Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-04 / 102. szám

AZ MSZMP SZA BOL CS-SZA TMÁ R MEGYE! BÍZÓT TSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM. 102. SZÄM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. MÁJUS 4, HÉTFŐ LAPUNK TARTALMÁBÓL» Jó hírek másfél millió pb-gázfogyasztónak (5. oldal) Akik tűzzel „fizetnek** — ittasan <5. oldal) Sportjelentéseink (6—7. oldal) Mit fizet a lottó (3. oldal) Látyányos májusi seregszemle Hűvös szélben csattogtak a zászlók, a felvonuláson részt vevő budapesti százezrek — országszerte pedig több mint egymillió dolgozó — lelkesedése azonban meleget árasztott. Hazánkban a 30. nemzetközi munkásünnepet áthevítette a jo­gos büszkeség az eredmények felett, amelyeket a gyárak, a földek, a tudomány, a technika és a kultúra dolgozói értek el az ötéves terv teljesítésében, s amelyekről a menet fölé ma­gasodó feliratok, grafikonok is vallottak. És hevítette a hangu­latot az ünneplő milliók nemzetközi szolidaritásának érzése. A tüntetés Budapesten és Szabolcs-Szatmárban éppúgy, mint a világ más országaiban, a lenini eszmék igazságát hirdette és bizonyította. Hirdette, hogy a szocialista országok dolgozói az elmúlt negyedszázad alatt, milyen nagy léptekkel haladnak a társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődés útján. S hirdette ez a seregszemle a világszerte még sok országban elnyomott dol­gozók gondjait, követeléseit, szabadságtörekvéseit és azt, hogy harcukban az egység és a nemzetközi szolidaritás a legerősebb fegyver. .. Kádár János Kádár János a budapesti dolgozók felvo­nulásáról a következő nyilatkozatot adta: — A májusi seregszemlében — amely szemmel láthatóan az idén is szép és lelkes hangulatú ünnepség — mindig van valami ál­landó és egyben új vonás is. Szép hagyomány benne a munkásosztálynak immár nyolc év­tizede megnyilvánuló nemzetközi szolidaritása, új vonását pedig az adott esztendő újabb és újabb eseményei jelentik. Idei május elsejénk például szorosan kapcsolódik hazánk felszaba­dulásának 25. és Lenin születésének 100. év­fordulójához, továbbá mindahhoz, ami ezek­kel a jubileumokkal összefügg. — Szolidaritásunk, amely e lelkes tömeg­felvonuláson kifejezésre jut, szintén kétoldalú. Pártunk, öntudatos munkásosztályunk, egész dolgozó népünk együttérez a szocialista orszá­gok népeivel, a nemzetközi munkásosztállyal, a szabadságukért küzdőkkel, bárhol is éljenek a világon. S érvényes ez fordítva is: a világ minden haladó embere szolidáris népünkkel, velünk érez és lelkesedik, sikert kíván nekünk. Ez minden nemzetközi találkozón — így leg­utóbb a moszkvai jubiláris Lenin-ünnepségen is — igen meggyőzően nyilvánult meg, s ez nagy erőforrás számunkra. — Híven tükrözi e seregszemle dolgozó népünk öntudatát és munkakészségét: is A felszabadulás 25. évfordulója alkalmával ké­szített számvetés megmutatja, hogy bár egyál­talán nem volt könnyű dolgunk az elmúlt ne­gyedszázadban, a mérleg mégis kitűnő. Lehet és érdemes tehát dolgozni. S ha előre nézünk, gondoljunk mindig arra, hogy most már kita­posott úton járunk, kialakult, szilárd a politi­kai vonalunk, amelyet követünk, ezt fejleszt­jük, erősítjük, s ennek megfelelően dolgozunk. Az idei első negyedév munkája biztatóan, jól indult — ezen az úton kell tovább mennünk. Egész népünkre értve mondhatjuk, hogy aho­gyan dolgozunk, olyanok lesznek az eredmé­nyeink, örömeink, olyan lesz előrehaladásunk. — Ami engem illet, mint mindig, most is optimista vagyok, bizakodva tekintek a jövő­be és szerintem minden gondolkodó emberünk ezt teheti. Megragadom az alkalmat és a rnun- kásszolidaritás e nagy ünnepén szívből kö­szöntőm munkásosztályunkat, parasztságun­kat, értelmiségünket, a kommunistákat és a pártonkívülieket, egész népünket, mindazokat, akik a szocializmusért készek — mint az ered­mények mutatják —, tudnak is dolgozni — fejezte be nyilatkozatát Kádár János. Május 1 a világon Moszkvában leouyid Brezsnyev mondott beszédet Május 1-ét, a dolgozók szolidaritásának tőkés országokban tüntetések, sztrájkok, s né- nagy ünnepét világszerte tömegtüntetésekkel hány helyen összetűzések is voltak a karhaía- tették emlékezetessé a dolgozók A szocialista 1(| , az internacionalizmus jegyében a dol­orszagokban milliók vonultak fel es tettek hi­tet a proletár internacionalizmus mellett. A gozók követeléseiért. ! Vidám, friss zene ébresztet­te május elsején a főváros dolgozóit. Zenekarok járták a főútvonalakat és nyolc óra kö­rül már valamennyi közleke­dési járat sűrített menetrend­del szállította a felvonulásra igyekvőket, az ünnepi díszbe öltözött Felvonulási tér felé. A hatalmas — 25-ös szám­mal ékesített — ötágú csillag a díszemelvényen hazánk fel- szabadulásának évfordulóját idézte. A fölötte lobogó vörös zászló népünk internacionaliz­musát hirdette. Egyesített munkáskórus hang­versenye nyitotta meg az ün­nepet. Röviddel tíz óra előtt jelentek meg az emelvényen népünk vezetői. A dísztribü­nön foglalt helyet Kádár Já­nos, az MSZMP KB első tit­kára, Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradal­mi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nemes Dezső, az MSZMP PB tagjai, llku Pál, művelődésügyi mi­niszter, és Németh Károly, az MSZMP Budapesti Bizottsá­gának első titkára, az MSZMP PB póttagjai, Aczél György, az MSZMP KB titkára, Bru- tyó János, az MSZMP KEB elnöke, Sarlós István, a fővá­rosi tanács vb-elnöke, Ben- esik István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa főtit­kára, dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára, Erdei I.ászlóné, a MNOT elnöke, dr. Beckl Sándor, az MTS elnö­ke, továbbá a munkásmozga­lom több veteránja, politikai, társadalmi és művészeti éle­tünk számos ismert személyi­sége. A díszemelvényről néz­te végig a felvonulást Gus Hall, az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Párt­jának főtitkára. Pontosan 10 órakor úttörők százai futottak a térre, piros szegfűcsokrokkal köszöntötték a díszemelvényen állókat és a dísztribünök külföldi vendé­geit. Ezután — harsonaszóra — megkezdődött a budapes­tiek felvonulása. Hatalmas betűk az élen: „Éljen május elseje”, majd vörös zászlóerdő, s máris újabb kép: hatalmas forgó kockák váltakozva hirdetik: „Lenin élt, Lenin él, Lenin él­ni fog”, s a centenáriumra emlékeztető két évszám: 1870, 1970. Óriási forgó föld­gömb, transzparensek áradata. A Magyar Népköztársaság ha­talmas címere megtett utunk eredményét foglalta össze egyetlen jelképben. S a me­netben. amelynek élén veze­tő, párt- és állami személyi­ségek, miniszterek, s a leg­jobb dolgozók, tudósok, mű­vészek haladtak, az egyes cso­portok büszkén hozták mun­kájuk eredményét hirdető táblájukat, üzemüket, szak­májukat jelképező makettjei­ket. Ott meneteltek a Miniszter- tanács és SZOT vándorzász­lajával kitüntetett üzemek, a> sokszoros élüzemek. A táblá­kon a Magyar Népköztársasá­got, a pártot, a leninizmust, a nemzetközi összefogást éltető jelszavak. S már az újak, amelyek azt hirdették, a jubi­leumi munkaverseny folytatá­sával készülnek a dolgozók az MSZMP X. kongresszusára. A derű sem hiányzott: nagy taps fogadta a Filmlabor gépkocsi­ján a Mézga család embermé­retű figuráit. Majd három órát tartott a dolgozók felvonulása, aztán a fiatalok foglalták el a teret. A több ezer, színes melegítő kaleidoszkópszerűen villan­totta fel az. ábcákit a tér be­tonján. Aztán népi táncosok foglalták el a monumentális „színpadot'1, majd pár pilla­nat, s az ifik vörös zászlókból szinte tengert varázsoltak a tribünök elé. Végül fehér nie- legítős KISZ-esek kiformálták a záró jelmondatot: „Tovább a lenini úton”. Az ünneplők egy része a Városligetben maradt, sokan indultakéi a kerületekben fel­állított színpadokhoz és a mű­velődési házakba. Bár hűvö- ses, nem majális jellegű volt az idő, a tavaszra éhes fővá­rosiak vidáman élvezték a népünnepélyeket. S amikor sötétedett, meg­kezdődtek az utcabálok, köz­tük a legvidámabb — és leg­hangosabb — az Ifjúsági Parkban, Kigyulladt a Duna- parton a díszkivilágítás, ün­nepi fényárba borítva a Par­lamentet, a hidakat, s a Vár­hegy csodálatos épületeit. MOSZKVA: A moszkvai dolgozók nagygyűlésének kezdetét helyi idő szerint pontosan 10 órakor harsona­szó jelezte. Ezt követően mondotta el beszédét Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP fő­titkára. Brezsnyev többek között újból kifejezte a szovjet nép szolidaritását a hős vietnami hazafiak, az arab országok népei, s mindazok iránt, akik fegyverrel a kézben vé­delmezik szabadságukat és függetlenségüket. — Május 1-i vörös lobogó­kon a „munka” szavá elvá­laszthatatlanul összefonódik a „béke” szóval — hangsú­lyozta az SZKP főtitkára. — Érdemes szólni erről ma, a szovjet népnek a Nagy Hon­védő Háborúban aratott di­cső győzelme 25. évfordulója előestéjén. Érdemes erről szólni itt, a mauzóleum falánál, amely elé katonáink az emlékezetes 45-ös eszten­dőben a legyőzött ellen­ség zászlóit letették. — Ma, negyedszázaddal győzelmünk után, különösen világosan látható, hogy ennek a győzelemnek mekkora je­lentősége volt nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész emberiség szempontjából is. Ez a győzelem sok mindem­ben meghatározta a világtör­ténelem további alakulását, s újabb kedvező lépéseket te­remtett a forradalmi erők to­vábbi gyors növekedéséhez. Az elmúlt negyedszázad alatt megszületett és megerősödött a szocialista világrendszer, amely ma a világfejlődés ha­talmas tényezője. Eltűntek a gyarmatbirodalmak és a nem­zetközi élet porondjára tucat­nyi új független állam lépett. Minden új társadalmi rendszer és minden szo­cialista ország további eredményeinek múlha­tatlan feltétele: a szocia­lista közösség egysége — mondotta Leonyid Brezs­nyev. SZÓFIA: A bolgár főváros dolgozói is a hagyományos felvonulással ünnepelték meg május elsejét, amely az előző napi havazás után napos idő­vel köszöntött a városra. PRAGA: A csehszlovák tár­sadalom fokozódó konszolidá­ciójának jegyében zajlott le az ünnepség. A dolgozókat Gustáv Husák köszöntötte. Hangsúlyozta: a megemléke­zések szerte az országban Csehszlovákia felszabadulása 25. évfordulójának előestéjén zajlanak le. BELGRAD: Az ünnepségek során az ország minden köz­társaságában kiosztották a termelés, a tudomány, a mű­szaki fejiesztés terén elért eredményekért járó májusi díjakat. BERLIN: Kurt Hager pro­fesszor, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja ünnepi beszédében megköszönte az NDK dolgozóinak helytállását és további munkára szólított ■fel a távlati tervek megvaló­sítására. HANOI: A VDK fővárosá­ban az ünnepi nagygyűlésen határozatot fogadtak el, amelyben hangoztatják, az ország népe el van szánva az ország déli részének felsza­badítására, észak megvédel- mezésére. KAIRO: Az EAK fővárosá­nak közelében 30 ezer mun­kás vonult fel. Nasszer beszé­dében ismét felszólította Iz­raelt, hogy vonja ki csapatait a megszállt területekről. WASHINGTON: Az USA munkásosztálya sok helyütt sztrájkokkal köszöntötte az ünnepséget. A sztrájkolok több helyen összecsaptak a sztrájktörőkkel és a védel­mükre kirendelt rendőrökkel. ROMA: Az Unitéban Luigi Longo, az OKP főtitkára töb­bek között leszögezte: a helyi hatalmi szerveket igazi de­mokratikus intézményekké kell változtatni. TOKIO: A japán főváros központi parkjában több mint félmillió dolgozó vett részt az ünnepi nagygyűlés» KÄDAP JÁNOS, az MSZMP KB első titkára, Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártja főtitkára, a tolmács és Kállai Gyula, az országg> ülés elnöke a dísz­tribünön. (mtj fotó — VigovszW Ferenc felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents