Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

Korszerű műszaki és technikai képzést \ is iipm/Hi T»(mnn mnsmli liilplm» Oj lakónegyed Nyíregyházán. Nemcsak a felépítésre, ha­nem a védelemre is gondolni kell. A ...Polgári vedelem” mel­léklet stáraara irta De/-1 István, a megyei tanács vb. építés-, Köziekerirs- és vízügyi osztályának vezető­je, a megyei műszaki- mentő szakszolgálat. pa­rancsnoka. A harci eszközöknek a má­sodik világháború óta végbe­ment fejlődése, valamint a nagy hatású támadófegyverek alkalmazási lehetőségeinek megnövekedése folytán egyre nagyobb szerepet nyer a hát­ország és ezzel együtt egyre fokozódik veszélyeztetettsége is. A szocializmus töretlen, egyre gyorsabb fejlesztése ha­zánkban, a nemzeti vagyon mind magasabb szintű és sokoldalú felhalmozását ered­ményezi. Megyénkben is sze­münk láttára épülnek új ter­melőüzemek, 'gyárak, erőtel­jesen növekednek a szocialis­ta mezőgazdaság nagyüzemei. A negyedik ötéves tervben az élet minden területén még dinamikusabb, reménytelje- sebb építkezésekkel számo­lunk. Mindez a hátország ed­diginél hatásosabb védelmé­nek megszervezését teszi szükségessé. A Honvédelmi Törvény 69. §-a mondja ki, hogy a polgári védelem célja a védekezés ál­lamigazgatási és társadalmi megszervezése, a lakosság atomcsapások, légitámadások esetére történő előkészítése, valamint a keletkezett károk hatásainak csökkentése. A pol­gári védelem céljának e meg­határozásából levonható az az általános következtetés, hogy a polgári védelem ma mái állami és össztársadalmi fel­adat hazánkban. Ebből az kö­vetkezik, hogy a polgári vé­delmi szerveknek az ország egész lakosságáról és a teljes nemzeti vagyon védelméről kell gondoskodnia. Nyilvánvaló, hogy az ilyen átfogó hatásos védekezés csak­is az állampolgárok széles kö­rű közreműködésével valósít­ható meg. A jogszabályok éppen ezért részletesen sza­bályozzák a különböző társa­dalmi erők közreműködésé­hez szükséges feltételeket, módokat és mértékeket. A polgári védelem fejlesztése, il­letve a különböző védelmi fel­adatok fokozása szükségszerű­en követeli meg a megelőző műszaki, technikai intézkedé­sek bevezetését. A korszerű fegyverek olyan nukleáris, biológiai, illetve vegyi harc­eszközök, vagy harci anya­gok, melyek közvetlen es köz­vetett hatásaikban kimerítik a tömegpusztítás kritériumát. Ez gyakorlatilag — az ellen­séges katonai doktrínák isme­retében — egyúttal azt is je­lenti, hogy a korszerű táma­dó eszközökkel célba juttatott tömegpusztító fegyverek azo­nos időben nagy kiterjedésű kárterületeken az élő erők és anyagi javak tömeges pusztulását, súlyos romboló- dását és radioaktív szennyező­dését eredményezik. Ennek ismeretében már a békeidő­ben számolunk e káros je­lenségekkel, s olyan Varos­rendezési, ipartelepítési, köz­lekedésfejlesztési előírásokat vezetünk be, amelyek bizto­sítják a következőket: 1. A nagy területen jelent­kező epuletki gyulladások és egyedi tűzgócok ne alakulja­nak át területtüzekké és tűz- viharokká (tűzgátló védősá­vok betartása) a lakóterületi egységek között. 2. Ipari elválasztó sávok és decentralizálási előírások al­kalmazásával a pusztítást csökkentsük. 3. Városokban az átmenő főforgalmú útvonalak kiala­kításával a különböző mentő-, mentesítő egységek közleke­dése a romosodás viszonyai között is elképzelhető legyen. 4. Megfelelő kerülő útvona­lak kijelölésével és kiépítésé­vel az országos főútvonal-há­lózat a város esetleges teljes megsemmisülése esetén is — a váréra megkerülésével — fo- {famatosan és fennakadás nélkül mind a katonai, mind pedig a különböző polgári vé­delmi alakulatok részére fel­használható legyen. E feladatok megvalósítása a polgári védelmi szervek együttműködésével a beruhá­zó szervek feladata. Mindany- nyiunk érdekével megegyezik tehát az a törekvés, hogy jól szervezett, munkára, harcra kész polgári védelmi szak- szolgálatok szerveződjenek, amelyek képesek egy adotl háború esetén népünket és nemzeti vagyonúnkat védel­mezni. Az elmúlt években or­szágosan a magasabb köve­telményeknek megfelelően kezdetét vette a polgári vé­delmi szakszolgálatok újjá­szervezése. A műszaki, men­tő és óvóhely szakszolgálat alapvető feladata, hogy az or­szág lakosságát védje a tö­megpusztító fegyverek ha­tásaitól, s a lehetőséghez mér­ten áz ország nemzeti vagyo­nában keletkező károk növe­kedését megakadályozzak. A szakszolgálatnak olyan szer­vezeti keretek közt kell mű­ködnie, hogy az precíz, fo­gaskerékképpen illeszkedjen a mentés és mentesítés mun­káiba, a többi polgári vé­delmi (vegyi védelmi, egész­ségügyi, stb.) szolgálatok te­vékenységéhez. A feladatok ismeretében 1969. évben több ezer építő­munkással történt beszélgetés, hazafias és internacionalista kötelezettségeinek teljesítésé­ről. A beszélgetéseket követő­en a szükségnek megfelelő szervezeti keretekben újjá­szerveződtek a műszaki-mentő szakszolgálat egységei és vala­mennyi településre kiterjedő­en megalakultak az óvóhely .alegységek is. E szakszolgála­ti erők lelkes parancsnoki ée személyi állománya rendelke­zik olyan eszközökkel, ame­lyek a védelmi munka végzé­se időszakában hatékonyad bá teszik az életmentési és vagyonvédelmi munkákat. Az üzemi önvédelmi szer­vezeteket is létrehoztuk, ame­lyekkel biztosítani kívánjuk támadás esetén a dolgozók ri­asztását, az élet- és egészség- védelmet, az üzemi épületek elsötétítését, tűzvédelmét, ve­gyi védelmét, az óvóhelyek kiépítését, karbantartását ét szükség esetén az élet és va­gyonmentést, valamint a rend és fegyelem fenntartását. A műszaki-mentő szakszol­gálat erőinek az elméleti és gyakorlati felkészítése mellett fontos feladatunk a városi la­kosság életvédelmét szolgáló létesítmények szükség esetén történő kiépítése. A jelenlegi viszonyok kö­zött a korszerű háború ismér­vei alapján a támadó fegyve­rek hatásai elleni védekezés es a követelményeként ki­alakult helyzetben a mentés, mentesítés ellátása a hagyo­mányos módszerekkel ma már nem valósítható meg. Az ellenség nagy hatású támadó eszközeinek váratlan alkal­mazása kizárja annak a le­hetőségét, hogy a csapást szenvedett város, vagy az ob­jektum önerőből saját szer­vezeteivel végezze el területén a mentés- és a mentesítés feladatait. Az újjászervezés után tehát erőteljesen megnövekedik a járási, városi és üzemi szak- szolgálat parancsnoksági* szerepe és feladata. A kor­szerű hadműveleti elvek bir­tokában az újjászervezett egységek és alegységek had­rafoghatóságának fejlesztéséi és a szervezett erők kiképzé­sét a területi szolgálatpa­rancsnokságoknak kell végez- ni. , Az új helyzetnek megfele­lően magas színvonalú mű­szaki- és technikai kiképzést szerveznek az egység- (alegy­ség) parancsnokok cs törzseik részere. Ezután következhet az egység, alegységparancsnokok módszertani kiképzése, a műszaki-mentő tevékenység technológiájának tudományos elemzésén alapulva. Az alapkiképzés után kell hozzákezdenünk elsősorban a műszaki-mentő, gépi-techni­kai és speciális alegységek, majd ezt követően a más szakszolgálati alegységekkel való együttműködés gyakorol­tatására. Az alegységek parancsnok­ságai és személyi állományá­nak kiképzését folyamatosan, hosszabb távon kell megvaló­sítani. Bizakodással mondhat­juk, ahogy a továbbfejlesztés feladatai végrehajtásának szükségességét az állami és főhatósági szervek segítségé­véi minden gazdasági vezető megértette és sejtette. Re­méljük, meg fogják érteni a 1 kiképzés fontosságát is es minden támogatást megadnak e bonyolult és sokrétű feladat végrehajtásához. Az eddigi munka értékelése alapján el­mondhat j uk: eredményesen történt meg a műszaki-mentő és óvóhely szakszolgálatoknak újjászervezése, most a szol­gálat minden tagján is múlik milyén eredményesen készül fel feladatának ellátására. Az életmentő vér é Mindenkinek szüksége lehel rá — Uj baleseti források HarmiriC'negyvenszeres véradók Baleset ért egy fiatalem­bert. Nyíregyházán, a me­gyei kórházban ápolják. Az orvosok mindent megtettek és megtesznek érte, hogy etetben tartsák, helyreállít­sák az egészségét. Többször kapott vert, műtéteken esett át, különleges gyógyszereket kapott. Az áldozatos munka minden bizonnyal eredmé nyes lesz. Szocialista betegápolás — mondjuk. S a statisztika mel­lette; az említett fiatalember egyheti ápolása 22 ezer fo­rintjába van az államnak. Neki jóformán semmibe se kerül, legfeljebb a láppénz és a fizetése közti különb­ségbe. Ha ez a fiatalember né­hány évtizeddel korábban élt volna, s ráadásul — ami nem valószínű — bőven lett volna vagyona, pénze, ha­sonló baleset mellett egyál­talán nem biztos, hogy élet­ben maradt volna. Nem is annyira az orvosi tudás, vagy a szakszerű ápolás nél külözése miatt., hanem a bal­esetet szenvedettek egyik legjobb, legsürgősebb gyógyí­tó anyagának, a vérnek a hiánya miatt. Sorolhatnánk tovább a példákat. Jó néhány kisgye­rek szaladgál az utcán, akik közül nem egy annak kö­szönheti életét, hogy megszü­letése után teljesen kicserél­ték a vérét. Orvosi nyelven Rh. összeférhetetlenség mi­att került sor a vércserére. Ahhoz viszont, hogy az új­szülött friss vért kapjon legalább négv véradó kellett. Olyanok, akiknek a vércso­portja. vérének tulajdoságai megfeleltek a kívánalmak­nak. Szabolcs-Szatmárhan — az országos felépítéshez hason­lóan — a megyei vérellátó alközpont a gazdája a vér­adással kapcsolatos teendők­nek. Segítőtársa, partnere a Vöröskereszt, amely aktíva­hálózatán keresztül szervezi, segíti a véradást. Tizennégy éwél ezelőtt kezdeményezték az önkéntes térítésnélküli véradómozgal­mat. Azóta százak és ezrek, fiatalok és idősebbek tartot­Emberek, akiknek nincs munkaidejük. Jól ismerjük őket., hiszen velük sok he­lyen lehet találkozni. Mun­kahelyükön. majd a nap fo lyamán még ki tudja hány helyen, Ök azok, akik sze­rint a nap 24 órából es egy éjszakából áll. A kérdés csu­pán az hogyan is fér bele a naptárba az ilyen emberek időszámítása? Munkaidő nélküli ember Belicza István, a Nagvkál- lói Községi Tanács VB el­nöke. Naponta és immár 29 éve ezrek ügyét intézi, s hi­vatali munkája mellett — amely most több mint 11 ezer ember gondjának vise­lését rója rá —. tucatnyi tár­sadalmi funkciójának tesz eleget. A községi tanács vb-elnő- ke hivatalból látja el a koz­ták karjukat, eresztették a kis üvegekbe az életmentő vért. Ki két és fél, ki há­rom decilitert. Megyénkben sok olyan véradó van, aki már 30—40 alkalommal adott vért. Az egészséges emberi szervezetnek „meg se koty- tyan” ennyi vér elvesztése, néhány napon belül újrater­meli a szervezet. Azok vi­szont. akik az fgv összegyűl tött vérből kaptak, mert a betegségük gyógyítása meg­kívánta, vagy mert balesetet szenvedtek, vagy éppen a vérből készült gyógyszer mentette meg az életüket, azok mindig háiatelt szívvel gondolhatnak vissza az is­meretlen' véradókra Ahogy fejlődött, az orvos- tudomány. úgy nőtt a szere­pe az emberi vérnek a gyó­gyítómunkában, A nyíregy­házi megyei kórház ma már évente közel kétezer liter vért igényel, ennyi kell a betegek gyógyításához. S megsokasodtak a különleges igények is. Vércsoportok, más-más fiziológiai tulajdon­ságok szerint más- és más­fajta vért kíván az egyes emberek gyógyítása. Megyénkben a mezőgazda­ság rohamos gépesítése. a szépen fejlődő ipar, a gyara­podó gépkocsipark, mind­mind újabb baleseti veszély- forrást is jelentenek. Egy- egy rendkívüli esemény — békés körülmények között is — legyen az tömeges bal­eset, földrengés, vagy égés, megsokszorozza az életmentő vér iránti igényt. Tartalék­nak kell lenni, fel kell ké­szülni minden váratlan meg­lepetésre. A vérplazma — a vérnek ..folyékony” része — például elengedhetetlenül fontos a balesete®, sokkos állapotú emberek gyógyításánál. az égési sérültek megmentésé­nél. Nem ritka, hogy 30—35 véradó vérét is felhasznál­ják egyetlen égési sérülést szenvedett ember gyógyításá­nál. Szabolcs megyében pél dául körülbelül 50-szer több vérplazmát használnak fel a gyógyítómunkában, mint 10 évvel ezelőtt A vérből több mint negy­venféle gyógyszer es kivon.' készül. Küztüü jo néhány; a megyei vérellátó aiközpoir ban is előállítanak. Az „alaf anyagot”, az egészséges én­ben vért, pedig nagy szei vezésssl. s az emberek sí gíteni akarásában és áldoza készségében bízva gyűjti össze. Változó a kép, ha a meg} egyes járásait, községéit ne; zük. A nyírbátori járás ..kedvencek” egyike. Nei véletlenül, hiszen a járás vt zetőinek hozzáállása, segili készsége, a lakosság megei tese egyai ánt elősegíti a vei adó napok sikeres tebonyol fását. Nyirgyulajban és Nyíl bogáton például rendszerese 150—180 között mozog a vé? adók száma. A mátészalk; járásban Nyírmeggyese szinte ünnepnapszamt megy egy-egy véradóira Mérk és VáLlaj, a kél ^zori szédos község egymással vei sengve igyekszik tulszárnya ni a másikat. Persze aka negatív példa is. Ha a H lakosra jutó véradók számi nézzük, akkor a nagykálli járás a harmadát sem éri > az egyik legjobb, a vásáros naményi járás ..teljesítmi nyének". Nem elég hangsúlyoz! cgy-egy járás, község, vállf lat. vagy üzem vezetöjéne hozzáállását. A példamutaí vezető egyike a Nyiregyhá; zi MÁV állomásfőnök. S vasutasok valóban „kites; nek magukért” a véradc mozgalomban. Példát muta- nak az állami gazdaságo is. köztük a Dalkányi, a fi hérgyarmati, a nyírmadai, d mellettük ugyanígy emit hető a vízügyi igazgatóséi vagv a mezőgazdasági gét javító egyes üzemei. Rohanó életünkben, a mi dern technika korában égj re nagyobb szerepet kap s Ember. Hiszen végsősorba érte történik minden, az ép: tőmunka, a tudomány via daléi az ő javát szolgáljál S az Emberért, életéne megmentéséért és egészségé nek heb'reállifásáért sietne embertársaik segítségére véradók is. Akinek nincs munkaideje seg polgári védelmi parancs­noki tisztét is, de a kifejezést — „hivatalból” — nem túl­ságosan szereti Belicza Ist­ván. Kapcsolata a polgári védelemmel, illetve a légol­talommal egyidős tanácsi munkájával. 20 éve irányítja a polgári vedelem tevékeny­ségét: kezdetben, az ötvenes években Pócspetriben. majd Gyulaiban, s most Nagy-kál­iéban. Aki Belicza Istvánnal sze­retne jól megismerkedni, an­nak meddő vállalkozás akar egy alaposabb beszélgetés is, hiszen magáról beszél a legkevesebbet. Szívesebben büszkélkedik községe, a fej­lődő járási székhely eredmé­nyeivel. Tőle tudjuk meg. hogy 1963-ban a kallói utcáknak mindössze 50 százalékában égett a villany, s 1968 végé­re már teljesen villamosí­tottak az utcák 38 kilométe­res hosszát. De szívesen be szél a vb-elnök arról is, hogy a régen megálmodott vizveze- tékrendszer 2 éven belül meg­valósul abban a községben, ahol 11 ezer embert mind­össze 16 közkút lát el ivóvíz zel. De legnagyobb büszkeség­gel az újonnan kialakulóban lévő nagykállói munkásság­ra beszél Belicza István. — Most május elsején j volt végignézni a kálli üzemek munkásainak felvi nuló sorain. Itt korábba mindössze 6—700 ember do gozott az iparban, elégi szétszórt, kis munkahelyi ken, magán kisiparban, kts; ekben .. Ma a/, ipari murik; sok túlsúlyban vannak a mi tógazdaságban foglalkoztam kájlói lakosokkal szemben Ipart teremtettek, jó min kásgárdát szerveztek a ká lóiak, s hazavonzottak sd eddig ingázó munkást. — Ez a polgári védetn tevékenységben is komol segítséget jelent. Szerveze munkásságunk öntudatosa vállal részt a reá hárul polgári védelmi munkából, különösen a szakszol gálatc és az üzemek PV. egység megszervezésében jelente komoly lépést az iparosodé Beszélgetésünk során Bel cza Istvánnal — a Honvi delmi Érdeméremmel mait elsején kitüntetett paranc: nokkal — szerettünk volr megismerkedni. Az embi helyett megismerkedtün munkájával, amely egy sz; bolcsi község eredményeibe ölt testet. Bemutattunk ezú tál egy olyan férfit, aki ne valóban nincs munkaideje, akinek a munkahelye sei egyetlen kényelmes iroda*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents