Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-21 / 117. szám

WW. május 5ft. KELET-MAGYARORSZÄO Naponta milliók az árvízkárosultak megsegítésére Helikopteresek Asztalos Barna őrnagy az egyik MI—8 típusú gép parancsnoka. Ö volt az első aki mentésre indult gépével Nagvgéc községbe. Mindennap levelek és táv­iratok hozzák a híreket, me­lyekben az együttérzés mellett anyagi támogatásukról is biztosítják a szatmári árvíz- károsultakat. A SZOT elnök­sége 5 millió forintot ajánlott fel és 2 milliót azonnal átutalt a megyében létrehozott bi­zottságnak, hogy azonnali gyorssegélyt nyújthassanak a rászorultaknak. Egy nappal korábban még vizsgálták a SZOT üdülési fő- igazgatóságán, hány gyereket tudnak üdülőkben elhelyezni. Azóta már nyilvánosságra hozták: 200 gyereket azonnal és további 300-at néhány napon belül két-há- romhetes üdülésben ré­szesítenek. Megtették felajánlásukat azok a szakszervezetek, melyeknek 'megyei bizottságai Szabolcs megyében vannak. Eszerint az építők szakszervezete félmil­lió, a HVDSZ 100 ezer, az orvos-egészségügyi szakszer­vezet szintén 100 ezer forin­tot utal át az árvízkárosultak számlájára. A többi szakszer­vezet ezután dönt a segélye­zés mértékéről. Üzemek és vállalatok dol­gozóinak felajánlásáról ír tegnapi számában a Népszava is. A Békés megyei Sarkadi Cukorgyár dolgozói élelmi­szert, fehérneműt, és pénzt, az Építéstudományi Intézet 18 gyermek és két pedagógus el­helyezését, az Országos Minő­ségvizsgáló Intézet dolgozói pedig egyénileg vállalták az árvízkárosult gyerekek elhe­lyezését. Felajánlásokról számolnak be az ország minden tájáról megyei testvér lapjaink. A Heves megyei Népújság a mátraszentimrei iskolásgyere­kek hulladékgyűjtéssel szer­zett pénzének és a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységének pénzfelaján­lásáról, a Tolna megyei Nép­újság pedig a Dombóvár és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ dol­gozóinak 10 ezer forintos tá­mogatásáról és arról a felhí­vásról számol be, melyben a szövetkezet csatlakozásra szó­lítja fel a megye valamennyi özemét. A felhívást követő órákban máris W szocialista brigád csatlakozott a felhívás­hoz Cs kezdte meg a gyűjtést a Szabolcs megyei károsultak megsegítésére. Takarók és ruhák csomago­lás áról közöl képes beszámo­lót a Csongrád megyei Dél- Magyarország keddi száma. A Dél-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereske­delmi Vállalat dolgozói a szomorú hír hallatán elhatá­rozták, hogy segítségére siet­nek a katasztrófa áldozatai­nak és 142 ezer forint értékű ruhaneműt indítottak útnak Szabolcs megyébe. A Hajdú-Bihar megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat dolgozói egynapi munkabérükéi, és az ár levonulása után több közkút helyreállítását vállalták. De jelentkeztek a szakipari ktsz dolgozói, a nagyállomás szakszervezeti bizottsága, a MÁV-igazgatóság két szocia­lista brigádja, a Hajdúnánási Háziipari Szövetkezet és gép­javító állomás, a derecskéi Vörös Csillag Tsz, a Hajdú- Bihar megyei Vendéglátóipari Vállalat, a biharnagybajomi szövetkezeti étterem dolgozói, a GÖCS fiataljai, a dohány­gyár szakszervezeti bizottsága és még több szervezet ajánlot­ta fel egynapi keresetét —. írja a Hajdú-Bihari Napló. Egyre-másra csörögnek a telefonok a mi szerkesztősé­günkben is. Az Ügyvédi Ka­mara tagjai szerdai megbe­szélésükön ügyvédenként 1000 — összesen 50 ezer — fo­rintot utalnak a károsultak számlájára. Az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat nyír­egyházi, mátészalkai, kisvár- dai és záhonyi egységeinek dolgozói háromnapi kerese­tüknek megfelelő összeget — 65 100 forintot — már átutal­tak a károsultaknak. Ezenkí­vül megkezdték a dolgozók a természetbeni adományok gyűjtését. Százezer forintot aján­lottak fel a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat dolgozói, ami fizetésüknek átlagosan 10 százalékát jelenti. Ezt meg­előzően szombaton már ki­ürítették a Béke-szállót, hogy oda az árvizes részek kitele­pített lakóit helyezhessék el. Üzembe helyezték a sóstói KISZ-táborban lévő konyhát, hogy az oda elhelyezett em­bereknek meleg ételt biztosít­hassanak. Ezenkívül a káro­sultak élelmiszerjegyére bár­melyik melegkonyhás egysé­gében étkezhetnek a szeren­csétlenül járt emberek. A vál­lalat tulajdonában lévő pléde­ket, paplanokat és matracokat átadják a rászorult lakosok­nak. Az anyagi segítség mellett sokan munkájukkal járulnak hozzá a károk enyhítéséhez. Vasárnap délutántól hétfő estig a felsőfokú mezőgaz­dasági technikum és a ta­nárképző főiskola hallgatói vettek részt a védelmi mun­kában. Velük együtt dolgo­zott öt vietnami diák, akik szintén a technikum hallga­tói. A diákok összesen 23 ezer homokzsák megtöl­tését végezték el Jánd községnél. Hetvenkét tagú építőbri­gádjának háromnapi társa­dalmi munkáját ajánlotta fel az árvíz sújtotta tsz-ek gazdasági épületeinek hely­reállítás munkáinál a leve­lein Dózsa Tsz tagsága. Ezen­kívül 15 tagú komplett brigád­jukat is az építkezés^ rendelkezésére bocsátják. Az autóközlekedési vállala­tok közül elsőként a debrece­niek szocialista brigádja tett felajánlást és egyben felhívta a többi autóközlekedési válla­latot is a csatlakozásra. A Nyíregyházi 5-ös AKÖV minden dolgozója fizetése 10 százalékát ad­ja. Ezenfelül gyerekek családok­hoz vételét is vállalják a dol­gozóik. Vállalták a Volán-üdü­lőben elhelyezett gyermekek étkeztetését és a róluk való gondoskodást és felajánlották segítségüket a helyreállítási munkák végzésében is. A vállalat műszaki gárdája a vízben maradt gépkocsik mentését, a szocialista brigá­dok pedig már vasárnap és hétfőn a katasztrófa helyszí­nén megrongálódott gépkocsik javítását végezték el. A Bor­sod megyei 3-as számú AKÖV két általános iskolai osztályt látna vendégül szentléleki üdülőjében a pedagógusokkal együtt, hogy a gyerekek a tanévet sikeresen be tudják fejezni. Az ellátásról szintén az AKÖV dolgozói gondos­kodnának. Százezer forintot utaltak át a tegnapi napon a mezőgaz­dasági gépjavító vállalat dol­gozói az 1544-es csekkszámlá­ra. Ezenkívül a vidéki gépja­vító állomásokon folytatódik a szocialista brigádok " vállalás­tétele. Húsz gyermek elhelyezé­sét vállalták az orosi út­törőcsapat tagjai és megkezdték a ruhane- műek és cipők gyűjtését. A tantestület tagjai pedig fi­zetésük 10 százalékát aján­lották fel. 5000 forintot gyűj­töttek össze az AFIT szer­vizállomás dolgozói. Ezenkí­vül a május 30-ra eső szabad szombatra ren­des munkaidőt is vál­laltak a dolgozók, és egész aznapi bevételüket a károsultak megsegíté­sére fordítják. Ismét jelentkeztek a megyé­ből a kisipari szövetkezetek. A Rakamazi Cipész Ktsz dol­gozói 100 ezer, a Nyírség Ruházati Ktsz 32 ezer, az Ib- rányi Vegyes Ktsz 10 ezer, a Nyíregyházi Fodrász Ktsz 40 ezer, a Nyírbátori Asztalos- ipari Ktsz 10 ezer forintot és három hálószoba-garnitúrát, a Nyíregyházi Asztalosipari Ktsz 10 ezer forintot, 30 darab palló tokos ajtót, három család és 8 gyermek elhelye­zését vállalta. Részben a TÖT felhívásá­hoz, részben a korábbi fel­ajánlásokhoz csatlakoztak újabb termelőszövetkezetek Szabolcsban. A nyírpazonyi Zöld Me­ző Tsz ,i gsága agy két­szobás családi ház fel­építését vállalta. A kislétai Rákóczi Tsz 100 mázsa búzát és 100 mázsa rozsot, az aporligeti Búzaka­lász és a nyírvasvári Vasvári Tsz 30—30 mázsa burgonya, a nyírbátori Uj Barázda Tsz 100 mázsa búza, 50 mázsa árpa. 5 mázsa füstölt, paprikás sza­lonna, a piricsei Rákóczi Tsz 30 mázsa széna, Beszterec község lakossága 4000 darab használt fehérnemű, 17 mázsa burgonya, 2 mázsa bab, 34 kiló szalonna, 108 kiló liszt, 15 kiló cukor, 5 mázsa széna, 2 mázsa kukorica és 1300 forint pénz felajánlását jelentette. Ezenkívül a besztereci tanács tavalyi 20 ezer forint pénzma­radványát átadja valamelyik károsult község tanácsának, hogy saját céljukra használ­ják fel. Az előzetes becslések sze­rint mintegy 5—6 millió fo­rint értékű kár érte a raka­mazi Győzelem Tsz-t a Tisza magas vízállása miatt. A szö­vetkezet vezetősége és tagsá­ga ennek ellenére úgy döntött, hogy 100 ezer forintot. 200 mázsa búza lisztjét azon­nal eljuttatja a rászorult árvízkárosultak részére. Ezenkívül a Fehér Fe- rencné vezette szocialista brigád a múlt évi ver­seny eredményéért járó tízezer forintot is m. ár­vízkárosultak megsegí­tésére ajánlja. Negyvenötezer forint kész­pénzt és kétnapi társadalmi munkavégzést vállalt a Nyír­bátori Gépjavító Állomás és fizetésük 5—10 százalékát to­vábbi 12 nyírbátori üzem és intézmény. Először jelentkezett egyéni kisiparos a bajba jutottak megsegítésére. Kraszner János kótaji kőműves vállalta egy családi ház felépítését valamelyik kárt szenve­dett község lakójának. Egyben azt is szeretné, ha hozzá hasonlóan a többi kis­iparosok is részt vállalnának a szatmári lakosság megsegí­tésében. Startra, mentésre, bevetés­re készen sorakoznak a heli­kopterek a nyíregyházi re­pülőtéren. A gépek települé­si helyén Rocsa Sándor ez­redes irányítja a mentési munkát. Pihenő van. Kinn a pádon a legújabb híreket ol­vassák bent az irodában jó­iéiban alszik az egyik veze­tő. Az asztalon kiterítve a térkép. Erről irányítják, ho­vá szánjanak fel mentésre, árvízfelderítésre. Túl van a sok viszontag­ságos órán Asztalos Barna őrnagy — és a többiek is. — aki egyike volt azoknak, akik Nagygécen végezték a mentést Május 19. dél múlt. — Ma már lényegesen nyugodtabb a helyzet mint pénteken, szombaton és va­sárnap volt — emlékezik a nehezebb napokra Rocsa ez­redes. — Minden helikopte­resünk. de mondhatom az egész állomány megfeszített munkát végzett. A legsúlyosabb időkben, rossz időjárási viszonyok között, esőben szélben, vi­harban összesen 377-szer szálltak jel és együttműköd­ve a szovjet helikopteresek­kel. több mint 5000 embert mentettek ki olyan terüle­tekről, amelyeket már csak légi úton lehetett megköze­líteni. A valóság a képzeletet fe­lülmúlja. Itt csak villanáso­kat adhatunk egy-egy heli­kopteres helytállásáról, de valamennyien kitettek magu­kért. Ott voltak a legveszé­lyeztetettebb helyeken, s amikor már más segítség nem volt, ők mindenkor ké­szen álltak. — A szombati napon tör­tént. hogy több gépünk csaknem 500 embert mentett ki Fehérgyarmatról, Penyi- géről, Tunyogmatolcsról, Olcsvaapátiból, Kérsemjén- ből és Panyoláról — említi az ezredes. — Szatmárcsekén szülő nőt vettünk fel — szól köz­be Asztalos őrnagy. Első pillanattól vesz részt a töb­biekkel a mentésben. — Most pihent vagyak, mert hétfőn éjjel nem került sor repülésre. — Valamennyien túltelje­sítették a „normát.” A pihe­nőre, a szusseanásra most van egy kis lehetőség — így Rocsa ezredes. — Az egyik legtragiku­sabb a szombati nap volt, amikor Csegöldről és Jánk- majtisról mentettük az em­bereket. De a legmegrázóbb élmény Fehérgyarmaton volt, ahonnan tömegesen szállítot­tuk az embereket Kocsord- ra. A víz diktálta, menekül­ni kell. Kétségbeesett ar­cok, síró anyák, gyerekek és fekvő betegek kerültek a gépekre hordággyal — mondja Asztalos őrnagy. Május 17, alkonyat. Tele­fon, s utána azonnal pa­rancs Asztalos őrnagy részé­re, hogy repüljön Szatmár- csekére, ahonnan egy szülő anyát kell kimenteni sürgő­sen. Fedélzetre szállt dr. Dö­mötör István százados ka­tonaorvos. s elindultak. — A fedélzeten Dömötör doktor közölte velem, hogy rádión adjam le: „A szülési fájdalmak hárompercenként jelentkeznek. — emlékezik Asztalos Barna őrnagy. Nyíregyházán a repülőté­ren felkészültek a szülő nő fogadására. Készenlétben volt mentő, minden. ami szükséges. Beszállították a kórházba, s a pedagógusasz- szonyka, Sarkadi Istvánná szép lánygyermeknek adott életet. És ezeknek az árvíz­zel küzdő, emberek ezreit megmentő fáradt helikopte­reseknek még arra is jutott erejükből, hogy másnap fel­keressék a szülőanyát, ki­csinyét, s virággal kedves­kedjenek nekik. Itt mindig, mindenki ké­szenlétben van. Ka’pás Mi­hály alezredes, az egyik pa­rancsnok is, aki sok „beve­tésen” vett részt. Kedd dél­után újabb repülésre ké­szült. Az árvíz borította te­rületekre, . vízmintákat vesz­nek a szakemberekkel. Felszállás előtt, a várako­zás közben említette, hogy szombaton Nagyszekeres fö­lött átrepülve, amikor a falut már teljesen elborítot­ta az ár. s kihaltnak tűnt minden, az egyik kis há­zacska teraszán mozgást ész­leltek. — Sebességet és magas­ságot csökkentettünk, s megközelítettük az épületet. Fölötte függésben megállt a gépünk A ház tornácán több apró gyereket és nőket pil­lantottunk meg — emléke­zik. És megkezdődött a men­tés. Huszonöt-huszonnyolc méter magasból a helikop- tercsörlö berendezés segítsé­gével 16 gyereket és 5 fel­nőttet húztak fel a gép fe­délzetére. Közben a ház kö­rül rohant az ár. az utcán magasfeszültség, az udvaron fák. s ilyen veszélyes körül­mények között másfél órás megfeszített munkával sike­rült megmenteni ezeknek a hajba jutottaknak az életét, — Ez csak egy a sok kö­zül. És nemcsak én végez­tem ilyet, hanem a többiek is — említi. — Minden he­likopter személyzete hason­ló. vagy ilyen feladatokat ol­dott meg. szinte lehetetlen helyzetekből mentettünk em­bereket. Derekas munkát végzett mind. És ez csak úgy volt lehetséges, hogy a gépek mindig kifogástalan állapot­ban, bevetésre készen áll­tak. Erről a műszakiak gon­doskodtak, akik ugyan köz­vetlenül nem vettek részt a mentésben, de a többiektől mindig tudták, hol. mi van, mi történik. . — Gépeink egymás után jöttek vissza, s percek alatt kellett újra bevetésre előké­szíteni — említi Torma Csa­ba főhadnagy — Az elmon­dottak alapján még jobban átéreztük a felelősséget. Tudtuk, minden perc drága, mert emberek életét íe- lentheti. Csak erre gondol­tunk, így végeztük felada­tunkat. Rocsa Sándor ezredes ar­cán a megkönnyebbülés lát­szik. — Ügy látjuk, csökkentek a feladatok, s ez minden­képpen öröm. Az újabb fel­adatok pedig már a normá­lis élet feltételeinek a meg­teremtését szolgálják — mondja. S ők ebből is ki­veszik részüket. Ezeket a helikoptereket a díszszemlén, április 4-én lát­hatta a közönség, az ország a tévékészülékek képernyő­in. Akkor mutatkoztak be. Most megismerték bátor ve­zetőiket is. Nehéz helyzet­ben életmentés közben, föl­dön és levegőben, viharban és napsütésben. Farkas Kálmán A megmentett lakosságot Kocsordra szállították. „ . , . Elek Emil íelvetelei t rtft*

Next

/
Thumbnails
Contents