Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

vrt/ff noierXnjAi cGresOißfikl AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA *XVTl. EVFÖLTAM. 114. SZÄM ÄRA 1 FORINT 1970. MÁJUS 17, VASÁRNAP Üjabb jelentések a szabolcsi árvízvédelemről Megyei mozgalmak a károsultak megsegítésére Munkásőrök segítsége az árvízvédelemben. Hazaérkezett Törökországból a magyar parlamenti delegáció Kállai Gyula nyilatkozata Feszült érdeklődéssel és együttérzéssel kíséri a megye és az ország lakossága a szatmári síkság árvízi hely­zetét. Az utóbbi négy nap során harmincnál több köz­ség került veszélyes helyzet­be a szököárszerű áradás következtében a Tisza felső szakaszán, a Túr és a Sza­mos mentén. 20—22 ezer lakos áttele­pítését végzik szárazföldi, vízi és légi járművekkel a katonai és civil mentőoszta­gok. Több mint 5 ezren erő­sítették a gátakat május 15- én és 16-án, vettek részt az élet- és vagyonmentésben. Emberi életeket mentettek a magyar és szovjet katonai helikopterek, amelyek 48 órája teljes erővel hordják a lakosságot Szamosbecsröl, Nagygécről. Csegöldről, Csen- gersi máról, Szamostatárfal- váról és a közeli Szamos menti községekből, melyeket elzárt az ár a külvilágtól. Május 16-án délelőtt ülést tartott Nyíregyházán a me­gyei árvédelmi bizottság Megállapították, hogy az el­ső „ütközet” a három folyó­val válságos helyzetet ala­kított ki főként a Szamos menti községekben. Tisza- becstől Záhonyig — az orszá­gos vízügyi szervek, a kato­naság. a gépi és emberi erők felkészültek a még várható tetőzésekre. A szombati helyzetkép sze­rint még mindig a Szamos és a Túr mentén a legkritiku­sabb a helyzet, s ennek vé­delmére hozott intézkedése­ket, elsősorban az erők ösz- szehangoltabb munkája ér­dekében a megyei árvédelmi bizottság. Ma már ugyanis jelentős technikai erők. em­berek ezrei vannak a veszé- lveztetett helyeken, de gon­dot okoz az irányítás, az élet- és vagyonmentés össze- gördülékenyebb lebonyolí- hangolása. az áttelepítés tása A megyei árvédelmi bi­zottság amely dr. P. Szabó Gyula elnökletével tartott üíést a megye párt-, tanácsi vezetői, a mentési munkákat irányító vízügyi szervek, ka­tonai alakulatok vezetői részvételével komplex tervet dolgoz ki. Tovább gyorsítják a lakosság élet- és vagyon­mentését, megfelelő erőket összpontosítanak a még min­dig veszélyes folyamszaka­szokhoz, újabb körzeteket jelölnek ki a már áttelepí­tett lakosságtól zsúfolt má­tészalkai és vásárosnaményi járások mellett. Amíg 8 szatmári síkságon, a Szamos és Túr mentén. s a Tisza egész vonalán meg­feszített erővel dolgoznak az árvédelmi osztagok, a helyi lakosság, az önkéntes rend­őrök, katonák, munkásőrök. egészségügyiek, férfiak és nők egyaránt, — a megye szá­mos pontjáról érkeznek táv­iratok, jelentések az árvíz­károsultak megsegítése érde­kében. Többek között a ME- ZÖBER Vállalat Lenin szo­cialista brigádja május te­án elhatározta, hogy az árvíz sújtotta területeken lévő közös gazdaságok helyreállí­tásához szükséges tervdoku­mentációkat és más vonatko­zású műszaki segítséget nyújtanak társadalmi mun­kában. A szocialista brigád tagjai fizetésük 5—10 szá­zalékát ajánlották fel az árvízkárosultaknak. A Nyír­egyházi Sütőipari Vállalat de. mecseri üzemének Petőfi szocialista brigádja 100 má­zsa kenyér bérmentes terme­lését ajánlotta fel. együttér­zéséről biztosította a bajba­jutottakat. Sorra érkeznek a megyei szervekhez, s lapunkhoz is a támogatásról, a segítségről tanúskodó táviratok, levelek. A megyeszékhely személy- forgalma is megérzi az átte­lepítéshez irányított autó­buszok hiányát. Szó nélkül szálltak le csúcsforgalomban a nyíregyháziak a városban közlekedő autóbuszokról, melyet azonnal az árvíz helyszínére irányítottak. Ei az összefogás és szolidaritás érezhető a szomszédos me­gyékből érkező technikai, műszaki segítségnél, élelmi­szer-szállítmányoknál, me­lyekkel a bajbajutottak helyzetét igyekeznek enyhí­teni. Megmozdult az ország a szatmári árvízkárosultak ér­dekében, a katasztrofális elemi csapás áldozatai nin­csenek egyedül. A megyei szervek gondoskodnak a fo­lyamatos ellátásról, a hely­zet normalizálásáról. P. G. LAPZÁRTAKOR ÉRKE­ZETT: Az Ormágos Vízügyi Hiva­taltól kapott tájékoztatás sze­rint a Szamos továbbra is csak igen lassan apad, s a nagy víztömeg késlelteti a Tisza árhullámának levonu­lását is. így a Tisna menti gá­taknál nemcsak a maximu­mot meghaladó vízszint okoz (Folytatás a 2. oldalon) Kállai Gyulának, az or­szággyűlés elnökének vezeté­sével szombaton hazaérke­zett a Törökországban járt magyar parlamenti delegá­ció, amelynek tagja volt dr. Orliitay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja, az országgyűlés kulturális bi­zottságának elnöke. Szabó István, az Elnöki Tanács tagja, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának elnöke, Rajsz Lászlóm', a Szombathelyi Cipőgyár osz­tályvezetője, Nics János, a Dunai Vasmű olvasztóra, a terv. és költségvetési bi­zottság tagja, dr. Noszkay Aurél főorvos, az országgyű­lés szociális és egészségügyi bizottságának tagja. Fogadá­sukra a Ferihegyi repülőté­ren megjelent dr. Korom Mihály igazságügy-minisz­ter, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke. dr. Mihályfi Ernő, az Elnöki Ta­nács tagja. Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, to­vábbá az országgyűlés több tisztségviselője, számos kép­viselő. Ott volt Ismail Soysal. a, Török Köztársaság buda­pesti nagykövete. Kállai Gyula megérkezése után nyilatkozott Fehér Pé­ternek, a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A magyar országgyűlés küldöttsége egyhetes látoga­tást tett Törökországban, vi­szonozva Ibrahim Sevki Ata- sagunnak. a török nagy nemzetgyűlés szenátusa el­nökének vezetésével elmúlt évbén Magyarországon járt török parlamenti delegáció látogatását. — Két napot töltöttünk Ankarában, s meglátogattuk a történelmi múltú régi vá­rost, a nemzetközi vásárairól híres Izmirt is. Megtekin­tettük az ókori Ephesust, az emberi kultúra egyik bölcső­jének még maradványaiban is monumentális emlékét. s három napot töltöttünk Isz­tambulban. Európa és Ázsia egyik legfontosabb összekötő pontján. — Jártunk ipari üzemek­ben, állami hivatalokban és intézményekben, felkerestük a kulturális neveztességeket. Ez is hozzásegített bennün­ket. hogy megfelelő (képet alkossunk a mai Törökor­szág életéről. — Küldöttségünk . eszme­cserét folytatott a török nagy nemzetgyűlés mindkét házá­nak elnökével, Ibrahim Sevki Atasagunnal és JFerruh Bozbeylivel.. Küldöttségünket fogadta Cevdet Sunay, a Tö­rök Köztársaság elnöke, Sü- leyman Demirél miniszterel­nök, Raphael Sezgin állam­miniszter és Ihsan Sabri Caglayangil külügyminiszter. Otthonában felkerestük a tö­rök nemzeti függetlenség ki- emeL'j'dő harcosát — Kemal Atatürk egykori közvetlen munkatársát — Iámét Inönüt. Találkoztunk a meglátogatott városok kormányzóival és polgármestereivel. Szívélyes eszmecserénk során kifejtet­tük nézeteinket la kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről és a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. — A két állam politikai, gazdasági, tudományos és kulturális, valamint idegen­forgalmi kapcsolatainak to­vábbfejlesztéséről elmondott javaslatainkat kedvezően fo­gadták és megvalósításukat szükségesnek minősítették. Egyetértettek azzal, hogy Ünnepélyes aktussal kez­dődött szombaton az orszá­gos népművelési konferencia harmadik, s egyben utolsó munkanapja. A művelődés- ügyi miniszter az országos népművelési konferencia al­kalmával a közművelődés te­rén kifejtett eredményes munkájáért Kiváló népmű­velő kitüntetést adományo­kapcsolataink erősítése mind­két ország, mindkét állam, mindkét nép, s -az egyetemes béke javát is szolgálja. A török politikusok elmondot­ták: állami tervbizottságuk behatóan vizsgálja annak a lehetőségét, hogy Törökor­szág beruházási hiteleket ve­gyen igénybe Magyarország­tól. — Az eszmecserék és tár­gyalások során ismertettük álláspontunkat korunk nagy nemzetközi kérdéseiben; mint a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése, az in­dokínai háború beszüntetése, a közel-keleti válság rende­zése, az európai biztonság megerősítése. Török partne­reink többször is hangsúlyoz­ták, hogy a béke és bizton­ság legfontosabb feltételének a bizalom légkörének meg­erősítését, valamennyi állam szuverenitásának és függet­lenségének tiszteletben tar­tását, és ezen az alapon a népek közötti Sokoldalú, szerződésekben is rögzített kapcsolatok erősítését tekin­tik. — Látogatásunkról el­mondhatjuk: azon igyekez­tünk, hogy tovább szélesít­sük országunk kapcsolatait és együttműködését a Török Köztársasággal, erősítsük né­peink barátságát — zárta nyilatkozatát Kállai Gyula. zott, amelyet Orbán László, a művelődési miniszter első helyettese adott át a Magyar Tudományos Akadémia Go­belin-termében. Ezután vi­tával folytatódott a tanács­kozás. Ezután Orbán László, a művelődésügyi miniszter el­ső helj-ette.se mondott zár­szót. Hangsúlj'ozta: a konfe­rencia sikere mindenekelőtt annak köszönhető, hogy va­lóban munkaértekezlet volt. Eredményes volt azért is, mert egyetértés alakult ki a közművelődés helj-zeténck megítélésében, s a főbb fela­datok tekintetében is. Meg­állapította: a konferencián vi„ lúgosán rajzolódott ki an­nak szükségessége, hogy a közművelődést az egész tár­sadalom ügyévé kell tenni. A társadalmi fejlődés olyan szakaszhoz érkezett, amikor nagymértékben megnőtt a művelődés jelentősége, ami­kor feladataink megkövetelik a műveltségi szint emelését. A konferencia fontos ta­núságaként említette, a köz- művelődés egyenrangú része egész művelődéspolitikánk­nak, s mint ilyen megfelelő állami és társadalmi megbe­csülés illeti meg. Rámutatott, hogy az irányelveknek mi­előbb gyakorlati érvényt kell szerezni, s ki kell dolgozni a közművelődés akcióprog­ramját. Dr. Orbán László azzal bú­csúzott a háromnapos tanács­kozás résztvevőitől, hogy a konferencia értéke végül is annyi lesz, amennyit abból a gyakorlati munkában megva. lósitasBk majd. Befejezte munkáját az országos népművelési konferencia LAPUNK TARTALM Megyénk a BNV-n (3. oldal* Kórházi körkép (5. oldal"' Sport jelentéseink (11. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents