Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-06 / 104. szám

- w a«t a Hentesem WW mSfm i HAZÁI KILÁTÓ REGGELI RAKODÁS — Általános jelenség a boltokban reggelente, hogy az elárusítók többsége nem a vevők kiszolgálásával fog­lalkozik, hanem az üzlet áruval történő feltöltése a gondja — olvastuk Nagy Jó- zsefné nyíregyházi lakos le­veléből, Ez különösen vonat­kozik azokra a boltokra, amelyek naponta kapnak friss árut, mint például a zöldségboltok, Itt, amikor az árut meghozzák az esetleges S—6 bolti alkalmazott közül csak egy foglalkozik a ve­vőkkel, akik bizony reggel 1—8 óra körül különösen na­gyon sietnek munkahelyük­re, s nem közömbös számuk­ra, hogy 5 vagy 10 percet kell várakozniuk. Viszont most a primőr áruk megje­lenésével számukra a reggeli bevásárlás fontos, meri mun­kaidő után esetleg már ab­ból nem kapnak, hiszen a primőr áruk mennyisége még igen korlátozott. Jó len­ne, ha a bolti dolgozók a reggeli „csúcsforgalom” ide­jén nem az áruk kirakásá­val, esetleg kirakatrende­zéssel foglalkoznának, hanem inkább a vevők gyors kiszol­gálásával. A SZÁLKÁI STRAND Május elsején — a kedve­zőtlen időjárás ellenére is — megnyitották Mátészalkán a termálfürdőt. A közkedvelt strandot az elkövetkezendő két év során még tovább kívánják bővíteni. 1971-ben kerül sor egy 3Ox30-as gyer­mekmedence megépítésére, amely feltétlenül csökkenteni fogja a zsúfoltságot a mór két- meglévő medencében. Az uszósport fellendítése érde­kében ugyancsak a jövő év­ben megépítenek egy erre alkalmas medencét. A für­dő befogadóképességének növelése mellett gondoskod­nak arról is, hogy a fürdő területén a vendéglátóipari »szolgáltatás is megfelelő mértékben fejlődjön. A téli sport kedvelőinek jelent nagy örömet az a 80x50-es korcsolyapálya megépítése, amelyre még ebben az év­ben sor kerül — olvastuk Nábrádi Lajos tudósítónk leveléből, PALACKCSERE MUNKASZÜNETI NAPON Városunk lakosságának legnagyobb része a palackos gázt használja. Van olyan csalód, amelynek ez jelenti ez egyetlen főzési lehetősé­get, így munkaszüneti napok előtt, de különösen ha több napról van szó külön prob­lémát jelent annak eldönté­se, hogy vajon a palack tartalma elegendő lesz-e az ünnepek alatt? Sajnos, en nek eldöntése nem könnyű, szinte lehetetlen. Ezért for-' dúlhat elő. hogy éppen munkaszüneti napon kifogy a gáz a palackból, amikor tudott dolog, hogy annak cseréjére nincsen lehetőség, legalábbis Nyíregyházán, mert például vidéken május elsejét követő' napon erre volt lehetőség. Vajon Nyír­egyházán ugyanezt megolda ni nem lehetne? Például azt. hogy a Tempó, vagy a gáz­telep munkaszüneti napokon Is tartana ugyeletef. hogy a megüresedett palackokat ki­cseréljék? A lakosság ennek csak örülne és köszönettel venné ezt a szolgáltatást is. — javasolja levelében M. S. nyíregyházi lakos. PESTEN IGEN. NYÍREGYHÁZÁN NEM? Szinte irigykedve olvastam valamelyik országos lapban, hogy fővárosunkban egy olyan üzletet nyitottak, ahol a háziasszonyok konyhakész árut vásárolhatnak. Mini péui-ul megtisztítótf zöldsé­get. meghámozott burgonyát és ehhez hasonlókat. Talán éri-é a célra egy külön üzle­tet nyitni Nyíregyházán túl­Szerkesztői üzenetek Rács Bertalanná gyulaházi, Sebök Lászlóné baklalórání- házi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Mándi István­ná hodászi. Molnár Jánosná helei lakosok ügyében az. illetékesek segítségét kér­tük. Hegedűs János tiborszál- iási levelezőnk panaszát az Állatforgalmi és húsipari Vállalat orvosolta. Haván Mihály piricsei és öze. Nagy Istvánná ópályi lakosokat a TársadalombiztosKási Igaz­gatóság levélben tájékoztat­ta. Vída B'iemer ©fehértói olvasónk március nőnapban megkapta az építési enge­délyt. Hajdú Mihály nyír­egyházi olvasónkat áz ille­tékesek tevéiben tájékoztat­ták. Kiss András baktaló- rántházi olvasónk • kérése nem volt jogos, úgyszintén Bogyo Ferenc tornyospálcai lakos panasza sem. Dobos Sándor nagyhalá­sz] olvasónkkal szemben a községi tanács pénzügyi osz­tálya helyesen járt el. A lap megírta, az illetékes válaszol MENETREND NÉLKÜL A Kelet-Magyarország március 25-i számában „Me­netrend nélkül” címmel ja­vaslat jelent meg arra vo­natkozóan, hogy az autóbusz- megállókban menetrendet helyezzenek el. Felkértük az 5. sz. Autóközlekedési Vállalatot, hogy a lehetősé­geket vizsgálják meg és • a szükséges intézkedést erre vonatkozóan tegyék meg. NEM VISZIK EL Iában „Nem viszik el” cím­mel ’cikk jelent meg, amely a Kórház utcai lakosok pa­naszával foglalkozott mely szerint, itt szervezett sze­métszállítást a Városgazdál­kodási Vállalat nem végez. Felszólítottuk az említett vállalatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, ho­gyan lehetne megoldani a Kórház utcai lakosok prob­lémáját, s erről bennünket 1970. május 15-ig tájékozta« sanak. 1970. április 8-án a Kelet- Nyíregyháza Városi Tanács VB Magyarország Fórum róva- építési és közlekedési osztálya kik kaphatnak járadékkiegcszitést ? Nemrég jelent még a nyugdíjak és járulékok ki­egészítéséről szóló kormány- határozat, melynek alapján az egészségügyi miniszter rendeletben szabályozta a szociális segélyek és hadi- gondozási segélyek kiegészí­tését. A rendelet szerint a szociális segélyeket és a va­kok szociális segélyeit, vala­mint a hadigondozottak já­radékait március elsejei ha­tállyal havi 40 forinttal kell kiegészíteni. A kifizetések az új rende­let szerint megkezdődtek. Ebben az ügyben több olva­sónk fordult hozzánk Kérdé­sekkel. hogy kiket illet és kiket nem a felemelt segély es járadék. Kérdésükre a megyej tanács vb egészség­ügyi osztályától kértünk vá­laszt. A rendelet meghatározza, hogy kiket illet meg a 40 forinttal felemelt járadék. Inkább arról beszéljünk akik nem kapják meg a ter­melőszövetkezettől a járadé­kon felüli segélyt. Ezek sze­rint azok a tsz öregségi, munkaképtelenségi, vagy öz­vegyi járadékosok, akik a já­radékon felül a termelőszö­vetkezettől nem kapnak és a termelőszövetkezet nincs abban a helyzetben, hogy se­gélyt állapítson meg részük­re. a lakóhelyük szerint il­letékes tanácstól kérhetnek rendszeres kiegészítő szociá­lis segélyt. A tsz-járadekosok járadék- kiegészítésére bizonyos össze­gű póthitelt engedélyezett a zás lenne, de ha valamely üzletben — amelynek pro­filjába tartoznak ezek az. áruk árusítanának konyha kész dolgokat, azt hiszem nagyon sok dolgozó nő kö­szönetlel venné, és szívesen használná ki ezt a lehetősé get. amely a második mű­szak megkönnyítését szolgál­ná — javasolja levelében Szabó Kálmánná nyíregyházi olvasónk. Pénzügyminisztérium a me­gye számára. A póthitel hoz­zájárulás ahhoz, hogy a ta­nácsok a saját erőforrásaik­ból egyéni elbírálás alapján és csak különös méltatást ér­demlő esetben teljesítik a kérelmet a család szociális körülményeitől függően. Ha viszont a kérelemnek az illetékes tanacs helyt ad. akkor a kifizetést visszame­nőleg március elsejétől meg lehet állapítani, abban az esetben ha a kérelem júni­us elseje előtt beérkezett. Meg kell azonban azt fs jegyezni, hogy amennyiben a rendszeres szociális segély- ben, vagy hadigondozási já­radékban részesülők a se­gélyen kívül nyugdíját, vagy más ellátást kapnak, abban az esetben nem a segélyt, hanem a nyugdíjat, vagy az ellátást egészítik ki. Ebben az esetben a segélyhez pótlék nem jár. Tisza vas vári szociális ott­hon. A hatalmas kastélyban elfáradt, megöregedett em­berek. Ä lakók felének nincs hozzátartozója, ők valóban gondozásra szorulnak. A má­sik felének viszont lenrie. Egész • életükben dolgoztak, hogy öregségükre saját há­zacskájukban az unokákkal játszadozva töltsék él jól megérdemelt pihenőjüket, A sors azonban közbeszólt. Gyerekeik és unokáik, azok. akikre kis vagyonukat hagy­ták, terhesnek tartották a gondozást és az államra hagyták szüleik tartását. * Négy unokája él a 84 éves Tóth néninek. Kettő távo­labb, kettő pedig a nagyma­ma falujában. Akik közelebb voltak hozzá, azokkal töb­bet foglalkozott, játszott a nagymama. Talán a legki sebb lány volt a kedvenc, hiszen pár hónapos korától addig, míg iskolába nem kel­lett járni, mindig a nagy mamánál volt. A gyerek özvegyen ma DÖMPER A GYALOGJÁRDÁN Útjavítás miatt a Sóstói utat lezárták. Ezáltal a vele párhuzamos Ószőlő utca for­galma megnövekedett, annak ellenére, hogy az utca kes­keny, szilárd burkolata nincs. Sajnos, ezt az adott­ságot az itt közlekedő teher­gépkocsik, dömperek és egyéb járművek vezetői nem igen veszik figyelembe. A jármű sebességét még egy nagy viztócsa láttán sem korlátozzák, ezáltal a házak falait, ablakait, vágj' éppen az arra haladó gyalogost sárral becsapják. Előfordult az is, hogy az utca keskeny- sége miatt két szembejövő jármű csak úgy tudott ki­térni egymásnak, hogy a gyalogjárdára felhajtottak, s a köze! eső alacsony építé­sű ház tetejét, csatornáját megrongálták. Az itt lakó emberek kérése az lenne, hogy amíg ez a nagy forga­lom tart az Ószőlő utcában a közlekedés legyen egyirá­nyú. Oly módon, hogy az el­lenkező oldal forgalmát a Honfoglalás illetve az Ifjú­ság utcában biztosítsák — javasolja Darkó Pálné utca­bizalmi az Ószölő utca la­kóinak nevében. BATYU A BUSZON Április 30-án 9 óra 45 perekor a Szabadság téren a 8-as autóbuszra szálltam fel, melynek rendszámából csak ennyire emlékszem: 12—58. Szomorú, de főleg baleset- veszélyt rejtő dolgot tapasz­taltam ezen az utazáson. A vezető önkényesen nyitja, il­letve zárja az ajtókat, és sem ő. sem pedig a kalauz- nő nem törődik a meg fel szállni kívánó utasokkal, azok kétségbeesett kiabálá­saival még akkor sem, ha az autóbuszban van még férő­hely. ök egy bizonyos idő eltelte után elindítják a ko­csit. Így történhetett meg az is. hogy egy kislányt majd­nem. az ajtó közé zártak. Vagy az, hogy az égjük uta­zó nénikének csak a batyu­ja került fel a buszra, ő ma­ga már nem tudott felszáll­ni. Igaz itt a néni is hibás volt, mert nem a íel- szállásra kijelölt ajtón akart felszállni, viszont valószínű azért, mert még nem ismer­te az autóbuszközlekedés szabályait. Szerintem ezekkel az emberekkel szemben több megértést kellene tanúsítani, nem pedig bezárni az ajtót előttük. Egy kicsit nagyobb türelmet kérünk az autó­buszvezetőktől — olvastuk Szabó György Nyíregyháza, Vöröshadsereg útja 84. sz. alatti lakos leveléből. Mozgó zsaluk Hazánkban még eddig nein alkalmazott építőipari eljá­rással építik meg a pécsi tv- torony nyolc erkélyét. A 75 tonnányi, több mint 20 mé­ter átmérőjű acélszerkezetet a földön szerelték össze és a tornyon 92 méteres magas­ságban elhelyezett hat darab emelöberendezés húzza fel a magasba. A kúszó' zsalu se­gítségével — amelyet a Miá- kolci Építőipari Vállalat szak­emberei emelnek fel —, nyolc betonerkélyt építenek meg a 172 méter magas be tonkolosszuson. (Dunántúli Napló) Zalaegerszeg címere Elsőként házi pályázatot hirdetett a Zalaegerszegi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a város címeré­nek megtervezésére. Később általános országos pályázatot hirdettek, eredményt azonban egyik sem hozott. Végül is megbízás alapján Görög La­jos grafikusművész készítette azt a pályamunkát, amelyet a Képző- és Iparművészeti lektorátus elfogadott. A vá­rosi címer felső részét arany színű Z betű tölti ki, benne egy ötágú vörös csillaggal. Az alsó mezőt — 5 különbö­ző árnyalatú felfelé keske­ny edö kék hullámvonal ural­ja, benne egy nyíllal. Az egész címert a fehér szín övezi. (Zalai Hírláp) Új tiszai üdülőtelep A Kiskörén épülő 11. tiszai vízlépcső nemcsak a víz gaz­dasági hasznosítása szem­pontjából jelentős. A Bala­ton egyötödének, ílletvé a Velencei-tó négyszeresének megfelelő 122 négyzetkilomé­ternyi vízfelületű tározótó partján az előzetes felméré­sek szerint mintegy 30 ezer ember üdülhet majd egy­szerre. A festői környezet­ben a napfény, a levegő és a víz szerelmesei nagysze­rűen pihenhetnek, üdülhet­nek. Eddig mintegy 2 ezer magántelekre, és 4 százöt­ven személyes vállalati üdü­lőre jelentettek bé igényt. (Szolnok megyei Néplap) Könyv a szalámigyárról Érdekes könyv látott napvilágot nemrég Szegeden: 11 szalámigyár felkérésére összegyűjtötték a gyár alapí­tásának és eddigi történeté­nek dokumentumait. A 123 oldalas, színes, fekete-fehér ábrákkal bőven illusztrált könyv két részletben tárgyaljá a .,magyar élelmiszeripar egyik legismertebb üzemé­nek, á Szegedi Szalámigyár­nak” százesztendős történe­tét. A szerzők levéltári anya­gokból. s a mai dolgozók, műszakiak, vezetők elbeszé­léseiből érdekesen vázolják fel, hogyan lett áz 1850-cs évek közepében alakult sze­gedi szalámiműhelyékböl vi­lághírű nagyvállalat. (Dél-Magyarország) Autószerviz­állomás Autószerviz-állomást avat­tak Egerben, a Lenin úton, ahöl a legkorszerűbb tech­nológiai berendezések segít­ségével évente mintegy 3509 —4000 személy- és kisteher- gépkocsi kilencféle javítási munkáit képesek ellátni. A közel kétezer négyzetméter alapterületű szervizállomás 15,6 millió forintba került. Tizenhat kocsitípus speciális javítására készültek fel, Fék- hatásmérőt, optikai futómü- beállítót, elektromos vizsgá­lókat. kétállásos diagnoszti­kai sort, keíés gépkocsi-fel- sőmosó és szárítóberendezése­ket szereltek be. (Heves megyei Népitjság) Sztár a zsíros kenyér A néhány napja megityíN avasi Alabárdos étterem már­is a város egyik legnépsze­rűbb szórakozóhelye lett; a* ülőhelyeket hetekre előre le­foglalják. A forgalom is jó­val nagyobb a tervezettnél* napi 6000 forint bevételre számítottak, ezzel szemben 12—15 ezer forintot hagynak ott naponta a vendégék. A legnagyobb sikert az irtgye- nes borkorcsolya, a zsíros ke­nyér aratta: mindennap 29 kiló kenyér és 9 kiló zsír íogy el az Alabárdosban. (É szak-Magyáror szag) Családi tragédia Családi tragédia történt Tar*» donaa. Egy 29 éves férfi B. B. — aki épp válófélben volt * feleségétől — a lakásban felrob­bantotta magát. A robbanás szét» szaggatta a szerencsétlen férfit. Súlyosan megsérült 2« éves fele­sége is. Az asszony egész testét összcvagdalták a repeszek, két karja pedig annyira össseroncso- lódott, hogy amputálni kellett. A lakásban tartózkodón egy 17 éves lány, T. Ilona is. ö kíj'y- nyebb sérüléséket szenvedett, d* a detonáció hatására valószínűleg megsükettilt. (Déli Hírláp) A kastély lakója radt, édesanyja közben há­zat épített és nem sok ideje maradt a nevelésre. A nagy­mama szívesen játszott a kis Erzsikével. Ha már az ő gyerekei meghaltak, leg­alább annyi öröme maradi, hogy az unokát ő nevelheti. Az unoka közben nagylány lett és férjhez ment. Aztán az ilj'enkor szokásos lakás­kérdés lett a legnagyobb gond a családban. A fiatalok a nagymamához szerettek volna költözni, hiszen a nagymama úgyis - egyedül él. Egy ilyen idős asszonynak pedig már támaszra van szüksége. Nem is anyagi támogatásra. mért kevés nyugdija is elég mtar ahhoz, hogy megéljen belőle. De ha valami baja van. akkor ápolásra szorul és jó ha van valaki, aki gondját vi­selje — Gondját viseljük mi nagymamának — mondogat­tak ilyenkor a fiatalók — és még főzni séfn kell. Ahol két embernek főznek, ott jut a harmadiknak .is. A nagymama magához vet­te unokáját és férjét. Jól megfértek egymással és még dolgozni sem kellett az idős asszonyra, inkább még ő se­gített a ház körüli munkák végzésében. A fiatal férj el­járt dolgozni és mire haza­ment, mindig készen várta a friss étel. Szépen éltek egy ideig. Egyszer aztán eszükbe jutott a fiataloknak, hogy eddigi életformájukat papíron is le­het rögzíteni és eltartási szerződést kötöttek a nagy­mamával. Ezután aztán el­szedték a nagymamától az özvegyi nyugdíjat is. Neki már úgysem kell. mondogat­ták maguknak a fiatalok. Kosztra nem kell a pénz, lakni van hol, más meg nem kell már egy ilyen öreg asz- szonynak. Lassan, fokozatosan kisenv mizték a nagymamát, es ek­kor kezdődött a „jő" gyér­ül ekek hálája. Először csak ritkábban kapott a nagyma­ma enni, később már a la­kásban is alig tűrték meg. Szidták állandóan és egyre jobban éreztették vele; örül­jön. hogy megtűrik. De ezt sem csinálták sokáig. „Le­bontjuk a lakást és újat épív tünk a helyére — gondol­ták a fiatalok — márpedig akkor a nagymamának itt nem marad hely.” így jutot­tak arra az elhatározásra, hogy szociális otthonba vi­szik a nagymamát. Egy évvel ezelőtt történt mindez. Azóta a nagymama a szociális otthon lakója. Járkál a nagy kastély kert­jében, hogy unalmát űzze, dolgozgat is, mért hiég jól bírja magát. És mindig vár valamit. Vagy inkább: valakit. Ha a postást meglátja, mindig ele­je szalad. Aztán szomorúan megy vissza a szobájába. Megint nem írtak. Ha vala­ki megérti őt. akkor azok a szobatársak. Nékik nyugod­tan panaszkodhat. Balogh Jósáéi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents