Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-09 / 107. szám
Wrt. mirras Díszünnepség Budapesten a győzelem napja alkalmából Gáspár Sándor beszéde a Vígszínházban A magyar—szovjet határtalálkozó résztvevőinek távirata > A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának £ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 'j# A Szovjetunió Legfelsőbb Tanacsa Elnökségének if A Magyar Népköztarsasag Minisztertanácsának & A Szovjetunió Minisztertanácsának Negyedszázad telt el azóta, hogy a szovjet katona kitűzte a győzelem zászlaját a Reichstagra, a hitlerizmus kígyófész- kére. Negyedszázad telt el azóta, hogy a szovjet katona eloltotta Oswiecim és Buhenwald, Dachau és Mauthausen pokoli kemencéinek tüzet, kiragadta a halai torkából a foglyok millióit. A lenini centenárium évében ünnepük a népek a német fasiszta hódítók fölött aratott nagy győzelem 25. évfordulóját. Negyedszázad telt el azóta, hogy Európa ege megvilágosodott és megtisztult, hogy a föld begyógyította sebeit, eltüntette a romokat, amelyeket a fasizmus hagyott hátra a háború után. A EBOvjet nép és az európai kontinens népeinek legkiválóbb fiai és leányai életüket áldozták ezért a nagy győzelemért. A fasizmus ellen vívott harcban megedződött mint az acél, a szovjet és a magyar nép testvérisége, megszületett a nagy és megbonthatatlan szocialista közösség, amely a marxizmus—leninizmus rendíthetetlen alapjára épült. Mi, két szomszédos terület — Szovjet-Ukrajna Kárpáton- túli területének és a Magyar Népköztársaság Szabolcs-Szat- már megyéjének — internacionalistái, különböző szakmájú emberek — gyümölcstermesztők és földművelők, munkások és tudósok, a baráti hadseregek katonái és tisztjei — ma ünnepi találkozóra gyűltünk egybe a béke és barátság határán, a győzelem örömteli ünnepe alkalmából. Forró üdvözletünket küldjük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának. amelynek zászlaja alatt született a győzelem. Forró üdvözletünket küldjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, amelynek zászlaja alatt a magyar nép a szocializmus fényes útján halad. Tudjuk, milyen nagy árat fizettek a népek a győzelemért, és kijelentjük, hogy munkánkkal szilárdítani, védeni fogjuk a békét, életünket, amelyet Lenin szerint építünk. Éljen győzelmünk boldog napja! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a béke! 1970. május 7. A fasizmus fölött aratott győzelem 25. évfordulója alkalmából a magyar—szovjet határon tartott internacionalista találkozó résztvevői. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a fasizmus felett aratott győzelem 25. évfordulója alkalmából penteken este ünnepséget rendezett a Vígszínházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fehér Lajos. a kormány elnökhelyettese. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai: dr. Ajtai Mikl/ós, a kormány elnökhelyettese és Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, a Poütikai Bizottság póttagjai; Aczél György. a Központi Bizottság titkára. Az elnökségben foglalt helyet F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Részt vett az ünnepségen Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, továbbá a Központi Bizottság és a kormány több tagja, a poütikai és a társadalmi élet számos más neves személyisége, a magyar munkásmozgalom sok veteránja, a fasizmus elleni harc. az ellenállási mozgalom számos egykori harcosa. Ott volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, valamint a felszabadító szovjet hadsereg több képviselője. A magyar Himnusz elhangzása után Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány- elnökhelyettese nyitotta meg az ünnepséget. Köszöntötte az ünnepség résztvevőit, emlékeztetett a 25 évvel ezelőtt a fasizmus felett aratott győzelem jelentőségére, a felszabadító harcokra. Szólt az egykori harcosok hősiességéről, arról a döntő szerepről, amelyet a szovjet hadsereg játszott a hitleri Németország szétzúzásában. Végül hangoztatta, hogy a győzelem napján nemcsak a negyedszázaddal ezelőtti eseményre emlékezünk, hanem számba vesszük harci feladatainkat is. hogy földünk békében élő népek nyugalmas, virágzó otthona legyen. Fehér Lajos megnyitó szavai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mondott ünnepi beszédet. Kedves elvtársnők, elvtársak! — Az évfordulók sorában ma a német fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győzelemre emlékezünk. Huszonöt évvel ezelőtt zúzta szét a diadalmas szovjet hadsereg a német fasür.ta haderő utolsó maradványait. — Idézzük fel gondolatban ént a napot. 1945. május 9 ugyanolyan hétköznapnak tűnt, mint a többi. Mégis lényegesen eltért a többitől abban, hogy az emberek tudatáig hatolt: vége a háborúnak, nem fenyeget többé a fasiszta erőszak, vége a megaláztatásnak, a szégyennek, a gyötrelemnek. A háborútól megkínzott emberek százmilliói reménykedő gondolatokkal és felszabaduló éri ésekkel gondoltak a jövőre. A szovjet nép nagy véráldozatai — Újra reménykedhettünk az életben és a békében. — Amikor 1945. május 8-án Keitel vezértábornagy, a hitleri haderők főparancsnoka aláírta a Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okmányt, ezzel az aktussal egy közel hét évig tartó véres, küzdelmes és K- dercnyomásos időszak fejeződött be Európában. A szabadság legyőzte a izsarnoksá- got. Az élet a halált. A béke a háborút. — A májusi szél reményt keltőén lengette a Reichstag ormára kitűzött diadalmas zászlót, a vörös lobogót. Ez egyben jelkép is volt. Jelképe nemcsak a háború végének, hanem annak is, hogy az emberiség történetének újabb korszaka kezdődött, olyan korszak, amely a második világháború felszabadító jellegének jegyeit hordozna. A II. világháború befejezéft a fasizmus ellen szövetségre lépő hatalmak együttes győzelme volt, de a csata valójában a keleti fronton dőlt el, A szovjet hadsereg semmisítette meg a hitleri koalíció fő erőit, 600 fasiszta hadosztályt, csaknem négyszer annyi haderőt, amennyi az össnes többi fronton harcolt. A fasiszta hadseregek légierejének és harckocsiállományának háromnegyed része pusztult el a szovjet frontokon. — A legnagyobb áldozatot a szovjet nép, a szovjet hadsereg hozta a fasizmus elleni öldöklő küzdelemben. 20 millió szovjet ember áldozta életét a frontokon, a hátországban és a haláltáborokban. A fasiszta rablóhordák számos szovjet várost és 70 ezer falut, 32 ezer ipari üzemet pusztítottak el, perzseltek fel, robbantottak üszkös romokká. A népek felszabadító háborúja — De sokat szenvedtek a leigázott Európa más nemzetei is. A fasiszták által megszállt országokból milliószám hurcolták koncentrációs táborokba a kommunistákat, az ellenállókat, a hazafiakat, a faji üldözés áldozatait. A fasiszták elleni küzdelem élharcosai mindenütt a kommunisták voltak, harcukat a „mártírok pártja”, a kommunista párt vezette. — A nácik által megszállt országok területén hősiesen harcoltak a paitizánegységek és csoportok. Rendíthetetlen bátorságuk emléke évszázadok múlva is ragyogni fog. Nem feledjük a francia, a lengyel, ek olasz, a csehszlovák, a norvég, a jugoszláv, a görög, a bolgár és más népek hazafiainak önfeláldozó erőfeszítéseit. — Több mint 50 millió ember életét követelte a második világháború. A győzelem ünnepén kegyelettel emlékezünk azokra, akik életüket áldozták a gigászi küzdelemben a szabadságért, a haladásért, békés jelenünkért, boldog jövőnkért, az emberiség szebb holnapjáért, — Kedves elvtársak! — A Hitler-ellenes koalícióban a szovjet, a brit és az amerikai fegyveres erők együtt küzdöttek a fasizmus legyőzéséért. Vállvetve harcoltak velük a leigázott országok népei, az ellenállók, hazafiak. — A párt lelkesítette, szervezte és vezette a front és a hátország munkáját. Az emberek millióiba oltotta az igaz ügy győzelmébe vetett megingathatatlan hitet. A háború alatt a Szovjetunió Kommunista Pártja is súlyos vérveszteségeket szenvedett. A párttagok közül há- commilüóan áldozták életük két hazájuk, a népek, az emberiség szabadságáért. — A szovjet fegyveres erők győzelmének jelentőségét emelj, hogy a hitleri hadsereg ebben az időben a kapitalista világ egyik legerősebb fegyveres ereje volt. A háború első éveitől kezdte a leigázott országok, szinte egész Európa ipara a hitleri Németországnak termelt, akarva — nem akarva a fasiszta hadsereget szolgálta. Ezzel a hatalmas ipari potenciállal szemben kellett felvennie a versenyt, megküzdenie a szovjet iparnak. A munkáshatalom legyőzhetetlen — Kedves elvtársak! — A szovjet hadsereg győzelmei Sztálingrádnál, Moszkvánál, Leningrádnál. majd azok a megsemmisítő csapások, amelyeket 1942- ben. 1943-ban és 1944-ben mért az ellenségre, végül a háborút befejező 1945-ös stratégiai hadműveletek meghatározó jellegűek voltak a háború egész kimenetelére. A háború e fordulópontjai a szovjet hadvezetés kiemelkedő hadművészetének, a szovjet fegyveres erők erkölcsi szilárdságának, hadászati és technikai felkészültségének bizonyítékai. — A koalíciót alkotó államok kormányai között azonban közismerten voltak ellentétek. Nehezen jött létre Nvugat-Európában a második íront, de végül is 1944- ben harapófogóba szorította a német fasizmust. Már a háború alatt, különösen annak befejező szakaszában és utána a7. imperialisták, s _ főként az amerikai monopoltőkés körök mesterkedései, diplomáciái cselszövései, titkos tárgyalásai folytán hidegháborús légkör keletkezett. Az imperialisták minden erejükkel arra törekedtek, hogy meggátolják a világ, és ezenbe- lül Európa haladó erőinek tömörülését, kibontakozását. De a háború — törekvéseik ellenére — felszabadító háborúvá vált, és hatása kisugárzott az egész világra. Franciaországban, Anglia-., ban. egész Nyugat-Eeurópf- ban is felszabadítóként ünnepelték a szovjet hadsereget. a szovjet népet, a Szovjetuniót. — A Hitler-ellenes koalícióban részt vett nyugati hatalmak fegyvertényeit természetesen elismerjük. De hangsúlyozni kell. hogv a második világháború fő terheit a Szovjetunió, a szovjet nép viselte. A Nagy Honvédő Háború éveiben szemléletesen beigazolódtak Vlagyimir Iljics Leninnek, a párt és a szovjet állam megalapítójának mély értelmű szavai: „Soha nem győzhetik le azt a népet, amelyben a munkások és a parasztok többsége felismerte. megérezte és meglátta, hogy saját hatalmát, a dolgozók hatalmát védi: hogy azt az ügyet védelmezi, amelyek győzelme biztosítja saját maga és gyermekei számára a kultúra minden javát, az emberi munka minden alkotását”. — A győzelem lelkesítője és szervezője a Szovjetunió Kommunista Pártja volt, amely végrehajtotta Lenin útmutatásait, megteremtette és megszilárdította a Szovjetunió védelmi képességét. — A német fasizmus felett aratott győzelem a szovjet külpolitika és diplomácia nagy diadala Is volt. A háború befejező szakaszában lezajlott konferenciákon — Teheránban. Jaltában — a Szovjetunió érvényesítette igazságos álláspontját: a háborút a német fasizmus teljes szétzúzásáig kell folytatni, egyik nagyhatalom sem köthet különbékét, s a fasizmus igája alól felszabadított népeknek — beleértve a német népet is — a szabad, demokratikus, boldogabb élet megteremtésének lehetősegét kell adni. A szocialista világrendszer a béke támasza Kedves elvtársak! — A háború borzalmainak és szenvedéseinek emlékét tompíthatja, elmoshatja az idő, tanulságait bűn lenne elfelejtenünk. — Európában 25 éve béke honol. E béke azonban 25 éves szakadatlan harc eredménye. amelyet a Szovjetunió és a győzelem következményeképpen létrejött szocialista világrendszer vívott és vív lankadatlanul az im- periaüsták agresszív erői ellen. — Az európai feszültségek forrása ma, 25 évvel a fasizmus felett aratott győzelem után is, a német imperializmus és monopoltőke. Az imperialista hatalmak — megszegve a második világháború után vállalt kötelezettségeiket — létrehozták a Német Szövetségi Köztársaságot; tétlenül nézték, sőt támogatták és támogatják az NSZK militarista és revansvá- gyóköreinek agresszív politikáját. jelentős szerepet szánnak a nyugatnémet fegyveres erőknek, az ú.i Wer- maciitnak a NATO-ban, és nem lépnek fel erélyesen és határozottan a nácizmus újjáéledés« ellen. — A szocialista világrend- szer létrejötte, erőinek viharos növekedése azonban új helyzetet teremtett a világban és Európában. Ma az emberiség nyugodtabban élhet, mert a Szovjetunió atom- és rakéta-szuperhatalom, a szocialista országok erősek, és mert a békéért^ vívott harcban velünk együtt lépnek fel a világ békeszerető népei. Az erőviszonyokkal a7 imperialisták is kénytelenek számolni. — Európában negyedszázada béke van. De nem feledhetjük, hogy az amerikai imperialisták — ugyanazok, akik atombombát dobtak Hirosimára és Nagaszakira — ma hadüzenet nélkül, bűnös háborút viselnek a nemzeti függetlenségét védő dél-vietnami nép és a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, gyilkolnak Indokina egész térségében, Kambodzsában és Laoszban is. — A világ egész haladó közvéleménye — és természetesen a magyar dolgozó nép is — izzó felháborodással bélyegezte meg ezekben a napokban az újabb imperialista agressziót, Kambodzsa amerikai elözönlését. Nixon elnök a történelem és saját népe előtt is súlyos felelősséget vett magára hírhedt hadparancsával; azzal, hogy az amerikai csapatok fokozatos visszavonását hirdető ígéreteivel szöges ellentétben, a genfi egyezményt és az amerikai alkotmányt egyaránt megsértve, fegyveres erőket küldött Kambodzsába. Korábbi ígéreteivel ellentétben, nem a vietnami háború lépcsőzetes csökkentését akarja, hanem éppen ellenkezőleg a háború kiterjesztésének ingoványos útjára lépett, ami semmi jót nem hozhat az amerikai betolakodóknak. — Az amerikai uralkodó körök nem tanulták meg a történelem leckéjét. Világ- uralmi törekvéseikben ma ők akarják a világ zsandár- jának szerepét játszani a szabadságot és függetlenséget követelő népmilliókkal szemben. Nem feledhetünk ! Kedves elvtársak! — Ma a fasizmus felett aratott győzelem negyedszázados évfordulójára emlékezünk. Aki igazán emlékszik, az nemcsak a múltba néz, hanem a jövőbe is tekint. Ma emlékezni annyi, mint nem felejteni a múlt gyalázatát, nem felejteni a harcot, amelyet folytattunk ellene, nem felejteni a hősöket, akik a jövőért haltak meg, meglátni jelenünkben a múlt kísérteiéit, amelyek ellen harcolni kötelességünk, mert tiszta céljaink csak így valósulhatnak meg.’ Ez a mi munkánk, s ez valóban nem is kevés. — A Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott világtörténelmi győzelme számunkra, magyarok számára különösen jelentős. Szabadságunkat. nemzeti függetlenségünket köszönhetjük a győzelemnek, amely nemzeti fel- emelkedésünk kiindulópontjává vált. — Ma, amikor az európai háború befejezésére, a fasiszta Németország szétzúzására emlékezünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a magyar uralkodó körök a hitleri hadigépezet szekeréhez kötötték hazánkat, a végpusztulás szélére taszították országunkat, népünket. — Súlyos árat kellett fizetnie a magyar népnek a Horthy-fasizmus kalandorpolitikájáért. A mi kis országunk 10 milliós népességéből 136 ezer katona és 246 ezer polgári lakos, összesen 400 ezer ember pusztult el. A háborús károk összege hét év nemzeti jövedelmének felelt meg. Ki ne emlékeznék a felrobbantott Duna-hidak- ra, a porrá égett épületekre, az elhurcolt nemzeti értékekre, a vérre, a könnyre, a szenvedésre? — 25 évvel ezelőtt a szovjet emberek mérhetetlen szenvedés és áldozat árán, a fasizmusra mért halálos csa- páseal nyitották meg a mar gyár nép előtt is a szabadsághoz, a békéhez, a társadalmi haladáshoz vezető utat, S a szocialista forradalom a szocializmus építésének dicső, de nehéz útját járva is mindig éreztük és érezzük a szovjet emberek nélkülözhetetlen testvéri segítségét. Méltóak leszünk a hősökhöz ~~ y — Kedves elvtársak! — Néhány héttel ezelőtt, a jubileumi ünnepségek történelmi számvetést kívánó napjaiban, amikor hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját ünnepeltük, különleges erővel húzta alá történelmi vívmányainkat a visz- szapillantó emlékezés. Számot adtunk arról, hogy pártunk vezetésével, munkás- osztályunk, dolgozó népünk élni tudott a szabadsággal. — Feladatunk egy új világ építése, az emberiség legszebb álmainak megvalósítása. E történelmet formáló tennivalók teljes embere két kívánnak. Kiművelt emberfőket, korszerű népgazdaságot, a termékek bőségét, a gondok nélküli élet kiteljesedését. Országépítő terveink megvalósítása, szorgos munkánk végzése közben „pártfogón tekint reánk a század”, a mi századunk, amelynek alapvető kérdéseit mi kommunisták csak a dolgozó milliókkal együtt oldhatjuk meg. — Győzelemre emlékezünk, amely alapja, forrása lett és lesz további győzelmeinknek. Hajtsuk meg kegyelettel emlékezésünk zászlaját a hősök előtt, akiknek jelenünket köszönhetjük, s fogadjuk meg: méltók leszünk a békéért, a haladásért, a népek szabadságáért életüket áldozó hősökhöz. Méltók leszünk a béke, a szabadság, a szocializmus történelmi feladataihoz. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott beszede után felcsendült az Intemacionálé, majd ünnepi műsor követke1 «mé
