Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-21 / 117. szám

Lapzártakor érkezett: I gátakon robbantott újabb „kapukkal“ gyorsítják a Szamos és Kraszna mentén a kiáradt víz visszavezetését Csérrvi Károly altábornagy látogatása Szabolcs- Szentmarban Személyes ügyünk ' ’ Országos napilapjaink első oldalára került Szabolcs- Szatmár. A válságos pilla­natokban, amikor ezrek és ezrek váltak hajléktalanná, s egyik óráról a másikra semmivé vált egy élet mun­kája, a személyügy a társa­dalom személyes ügyévé vált. Nem csupán az együtt­érzés, a részvét diktálta se- gítőszéndékot, hanem egy ország új erkölcsi morálja, melynek olyan sok szívet szorongató, emberséget és humanitást tükröző példái vannak, amelyre az utóbbi években nem volt példa. Kiket említsen a krónikás ezek sorából? A győrieket, akik meleg szavakkal emlé­keztek, milyen jólesett ne­kik, amikor a nagy árvíz idején segítettek a szabolcsi­ak is? Iskolásokat, úttörőket, KISZ-eseket, akik a nyári kirándulásra összekuporga- tott, megtakarított pénzüket ajánlották fel? A leveleki Dózsa Tsz-t amely építőbri­gádot küld az árvízkárosul­tak lakásainak helyreállítá­sára? Záhonytól Hegyesha­lomig, Miskolctól, Békéscsa­báig összefogott mindenki, hogy segítsen a katasztrófán úrrá lenni, enyhíteni a fáj­dalmat és segíteni a megin­duló újjáépítésben. Az emberek megérzik a veszélyt. De most már tud­ják is mi történt a Felső- Tisza-vidékén, Móricz Zsig- mond szeretett Szatmárjá- ban, Kölcseynek a Himnusz költőjének, Zalka Máténak a legendás hírű hadvezérnek, Esze Tamás kurucainak földjén. Sokan, nagyon so­kan nem látták, nem észlel­ték közvetlenül a tragédiát, a kihűlt, megsemmisült csa­ládi fészkeket, mégsem tud­nak érzéketlenek, közömbö­sek lenni. Megyeszerte új és új mozgalmak születtek és vannak kibontakozóban, melyeket az emberi együtt­érzés, a tenniakarás szült. Nem véletlen, hogy ebben első helyen a szocialista bri­gádok járnak az élen. És ha valaha szükség volt ilyen nagy társadalmi össze­fogásra, akkor ma százszo­rosán. Felmérhetetlen az anyagi kár. De felmérhetet­len a könny, a szenvedés, amit az árvízi csapás oko­zott. Az árvíz 45 község la­kosságát érintette Szabolcs- Szatmárban. De más falvak­ban is felkészültek az elemi csapás elhárítására. Eddig 40 községet telepítettek ki, 34 300 ember vált ideiglene­sen hajléktalanná. De még öt község lakosságát kell ki­költöztetni. Mi várható még? Ki tud­ja? A tragédiával szembe kell nézni, s bármilyen ne­héz is, őrizni kell az embe­rek nyugalmát, vigyázni, hogy el ne szabaduljanak az indulatok, nehogy- emberéle­teket követeljen a katasztró­fa. Még ilyen súlyosan válságos helyzetben is józan észre van szükség. Csak így lehet szembeszállni a veszedelem­mel. És ott ahol' a dolgos hétköznapokat nem zavarja semmi, tízszerezett erővel kell dolgozni az üzemekben, gyárakban, a földeken, a ter­melőszövetkezetekben. Jól és becsületesen elvégezni min­den munkát, mely új érté­keket termel. Fel kell ké­szülni az új élet indítására, A Tisza Dombrádig apad, s a középső és alsó szaka­szon árad. Egy nap alatt To­kajnál 21, Szolnoknál 2 és a Maros árhulláma miatt Sze­gednél 42 centiméterrel emelkedett a folyó vízszintje. A Szamoson és a Túron folytatódott az apadás. Szerdán a romániai víz­ügyi szolgálat hozzájárulásá­val magyar árvédelmi szak­emberek repülőgépről meg­tekintették a Szamos- és Kraszna-kömyéíki elöntött területeket és a védekezési munkálatokat. A romániai te­rületen 12 helyen szakadt át a gát, ennek megfelelően most nagy erőkkel védekez­nek. A gátszakadások követ­keztében a Balaton egybato- dának megfelelő vízmennyi­ség folyt át három nap alatt a magyar területre. A Tisza és a Szamos közé ki­áradt víz visszavezetésének meggyorsítására Olcsvaapá­Szerdán Debrecenben Szegedi Nándor, a MÁV Debreceni Igazgatóságának vezetője sajtótájékoztatón is­mertette a menetrendvál­toztatást és a vasútfejlesztés terveit. Mindenekelőtt szólt arról a nagy munkáról, ame­lyet a szabolcsi árvíz akoz a vasút dolgozóinak. Az igaz­gatósághoz tartozó területen a Mátészalka—Zajta és a Mátészalka—Csenger vona­lon kellett megszűntetni a közlekedést, A csengeri vo­nalszakaszon 20 átvágás és 13 átfolyás történt. A víz elvo­nulása után a helyreállítást teljes ütemben végzik, s a munkálatokat — ahol erre mód nyílt — szerdán nagy erővel folytattál?. A vasút dolgozói megfeszített mun­kával másfél hét alatt sze­retnék helyreállítani a köz­lekedést. ha a körülmények ezt lehetővé teszik. Közölte, hogy a záhonyi átrakókör­zetben a szabolcsi árvíz még nem okozott komolyabb gon­dokat, csupán létszámhiány­nyal küzdenek, mert a kite­lepített községek vasutas dolgozói nem jutnak el munkahelyeikre. Ezért na­ponta 210 fővel kevesebben dolgoznak a záhonyi körzet­ben. Ezután részletesen ismer­tette a május 31-én, vasár­nap éjfélkor életbe lépő új az építésre, arra, hogy ki­sarjadjon az élet az árral elöntött területeken, falvak­ban. Nem lehet ma közöm­bös senki! Ezt követeli az emberi együttérzés, szeretett megyénk, az ország. Tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül. Nemcsak az aggódó tekinte­tek fordulnak felénk, hanem a segítő, építő kezek is. Ott lesznek együtt velünk, mint voltak a válságos pillanatok­tinál szerdán reggel újabb 50 méteres ..kaput” nyitottak a •Tisza balparti gátján, s ki­szélesítették a korábbi „ka­pukat” is. így most már ösz- szesen 250 méter széles nyí­láson át vezetik vissza a vi­zet. Általában naponta 10 millió köbméter vizet ve­zetnek le az elöntött terüle­tekről, de további munkála­tokkal 24 millió köbméterre növelhetik ezt a teljesít­ményt. A vízelvezetés üteme máris meggyorsult, s előre­láthatólag 2—3 nap alatt egy méterrel csökkenhet a víz­szint az elöntött területen. Az apadásnak megfelelően 5 községben már kedden meg­kezdték a fertőtlenítő mun­kálatokat és szerdán a 20— 60 éves emberek visszatér­hettek lakhelyükre. A vásá- rosnaményi járás körzetéből 14 újabb községbe vonultak fel a polgári védelmi alakú­menetrendet, amely 1971. május 22-ig marad érvény­ben. Az igazgatóság területén a vasút korszerűsítése, villa­mosítása, az utaskiszoigáló- helvek karbantartása, átépí­tése folyamatos. A legna­gyobb munkát az árvízi?árok helyreállítása után a Szol­nok—Debrecen—Nyíregyháza vonalszakasz villamosítása és a pálya korszerűsítése jelen­ti. A korszerűsítés miatt a Szolnok—Debrecen—Nyír­egyháza vonalszakaszon vál­tozó állomásközökben a munkálatoktól függően se­bességcsökkentések várhatók. A Debrecen—Nyíregyháza közti szakaszon nappal 7 és 15 óra között a nemzetközi gyorsvonatok kivételével egyes részeken vonatpótló autóbuszokat közlekedtetnek vágányzárok miatt. Közölte, hogy az igazgató­ság területén a nemzetközi gyorsvonatok menetrendjé­ben és közlekedési rendjé­ben változás nem lesp. Az utazóközönség kívánságára a Hajdú expressz 6,35-kor in­dul Debrecenből. Változás történik a Szeged—Szolnok— Debrecen—Nyíregyháza—Mis­kolc viszonylatban közleke­dő gyorsvonat menetrendjé­ben. Miskolcról 5,10-kor in­dul Szegedre, ahova 11.11 -re érkezik. „Balatoni járat” in­dul Debrecenből Siófokra jó­ban a gátakon az építésben, az élet feltételeinek a meg­teremtésében is. Szatmári a *• felszabadulás előtt sötét jelzővel illették. Itt volt a legsápadtabb a gyermek, s itt volt a legpi­rosabb az alma.‘Ügy hiszem, hogy most sápadtabbak a gyerekek is, s a híres jona­tán is. Szabolcs-Szatmár már régen elindult a felvirágzás útján, vasszorgalmú dolgos latok, hogy előkészítsék eze­ket a területeket a lakosság visszaszállítására. Szerda reg­gelre Fehérgyarmat nagy ré­széről is levonult a víz, s így ezen a napon a járási pártbizottság, a járási ta­nács és a társadalmi szer­vezetek Vásárosnaményból visszaköltöztek székhelyükre. A Tisza völgyében védeke­ző erők 65 százaléka a Tisza felső szakaszán és a mellék­folyóknál őrzi és erősíti a gátakat. A Tiszánál? Zemplénagárd és Tokaj közötti szakaszán a hatalmas mennyiségű víz nyomásának hatására fokozó­dik a gátszivárgás. Az át­ázott védelmi töltéseket kő­terheléssel erősítik. ..rögzí­tik”. A gát mögött felfaka­dó víz elfogására szorítógá­takat építettek. A tartós és magas árhullám miatt eset­(Folytatás a 2. oldalon) Csórni Károly altábornagy, a Magyar Néphadsereg ve­zérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese szerdán látogatást tett az árvízvédelmi és mentesítő munkában részt vevő kato­nai egységeknél. Elsőként Nyíregyházán tá­jékozódott az árvízvédelmi Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt intézkedett ar­ról, hogy az árvíz sújtotta Szabolcs-Szatmár megye la­kossága a húsellátásnál sem­miben se szenvedjen hiányt. A szabolcsiakat a tröszt intézkedése nyomán az or­szág különböző vidékeiről látják el a szükséges áruval. Az úgynevezett száraz áru — a szalámi és a kolbász — Szegedről, illetve Békés me­gyéből érkezik. Naponta két-, törzsn 'él a jelenlegi helyzet­ről, m<-3jd helikopteren meg­tekintette Mátészalka, Va- sárosnamé. ny és Záhony ár­víz sújtott a területét. Ezt követően elbeszélgetett az árvízvédelmi műi lkában részt vevő parancsnokokkal, ka­tonákkal. 'A. sőt esetenként három ízben szállítanak a megyei húsipar­nak „besegítő” testvérválla­latok. Több vidéki húsipari vállalat — például Hajdú és Borsod megyében — állandó készültségben van, hogy ha szükség lenne rá, többlet- munkával teremtsék elő azo­kat a húsipari készítménye­ket, amelyek a szabolcsiak egyenletes, zavartalan ellá­tásához szükségesek. Vasutas dolgozók a helyreállításoknál Milyen változásokat hoz az új menetrend. nius 21-én. július 5-én, 19- én, augusztus 2-án. 16-án, 30-án. A Budapest—Máté­szalka között közlekedő hét végi erős utasforgalom za­vartalan lebonyolítására új személyvonatot iktattak be, amely Budapest Nyugati pá­lyaudvarról 14 órakor indul és Mátészalkára 20,34-kor ér­kezik. Uj személyvonat közleke­dik majd Mátészalka—Nyír­egyháza között is. Mátészal­káról 19,45-kor indul és Nyíregyházára 21,16-kor ér­kezik. Ez elősegíti a 22 órás műszakra utazók közle­kedtetését. Változás történt a Debrecen—Mátészalka vi­szonylatban is. Az új menetrend figyelem­be vette az ötnapos munka­héttel dolgozók érdekeit. Ta­pasztalatok szerint az utazó- közönség hét végén gyorsabb járatú nappali vonatokkal utazik, ezért csökkentik az éjszakai vonatok számát. így megszűnik a Budapest Nyu­gati pályaudvarról éjjel 1 órakor induló nyíregyházi gyorsvonat. Bejelentették végezetül, hogy az új me­netrendi időszakban napon­ta átlagosan 348 személyvo­nat közlekedik majd csak­nem 20 ezer „vonatkilomé­terrel” az igazgatóság terü­letén. emberei eltüntették a sötét jelzőt. Most a 45 községben szinte újra elölről kell kez­deni mindent. De liisszük és tudjuk, hogy úrrá leszünk a nehézségeken. Lesz még Sza­bolcs-Szatmár újra gyümöl­csöző kertje hazánknak. Új­ra pirosak lesznek a gyer­mekarcok, s mosolyogni fog­nak az almák is. r. k. AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK KÖZÖTT. Reggelit osztanak az árvízkárosultaknak. A katasztrófa sújtotta területeken fokozottan 't-ükséges a rendszeres egészségügyi ellenőrzés. Dr. Pataki Béláné egy kitelepített kislányt vizsgál. {MTI foto — Balog László és Bara István felvétele® Az ország távolabbi vidékeiről is érkeznek liússzállítmányok az árvíz sújtotta vidékre VILÁG PROLETÁRJAI, EG\*gsüLJETEKl . acxm EVFOLFAM, 117. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. MÁJUS 21, CSÜTÖR1 OK ■Wfw.'iBIBU»'*' < im —<rp «MWMWWSffl AZ MSZMP SZABOL CS-SZA TMÁR MEG YE! BIZOTTSÁGA ES A MEG YEI TANÁCS LAPJA * LAPUNK TARTALMABÖLí Helikopteresek (3. oldaD KRESZ a tsz-ekben (5. oldal) Részletes beszámolók az NB I. szerdai fordulójáról (7. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents