Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-07 / 105. szám
4 rtf*# Ä^kOT-WAesvAnemsz*» májú* ? Ahonnan a nyereség származik Tapaszfalatok a Kemecsei Állami Gazdaságban Elmúlt évi kiemelkedő munkájuk, a szocialista munkaversenyben elért eredményeik alapján Kiváló vállalat címet nyert a Kemecsei Állami Gazdaság. Az avatóünnepséget április 2-án tartották, melyen a kitüntetést dr, Tóth Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője adta át. Az ünnepségen megjelent Kanda Pal. a megyei part-vb tagja, az SZMT vezető titkára, Alexa László, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára. Ez alkalommal beszélgettünk Kicska Antallal, a Kemecsei Állami Gazdaság igazgatójával. KÉRDÉS: Milyen eredményeket ért el a gazdaság 1369-ben? Miben látja a siker titkát? VÁLASZ: Gazdaságunk valamennyi dolgozója és vezetője örül e magas kitüntetésnek. Az elmúlt évben ünnepeltük a gazdaság fennállásának 20. évfordulóját. A két évtizedről készült számvetés is megmutatta: dolgozóink áldozatos munkát végeztek s ennek megérett a gyümölcse. Különösen említésre méltó az elmúlt három esztendőben végzett munka, a gazdasági mechanizmus adta lehetőségek felhasználása, az. önállóság növekedése, mely párosult a tervszerű. átgondolt irányítással, a dolgozok szorgalmával. Itt csak az 1969-es esztendőről szeretnék szólni. Tavaly éppen az említettek következtében az 1 hold termőterületre jutó vállalati eredményünk megközelítette a 4 ezer forintot, amely 304 százaléka az 1968. évinek. Az egy hold termő- területre jutó halmozott termelési értékünk 14 801 forint volt. Az ezer forint befektetésre eső vállalati eredmény 168 forint. Gazdaságunkban az elmúlt évben a költségszínt 94,2 százalék volf. Ezeket a jó ered-' menyeket a kedvező ráfordításokkal elért hozamok eredményezték. Őszi búzából 22—23 mázsás, őszi árpából 26, kukoricából 26—30, burgonyából 84,3 mázsás. siló- kukoricából 185, lucernaszénából pedig 32 mázsás átlagtermést értünk el holdanként. Jó eredmények születtek a kertészetben is. Téli almubói 100,2 mázsás termést takarítottunk be holdanként. A/ állattenyésztésben az egy tehénre jutó tejtermelés elérte a 3446 litert. Eredményes volt vadgazdálkodásunk. Több éve tartjuk a 3200— 3600 darabos élőnyúl-expor- tot. s az 1800—2600 darabos élőfogoly-exportot, m.ely jelentős bevételi forrás a nép gazdaságnak is. Meg szeretnem említeni, hogy gazdasagunk biztosítja a Nyíregyházán megnyílt állami gazdaságok üzlete részére a vadhús- ellátást a szükséges időszakokban. Megítélésem szerint ezek nemcsak az elmúlt évi jó munka eredményei, hanem az előzőké is. s ennek kö- S7.ÖH hetjük. hogy az általunk oly nagyra becsült, kitüntetési, a Kiváló vállalat címet elnyertük. KÉRDÉS: Hogyan 'segítette e kitüntető cím elnyerését a gazdaságban kibontakozott szocialista vereenymozgalom ’ VÁLASZ: Ez volt az ered menyek forrása, sikereinket erre alapoztuk. Muhkaver- sehnyel készültünk felszabadulásunk negyedszázados jubileumára, Lenin születésé« ek ion. 'évfordulójára. s ...égy milyen volt a lelkesedés, az eredmények lanúsil- ják. A szocialista versenymozgalom különböző formáiban 688 dolgozó vett. reszt, akik csaknem 2 és fél millió többletnyereség elérését vállalták. Becsülettel helytálltak, vállalásukat csaknem 4 millióra teljesítették. Ebben különösen említésre méltó szerepet játszottak a szocialista brigádok. Tizenegy brigád tűzte célul a kitüntető cím elnyerését 263 dolgozóval, amelyek létszáma év közben tovább gyarapodott. A szocialista brigádmozgalomban dolgozók 1 millió 223 ezer forint eredmény- többlet elérését vállalták, amit 3 millió 909 ezer forintra teljesítettek. S most őket is ünnepeltük, hiszen 9 brigád 188 tagja nyerte el a szocialista címet. Elmondhatom, hogy a szocialista brigádmozgalom keretében kibontakozott verseny eredményei nagyban hozzájárultak a gazdaságnak az elmúlt évben elért 19 millió 368 ezer forintos nyereségéhez. Ügy gondolom, hogy ilyen eredmények ott születhetnek, ahol megfelelő a légkör a vezetők és a dolgozók között, s állandóan gondoskodnak a dolgozó emberek anyagi-erkölcsi megbecsüléséről, elismeréséről. Ezekben kitűzött céljainkat megközelítettük. 1968-hoz Viszonyítva dolgozóink átlagkeresete 15 százalékkal emelkedett, ami ar.t jelenti, hogy a munkás- állomány-csoportba tartozó dolgozók éves viszonylatban havonta 1840 forintot kerestek. Az elért eredmények következtében gazdaságunk év végi nyereségrészesedés címén 47—57,2 munkanap keresetének megfelelő részesedést fizetett ki. A termelésben kiváló eredményt elért dolgozók közül sokan kaptak 6—9 ezer forint részesedést. így említhetném a kertészetben dolgozókat, az építőbrigádok tagjait, a növénytermesztésben dolgozókat, a segédüzemágakban tevékenykedőket. Tavaly célprémium és cél- j utal un címén 624 ezer forintot fizetett ki gazdaságunk a kiemelkedő munkát végzett dolgozók között. Az elmúlt 10 év során 168-an nyerték el a Kiváló dolgozó jelvényt, 9-en pedig a Kiváló dolgozó oklevelet, 11 dolgozó kapott miniszteri kitüntetést. KÉRDÉS: Hogyan gondoskodik a gazdaság a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáról, szociális és kulturális igényeinek kielégítéséről? VÁLASZ: Ez mindennapos feladatunk. Elértük, hogy ma már valamennyi üzemegységünk rendelkezik rádióval, tv-készülékkel, van 30 színház- és 20 mozibérletünk. Tavaly 12 esetben 360 dolgozónk vett részt színházi előadásokon, s a mozibérletet is százak használjak. A Jó munka jutalmául nyaranta egy-egy brigádot viszünk kirándulásra a gazdaság saját autóbuszával, s így megismerkednek hazánk szép tájaival. Gazdaságunk gazdag könyvtárral rendelkezik. Az elért kitüntető cím kötelez bennünket. hogy tovább javítsuk a dolgozók szociális, egészségügyi é? kulturális helyzetét. Tavaly januártól már .bi^OSÍÜéK.- az üzemorvosi ellátást és egészségügyi tanácsadást, A múlt évben, egy cfölg'tóó részére biztosítottunk 35 ezer forint támogatást a lakásépítéshez, az idén 7 dolgozó részére biztosítjuk ezt. mintegy 280 ezer forintos hozzájárulással. Több szolgálati lakást is építünk. Nem feledkezünk el az ifjúságról. Részükre sportpályát építünk. A múlt évben már építettünk fürdőt-öltö- zőt a központi tehenészeti dolgozók részére, meleg-hideg vizes zuhannyal 'láttuk el a gépjavító szervizműhelyt. Ez évben az új alma- tárolóhoz épül fürdő-öltöző és ebédlő. A jót őben is minden! megteszünk a balesetmentes munka biztosítása érdekében. Célunk, hogy a dolgozókról messzemenően gondoskodjunk. Dolgozóink munkába és hazaszállítása érdekében már rendelkezünk egy 40 személyes aul óbusszal. a zsúfoltság csökkentése érdekében még egy autóbusz vásárlását tervezzük. A gazdálkodás valamennyi területén .a kézimunkaerő takarékos felhasználására, a munkafolyamatok maximális gépesítésére és automatizálására törekszünk. A termelés területén további célunk az eredmények további növelése a növénytermesztésben, kertészetben, állattenyésztésben. a vadgazdálkodásban. Emellett a még veszteséges ágazatokban (tömegtakar- mány-termelés, növendék szarvasmarha-tartás) a ráfizetést ebben az évben megszüntetjük. illetve minimális nyereséget kívánunk elérni. Ezek a feladatok mind vezetők, mind a dolgozók részéről nagy szorgalmat, odaadó, lelkes munkát követelnek: De a gazdaság dolgozói, vezetősége, pártszervezete ,és szakszervezete rendelkezik mindazzal, ami e nagyobb célkitűzések megvalósítását biztosítják. Ezt mutatja, hogy az a szocialista munkaverseny, amely oly sok siker forrása volt eddig, most is él, s pártunk X. kongresszusára újabb munkafelajánlások születtek és születnek. Mi igyekszünk a kitüntetésre bizalommal válaszolni, s bizonyítani, hogy érdemes volt rá a Kemecsei Állami Gazdaság. (—) Értékes a komposzttrágya A mezőgazdasági üzemek, elsősorban a nagyvárosok körüli kertészetek trágyaellátásában és a kiskertek trágyaszükségletének kielégítésében már ma is fontosak a komposzttrágyák, de a jövőben még nagyobb szerep vár rájuk. Az • istállótrágyák hatását ugyanis leginkább a komposzttrágyák közelítik meg. Jelentős a tápanyagtartalmuk, különösen nitrogénben és esetenként foszforban gazdagok. A növények számára csak kis mennyiségben. de feltétlen szükséges anyagokból, a mikroelemekből is elegendő mennyiséget tartalmaznak, méghozzá könnyen felszívható formában. Mivel magas az elégethető, azaz szervesan.vag-tar- talmuk, a tápanyagszolgáltatáson kívül, a talajban lassan elégve — oxidálódva —, a hasznos és nélkülözhetetlen apró talaj élőlények számára energiaforrásul is szolgálnak. Az oxidálódás során a szerves anyag humusszá alakul. ami a kedvező talai- szerkezet kialakulását segíti elő. Mindez lehetővé teszi, hogy a komposztrágyázással és a műtrágyák adagolásával kielégíthessük a növények teljes tápanyagigényét. A komposzttrágyák tulajdonságai azonban azzal válnak valóban értékessé, hogy minden olyan anyagból készíthető komposzttrágya, amely elbomlik, elkorhad, így. igen jő komposztlvágyát állíthatnak elő maguk a komposzttrágya igénylők, a kertészek, a kiskerttulajdonosok különböző zöld levél- és szárdarabokból. elsősorban zöldségfélék maradványaiból, ezenkívül lehullott falevélből. elbomló konyhai hulladékból, gyümölcs- és szőlőtörkölyből. valamint a kisál lalt artásból származó trágyából. Ezek árnyékos helyen összegyűjtve és a szükséges időközökben átforgatva. öntözéssel levegősen-nyir- kosan tartva, egy-másfel év alatt értékes, felhasználható kom poszttrágyává válnak. A tápanyagtartalom fokozására a komposztált anyagok minden köbméterébe el kell keverni három-négy kilogramm nilrogén. foszfor és kálium tartalmú műtrágyát. Érdemes foglalkozni a gyajú-, len-, kender- és ke- f egy árak hulladékanyagainak komposztálásával is. Ezenkívül a vizsgálatok bebizonyították azl is. hogy előnyös, ha az istállolrágyál körülbelül a negyed részének megfelelő mennyiségű jó földdel elkeverve komposztálják prizmákban. Ugyanis így jobban megőrzi nitrogén- tartalmát, nagyobb lesz a talajjavító hatása, valamint a felvehető mikroelemtartalma, mint a szokásos kezeléssel kapott istállót ragyáé. A lözeges trágyák is a komposzttrágyák . csoportjába tartoznak. Az emésztő gödrökből kiemelt l’ekál tőzeggel. lápfölddel keverve, 'érlelés után kiváló és keresett trágya lesz. Mind nagyobb mennyiségben komposztálják — tőzeggel keverve — a különböző élelmiszeripari üzemek hulladékát, így elsősorban gyümölcs-, szőlőzúzalékot, zöldségmarad vá nyo ivat. Mindezek mellett rendkívül jelentős a városi szemét és hulladék hasznosításával kapott komposzttrágya is. Hazánk az első országok közé tartozik, ahol megindult a városi szemét iparszerű komposztálása. A XIX. 1 század eleje óta folyó városi hulladékhasznosítás évente több ezer vagon, értékes komposzttrágyát eredményez. Az utóbbi évtizedekben csak a fővárosban egy-egy évben több, mint egymillió köbméter volt a városi szemét, és ennek körülbelül a fele nyári szemét, amiből jó komposzttrágya állítható elő. Az egyik legelterjedtebb eljárás szerint nagy gyűjtőtérbe szállítják a szemetét, ahonnan kaparöszerkezet szállítószalagra adagolja, ami egy hatalmas hengerrostába viszi. A durva, nagy és fémes darabokat még a szalagon kiválogatják, a rostálás előtt. A rostált anyagot prizmákba rakják és megöntözik csatornaiszappal, maid a rosta elején áthullott finomabb szemét résszel takarják le ezeket az érlelő prizmákat. Néhány hónapi érlelés — bomlás — után felhasználható az így kezelt városi szemét. Komisszár Lajos V«ra§o(Iá8Teizélj a* alitiá^Iterlekben ! 'w NINCS OLYAN A L» LA TERMESZTŐ egyéni termelő. vagy üzemi szakember, aki ne ismerné a téli alma gyümölcsösök legrettegettebb betegségét, az almafa-vara- sodást. Népszerűén általában csak „íuziknak" emlegetik. A termesztők emlékezetében még élénken él az 1965-ös hűvös, csapadékos év. amikor a szokásos 550—600 mm csapadék helyett 750—800 mm hullott. Bármit tettünk, a varasodás járványszerűen fellépett. és a házikertek nagy része. de. sok üzemi gyümölcsös is nyár közepén már az őszi lombhullás képét mutatta. Sem gyümölcs, sem levél nem volt a fákon. így az „aranyat” érő alma csak azokat a gazdaságokat boldogította. ahol jól védekeztek a rendelkezésre álló növényvédőszerekkel, és kihasználták a legalkalmasabb időpontot a permetezésre. A nagy gazdasági kárnak az lett a következménye, hogy az 1966—67—68-as években a sokkal szárazabb időjárás ellenére mindenki inkább megduplázta a permetezések számát, csak biztos védelmet nyújtson féltett kincsének, az almának. A száraz időjárás közismerten nem kedvez a betegség terjedésének. A legutolsó 1—2 évben az évi csapadék visz- szaállt a normális 50 éves átlagnak megfelelő 5—600 mm-es szintre. így a betegség nem tudott .járványszerűen kifejlődni, bár kisebb gócok jelentéktelen károkkal — főleg az augusztusi esők hatására — a megye nagy részén kialakultak. Annyi fertőzés 1969 őszén is volt, hogy a kedvező téli és tavaszi időjárás mellett a kórokozók áttelelő, szaporító képletei- megőrizték vitalitásukat és betegitő képességüket. VIZSGÁLATAINK SZERINT a földön korhadó, fertőzött levelekből már április elején a gyümölcsösök légterébe került a kórokozó spórája. Kedvező, csapadékos időjárás esetén tehát fertőzés azonnal létrejöhet. Fontos feladat lehat s gyorsan fejlődő, új zöld . részeknek megfelelő gombaölő (fungicid) szerrel történő bevonása — lepermetezése. Ma már sok növény védőszer-típus ál! a gyümölcstermesztők rendelkezésére. A varasodás ellen is számos készítmény közül lehet kiválasztani a legalkalmasabbat. A klasszikusnak számító szervetlen réz hatóanyagú fingici-dektől, a korszerű, szerves hatóanyagú gombaölő szerekig, tetszés szerint lehet vásárolni. Pl: rézgálic. rézoxiklorid WP, Cuprosán Super D. Orthocid. Delán SP.. Di thane M—45. Antra- col, TMTD. stb. Mielőtt egy gombaölő szer használata mellett döntünk, figyelembe kell venni a gombaölő halás mellett a mellékhatásukat is. Ilyen pl. a fitotoxícitás (nö- vénymérgezö hatás, perzselés), emberegészségügyi szempontok (óvó rendszabályok. várakozási idő), a korszerűség (elkészítésének körülményei). egyéb kártevőkre, kórokozókra, vagy a növény élettani folyamataira gyakorolt hatás (takácsatka elszaporodása. illetve annak gátlása, a gyümölcs színeződésének elősegítése, a tárolhatóság csökkentése, illette annak elősegítése, stb). A NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS laboratóriumában tavasszal (március—április), az első fertőzési forrásul szolgáló beteg levelek alapján, jeleztük a fertőző spórák megjelenésének időpontját. A vegetáció későbbi időszakában oedig a megye 7 jellegzetes adottságú pontján működő Zislawsky-íéle le vél nedvesség-tart am mérő készülékkel a szükséges védekezés időpontját határozzuk meg. Ez év az elmúlt időszakot tekintve' kedvezett a kórokozó fertőzesenek. Tapasztalt idősebb szakemberek es különböző meteorológiai naptárak jelzése szerint a következő hónapok időjárása is csapadékos lesz. Ebben az esetben fel kell készülni az egész évben következetesen végzett védekezésre. Azokban az üzemekben, ahol hiányos, vagy elavult a növényvédelmi géppark, korszerű gépek beszerzésével, a permetezési fordulókat minimálisra — 1 —2 napra — kell csökkenteni! A fertőzés után harmadik, negyedik napon végzett permetezés szinté teljesen hatástalan, tehát a hosszú permetezési forduló duplán káros; eredménytelen a védekezés és a növényvédöszer is kárba vész. Nem szabad idegenkedni a- speciális.: csak a varasodás elleni permetezések közbeiktatásától sem. »menynyiben arra fertőzési veszély miatt szükség van. Sok esetben a kombinált védekezés érdekeden késleltetjük a permetezés időpontját, s ezzel lehet, hogy megspóroltuk egy permetezés munkabérköltségét, de a betegség által előidézett kár annak többszörösé. A KOMBINÁLT VÉDEKEZÉS csak abban az eset-’ ben gazdaságos, amennyiben a védekezés optimális időpontja mmd a kórokozóknál, mind a kártevőknél egybeesik. A betegség fontosságát tekintve minden termelő saját érdeke, de egyben népgazdasági érdek is az eredményes védekezés, melynek következménye az egészséges. jó minőségű gyümölcs, mely növeli az exportlehetőségeket. és ezen keresztül a termesztés eredményességét. Sallai Pál növényvédő állomás, növényvédő szakmérnök úl KÖNYV: Madarai tollúról Kapocs) György képeskönyve madarakról 13 fejezelben Ballag az olvasó az utcán, s hirtelen leli'kint a platánfára, Valami re/.düll a levelek között. Madár volt, minden bizonnyal. Milyen madár? S mit tud róla? Nehéz erre a kérdésre felelni, meri az emberek többsége. főleg a városi emberek nem ismerik a madarakat. Hányszor mondjuk: láttam egy -szép madarat! Milyen madarat? Igen: milyen is volt? Nos, a könyvet lapozgatva megismerhetjük a madarakat, minden kis esiv i- telő szárnyast a városi utcá kon. kiskertekben, falun, tanyán és erdőkben, réteken, pusztákon es nádasokban. A madarakról szól ez a könyv, amely most jelent meg a Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában. De nem száraz adathalmaz, nemcsak felsorolás, eleven természet rajzi dokumentum. A fényképek közvetlen hatásával segít felismerni a madarakat, összesen 41 madárfajról készült művészi fényképeket közöl a szerző, amelyek betekintő nyújtanak a természet nyitott, gazdag képeskönyvébe.
