alapján ez évben Nyíregyházán közel húsz, tanácsi kezelésben lé­vő, korábban épült épület­tömb kap vezetékes gcct. Ez több mint háromszáz csalá­dot juttat olcsóbb és kényel­mesebb fűtési lehetőséghez. Au első féléves programban szereplő épületek közül eddig vezetékes gázhoz jutottak a Toldi utca 42, a Petőfi utca 4, 6, 8, 12, 14 és 16, vala­mint a Kiss Ernő utca 18 szám alatti lakosok. Rövide­sen bekötik a vezetékes gázt a Petőfi utca 18 és a Suéche- nyi utca 3. szám alatti épü­v letekbe is, ahol a belső szere­lések már korábban elkészül­tek. Technikai akadályok miatt egyelőre nem kerül sor a vezetékes gáz bekötésére a Dózsa György utca 8 szám alatti épületbe. A nemrég lezajlott egyez­tető tárgyalások eredménye­ként elkészült a második fél­év gázbekötési programja is. Ennek megfelelően a mun­kák sorrendje a következő: Bethlen Gábor utca 10, Ár­pád utca 34, 36, 38, 40 és 42. Tanácskcetársaság tér 8, 10, Kossuth utca 1, valamint a Népkert utca 13. Amennyi­ben a külső vezetékek meg­épülnek, sor kerülhet még a Makarenkó utca 9, vala­mint a Tanácsköztársaság tér 2 szám alatti épületek szere­lési munkáinak megkezdésé­re is. A munka költségfede­zete biztosítva van. csupán a külső vezetékek megépítésé­hez szükséges kapacitás-biz­tosítás vár megoldásra. A gáz végleges bekötésére egy-két épületnél — termé­szetesen csak a külső vezeté­kek elkészülte után kerülhet sor. Ez azonban semmi eset­re sem húzódhat el a téli hó­napokra, mint az az elmúlt évben a Béke-ház esetében is megtörtént. A távlati tervek­nek megfelelően jövőre min­den, az IKV kezelésében lé­vő többszintes nyíregyházi bérházban, elsősorban veze­tékes gázzal, befejezik a fű­téskorszerűsítéseket. Újabb szabolcsi fiatalok vállalhatnak munkát az NDK-ban Jelentkezés július végéig Három évvel ezelőtt írták alá a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság megbízottai a munkaerő-kooperációs egyez­ményt, amelynek alapján 1967 őszén magyar fiatalok vállalhattak munkát az NDK- ban. A szerződés három évre szólt, s ennek alapján az „el­sők” munkaviszonya ez év őszén lejár. Helyüket viszont újabb magyar fiatalok foglal­hatják eh Az idei csoportban ez év októberében Szabolcs-Szat- már megyéből 180 fiatal vál­lalhat munkát három évre, ismerheti meg az NDK szo­cialista üzemeinek technikai és termelési módszereit és szerezhet szakmai, gyakorlati tapasztalatokat A megyei tanács illetékesei szoros kapcsolatot tartanak a már kint dolgozó szabolcsi fiatalokkal és az őket foglal­koztató üzemekkel, vállala­tokkal. A tapasztalatok jók. A német vállalatok a magyar fiatalokat csoportosan foglal­koztatják, a német dolgozóké­val azonos munkafeltételek és díjazások mellett. Havi kere­setük a vállalat jellegétől és a fiatalok szakképzettségétől, teljesítményétől függően 500— 660 márka között van. Más jellegű kedvezmények is megilletik az NDK-ban munkát vállaló magyar fia­talokat. A német dolgozóké­hoz hasonlóan ötnapos mun­kahét rendszerben dolgoznak, s évenként 15 nap alapsza­badságot kapnak. Ez termé­szetesen bővül a hazautazások alkalmával, évenként két fize­tett szabadnappal. A haza­utazások költségét a vállalat minden esetben megtéríti. Je­lentős, főleg a szakképzetlen munkások számára az a kedvezmény, hogy a német vállalatok ezeket a dolgozó­kat betanítják és elősegítik a szakma megszerzését. Ez év októberében, a me­gyei tanács vb munkaügyi osztályának tájékoztatása sze­az Építik a zajtai vasútvonalat A MÄV Mátészalkai Fenn­tartási Főnökségét váratlan nehézségek elé állította a Fe­hérgyarmat—Zajta közötti va­sútvonal helyreállításának munkája. Naponta 250 ember dolgozik ezen a pályaszakaszon. Kö­rülbelül 18 000 köbméter föl­det kell megmozgatniok, hogy a Sínek ismét egyenesek le­gyenek, nem olyan hullám- vdsútszerűek, mint minap kö­zölt képünkön is bemutattuk. (Kelet-Magyarország, 1970. június 16. harmadik oldal „Mint a városligeti hullám­vasút...”) Az építést akadályozta, hogy igen sok helyen az elmo­sott töltések helyén keletke­zett vizesgödröket kellett előbb lecsapolni, továbbá, hogy az újabb árhullám és az ezzel kapcsolatos riasztás mi­att a vasútvonal helyreállítói jó néhány napra átmentek Nagyecsedre árvízvédelmi munkákra, frissen érkezett védekezőanyagok kirakodá­sához. így tehát, mint azt koráb­ban is jeleztük, az egyszer már közölt június 20-i dátum­ra, vagyis szombatra nem tud­ják üzembe helyezni a sze­mélyszállítást ezen a vasút­vonalon. rint, a szabolcsi fiatalok alábbi szakmákban foglalhat­ják el helyüket: az NDK gép­iparában 40 érettségizett fia­talt várnak forgácsoló (esz­tergályos) betanított munkás munkakörbe, az erfurti Erős­áramú Berendezések Gyárá­ba húsz fiatal villanyszerelő utazhat, a leunai Vegyipari Üzembe 40 lakatos szakmun­kás számára van hely, a mauselwitsei Gépgyárba kö­szörűs, fúrós, szerszámlakatos és villanyszerelő szakmunká­sokat, valamint betanított munkásokat várnak, míg a lipcsei Gyapjúfonó Üzembe 30 érettségizett és nyolc általános iskolát végzett lányt fogadnak betanított munkásként. A kiutazásra jelentkezők feltétele azonos a korábbiak­kal. Ez év december 31-ig be kell töltenie a jelentkezőknek a 18. életévet, nőtlennek, vagy hajadonnak kell lennie, és nem szabad eltartásra kö­telezett számára aláírni az engedélyt. Ezeken felül vál­lalniuk kell az NDK-ban tör­ténő ideiglenes foglalkoztatás feltételeit. Alapkövetelmény az egészségügyi alkalmasság, míg a jelentkezés felső korha­tára 25 év. A tájékoztatás szerint az NDK-ba munkára jelentkezők jelentkezési kérelmüket a la­kóhely szerinti illetékes járási, vagy városi tanácsok munka­ügyi osztályára küldjék, itt kapnak további felvilágosítást is. A határidő 1970. július 31. (hsj) A veszteségek ellenére jótejeüátös megyénkben Ideiglenes árusítópavilonok a Szamoskor„n Üj begyűjtöállomások — Ötmilliós központi Pillanatnyilag még nem teljes a kép, mennyi is pon­tosan az a kár, amit az ár­víz okozott a megyei tejipa­ri vállalatnak. A felmérés, a leltározás ma is tart. Min­denesetre a legsúlyosabb veszteségek már nyilvánva­lóak: 15 községben dőlt ösz- sze, illetve rongálódott meg a csarnoképület és pusztult el a berendezés. Az árvíz, majd a romeltakarítás, az életfeltételek megteremté­sének egy hónapja alatt egy­millió liter tej „esett ki” a felvásárlásból, s több köz­ségben még ezekben a na­pokban is csupán 50 száza­lékos az értékesítésre átadott tej mennyisége a katasztró­fa előtti hónapokhoz képest. A legsürgősebb most a tej- begyűjtők újjáépítése, illetve ideiglenes csarnokok létesí­tése. Mert miután a héten már valamennyi árvíz súj­totta községben engedélyez­ték az egészségügyi hatósá­gok a tej felvásárlását, ez a munka alkalmas helyiségek nélkül elég nehézkes. A szükségkörülmények között a higiéniai előírásokat, az ellenőrző vizsgálatokat foko­zottabban kell elvégezni. Rá­adásul a tsz tejkezelőépüle­tek közül is a vállalat becs­lése szerint 10—15 ment tönkre. Az anyagi kár akkora, amit a tejipari vállalat a maga erejéből képtelen pótolni. Csupán a csarnokok újjáépí­téséhez — gépek, berendezé­sek nélkül — kúttal és emésztővei — 4 és fél mil­lió forintra lesz szükség. A gépi berendezések pótlására további másfél millióra, és a 10—12 ideiglenes pavilon költségeire 500 ezer forintra. Miután a tröszt képviselői bejárták az árvíz sújtotta vi­déket, s meggyőződtek a pusztítás méreteiről, néhány napon belül megérkezett a válasz: megkapják az állami támogatást a károk helyreál­lításához. Az idén 5 milliót, jövőre, a gépek beszerzésére másfél millió forint dotációt kap a Szabolcs-Szatmár me­gyei Tejipari Vállalat. Nem csupán erről a 15 tejbegyűj­tő csarnok újjáépítéséről van szó, hanem a vállalatnak ez évre tervezett, újabb 15 be­gyűjtőállomásának felépíté­séről is az árvíz által nem érintett községekben, illetve nagyobb tanyákon. Mind a harminc elkészül még az idén, s ha hozzászámoljuk az ideiglenes pavilonokat is, az év végére több mint negy­vennel növekszik a tejipari vállalat begyűjtő-elárusító hálózata. Ezekre nem csupán azért van szüksége a vállalatnak, hogy a tejfelvásárlást mi­előbb zavartalanná tegye is­mét a megyében, hanem azért is, hogy fokozhassa a tejtermékek értékesítését. A vállalat dolgozói a kiesés, a károk ellenére is teljesíteni akarják éves tervüket. A gazdasági vezetés ennek két lehetséges útját látja: növel­ni a feldolgozást, a tejtermé­kek gyarta. £okosli önálló, közt keresd* debrn tevekel éget Azidén létesítendő ^yűjlöállovná- sokon tej és tej aiaparnágú élelmiszerek árusi^a^ berendezkednek. A vidéki lakosság ellátása, jelentősen javul ez2»l, s nem csupán az árvíz sjjtót­tá területen. Bár ezekben a hetekben ott kell a legtöb­bet tenni az ellátás zavarta­lansága érdekében. A hét közepén Fehérgyarmaton, Jánkmajtison és Csenge rsi- mán állították fel elsőként a pavilonokat, s a hét végéa Szamoskéren, Csegöldöm, Pa- nyolán és Kársam jenben lé­tesítettek ideiglenes begyűjtő- és árusítóhelyet. Még az ár- vízbetörés első napjaiban le­állították a Budapestre tör­ténő, napi több tízezer litert kitevő tejszállítást, hogy itt a megyében legyen ele­gendő tej és tejtermék. Ai árvízzel elárasztott és az azon túl lévő területek lakóinak ellátását a szállításban dol­gozók sokszor életük kockáz­tatásával végezték a kataszt­rófa napjaiban. Vízben is vitték a gépkocsik a vajat, túrót, sajtot, s amikor egy- egy községbe visszaköltözött a lakosság, nyomban meg­szervezték a tejtermékek árusítását. A tejipari vállalatnál el­mondották: a veszteségek el­lenére el tudják látni megyénk lakóit tejjel és tejtermékkel. Sőt, ha erre igény lesz, még jobban, mint eddig. (kádár) A HÁROM „SZTÁR" Újdonságok gyártása Demecserben Minden együtt van már ah­hoz, hogy legkésőbb egy hó­nap múlva „kifusson” a há­rom Sztár: a Sztár Cola, a Sztár Narancs, a Sztár Citrom. A Szeszipari Országos Vál­lalat demecseri keményítő gyárában befejezték az új üzemcsarnok építését. Ezek­ben a napokban az épület kül­ső burkolását és a technoló­giai szerelést végzik. Megér­kezett a gyártó gépsor és a töltőberendezés is. Július kö­zepén, — a legjobb időben — kezdik meg a holland recept szerint, s holland alapanyag­ból készülő, magas szénsav­tartalmú és fokozott üdítő hatású italok gyártását. A fővárosban és az országban már „befutott” a három Sztár, szinte kielégíthetetlen a ke­reslet A keleti országrészbe még nem jutott el, ezért kezdi meg a demecseri üzem a gyártását, s nem csak me­gyénket, hanem a szomszé­dos megyéket is ellátják: Hajdúszoboszló, Debrecen, Miskolc, Tapolca vonalától ke­letre eső területet. A felvevő piac nagy, s a várható nagy keresletre is felkészültek De­mecserben. A tervek szerint az év hátralévő részében 7 millió palackot töltenek meg a három féle Sztár üdítő ital­lal. Természetesen a nagyobb részét a nyári hónapokban adják a kereskedelemnek. Műszakonként 20 ezer üveg ital hagyja majd el a nagy kapacitású gépsort. Ha szük­ség lenne rá két vagy három üzemben is készek gyártani az üdítő ital újdonságot, ami hu­szonnégy óránként 60—70 ezer palackot jelenthet. A Hollandiából érkező alap­anyaghoz a gyártás során cuk­rot, vizet és szénsavat adnak, s palackozzák. A demecseri munkások és termelésirányí­tók, akik az üdítő ital részleg ben dolgoznak majd, a szük­séges szakmai ismereteket, tapasztalatokat már korábban megszerezték a Szeszipari Or­szágos Vállalatnak olyan üze­mében, ahol már készítik a Sztárokat. Nincs tehát már semmi aka­dálya, hogy egy hónap múlva a szabolcsiak is megkóstolhas­sák a kitűnő üdítő italokat, a bizonyos, hogy meg is ked­velik. Még ebben az évben „visszafizeti” a beruh ázáa költségeit, amely az építke­zéssel, üvegek, rakodó- és szállítóeszközök beszerzésé­vel együtt 21 millió forint volt. Ezzel szemben — óva­tos becslés szerint is — az új üzemrész 15—20 millió fo­rint többlet termelési értéket hoz a demecseri gyárnak már ebben az évben, s ez jelentős vállalati eredmény javulást ia jelent. A tárgyalót eremből A „fUJemiiSe perlői az emberölési kísérletig Javítják az utat Fehérgyarmat és Zsarolyán között. Hammel József felv. Március 14-én, este Gábor Istvánná ófehértói lakos je­lentette a körzeti megbízott rendőrnek, hogy férjét Faze­kas Béla meg akarja ölni. Né­hány perccel azután megje­lent Fazekas László, ugyan­csak ófehértói lakos és beje­lentette, hogy Gábor István úgy fejbe ütötte testvérét, Fa­zekas Bélát, hogy az életve­szélyes állapotban a földön fekszik. A helyszínre érkező körzeti orvos a sérültet első­segélyben részesítette, és a vásárosnaményi kórházba szállította. Mi is történt tulajdonkép­pen? 1970. március 14-én Gábor István szabad szombatos volt, s lakása udvarán dolgo­zott. Ugyancsak szabad szom­batos volt ezen a napon a szomszédban lakó Fazekas Béla is, aki délelőtt feleségé­vel együtt az udvaron kerített és közben három-négy deci bort fogyasztott el. A munka befejezése után a közelben lakó Tóth Józsefet, majd test­vérét Fazekas Lászlót láto­gatta meg. Délután 5 óra lehetett, ami­kor Fazekas a kerten kérész tül indult vissza lakására. Ahogy az udvarra ért, észre­vette, hogy Gábor a hátsó ud­varon dolgozik. Odament a portákat elválasztó kerítéshez és megkérdezte: „— Miért nem engeded meg, hogy a disznóól hátához átmenjek?” Gábor István gorombán vá­laszolt és ebből vita keletke­zett. A vitába beleszólt Gá­bor felesége is, de őt Fazekas indulatosan elhallgattatta. Ki­jelentéséért Gábor felkapott az udvarról egy körülbelül két méter hosszú, három-négy centiméter átmérőjű fát és a kerítésen átnyúlva fejbe ütöt­te vele Fazekas Bélát. A sé­rült nem vesztette el eszméle­tét, hanem felkapott ő is egy botot és átment Gábor portá­jára. Dulakodni kezdtek, Fa­zekas a bottal megütötte Gá­bort, de ez az ütés csak ki­sebb sérülést okozott. Gábor ekkor felkapott egy ásót és úgy fejbe sújtotta vele Faze­kast, hogy koponyatöréssel szállították kórházba. Hosszú évek óta tartott már a haragos viszony, az úgyne­vezett „fülemüle” pereskedé­sek, a mezsgye, a kerítés és eh­hez hasonló apró dolgok miatt a két szomszéd között. Vesze­kedtek a lakáselbontás, új lakásépítés miatt, ezt a vere­kedést pedig az váltotta ki, hogy Gábor közel rakta facso móját Fazekas kerítéséhez. A Nyíregyházi Megyei Bíró­ság Gábor Istvánt emberölés kísérletében mondta ki bű­nösnek és főbüntetésként két év és hat hónap szabadság­vesztésre ítélte, mellékbünte­tésként pedig két évre eltil­totta a közügyektől. A bíróság elrendelte, hogy Gábor István a szabadságvesztést börtönben köteles letölteni. Ezenkívül el­rendelte a baktalórántházl járásbíróság által korábban súlyos testi sértésért kiszabott négy hónap felfüggesztett sza­badságvesztés büntetésének végrehajtását is. A bíróság súlyosbító körül­ményként értékelte, a vád­lott összeférhetetlen magatar­tását és azt, hogy rövid idő alatt már másodszor áll bíró­ság előtt. Enyhítő körülmény­ként vették figyelembe az ital hatása alatt álló sértett provokatív magatartását, és azt, hogy két kiskorú gyer­mek eltartásáról kell gondos­kodnia. Az ítélet kihirdetése után az ügyész és a vádlott három nap gondolkodási időt kért, míg a vádlott védője felleb­bezett az ellen, hogy Gábor cselekményét emberölési kí­sérletként értékeljék. Kérte, hogy a bíróság tekintse jogos önvédelemnek a vádlott tet­tét. Az ügyben a Legfelsőbb Bí­róság doni (balogt)

Next

/
Thumbnails
Contents