Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-17 / 140. szám

CTLET-MACYARORSZAO *. #?<M Két gumigyári feltaláló portréjához Régen várt borítékot ho­lott a posta két nyíregyházi gumigyári dolgozónak. A címzetteket, Török Irtván ter­melési és koordinációs osz­tályvezetőt és Vasas János gumiipari szakmunkást ar­ról éstesítik benne, hogy a Találmányi Hivatal 1968- ban benyújtott találmányter­vezetüket elfogadta, s szaba. dalmazásra alkalmasnak ta­lálta. Ezzel tehát mindket­ten feltalálók lettek. Hogyan született a talál­mány. mi a lényege? — Még 1965 nyarán kezd­tük el a kísérletezést — mondotta Török István. — 1967-ben indult útjára első, írott technológiába foglalt elképzelésünk. Sokat kellett dolgoznunk, amíg addig eljutottunk, hogy elméletben megtervezett el­képzelésük anyaggá formá­lódva kerüljön ki a gé­pekből. A találmány egy olyan szivacsfajta, melynek fajlagos súlya lényegesen kisebb az eddig gyártott tí­pusokénál, molekulaszerkeze­ténél fogva tulajdonságai előnyösebbek, s folyadékfel­vevő képessége többszöröse a hagyományos módon gyár­tott szivacsfajtáknak. A szivacsok alkalmazási területein, a háztartásokban, s főleg az iparban szüksé­gessé vált egy könnyebb, M eleg van. Nyár. Piricse után irtják az erdőt, a lovak csak bandukol­nak csendesen a szekerek előtt. Az ég kék, tiszta, az udvarokon gyerekek hancú- roznak. És így egyszerűen: béke van. Huszonöt éve. Mégis. Egy ember a háborúról be­szél. Egy ember abból a sok millióból, akiknek szerencsé­jük volt. Akik mertek, tet­tek, nyertek. Élnek. Egész­ségesen. betegen, vagy mint ő, fél kézzel, fél lábbal, de él­nek. És békét akarnak, sze­retnének, mindig ezentúl. ★ Három fénykép maradt meg. egy rojtos szélű igazoló­lap meg az emlékek. Jók, rosszak együtt. Az egyik fényképen egy kórház Szocsi. bői, a Fekete-tenger partjá­ról. Egy másikon öt sebesült katona és egy nővér. A har­madikon a legjobb baj társ: 18 évesen, súlyosan sebesül­ten, Orenyák György Cseh­szlovákiából. Vasvári Béla nehezen be- *zéL Nem az egészség az jobb tulajdonságokkal ren­delkező típus bevezetése. Er­re azonban egészen a Vasas —Török féle, újításnak in­dult találmányig nem talál, tak megfelelő anyagot és gyártási eljárást. Szakembe­reink az NDK-ban és Cseh­szlovákiában“ gyártott 'hasonló termékek között sem találtak alkalmasnak látszó anyagot. Ennek nyomán kezdett el kísérletezni Vasas János. — A gumiszakma irodal­mában nemzetközi viszony­latban is általános vélemény volt, hogy az a jó szivacs­gyártási eljárás, ha a fél­késztermék makromoleku­láit fizikai úton feldarabol­ják. Ez viszont szinte kivé­tel nélkül mindig minőség- romlást eredményezett. En megkíséreltem visszájára fordítani egyes technológiai folyamatokat azzal, hogy a gyártás során az általánosan elterjedtnél jóval több ola­jat adtam a keverékhez, el­értem, hogy a molekulák nem szakadtak szét a szi­vacsanyagban, s így „sikam­lóssá” válva sokkal jobb tu­lajdonságokat nyertek. Ekkor kapcsolódott be a gyakorlati munkába az elmé­letet adó társ: Török István. S kettejük munkája nyo­mán alakult lépésről lépésre az új anyag. Vasas János alkalmazta a szakmában el­oka, erősebbnek érzi magát, mint bármikor. Hanem a szavak. Azok jönnek túlsá­gosan nehezen. Huszonegy éves volt, ami­kor a frontra küldték. Felső- visó—Borsa lett első állomás­helye, ahonnan nemsokára Rozsnyóra került, majd is­mét vissza Felsővisóra. on­nan a keleti frontra. Fegy­vert kapott egy parasztfiú Magyarországról és harcba küldték ki a frontra. A külsőnek, a kéznek, a lábnak lehet pararicsolni. Ha vigyáznak a tábori csendő­rök. De nincs az a sátán, aki belülre lát. Oda, ahol a gondolatok érlelődnek, ahol az elhatározás születik: nem tovább. Aki gyilkost szolgál, még ha kényszerítve is, gyil­kossá válik. Ki köszönje meg az első szót? A ruszin vagy a ma­gyar földnélküli? Ki mondta ki először: odaát, a másik oldalon a testvéreink vau­tól töt t 23 év tapasztalatait és jól jött Török István ve­gyésztudása is. Amikor az első kísérletek eredményeként elküldtük új anyagunkat az OGV központi laboratóriumába, azt a vá­laszt kaptuk: foglalkozzunk a kérdéssel tovább, érdekes újítás lehet belőle. Ismét elővettük a dolgot, kísérle­teztünk, változtattuk a ve­gyi összetételt, s számolgat­tunk, miből mennyi lenne a legideálisabb. Rájöttünk, hogy célravezetőbb, ha a szi­vacskeverék egyik alkotóele­mébe, közvetlenül a kaucsuk- ba juttatjuk a nagy rugal­masságot biztosító olajat. Bár a szabadalmat még csak most fogadták el hiva­talosan, az újfajta szivacs­anyag gyártása már folyik a gumigyárban. Kettejük véleményét, ter­veit fogalmazta meg Török István, amikor azt mondta: *— Arra törekszünk, hogy ez a mostani találmányunk csak részeredmény legyen. Szeretnénk, ha a jövőben is még sok újat, hasznavehetőt adnánk ki a kezünkből. Ez­zel a munkánkkal sem az újítói, vagy feltalálói címet akartuk pályázni. De ez a cím csak serkent, s újabb kutatásokra, új eljárások ke­resésére ösztönöz. (egri) nak. Régen egyre gondoltak már hatan, talán nem is volt olyan nehéz kimondani, hogy maradnak. Hogy tovább egy lépést sem tesznek. Hogy... Tiszafürednél kéznél volt a fehér kendő, amikor meg­pillantották az első szovjet katonát. Aki kenyeret adott a zöldség és répa helyett. Mert nekik már csak az volt. És hátrább egy nyur­ga tiszt kérdezte meg: har­colni akarnak vagy nem. A hat közül egy sem akadt, aki nemet mondott volna. Vasvári Béla sem. Fegyvert kaptak ismét, géppisztolyt kapott ő is. Előbb a lőszer­utánpótlást biztosították a harcoló egységeknek, aztán az első vonalba kerültek. Milyen nap volt? Kedd? Szerda? Esett, fújt, vagy sütött a nap? Ki emlékszik rá? Volt fontosabb is. Eger alatt, a káptalan birtok nyu­gati részébe a németek ás­ták be magukat. Borzalmas Hosszú „télvége” után ránk tört a nyár. Az esős, hűvös — és árvízveszélyes — időszak vége a városi em­ber számára légióként jó ki­rándulóidét jelent. A falu­sinak a nagy munkaidő be­köszöntél Vagyis . a nyári műszakokat. A kállósem jéni Uj Élet Termelőszövetkezet minden munkaképes tagja a növény- ápolással van elfoglalva. Permetezik és kapálják a szépnek ígérkező dohányt, fo­lyik a burgonya permetezése is. A sok eső után egyenes­be jönnek a munkával. A termelőszövetkezet 800 hold­jából csak mintegy 45 hold maradt ve tétlen. Azon — ha az idő szép marad — silóku­koricát szeretnének vetni. A fiatal 38 holdas gyümölcsöst is permetezni kell, most ép­pen fuszikládium ellen. Ka­pálják a répát. A termelő- szövetkezet eddig közepes évben reménykedik. Földjei mellett találkoz­tunk az első eperszedő bri­gáddal. Kisiskolások és fia­talok százfőnyi raja szedi a piros gyümölcsöt a Virágzó Szakszövetkezet ötholdas ep­reskertiében. Egy ládában 4 kiló. Az ötödik osztályos Kozma Ahnuska csak 24 fo­rintot keresett előző nap, de a tenyere, arcocskája csupa piros, saját véleménye sze­rint is megevett 2 kilót, nem tiltják, benne van a bérben. Loss László nyolcadikos ke­reste a legtöbbet. 84 forintot. És már nem bírja enni az epret, mondja. akna- és géppuskatűzzel árasztották el a szovjet állá­sokat. Támadást készítettek elő. De elkéstek. Előbb jött a parancs a másik oldalon. Megelőzni őket. Roham. Mire gondolt Vasvári Béla. amikor kiugrott a lövész­árokból. megmarkolta fegy­verét és észre sem vette, hogy vijjognak a lövedékek? A házra, ahol született, az édesanyjára, a szatmári fa­lura? Mindegy. Olyan sötét­ség lett hirtelen és olyan meleg. Egy fasorban ébred fel, ahol csend volt és hűvös a levegő. Ahol szépen, sorban az árokparton hordágyakon feküdtek a sebesültek. És ő. Akkor jött rá, hogy nincs többé keze. Egy hét múlva már azt is tudta, hogy lába sem lesz. Három hét múlva már vonaton ült. Szocsiba küldték és az a mondat járt az eszében, amit a szovjet or­Három fénykép Kommentár Pillantás előre és hátra A kerek számok bűvölete nem akadá­lyozhat meg bennünket abban, hogy ne lás­suk: hazánk fejlődésének legjelentősebb év­tizedének közepén vagyunk. Az Országos Tervhivatal elnökének minapi sajtótájékoz­tatója, ahogyan a lassanként véget érő elmúlt ötéves tervről és a már alapos tervezés alatt lévő következő öt év távlatairól beszélt, pusztán a számokból kitűnt: ez történelmünk első olyan évtizede, melyben nemzeti jöve­delmünk közel megkétszereződik. Az 1965—1970-es évekre ugyanis a nem­zeti jövedelemnek mindössze húsz százalé­kos növekedését irányozták elő és ennél két­szeresénél is több, negyven százalékon felüli volt a növekedés. A gazdasági reform nem­hogy törést okozott volna a fejlődésben, in­kább felfelé íveltette még jobban. A követ­kező öt évre ugyan a nemzeti jövedelemnek csak 30—32 százalékos növekedését irányoz­tuk elő, de bátran remélhetjük, hogy az ív nem törik meg. Márpedig az 1965-ös nemze­ti jövedelemszint jelenlegi száznegyven szá­zalékának már az eredeti újabb harminckét százalékos növekedése is 185 százalékot je­lent az 1965-ös szinthez. Megyénk külön adatai még megközelítő pontossággal sem állnak rendelkezésre. Csak egy bizonyos: a növekedési ütem az elmúlt öt évben nagyobb volt és a következő öt év­ben is erőteljesebb lesz az országos ütemnél. így hát, ami egész hazá k szemszögéből csak a következő öt év kitűzött céljainak tíz­százalékos túlteljesítésével lenne ! igaz: a nemzeti jövedelem megkétszereződése egyet­len évtized alatt, az megyénkre túlteljesítés nélkül is elképzelhető. Ami még Párdi Imre tájékoztatójából figyelemreméltó számunkra, az az adat, hogy az iparban foglalkoztatottak száma kettő- százezerrel gyarapszik majd 1975-ig, de úgy, hogy ebből mindössze a fele, százezer fő az új munkába álló, — illetve a nyugdíjba me­nők és az új munkavállalók különbözeié — a másik százezer fő a mezőgazdaságból ke­rül át az iparba. Megyénkén belül ennél sokkal erőtelje­sebb változásra számíthatunk. Más források­ból tudjuk, hogy Szabolcsban hetvenezer munkaképes fiatal nő fel munkaképes kelig a következő öt évben és ezzel szemben csak körülbelül feleannyi felnőtt vonul nyugdíjba. Ha tehát az országos kétszázezres adatot el­osztjuk húszfelé, a tizenkilenc megye és Bu­dapest között, a tízezres számhoz igen je­lentős rekord a mi harmincötezer új mun­kahelyünk. Illetve, az új munkahelyet igény­lők száma. Valószínűleg ugyanilyen arány­ban nagy lesz a mezőgazdaságból az iparba átkerüW száma is — bár ezt erősen fékezi majd az a tény, hogy igen sok termelőszö­vetkezeti tag éri el a nyugdíjas korhatárt és adja át a helyét fiatalabbaknak. E néhány kiragadott gondolathoz kár volna most még hozzáfűzni az egy főre jutó termelés növekedésének elemzését. Mindösz- sze azt a tény illusztráltuk, hogy gazdasági életünk legfontosabb jelzőszáma, a nemzeti jövedelem aránya az elmúlt és következő öt évet magában foglaló két fél-évtizedben majdnem a duplájára nő. Az egyenletes és javuló munka, a nyu­godt társadalmi környezet eredménye ez, éppen úgy, mint a dolgozó emberek szorgal­máé. (gnz) A MOLEKULÁK NEM SZAKADTAK SZÉT Ahogy még senki a világon... A kállósemjéni gyerekek vakációs szórakozása: jő béJ rért szedik a Virágzó Szakszövetkezet földieprét. Elek Emil felvételei A nyírbátori Uj Barázda Termelőszövetkezetben is a növényápolás a legfőbb munka jelenleg. Illetve, meg­volt az első betakarítás is. Most hordják be a 176 hold- nyi lucerna első kaszálásának eredményét. A kukorica megkapta az első kapát, a burgonya most kapja a má­vos mondott a kórházban, amikor elbúcsúzott: fel a fejjel cselovek. Ember lesz még belőled. Ember. A hit visszatért. Akadozva, sokszor megriad­va, de visszatért. Visszahoz­ták. A beteg, sebesült tár­sak, a kijevi Dutka, a moszkvai Zsukov, az ogyesz- szai Levigyev, a csehszlovák Orenyák György és egy ápo­lónő, mindannyiuk kedven­ce. Ton.ia nővér. Akik 1945 elején a szocsi katonai kór­ház 45-ös számú szo­bájának betegei voltak. És akikkel az egy­kori szovjet katona, Vas­vári Béla Piricséről annyira szeretne találkozni. Június van. nyár és na­gyon meleg. Nyírbélteken az ÁFÉSZ-irodában. ahol Vas­vári Béla dolgozik, csak út­baigazítani tudnak. Piriesén van tanácsülésen Az utcán találkoztam vele. Kezet fog­tunk és mielőtt elmesélt.: volna életét, ennyit mondott: — Kár engem faggatni. Olyan keveset tettem. Egy harcos volt a sok millió­ból. Horváth S. János sodikat. a zöldségkertészet el­ső karalábétermését már vi­szik a piacra, elég jó áron. A nyírvasvári Vasvári Pál Termelőszövetkezetből hoztunk fényképet még. A „Rossz-nyáros Erdő” nevű tagban az elég szép burgo­nyán láttunk olyan bogara­kat, hogy ha most azonnal nem permeteznének — főleg Sevinnal —, pár nap múlva nézhetnék, mi maradt a föld felett. Itt, a dombokon, em­berek fogják a kapagépet, nehogy félrecsússzon és ki­vágja a sovány kis kukori­cát, ami persze még megnő­het, ha el is késett. A 300 legjobb hold. föld még min­dig megközelíthetetlen a belvíz miatt, amilyenre itt nem is emlékeznek — ho­mokon ! Itt is megvolt az első lucernakaszálás, 121 holdon, 7 mázsát fizetett. Aggódnak a kalászosokért, a virágzásra nem volt jó idő. Hogy Pé- ter-Pálkor nem vágják a rozsot, az biztos. Furcsa, de csődöt mondtak részben a gyomirtószerek — az eső el­mosta, felbontotta. Néhány hold uborka kifagyott. ezt még újra vetik. A dinnye is megszenvedte az időjárást, de még helyrejöhet. Sokfelé jártunk. Izzadd embereket láttunk, akik örültek a melegnek. Ahány­szor kicsit elborult és verej- tékes homlokukat meglegvin- tette a hűs szél, aggódva kémlelték az eget. Napot vár mindenki Sza­bolcsban. (geszlelyj) Nyári műszak a földeken ✓ Harc a burgonyabogárral — Erik az eper, kapálják a kukoricát, permetezik a dohányt Földi János és Tóth Sándor traktorosok a legjobb időben permetezik a burgonyát a nyírvasvári Vasvári Pál Tsz-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents