Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

5, oMa! ^'.W-WA(5;VAf(Or!«s7Ae 1976 május ti. Ülést tartott \ a Magyar Nők Országos Tanácsa Csütörtökön a Parlament Vadásztermeben ülést tartott a Magyar Nők Országos Ta­nácsa. Az ülés elnökségében Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. a KB tagja is helyet -foglalt, s a tanácsko­zás munkájában a SZOT, a Hazafias Népfront, a KISZ, a SZÖVOSZ, a Vöröskereszt, továbbá a nőmozgalmat tá­mogató más szervek képvi­selői is részt vettek. Ortutay Zk’izsanak, a MNOT titkárá­nak megnyitó szavai után Erdei Lászlóné, az Országos Nótanács elnöké tartott be­számolót. Emlékeztetett Erdei Lász- lóné arra, hogy a Központi Bizottságnak a nők helyze­tével foglalkozó határozata megteremtette a vezetési és szervezeti feltételeket ahhoz, hogy nagyobb felelősséggel és önállósággal, szélesebb alapokon, a társadalom fej­lettségének es igényeinek megfelelően — valóban össz­társadalmi üggyé, mindenna­pi programmá váljék a nőkérdés. A beszámoló ezután kitért arra. hogy a párt-, az, állami és tömegszervezetek kidol­gozták — a határozat értel­mében — saját feladataikat. A vezető testületek konkrét intézkedéseket léptetnek életbe. így például a párt választott testületéiben min­denütt nőfelelőst jelölnek ki, úgyszintén a megyei, városi, járási apparátusban nőfele- lősöket bíznak meg a hatá­rozat végrehajtásával. Erdei Lászlóné a további­akban hangsúlyozta a kor­mány gondoskodik arról, hogy a szükséges anyagi feltételeket — a lehetőségek figyelembevételével — a negyedik ötéves népgazdasá­gi terv és a költségvetés tar­talmazza. A kormány előké­szíti az éjszakai munka fo­kozatos megszüntetésére vonatkozó tervezetet, a ne­gyedik ötéves tervben meg­valósul a gyermekeket egye­dül nevelő és a kisgyerme­kes anyák éjszakai foglalkoz­tatásának csökkentése, a munkabérek között még ta­pasztalható indokolatlan kü­lönbségek megszüntetése, a vezetői készséggel rendelke­ző nők rátermettségüknek megfelelő alkalmazása, szak­mai képzésük fokozott bizto­sítása. Intézkedések szület­nek a nők egészségének to­vábbi védelmére, fejlesztik a szolgáltatásokat. bővítik azoknak a cikkeknek a gyár­tását, amelyek megkönnyí­tik a nők háztartási munká­ját. Fokozzál. a bölcsődéje, óvodák, napközi otthonok építését korszerűsítését, ja - vítják a többgyermekes csa­ládok, s a gyermekeiket egye­dül neVelő nők anyagi hely­zetét. A jövőben az állami vállalatok és szövetkezetek részére adományozandó ki­váló cím. valamint a ván­dorzászló odaítélésénél mér­legelik azt is, hogy a dolgo­zó nők munkafeltételeinek, szociális helyzetének és élet­körülményeinek javításában '— önálló kezdeményezéssel, saját erőforrás felhasználá­sával, belső szervezési in­tézkedésekkel — milyen eredményt értek el. Erdei Lászlóné ‘ezután be­számolt arról, hogy a külön­böző társadalmi szervek a közeljövőben megvitatják a nők körében végzendő fela­datokat, s kidolgozzák a he­lyi feladatokat. Erdei Lászlóné ezután a végrehajtó bizottság nevé­ben előtérj es tetet te a nőtanáes jövőbeli tevékenységére és működésére vonatkozó ja­vaslatot. Hangsúlyozta: mi­vel a különböző politikai szervezetekben széleskörűen kiépül a nőbizottságok rend­szere. a párhuzamos munka elkerülése végett megszűn­nek a budapesti, megyei, já­rási, városi, kerületi és köz­ségi nőtanácsok- A nőtaná­csok feladatait a különböző tömegszervezetek es mozgal­mak folytatják tovább. A Magyar Nők Országos Taná­csa tevékenységére — mint önálló országos testület mű­ködésére — a továbbiakban is szükség van. hogy fi­gyelemmel követhesse a nők politikai, kulturális színvo­nalának fejlődését. közéleti aktivitását, élet- és munka- körülményeinek alakulását. A jövőben is ajánlásokat és javaslatokat terjeszt a párt és az állami szervek elé, felhívja a figyelmet a meg­oldásra váró feladatokra. Továbbra is megjelenteti ki­adványait: s részt vesz a k orvéi eme n y tájékoztatásá­ban. A beszámoló alapj an a ta­nácskozás részvevői vala­mennyi fontosabb témakörre kiterjedően 'megvitatták a nők helyzetét, s a jövőben végzendő munka módszereit es lehetőségeit. Felszólalt Jakab Sándor Is, akj a part Központi Bizottsá­ga nevében elismerését és köszönetét fejezte ki a nő­mozgalom minden részvevő­jének, aktivistájának, egesz társadalmunk nőtagjainak azért az áldozatos es ered­ményes tevékenységéért, amelyet 26 esztendőn át né­pünk előrehaladása, hazánk szocialista fejlődése érdeké­ben kifejtettek. Kérte, hogy a jövőben is hasonló biza­lommal, segítókészséggel ve­gyenek részt a munkában, támogassák társadalmunk, s benne ,a nők érdekeit is szolgáló intézkedések megva­lósítását A felszólalásokra Erdei Lászlóné válaszolt, majd az ülés részvevői egyhangúlag elfogadták a Magyar Nők Országos Tanácsa nevében előterjesztett állásfoglalást. KÖZLEMÉNY (■Folytatás az 1. oldalról) folyik. A komplex program el­készítésével összefüggő mun­ka jelentős részét már elvé­gezték. A munka menetében szoros együttműködés alakult ki a KGST-tagállamok köz­ponti tervező szervei, tudomá­nyos és műszaki intézményei, minisztériumai, bankjai és egyéb szervezetei között. A tervezőtevékenységben a KGST-tagállamok együttmű­ködésének további elmélyíté­se és a népgazdasági tervek koordinálása — amely a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének alapvető módszere — színvonalemelé­sének biztosítása végett a ta- nácsülésszak jóváhagyta a tervezőtevékenységben a tag­államok együttműködésének tökéletesítésére beterjesztett következő javaslatokat: a gaz­daságpolitika alapvető kérdé­seivel összefüggő kölcsönös konzultációk; a gazdaság, a tudomány és technika legfőbb területei prognóziskészítésére vonatkozó tapasztalatcsere és együttműködés, a népgazda­ság legfontosabb ágazataira és termékfajtáira vonatkozó hosszú lejáratú tervek koordi­nációja. Az ülésszakon meghallgat­ták a KGST-tagállamok terv­bizottsági elnökeinek tájé­koztatóját a KGST-tagálla- mok között az 1971—1975-ös népgazdasági tervek koordi­nációjának menetéről és helyzetéről, s kijelölték a konkrét teendőket e munka befej ezéséhez. A7 ülésszak szükségesnek tartotta, hogy az elkövetke­ző időszakban megkülönböz­tetett figyelmet fordítsanak az együttműködés konkrét problémáinak megvizsgálásá­ra az anyagi termelés vonat­kozásában. Az ülésszak célszerűnek vélte, hogy a KGST-tagálla­mok központi tervbizotteá- gainák elnökei a KGST ke­retében a népgazdaság leg­fontosabb területein rend­szeres kapcsolatot teremtse­nek az együttműködés fon­tos komplexumainak meg­oldásához vezető hatékony utak kidolgozása, elsősorban a fűtőanyag-, nyersanyag­probléma teljesebb megoldá­sa, a népgazdaság legfonto­sabb ágazataiban a fejlett technológia bevezetése, az élenjáró technológia követel­ményeinek megfelelő új be­rendezések és komplex gép- rendszerfajták megalkotása, s minden közlekedési ág fej­lesztése céljából. E célok el­érése érdekében r^egbizta a végrehajtó bizottságot, hogy dolgozzon ki és valósítson meg olyan intézkedéseket, amelyek a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésé­ben biztosítják a tervező szervek szerepének hatékony növelését. Az ülésszak jóváhagyta a szerződéseken alapuló köz­vetlen kapcsolatok létesíté­sének elveit, rendjét, szer­vezeti, gazdasági és jogi fel­tételeit, továbbá az anyagi érdekeltség és felelősség nö­velését, valamint az érde­kelt KGST-tagállamok áltat létrehozandó nemzetközi szervezetek lehetséges szer­vezeti , formáit és funkcióit. Az ülésszak azt ajánlotta, hogy az egyes országok biz- iQsíísanak olyan kedvező feltételeket a minisztériu­mok, hivatalok, gazdasági és egyéb szervezetek közvetlen kapcsolatainak további bő­vítéséhez, valamint a KGST-tagállamok nemzetkö­zi gazdasági szervezeteinek létrehozásához és tevékeny­ségéhez. amelyek elősegítik a tagországok gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működése erősítését, tökéle­tesítését. A KGST 23. rendkívüli ülésszakán a nemzetközi be­ruházási bank létrehozásának tárgyában hozott határozat végrehajtásaként Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió jóvá­hagyta a nemzetközi beruhá­zási bank megalapításáról szó­ló egyezményt, valamint a bankalapszabályzat terveze­tét, s megegyezett, abban, hogy a szóban forgó egyezményt 1970. július 10-ig aláírják. A bank alapvető feladata hite­lek folyósítása elsősorban olyan intézkedések megvaló­sításához, amelyek a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztással, a nyers- és fűtő­anyagbázis közös érdekű bő­vítésére fordítandó költségek­kel függnek össze, továbbá a gazdaság egyéb ágazataiban a banktagállamok kölcsönös érdekeit szolgáló, illetve az egyes országok népgazdasága fejlesztéséhez" nélkülözhetetlen létesítmények építéséhez szükségesek, avagy a bank tanácsa által meghatározandó és a bank feladatainak meg­felelő egyéb célokat szolgai­nak. Az ülésszak jóváhagyta a nemzetközi gazdasági együtt­működési bank tevékenységé­nek megjavítására és további bővítésére, a transzferábilis rubelben folytatott sokoldalú elszámolási rendszer tökélete­sítésére és a rövid lejáratú hi­teleknek a külkereskedelmi forgalom növelésében és a kölcsönös kötelezettségek tel­jesítésében betöltött szerepe növelésére vonatkozó ajánlá­sokat. A tanács ülésszaka határo­zatot hozott a szocialista vi­lágrendszer közgazdasági problémáival foglalkozó nem­zetközi intézet megalakításá- róL Az intézet feladata egyes gazdasági problémák komp­lex kidolgozása és a KGST- tagállamok együttműködésé­nek további elmélyítése, tö­kéletesítése. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST 23. és 24. ülésszaka között végzett tevékenységét. Egyidejűleg ajánlotta a tag­országoknak és megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy foganatosítsanak intézkedése­ket a tanács 23. ülésszakán és a végrehajtó bizottságban el­fogadott komplex programnak a megadott határidőkre tör­ténő összeállítását célzó mun­ka sikeres befejezésére, A tanács ülésszaka a barát­ság és kölcsönös megértés szellemében vitatta meg a napirendjére tűzött kérdéseket A KGST-tagországok miniszterelnökeinek nyilatkozata Varsó (MTI); A KGST tanácsának 24. ülésszakán részt vett minisz­terelnökök az alábbi nyilat kozatot adták ki az Egyesüli Államok indokínai agresszió­járól. Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársa ság mini szterta - nácsanak elnöke, Luboniir Strouyal, a Csehszlovák Szocialista, Köztársaság kor­mányának elnöke. Józef Cy- rankiewicz, , a Lengyel Népköztársaság miniszterta­nácsának elnöke. Fock Jenó a Magyar Népköztársaság Miniszter tanácsának elnöke. Jumzsagijn Ccdenbal, a Mongol Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsának elnöké. Ion Ghcorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársa­ság miniszterlanácsának el­nöke, Alekszej Koszigin. a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége miniszter- tanácsának elnöke áttekin­tette az indokínai helyzetet, a háborúnak az indokínai- félsziget még egy államára — Kambodzsára — történt kiterjesztésével és az indokí­nai amerikai agresszió ki­szélesítésével kapcsolatban. A világ népeit felháborít­ja az amerikai imperializ­mus úiabb büntette. Az Egyesült Államok ós a sai^o- ni rezsim csapatai —* az 1954-es genfi egyezményeket és a nemzetközi jog legele­mibb normáit lábbal tiporva — behatoltak a semleges Kambodzsa területére és hadműveleteket, kezdtek. Az Egyesült Államok Kambod­zsát délkelet-ázsiai újgyar- malosító politikájának tá­maszpontiává szeretné vál­toztatni. Nem véletlenül előz­te meg Kambodzsa megtáma­dását Norodom Szibanuk törvényes államfő eltávolítá­sa. Norodom Sziltanuk sok éven át bekepolitikát folyta­tott és szilárdan védelmezte országának semlegességét, függetlenségét. szabadságát és területi integritását. Az elpusztított városok és fal­vak üszkös romjai, ártatla­nul megölt emberek — fér­fiak és nők. öregek és gyer­mekek — ezrei maradnak ott, ahol az agresszorok jár­tak. Az Egyesült Államok légi- ereje ugyanakkor felújította a Vietnami Demokratikus Köztársaság egyes körzetei­nek tömegbombázását. Ezzel durván megsértette az fis zak-Vietnam bombázásá­nak beszüntetéséről hozott korábbi határozatot, amely a párizsi négyoldalú tárgyalá­sok létrejöttének feltételéül szolgált. Ez még bonyolul­tabbá tette azokat a tárgya­lásokat, amelyek amúgy is zsákutcába jutottak amiatt, hogy az Egyesült Államok nem kívánt konstruktív ma­gatartást tanúsítani és nem akarta megvitatni az ameri­kai, valamint a vele szövet­séges csapatok Vietnamból történő kivonását és Dél-Vi- etnam ideiglenes koalíciós kormánya megalakítását. Az Egyesült Államok — a Laosz semlegességére vonat­kozó nemzetközi egyezményt semmibe véve — folytatja úgynevezett különháborújét Laoszban. Pusztító bomuáza- sokat hajt végre a hazafias front ellenőrzése alatt álló körzetek ellen. Kísérletek tör­ténnék Laosz és Thaiföld be­vonására a háborúba. Az amerikai agresszió kiter­jesztése Indokínában nemcsak a délkelet-ázsiai helyzetet élezte ki, hanem az általános nemzetközi helyzet rosszabbo­dásához is vezetett és veszély­be sodorta számos megérett nemzetközi probléma megol­dásai. Komoly kárt okoz a népek azon erőfeszítéseinek, amelyek a békés együttélésre, a kölcsönös megértésre és a nemzetközi együttműködésre irányulnak. A kormányfők határozottan elítélik a hadműveletek kam­bodzsai eszkalációját, a viet­nami nép elleni háborút, az Egyesült Államoknak a laoszi hazafias erők ellen folytatott hadműveleteit. Az Egyesült. Államok akciói mélységes felháborodást kel­jenek a világ közvéleményé­nek mind szélesebb rétegei­ben, amelyek határozottan el­ítélik ezeket a cselekménye­ket. Magában az Egyesült Ál­lamokban is egyre nagyobb méreteket ölt a kormány esz­telen politikája elleni tilta­kozó mozgalom A szocialista országok kor­mányainak szilárd 'meggyő­ződése, hogy a rabló és ag­resszív politikának —, ame­lyet az Egyesült Állampk In­dokínában folytat — nincs jövője és kudarcra van Kár­hoztatva. Indokína népei kép­viselőinek nemrég megtartót* értekezlete és az értekezlet okmányai megmutatták, hogy Vietnam. Laosz és Kambodzsa hazafias erőinek eltökélt szán­déka mindaddig folytatni a harcot az amerikai agresszió ellen, amíg nem sikerül annak véget vetni. Az agresszorral Indokína népeinek egységes antfimperialista frontja áll szemben A vietnami nép ön- feláldozása és hősiessége, a laoszi hazafiak bátorsága, ki­tartása, a khmerek szemben­állása az imperialista beavat­kozással lelkesítő példaként szolgál a szabadságukat és függetlenségüket védő más népeknek. A szocialista or­szágok, a békéhez és a szabad­sághoz ragaszkodó minden nép rokonszenve és támogatá­sa az ő oldalukon van. A kor­mányfők üdvözlik Indokína népei magas szintű értekezle- tének/ azon határozatát, hogy a kölcsönös megbecsülés alap­ján együttműködnek egymás­Moszkva, (TASZSZV. A régebben elfogadott dön­tésnek megfelelően / ez év má­jusában Szófiában megtartják a Varsói Szerződés tagállamai sál szabadsaguk és nemzett függetlenségük megvédésé­ben, az imperialista agresszió elleni harcban. Az indokínai béke helyre­állításának csak egy útja van: az amerikai agresszió beszüntetése, az Egyesült Államok es szövetségesei csa­patainak e térségből valóki­vonása, a Vietnami Dernok- Vatikus Köztársaság területe elleni bombázások végleges beszüntetése és, Indokína né­pei azon szent jogának tisz­teletben tartusa, hogy ma­guk határozzák' meg sorsu­kat saját akaratuk, óhajuk és érdekeik szerint, minden külső beavatkozás nélkül. Az indokínai helyzet rendezésé­nek ésszerű és konstruktív alapjául szolgál a Dél-Viet­nami Nemzeti Felszabad! tá- si Front és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kor­mány 10 pontja, a béke és egység helyreállítását célzó program azon 5 ponttá, amelyet 1970. március 6-án a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottsága terjesz­tett elő, valamint az ame­rikai agresszió elleni harc­nak a Kambodzsai Nemzeti Egységfront által az ország semlegessége és függetlensé­ge védelmére kidolgozott programja. Az Egyesült Államok ag­ressziójának kiterjesztése In­dokínában meg sürgetőbbé teszi annak szükségességét, hogy a szocialista országok a marxizmus—leninizmus el­vei alapján fokozottan tö­mörüljenek, s valamennyi an­ti i mizéria lista és békeszere­tő erő összefogjon az ag­resszió elleni harcban. A ki-* alakult helyzetben minden olyan állam, amelynek fél­tett kincse a béke és a né­pek szabadsága — érdekelt abban, hogy az események további menete iránt nagy­fokú felelősséget, s az ag~ resszorral szembeni ellenál­lás támogatásában határo­zottságot tanúsítson. Az indokínai amerikai ag­resszió kiterjesztésének kö­vetkezményeiért a felelősség teljes súlya az Amerikai Egyesült Államok kormányá­ra hárul. A szocialista or­szágok e nyilatkozatot aláíró miniszterelnökei ugyanak­kor, amikor rnélyen elítélik az amerikai agresszió indokí­nai kiterjesztését, kijelentik, hogy továbbra is megadnak minden szükséges támogatást Vietnam, Laosz és Kambod­zsa népének, s szilárd meg­győződésüket fejezik kt; hogy igazságos harcuk győ­zelmet arat. Varsó. 1976, május £í. honvédelmi miniszterei bízott* sagának ülését. Az ülésen megvitatják a Varsói Szerződéshez tartozó országok védelmi ereje to­vábbi növelésének kérdéseit Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) körökben, barkácsműhelyek- ben, kulturális csoportokban való tevékenykedését, sza­bad idejük hasznos eltöltését. A művelődés fehér foltjai­ról szólva a művelődésügyi miniszter rámutatott: nem kerülheti el figyelmünket, hogy fehér foltok nemcsak vidéken, falvakban, tanyá­kon, a városok peremén vannak, hanem megtalálhatók a városok régi és új lakóne­gyedeiben is; mindnyájunk­ban. a?, átmeneti kor és tár­sadalom tagjaiban. Mert igé­nyeinkhez és lehetőségeink­hez képest is elmaradásban vagy unk — helyenként és ré­tegenként más-más mérték­ben — a magatartás, az íz­lés, a világnézet, a korszerű gondolkodás számos kérdésé­ben. A közművelődés ügyét nem lehet előbbre vinni a szak- szervezetek, a termelőszövet­kezetek támogatása nélkül Gondosan meg kell vonni a centralizmus határait mert a szép számban jelentkező új kezdeményezések és formák arra , utalnak, hogy a nép­művelésben a kizárólagos nagy központi akciók kor­szaka lejárt. A közművelő­dés akikor jó. akkor hasznos, ha kezdeményezők és aktí­vak azok, akikért van, azaz. ha a közművelődés — moz­galom. A tömegeknek az igénytámasztás oldaláról is aktívaknak kell lenniük, a népművelés munkásainak pedig érzékenyen kell figyel­niük ezekre az igényekre, közvetíteniük kell az oktatás a tudomány és a művészetek művelőinek; ezeknek az igényeknek a kielégítésén kell fáradozniuk a közműve­lődés eszközeivel és módsze­reivel. A művelődésügyi minisz­ter beszéde befejező részé­ben a növekvő szabad időfel­használásával foglalkozott. A nagy érdeklődéssel foga­dott beszéd után Molnár János miniszterhelyettes, az Országos Népművelés Ta­nács titkára tartott vitaindí­tó előadást. Szóbeli kiegészí­tést fűzött a konferencia vi­taalapjául szolgáló tézisek­hez, amelyeket a tanácsko­zás résztvevői korábban kéz­hez kaptak. ' A beszámolót élénfe vita követte. Felszólalt a vitában Virizlay Gyula, a SZOT titkára, Fekete Tibor, a jászalsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, Ballá István, a pécsi műve­lődési ház igazgatója, Dra- veczki Balázs. a kaposvári Kilián György ifjúsági ház igazgatója. Nagy Sándor, a KISZÖV munkatársa, Ger­gely Attila, az El,TE hallga­tója, Nyüztor György, az eleki művelődési ház igazga­tója. Zila János könyvtáros, Babits Antal. a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet elnöke és Végh László, a Pamutnyomóipaxi Vállalat igazgatója. A2- országos népművelési konferencia péntekesn foly­tatta tanácskozását.

Next

/
Thumbnails
Contents