Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

ffíTLEt-MAGYARORSSAO S. »Ma! fifth tífnfus ti VASÁRNAP: ­PREMIER OSTÓN lan elegendő tnel — Parkosítás a meleg strandon — kívánalmak az ellátásban Kritikus érák a Krasznánál • Csak részleges kiköltöztetés • Átázott vasúti töltés • A nagyeesedi „főhadiszálláson" Vasárnap végre Sóstón is megvolt az igazi premier: a meleg strand majdcsak zsú­folásig megtelt a fürdöző kel, akik már hosszú idő c áhítozták a nyári napfényt, meleget. Mankó János, a fürdővál­lalat igazgatója a múlt hét végén már arról panaszko­dott, hogy rendkívül rosszul kezdődött ez a szezon — az időjárás miatt.. Afníg tavaly június közepéig több mint 30 ezren váltottak jegyet a strandokra, addig ez a szám az idén alig érte el a 10 ez­ret. Am ami késik nem mú­lik: Sóstón a kedvezőtlen időjárás ellenére is remény­kednek abban, hogy az idén is sikerül elérni a múlt évi rekordot, amikor közel 180 ezer vendége volt Sóstónak a szezon alatt. Most. hogy újból benépe­sült a strand, ismét aktuális­sá vált néhé ty kérdés, amit a vendégek vetnek fel. Ezek­re kértünk választ az igaz­gatótól. — Igaz-e, hogy ritkán cse­rélik a vizet a medencékben, mert kevés van belőle? — Nem igaz. Van elegen­dő meleg víz ahhoz, hogy na­ponta újratöltsük a meden­céket Erre egészségi okból is szükség van: a 30 foknál melegebb vízben 24 óra alatt megkezdődnék az algásodás. A? illetékes egészségügyi szervek egyébként is állan­dóan ellenőriznek bennünket, s a legkisebb észrevétel fö­lött sem siklanának el. — Úgy tudjuk, tavaly új kutat fúrtak. — Igen. a tanácsüdüld mö­gött. s ez a kút látja most el a kád- és fedett fürdőt, a korábbiak pedig kizárólag hoz2Ffnk, láthatják. hogy mindennap friss vízzel látjuk el a .agy forgalmú medencé­nondta az igazgató, hogy i. új beruházásokra nem került sor de néhány kelle­mes meglepetéssel így is ta­lálkozhatnak a vendégek. Most már van elegendő zu­hanyozó átfestették, felújí­tották a padokat, a pihenő­gyékényeket, parkosították az elbontott régi épületsor he­lyét és soha ilyen dús nem volt a strand füve, mint az idén. — A tavistrand is igen látogatott a kánikula ide­ién. Erről sem feledkeztünk meg: a felújításra több mint fél millió forint van. Sajnos az. árvíz közbeszólt, a, kivite­lezőnek más irányú, fonto­sabb munkája van. de nem mondtunk le a korszerűsítés elvégzéséről. Napirenden tartjuk a szükséges csator­názási munkát is. amit erre még a szezonban hozzákezd­hetünk, úgy tervezzük a munkát. hogv ne zavarjuk azzal a pihenésre hozzánk érkezőket. — Újabb medencéről már hallottunk.. Mikor épül? — Nagy szükség volna már erre is, de az anyagi le­hetőségek — különösen most — korlátozottak, így az úiabb létesítményre még vámunk kell... Végül két kérdést. Jó volna, ha a strandot kiszolgáló keres­kedelmi szervek most már nagyobb gondot fordítanának a vendégek ellátására. Indo­kolt az is. hogy — különö­sen este — nagyobb legyen a közbiztonság a strand és a tó környékén, mert néhány Június 12-én, délelőtt 9 órara kilúzött fontos mező­gazdasági tanácskozás ma­radt el Mátészalkán. Ezút­tal a Kraszna kör-nyéki tsz-ek elnökei, főagronómu- sai siettek vissza területük re; tr , ennek a folyónaí. gj'ors arveszélye fenyegetett. Ádám Miklóssal, a járási tanács elnökhelyettesével in­dultunk gépkocsival, az el­sősorban veszélyeztetett he­lyekre. A sárga leuger Nyírcsahóh'ban aránylag még nyugalmat találtunk. Fábián házán viszont közle­kedési u. Itt már egymást érték a szál­lítójárművek, melyek kije­lölt helyről homokot hord­tak. Valamennyinek szélvédő üvegén piros szegélyben ri­asztó felírás: „Árvízvéde­lem!'’ Gyors és jól szervezett intézkedésre vall, hogy máris az egri, miskolci, budapesti, kecskeméti AKÖV-vöktől ide irányítóit járműveket s le­hetett látni a közvetlen he­lyiek között. Mindjárt Mérk elején, bal oldalról leheteti iihoi a sár­ga „vad tenger”-t. Itt már el- nagyta medret a folyó, s fel­nyomult a község alá, elbo­rítva a nagy kiterjedésű árte­ret. Férfiak, asszonyok, fiata­lok, idősek biztatták egy­mást gyorsabb munkára a homokzsákok töltésénél, vite­lénél. A szociális otthon öreg lakóit még 11-én, csütörtökön délután biz­tonságos helyre szál­lították. A vadaskerti újtelep 17 házának portájáról a jó­szágokat is nem sokkal ké­a medencéket szolgálják ki.' 'ItelteYrrttlefííégtlrrik '"már az Mindemellett segít a komp- idén is akadt, resszorozás is. Különben, akik korán reggel jönnek ki <*• s.) Hogyan kapják az árvízkárosult tsz-ck a szemes terményeket ? sőbb biztonságba helyezték Mérken a Hunyadi utca Kraszna felőli oldala látszott, leginkább veszélyeztetve. Még ugyan korántsem ért a viz a májusi tetőzés szint­jéig, de már most egy em-. bérként védekezik a község lakossága. A házak kertjét átszelő homokzsákgátakat raktak le. Váliajon május 11-én éjjel 11 órától ugyancsak teljes a készültség. Vállaji János, a Rákóczi Tsz főkönyvelője ez­úttal csak harmadmagával tartózkodott az irodában. Mindenki más az esetleges veszedelem elhárításán te­vékenykedik. Csűrös János, a tsz deres hajú elnöke, or­szággyűlési képviselő is az ár ellen küzdők között van. Tizenegy centivel az eddigi maximum felett Tiborszállásra átmenet, né­hol már elérte a víz az út szintjét. (Csak tudjunk visz- szajutni!) Jobb oldalon nincs az árnak vize, de van bőven talajvíz. Ahol ki is látszik a láptalaj, szinte va­lóságos sár. Ezen az oldalon a hídnál van a fő védelmi készültség. Anyagok halmaza. Nagyobb csoport férfin mindjárt lát­szik, hogy gyakorlottabban dolgoznak. Egyik kérdésem­re mondja, hogy Horváth Károlynak hívják, s ők apor- liget.iek. Vízügyi társulás dol­gozói. Előző nap még Nagy­doboson voltak, az éjszakát munkában Kocsordon töl­tötték, ide hajnalban hozták őket. Mérknek visszafelé menet, a folyás irányából az út fe­léig már felcsapott a víz. Szombaton 9 órakor Nagy- ecseden, a zsilipnél 660 cen­timéter a folyó állása. 19 centiméterrel van a májusi tetőzés alatt Ám Ágerdőma- jor még mintegy 20 centimé­ter áradást jelez és román területről további emelke­dést vár. Nagyecseden egyébként — gátőrházi „székhellyel" — május 13 óta tartják a víz­ügyi készültséget. A mostani helyzet alakulásáról Nyíri Jó­zsef védelmi vezetöhelyettes tájékoztatott. A már felvo­nult készültség ebben az időszakban a vízügyi-műsza­ki és gátőr állományon kívül mintegy kétszáz járműből, öt- hatszáz fps közerőből állt, kiegészítve kellő számú hon­Arvízkárosult termelőszö­vetkezeteinknek nagy meny- nyiségű terményt ajánlottak fel az ország minden részé­ből a közös gazdaságok, te­rületi szövetségeik irányítá­sával. Ráadásul ez a támo­gatás — e területi szövetsé­gek nyilatkozata szerint — nem egyszeri, hanem folya­matos, a következő zár­számadásig tart. Számítani lehet ra. hogy a patronálok az év során több ezer va­gon szemes terményt juttat­nak a bajbajutottaknak. Károsult szövetkezeteink gyobb részének azonban még alkalmas raktárai sin­csenek, ahol a segélyszállít­mányokat tárolni tudnák. Volt példa rá, hogy a tönk­rement tsz elnöke nem vet­te át — pedig szükségük lett volna ra - a helyszínre szállított több teherautó ku­koricát, mert legfeljebb a sárba önthették volna az ér­tékes ajándékot. Gondot okozott a tamoga tást vállaló tsz-szovetsegek- nek a felajánlások helyszín­re szállítása, hiszen a dunán- úli gazdaságok esetében több száz kilometer távolságról van szó. Azután nem mindig volt éppen arra szükségük tsz-einknek, s nem olyan nagy mennyiségben, amit es amennyit a patronálok adni tudtak. A Szatmár-beregí Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége kezdeményezese- re a TOT és a Gabona Tröszt közös megállapodást kötött a Mátészalkán tartott helyszíni tárgyaláson. En­nek értelmében a Gabona Tröszt vállalatai elvállalták a felajánlott szemes termények átvételét, tárolását — akár hónapokra is — és megold­ják a szállítás! gondokat is. Adományaikat a közös gaz­daságok az ország bármelyik — telephelyükhöz legköze­lebb eső — gabonaraktárába szállíthatják be, s csak azt kell közölniük, melyik ká­rosult gazdaságnak szánják. Onnan értesítik a Szabolcs- Szatmár megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Válla­latot, ahol minden tsz-nek névre .szóló számlát nyitnak, s az érkező felajánlást ter­mészetesen velük is közük, így a károsult szövetkezet is nyilván tudja tartani, mit kapott már. A szövetkezet a címére érkező felajánlásokat, a szükséglete szerinti meny- nyiségben és időben kérheti ki, szintén a legközelebbi ga­bonaraktárból. Sőt, a Gabo­UJSAGHIR■ „A tele­pek felszámolása, a ci­gánylakosság életkörül­ményeinek javítása, az iskoláztatás volt a té­mája annak a gyűlés­nek, amelyet a Hazafias Népfront ibrányi szer­vezete rendezésében az tbrányi cigánylakosság részvételével tartottak,” Régi kép. Tízéves Sok­színű, sokszoknyájú. bokái takaró ruhák, rongyos ingek, mezítláb, szakállasán. bor- ízűen. Tanácstagválasztás. A telepiek szavaznak. Szavaz­hatnak. És egy új. Cigánygyűlést tartanak a művelődési ház­ban. A fiatalok ünnepélye sen. sötét ruha. fehér ing Az asszonyok, lányok diva­tos kotztümben. A sokszínű na Tröszt azt is felajánlotta, hogy a rászorult tsz szám­láján összegyűlt adományok értéke ellenében, bármilyen szemes terményt, lisztet és tá­pot kiszolgálnak, amire ép­pen szüksége van a közös gazdaságnak. Természetesen a tárolási és szállítási költségeket nem kell megtéríteniük sem az adományozóknak, sem a megsegített tsz-ek nek. Ezt a Gabona Tröszt vállalatai vál­lalják magukra, illetve az ott a dolgozók, s ez a fizeté­sükből tett felajánlásokon fe­lül, újabb több millió forint összegű áldozatvállalást je­lent az árvízkárosultak javá­ra. ruha, a feslett zakó a múlté. És az öregeké. Tíz évvel ezelőtt egy or­szágos fórumon elhangzott: — A fiatalokkal már más lesz. Ebbe a világba nőnek bele. Elfelejtik a gyökereket. Azokat, amelyek rosszak. Tíz esztendővel később Kardellás Kálmánná: — Nehéz lesz. A társada lomnak, a magyaroknak és nekünk is. De az első lépés az jó... Naponta jelennek meg a hírek Községek jelentik, hogy felszámolták a telepe­ket. Megtették az első lépést. És megérkezett a vá­lasz is: az első lépés, az jó Ibrányban és az ország nagy részén most készülnek erre az első lépésre Arra amelyik még botladozik, még nehézen megy még rengeteg a kérdőjel, a meg nem értés, a félreértés, a ,gőg, és a lenézés is. Valaki megkérdi a nép­fronttitkárt: mit szólna, ha a mellette lévő házat egy cigány megvenné? Erre vallani kell: — Paroláznék a szom­széddal. Nagy ember lett. Hirtelen, egy csapásra. Aztán egy só- hajszerű mondat: Ilyenből sok kellene. A válasz sem késik: — Rajtunk is áll. És iga­zán. Először nekünk kell megmutatni, hogy bízhatnak bennünk. Hogy érünk vala­mit. Fiatalasszony ö az. aki mondta, nehéz lesz. ö a kivétel a telepen. Akinek si­került végigjárni az általá­nos iskolának mind a nyolc osztályát. Járni’ Jól Annyi­ra, hogy azzal gyötörték. Képek egy cigánygyűlésről védségi erővel. A községi árvízvédelmi bizottság részé­ről mindenekelőtt Tóth Miklós tanácstitkár. Lintényi hajas vb. elnökhelyettes és Biró Gusztáv, a községi párt bizottság titkára gondosko­dott az elhelyezésekről. i A folyó tetőzése Agerdö- uiajornál szombaton 11 óra­kor 11 centiméterrel halad­ta meg az eddig (1919-ben) mért legmagasabb szintet. Nagyecsed térségében vasár­napra virradó éjfélkor ha­ladt át a Kraszna minden eddiginél több víztömege. Közben számottevő segítség érkezett a Közép-dunai és az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóságoktól. To­vább fokozták — több száz­zal is — a közerők létszá­mát. Gyorsabb ütemben vé­gezték a Nagyecsed—Gyűr­telek közötti műút magasí­tását, a lakott helyeket védő sáncokat, a nyulgátakat erő­sítették, éber szemmel és azonnali beavatkozásra ké­szen vigyázták az átszivár- gások megelőzését. Különö­sen ilyen veszély fenyegette a Zuhogó-csatorna keskeny töltését, aminek szomszédsá­gában egy kisebb falunak beillő lakott hely van. Ami késlelteti az ár elvonulását A legkritikusabb napnak június 13-át, szombatot je­gyezte fel az árvíz elleni küzdelem. Erős lökésekkel északnyugati-.szél fijjj,. .amely a magas:, MÍzáüás mellett a töltéskovona elmosásával fe­nyegetett több helyen. A védelmi anyagokat hirtelen kellett a veszélyeztettt he­lyekre átszállítani. Szeren­csére, estére az erős szél megcsendesedett, — anélkül, hogy súlyosabb baj keletke­zett volna. De ezen a napon a délutáni és következő vo­natjáratok már nem indul­hattak tovább Nagyecsed- ről Ágerdőmajor felé; a vas­útvonal töltése veszélyesen átázott. Az átvonuló, az eddigi maximumot is meghaladó áradás ostromának a meg­erősített fővédvonalak, a ki­egészítő töltésvonalakkal együtt kielégítően ellenáll­tak. Csupán kisebb átszivár- gások történtek és ártéri te­rületeken keletkezett mező- gazdasági kár. A megfeszí­tett helytállás, az időben és jól szervezett, összpontosított védelem akadályozta meg, hogy .' .meneti riadalmon kí­vül a lakosság közvetlen in­gó és ingatlan értékeiben számottevő veszteség kelet­kezzen. Asztalos Bálint LAPSZÉLEN Bér házi „csendélet** Nem is első ízben hang» zottak el ezek a panaszok. A takaréképület Dózsa György utcai átjáró udva­rán a hangoskodás nagy. A késő esti órákban is nyitott ablak mellett bömböltetik a rádiót, a televíziót. Nincsenek tekintettel ar­ra, hogy a bérháznak ezen a szakaszán idősebb házas­párok is laknak, akiknek pihenését, nyugalmát teszik tönkre a felelőtlen zajon- gók. A panasz további része azzal foglalkozik, hogy sok mindent lehetne tenni a takarékudvar tisztasága és rendje érdekében. Ha összehasonlítást te­szünk a takaréképület Rákóczi úti udvara és az it­teni átjáró között, hasonlf- hatatlanul jobb viszonyokat talpunk a Rákóczi úti ud­varon. Az sem közömbös, hogy a lépcsőfeljárat sok esetben villany nélkül van, sötét­ben botorkálnák a lakók. És a lépcsőfeljárat tisztaság tekintetében is sok kíván­nivalót hagy hátra. Javasolnánk, hogy az In­gatlankezelő Vállalat - izs- gálja meg a felsorolt pana­szokat, és intézkedjék! / F. F. Egyetemi stáb az árvíz- károsultakért Ezekben a napokban 87 felsőoktatási intézmény öt­venháromezer nappali ta­gozatos, kilencezer esti és tizenhatezer levelező hall­gatója ad számot tudásároL A vizsgaidőszak befeje­zése után hamarosan meg­kezdődnek a nyári szakmai gyakorlatok. Az idei árvíz okozta rendkívüli helyzet­ben az egyetemisták, fő­iskolások legtöbbje szak­mai felkészültségének meg­felelően végzi majd nyári gyakorlatát, elsősorban Sza- bolcs-Szatmár árvíz sújtot­ta területein. Azok a hall­gatók pedig, akiknek szak­mai felkészültsége közvetle­nül nem hasznosítható a helyreállítási munkákban, vagonkirakással, a töltések erősítésével, a mezőgazdasá­gi munkák végzésével és egyéb fizikai munkákkal já­rulnak hozzá a nyári tábo­rokban a károk enyhítésé­hez. menjen, tanuljon tovább. Je­les bizonyítványa volt. Csak a nyíregyházi gimnáziumból jött vissza a jelentkezési lapja. Rajta ' egy mondat: hely hiányában... Ennek is éppen tíz éve. És rengeteg a félrértés. A telepek felszámolásáról any- nyit tudnak, hogy kötelező valami és a viskók helyett majd ingyen lakást kapnak. Azt. képzelik, hogy a szocia­lizmus valamiféle bőség­szaru, meg kell rázni és huL lanak a lakások, ruhák, a rádiók és televíziók. In­gyen, munka nélkül Ezt gondolják. De nem minden­ki. Balogh Géza. Tóth János.. de névsort lehetne Írni Nyolc éve dolgoznak egy ugyanazon vállalatnál Do! - goznak, becsületesen, rakják össze a pénzt Valamikor ritkaság számba ment, aki vállalatnál, tsz- nél dolgozott. Ma a nagy többség. 28, munkás, tsz-tag. Akik dolgoznak, j ól-rosszul, de teszik. Akik pénzt ke­resnek és elverik vagy ösz- szegyűjtik. Az utóbbi még kevesebb, de számuk nem fogy. Ellenkezőleg. Ö} éve a cigánytanulók többsége — a kivétel egy-kettő volt — csak a negyedik osztályig jutott el. Ma cigányosztálya van az általános iskola hatodik év­folyamának is. Iskola? És ismét az a fia­talasszony, Kardellás Kál­mánná. Aki tanulni szeretne. Még most is. A férje, 10 eve dolgozik, jól. a pénzt megbe­csülik, vállalná a7 áldozatot is. Bíztatás kellene Az ilye­neknek. És segíteni. Mert ők mondták ugyan, hogy rajtuk áll, mi lesz velük. De raj­iunk is. A többieken Azo­kon, akik kölcsönt adnak ne­kik. akiknek előadó ház van a szomszédjában, akik mun­kára veszik fel őket. Horváth S. János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents