Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-14 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, íGYlSÖLjlTiRl Magyarorszag AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMAR MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXYll. ÉVFOLYAM. 86. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. ÁPRILIS 14, KEDD LAPUNK TARTALMÁBÓL» A modern népművelés <3. oictó) Az ítélet ősbemutatója Nyíregyházán (5. oldal) Sportjelentéseink (6—7. oldal) Döntött a Legfelsőbb Bíróság (8. oldal) Tudományos emlékülés Nyíregyházán Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából Gombás Sándor ünnepi beszéde A lefliuiziuus eg} denies érvénye Kommunista vasárnap Szabolcsban Vasárnap, a KISZ Központi Bizottságának felhívására Szabolcs-Szatmárban 1» mintegy 20 ezren vettek reszt a- termelőmunkában. A kommunista vasárnap eseményei­ről riportunk a 3. oldalon. Munkaügyi kérdések a SZOT elnökségének ülésén Lenin születésének 100 évfordulója alkalmából két­napos tudományos emlékülést tart Nyíregyházán az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának okta­tási igazgatósága. Ennek ke­retében került sor az em­lékülés megnyitójára április 13-án a Krúdy filmszínház­ban. Ekiér György, az okta­tási igazgatóság igazgatója köszöntötte a megyei, járási és városi pártbizottságok, a megye állami és tömegszer- vezeteinek és oktatási intéz­ményeinek megjelent képvi­selőit — közöttük Orosz Fe­rencet, a megyei pártbizott­ság első titkárát és dr. Feleszi Istvánt, a megyei tanács vb elnökét —, majd Gombás Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára Lenin és korunk címmel tartotta meg ünnepi beszédét. Az előadó a többi között ezeket mondotta: — Ebben az esztendőben szerte a világon megemlé­keznek Leninnek, az egyete­mes történelem halhatatlan lángelméjének 100. születési évfordulójáról. Korunk marxizmusának megalkotó­ja. a világ első szocialista ál­lamának megtervezője. a gondolkodó és forradalmár előtt fejezi ki tiszteletét az emberiség, mindazok az osz­tályok és mozgalmak, politi­kai csoportosulások — a szocialista országok népeivel és a nemzetközi kommunista mozgalommal —, akik fele­lősséget éreznek a haladá­sért. akiknek drága az egye­temes emberi érdek. A centenáriumi megemlé­kezést nem csupán az elis­merés és méltatás, a példát­lan teljesítmény láttán ér­zett csodálat indokolja. Az utóbbi évtizedek tanulsága az, hogy a leninizmussal, Lenin életművével foglalkoz­ni, annak alapján tevékeny­kedni: társadalmi életszük­séglet, a munkásmozgalom sikereihez és a népek szo­cialista felemelkedéséhez ve­zető egyetlen út. Lenin a kor jelenlegi és holnapi sorskérdéseinek megoldását mutatja meg. Nélküle és tőle függetlenül bonyolult idő­ket megérteni, ellentmondá­sait feloldani és bármilyen cselekvést benne kialakítani lehetetlen. Lenin születése 100. évfordulójának megün­neplése nemcsak főhajtás és tiszteletadás Lenin nagy forradalmi ügye előtt, ha­nem ahogyan a kommunista pártok moszkvai nemzetközi tanácskozásának dokumen­tuma is megállapítja: ..A kommunista és munkáspár­tok az évfordulót emlékeze­tessé teszik azzal, hogy fo­kozzák politikai és ideológiai munkájukat, erősítik sorai­kat.” A jubileumi ünnepsé­gek az ideológia területén vívott csaták része. A jobb- és baloldali opportunizmus­sal szemben a marxizmus— leninizmus tanításainak iga­zolása. eszmei alapjainak további erősítése. Lenin 100 éve született és 46 éve távozott el tőlünk, hátrahagyva egy gigantikus örökséget és vele a megőrzés Lenin eszméinek hatása, hitele, erejének acélossága szakadatlanul növekszik. A történelmi fejlődés az évek hosszú során nem gyengítet­te, hanem igazolta helyessé-, gét és egyre újabb és újabb bizonyítékokat állít elénk egyetemességéről, világtör­ténetiségéről és az emberi cselekvésben betöltött szere­péről, jelentőségéről. Lenin eszméi halhatatlanok, moder­nek és időtállók. Lenin fel­mérhetetlen történelmi érde­me az új típusú proletárpárt elvi megfogalmazása és gya­korlati létrehozása. Nyugod­tan állíthatjuk, hogy enélkül utópia maradt volna a mun­kásmozgalom, bármennyire is igaz állítása és törekvése. A kommunista párt a leniníz­kötelezettségét A világ első szocialista hatalomátvételén, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmén, a Szovjetunió megalapításán, egy új típusú proletárpáxt felépítésén túl tőle kaptuk Marx—Engels életművének XX. századi továbbfejlesz­tett. egyetlen méltó folytatá­sát, betetőzését, korunk marxizmusát a világkultúra szerves részévé forrt leniniz- must. Óriási volt, mint történel­mi személyiség, páratlan mint államférfi, történelmi hatalommal rendelkezett, mint. tudós, szuggesztív volt mint forradalmár. Ö volt az. aki a marxizmus—Jerniniz- must gyakorlattá. történe­lemmé változtatta, akinek eszméi hatalomra segítették a munkásosztályt, aki elin­dította és kijelölte a kapita­lizmusból a szocializmusba, majd a kommunizmusba va­ló átmenet világméretű rendjét, a munkásmozgalom egyetemes győzelmének ko­rát, felismerte a tömegek történelemíormáló szerepét. mus konkrét megszerveződé- se, a történelmi szükségsze­rűség testet öltése, a társada­lomirányítás szubjektuma, az ösztönösséget kizáró történel­mi tudatosság biztosítéka. A leninizmus a proletariátus vezető szerepének és a szö­vetségesekhez való viszonyá­nak indokolásával, a prole­tárdiktatúra és forradalmi folyamat összefüggésének ki­mutatásával, a modern társa­dalom átalakulásának tör­vényszerűségeit fogalmazta meg. Lenin feltárta azt, hogy igazi gyakorlat, kifogástalan politikai munka csak elmé­leti megértés, körültekintő elemzés és a tudományosság (Folytatás a í oldalon» A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen a töb­bi között az 1969. évi mun­kaügyi helyzetről és a sza­bályozók módosításának idei első tapasztalatairól tár­gyalt. A Munkaügyi Minisztérium előterjesztése megállapítja, hogy a módosított szabályo­zók ösztönző hatására a vál­lalatok egy része a tervezett­nél nagyobb mértékben nö­veli a béralapot, s csökken­ti létszámfejlesztési tervét. A Hungária Műanyagfeldol­gozó Vállalat például há­rom helyett öt százalékkal növeli 1970-bén a béreket, létszámfejlesztési tervét pe­dig 7 százalékról másfél szá­zalékra csökkentette. A Ha­zai Fésüsfonó- és Szövőgyár­ban felülvizsgálták a terme­lő és nem termelő létszám arányát, s a nem termelők 9 százalékát produktív mun­katerületekre helyezik át. Egyes budapesti vállalatoknál továbbra is csupán a bér- színvonalat akarják növel­ni és elmulasztják létszám­növelési terveik felülvizsgá­lását — e törekvéseknek azonban anyagi konzekven­ciái lehetnek. összességében kedvezőek a vállalati gazdálkodás ten­denciái, ezt alátámasztják a gazdaságkutató intézet előrejelzései is. Az iparban és az építőiparban csökken azoknak a vállalatoknak az aránya amelyek 5 százalék­nál nagyobb létszámnövelést irányoznak elő. Ugyanakkor egész sor vállalat a létszám szinten tartását, sőt csökken­tését tervezi. A SZOT elnöksége a mun­kahelyi testnevelés fejleszté­sével is foglalkozott. Az elő­terjesztés utal arra, hogy a gépesítés, az automatizálás nyomán a munka egyre in­kább monotonná válik. s mindinkább egyoldalú lesz a dolgozók fizikai megterhelé­se. Ezért az egészségvédelem bevált módszerem kívül cél­szerű felhasználni a munka­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Akadémiá­jának előadássoroza Iában Kállai Gyula, a Magyar Szó cialista Munkáspárt politi­kai Bizottságának tagja hét­főn „Lenini eszmék korunk­ban” címmel tartott előadást A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola nagytermében Gáspár Sándornak. a SZOT főtitkárának vezeté­sével hétfőn a Szovjet Szakszer vezetek Központi Ta­nácsának meghívására szak- szervezeti küldöttség uta­zott a Szovjetunióba. A delegáció részt vesz a helyi testnevelés különböző változatait. Ez elvileg vala­mennyi munkahelyen kívá­natos, gyakorlatilag azonban csak ott vezessék be a test­nevelést. ahol arra a dolgo­zók önként vállalkoznak. Hogy a testnevelésnek mi­lyen formáját válasszák, azt mindenütt a helyi adottsá­goknak megfelelően kell el­dönteni. megtartott előadást Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, művelő­désügyi miniszter vezette be; részt vett az MSZMP Köz­ponti Bizottságának és az Elnöki Tanácsnak több tagja, politikai és társadalmi éle­tünk számost ismert szemé­lyisége. Lenin-centenárium ulja­novszki és moszkvai ün­nepségein A küldöttségei a Ferihegyi repülőtéren a SZOT titkárságának tagjai búcsúztatták, jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. Az emlékülés megnyitó ünnepségének elnöksége. Ekler György köszönti a megje­lenteket. (Hammel József felvételei) Kállai Gyula előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján Magyar szakszervezeti küldöttség utazott a Szovjetunióba

Next

/
Thumbnails
Contents