Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-12 / 85. szám

Gyorsuló posta forgalom Szabolcsban Postavonat Nyíregyházára A Debreceni Postaigazgatóság tájékoztatója Szabolcs-Szatmár megyében igen sok helyen lassú a pos­taforgalom. Mátészalka és Záhony között számos köz­ségben sokszor csak más­nap kapják meg az előtte való napi újságokat. Vasúti fővonaltól nem messze fekvő községekben csak a késő délutáni órákban érkezik meg a levél és újság. Igen sokszor lemaradnak és több napos ké­sést szenvednek a csomagkül­demények. Mit kíván tenni a posta ezeknek a lassú kézbe­sítőhelyeknek az ellátása ja­vítására? — ezzel a kérdés­sel fordultunk dr. Kiss Zol­tánhoz, a Debreceni Posta- igazgatóság üzemviteli igaz­gatóhelyetteséhez. Szeged után Nyíregyháza' — A MÁV fejlesztési ter­vei, a villamosítás, a vonatok sebességének állandó növelé­se, a tartózkodási idők csök­kentése — mondja az igaz­gatóhelyettes — valamint az éjszakai személyszállítás fo­kozatos megszüntetése miatt is szükséges egészen új posta- szállítási rend megvalósítása. — A legnagyobb változást az új típusú postavonatok megindítása jelenti. A „pos­tavonat” a mozdonyon és egy vasúti poggyászkocsin kívül kizárólag mozgó postakocsikat szállít. Hazánkban az első két postavonatot az új, május 31- én életbe lépő menetrenddel egyidejűleg indítja meg a Ma­gyar Posta. Az egyik Buda­pest és Szeged között fog köz­lekedni. A másik postavonat a főváros és Nyíregyháza kö-' zött jár, az ország központjá­tól legtávolabb eső megyénk postai forgalmának meggyor­sítására A, szabolcsi postavonat iga­zodik. a Népszabadság késői lapzártájához, ezért csak éj­jel egy órakor tud elindulni a fővárosból. Viszont már haj­nali négy óra 58 perckor meg­érkezik Nyíregyházára. Két órával korábban Néhány vasútvonalon nem lesz jelentős a gyorsulás, de ezek amúgy is aránylag gyors postai járatokkal rendelkez­tek. Nem lesz lényegesen gyorsabb a küldemények to­vábbítása a Debrecen—Nyír­egyháza—Záhony, a Debre­cen—Mátészalka, a Nyíregy­háza—Tiszalök—Ohatpuszta- kócs, a Nyíregyháza—Sze rencs, a Nyíregyháza—Balsa— Tokaj, a Nyíregyháza—Domb- rád—Kisvárda és a Nyíregy­háza—Mátészalka vonalak mentén. Viszont jelentős javulás kö­vetkezik május 31-től a Nyír- egyháza-Ramocsaháza—Pusz­tadobos, a Kisvárda—Ara- nyosapáti—Eperjeske, a Má­tészalka—Vásárosnamény— Gyüre és a Debrecen—Nyír­bátor—Vállaj postavonalakon. Ezeken a helyeken ugyanis az új postavonat megindulásával egyidőben új postagépkocsik indítása javítja jelentősen a. kézbesítést. A nyíregyháza— j ramocsaháza—kisvárda! vo­nalon például jelenleg a me­netrend szerinti autóbusz- járatokkal bonyolították le a postai küldemények továbbí­tását. Itt kilenc postaszerv vette igénybe a személyszállí­tó autóbuszok segítségét. A túlterhelt autóbuszok azon­ban nem minden esetben tud­ták elszállítani a szállítmá­nyokat és ezért, főleg a cso­magküldemények továbbítá­sában többször jelentős ké­sések adódtak. Ha a hírlapo­kat szállító gyorsvonatnak na­gyobb késése volt, az autóbu­szok nem várták meg és az anyag visszamaradt A pos­tai gépkocsik indítása ezt véglegesen megszünteti. A Nyíregyháza—Pusztado­bos vonalon jelenleg 8 óra 5 perckor indul a mozgóposta Nyíregyházáról. A postai gép­kocsijárat már hat órakor el­indulhat s az erre levő köz­ségekben ez jelentősen meg­gyorsítja a postai szállítást. Várják az Ikarusz- buszokat A Mátészalkáról induló iá rátok indításában egyelőre nem lesz lényeges változás. Visszafelé azonban egy, vagy másfél órával korábban jön­nek a járatok, hogy elérjék a Mátészalkáról 17,25-kor Pest­re induló vonatot. Ez és a pos­tavonat visszafelé induló já­rata a Szabolcs-Szatmár me­gyei szállítmányok megérke­zését gyorsítja az egész or­szág területére. Ugyanis 8 postavonat Budapestre 19,18­kor indul és a fővárosba 23,37- kor érkezik, amikor még biz­tosítani lehet a csatlakozó át­rakást még a Dunántúlra in­duló postajáratokhoz is. A postaautók különösen ész­revehető gyorsulást idéznék majd elő a mátészalka—zá­honyi vonal mentén, ahol az 1710-es számú vonat soroza tos késései miatt a pöstaszer- vek csak a késő délutáni órák ban, vagy csak másnap kap­ták meg a budapesti napila­pokat és leveleket. A Máté­szalkáról és Kisvárdáról in­duló postaautók ezt a hiá­nyosságot egyszer s minden­korra megszüntetik. Búcsúzásul megkérdeztük az igazgatóhelyettest, mi lesi azokkal a Debrecenből induló postai gépkocsijáratokkal, me­lyekről már több ízben tájé­koztatta a szabolcsi olvasókat is. Válasza az, hogy — saj­nos — az Ikarusz-gyár csak később, valószínűleg október­ben vagy novemberben tudja leszállítani a többször meg­ígért, munkahellyé kiképzett postabuszokat. Addig a szál­lítást az úgynevezett ROBUR- kocsikkal bonyolítják. De így is körülbelül ötven Szabolcs-Szatmár megyei köz­ségben gyorsul jelentősen a postai forgalom — fejezte be tájékoztatását dr. Kiss Zol­tán elvtárs — és többségük­ben más előnyöket is kapnak: megszűnik az igen terhes szál­lítószolgálat végzése a vasút­állomásokhoz, a MÁVAUT- megállókhoz. Javulnak tehát a postai dolgozók munkakö­rülményei is. (gnz) Iparcikk nagyáruház a Zrínyi Ilona utcán üj szakaszába érkezett a nyíregyházi iparcikk-áruház építésének előkészítése. Ko­rábban megírtuk: a verseny- pályázatot a megyei iparcikk kisker nyerte, és ez a vállalat építi fel — jelentős tanácsi hiteltámogatással — az új nyíregyházi nagyáruházai. A napokban elkészült az első konkrét beépítési terv Ezzel kezdik a városközpont­ban a kiskörút építését: az új áruház ugyanis alapjait je­lenti a nyíregyházi bevásárló- központnak. A Zrínyi Ilona utca és a később kialakítandó kiskörút sarkán kapott he­lyet az áruház. Alapterülete megközelíti az 1500 négyzet- métert, így a földszintes épü­letek egy részét az építés előtt le kell bontani. Két érdekes lehetőséget is felvetnek a tervezők. Az már eldöntött, hogy háromszintes lesz az épület és gyakorlati­lag valamennyi iparcikk szak­ma helyet kap benne. Fenn­tartják viszont annak lehető­ségét is, hogy később újabb emeletet húzzanak az aruház fölé — az alapokat és falakat már most ennek alapján épí­tik —, s ott reprezentatív vendéglátóhelyeket rendezze­nek be. Ugyancsak a város­központi kedvező hely indo­kolja, hogy ne elégedjenek meg a három szinttel, hanem az áruház fölé, lényegesen kisebb alapterülettel, de ma­gasságban jóval felülmúlva azt, a kereskedelmi vállala­tok irodaházát építsék meg Mindkét megoldás jó, sőt ér­demes lenne együttes megva­lósításukkal is foglalkozni. Annak ellenére, hogy a ko­rábbi iparcikk és élelmiszer kisker, vendéglátó társulás nem sikerült — ezzel együtt pályáztak a Jókai téri építke­zésre — újabb együttműkö­dést terveznek. A vendéglátó kisebb presszórészt és auto­matasort üzemeltetne az új áruházban. Az iparcikk kisker pavilonsort kíván elhelyezni az áruház mellett alkalmas helyen. A beépítési tervek jelenleg — részben szanálási, részben néhány technikai kérdés mi­att — újabb tanácsi jóváha­gyásra várnak. Amennyiben tisztázódnak a most még gon­dot okozó részletkérdések, már ebben az esztendőben megkezdődhetnek a bontások, s nem sokkal azután a város új, reprezentatív iparcikk-áru­házának alapozási munkái. (marik) Városhoz illő „Szatmár-szálSó" Mátészalkán Első olyan létesítményét kapja a megye második vá­rosa, amely igazán méltó a városi ranghoz. A Szatmár- szálló építése befejezéshez kö­zeledik. Korszerűségben, bel­ső és külső képével akár­melyik hazai szállodával fel­veheti majd a versenyt. Az új hotelra méltán lehetnek majd büszkék a mátészalkai­ak. Praktikus szobakiképzés A háromemeletes, négyszin­tes tömb építészeti jellege hasonló a nyíregyházi Sza­bolcs hoteléhez. Különösen a homlokzat hasonlósága tű­nik majd fel azoknak a ven­dégeknek, akik a nyíregyházi szálló után Mátészalkán is szobát kérnek a Szatmárban Annál több a különbség a szobák elhelyezésében, beosz­tásában. A Szatmár-szálló csak kétágyas szobát ajánl a vendégeknek, de az első két emeleten lesz két-két két­ágyas szoba, amelyek össze­nyitva lakosztályként allhat­nak a szállóvendégek rendel­kezésére. A szorosan vett szállodai szobákon kívül az épület ott­hont ad egy étteremnek és egy OFOTÉRT mintaboltnak is. Különösen az OFOTÉRT- üzlet társulása érdekes. Hi­szen a bolt, korábban is ezen a helyen volt, s még a ter­vek elkészítése előtt kérték, hogy az új épületben is kap­janak helyet Természetesen a megfelelő összeggel betár­sultak az építési költségekbe. Eredeti módon, korszerűen oldják meg a fűtést és a me­legvíz-szolgáltatást. Az alag­sorba helyezik el az olajkazá­nokat, s innen látják el fű­téssel az éttermet és az OFOTÉRT-üzletet is. Étterem 200 vendégnek Az étterem konyhája kor­szerű felszerelést, olajtüzelé­sű tűzhelyeket, modern gé­peket kap. Az étteremben egyszerre 180—200 vendéget fogadhatnak, amelyet meg­osztva rendeznek be. Felét presszójelleggel, felét éttermi jelleggel. A hotel hallját típusberen­dezéssel látják el, de a ven­déglátóipari vállalatnak már az átadás előtt van egy olyan terve, hogy az előtérben ké­sőbb drink bárt rendez be. Ér­dekes módon oldják meg az előcsarnok és a szobák vilá­gítását. Mennyezetvilágítást nem alkalmaznak, csupán ál­lólámpákat szerelnek fel. Ezenkívül valamennyi emelet folyosóján egy-egy fürdőszo­ba áll majd a vendégek ren­delkezésére. A kétágyas szobák beren­dezése hasonló lesz a már mű­ködő korszerű szállodákéhoz, két modern heverő, fotel, asz­talka az elmaradhatatlan fali szőnyegekkel és fésülködő- tükrökkeL A korszerűen felszerelt Szatmár-szálló kiválóan kép­zett szakembereket kíván. A vendéglátóipari vállalat ezért már januárban meghirdette pályázatát a jelentkezésre. Nyáron befejezik az építést A szakmai v«:etők külföld! tapasztalatcserén vesznek részt előreláthatóan az NDK- ban, míg a többi dolgozó 3— 6 hónapos tanulmányútra uta­zik a balatoni szállodákba Szatmár új szállodájának építését a tervek szerint nyá­ron befejezik. Októberben már itt szállhatnak meg azok a vendégek, akik Mátészalká­ra utaznak, s minden bizony­nyal megelégedéssel távoznak majd. Hiszen a vendégek ké­nyelmét szolgálja majd az új hotel, és a hetven főt is elérő kiszolgáló személyzet. Mind­ezeken túl a mátészalkaiak és mi mindannyian gazdagabbak leszünk. És már csak egy mondat hiányzik októberig: Várja Önt a Szatmár-szálló. rtisj) Tizenötezer házat építhetnek Intézkedések a telekellátás javítására Ebben az évben várhatóan olyan telek van, amelyre épi­három és fél ezer lakást építe­nek magánerőből. A IV. öt­éves tervben szintén évente mintegy háromezer lakás épí­tésére számítanak a megyé­ben. Ezek azok a számok, amelyek meghatározzák a ta­nácsok telekgazdálkodását, az építési jogkörrel járó felada­tokat. • A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztá­lyán a közelmúltban tartottak kétnapos tanácskozást a járá­si, városi tanácsok, valamint az első fokú építési jogkörre) felruházott községi tanácsok szakemberei részére. Megbe­szélték a telekgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket, továb­bá az építkezések ügyintézésé­nek gyorsítását A legtöbb gond a városok­ban vagy városiasodó, ipari­lag fejlett községekben van. Itt a lakásépítési kedvnek sok esetben határt szab a szűkös telekhelyzet. Mellettük még 40 kisebb községben uralkodik hasonló állapot. Ugyanakkor felmérték a megyében lévő beépítetlen telkeket, az úgy­nevezett „foghíjakat”, s kide­rült hogy mintegy 15 700 Mindhárman fiatalkorúak, K. B. a csoport vezetője is csak 16. éves. Két társával a 15 éves T. I.-vel és a 17 éves L. S.-sel mégis tizenhat kisebb-nagyobb bűncselek­ményért felel. A nyíregyházi Ságvári telepről indultak, de K. B.-t már Kecskeméten is ismerik: az ottani bíró­ság rendelte el javítóintéze­ti nevelését. Az intézetből hétszer szö­kött meg, s ami még ebben is ritkaság; többször a szü­lők segítségével, kihasználva a látogatási napokat. Hete­dik szökése után társaival együtt az országban csavar­góit. A bűnlajstromán sora­koznak a helységnevek: Szekszárd. Dunaszentbene- dek, Nyíregyháza, Nagykál- ló és mások. A hazai „pá­lya” nem bizonyult szeren­csésnek: módszereik már is­merősek voltak a nyíregy­házi nyomozók előtt, né­hány napi it.t-tartózkodás után elfogták őket, s most Ä nyitva hagyott' ajféfe „specialistái“ előzetes letartóztatásban várják a vizsgálat befejezé­sét. Meglehetősen szerteágazó ügyet kell kivizsgálni. Bűn- cselekményeik közül 12 be­surranásos lopás volt. El­vittek minden mozgathatót, ami a kezük ügyébe került: az előszobákból orkán kabá­tokat, inget, felöltőt és még sok más holmit, amit aztán az ócskapiacon értékesítet­tek. Módszerükre jellemző, hogy nagyon keveset koc­káztattak. Többnyire a nyi­tott ajtó után csak az elő­szobába merészkedtek, s ott szedték össze zsákmányukat.. Szabályszerű sztori számba illik az egyik nyíregyházi eset: az előszobában össze­gyűjtötték a lopott holmit, s még arra Is maradt idejük, hogy a konyhaasztalon gő­zölgő feketekávét elfogyaszt­va távozzanak. A lakók a szobában a televíziót néz­ték. .. Ez a kirívó eset,' a másik 11 besurranással együtt na­gyon is figyelemre méltó: a nyitott ajtó, a tolvaji keze ügyébe kerülő, éppen csak leemelésre váró értéktár­gyak szinte csábítanak. Az ilyenfajta bűncselekmények megelőzéséért a legtöbbet talán a károsultak tudnának tenni. Az ünnepi köszöntgetés is sok besurranás alapját rejti magában. K. B. és társai például három helyen talál­tak egy este nyitott ajtót olyan helyen, ahol a tulaj­donos nem tartózkodott a közelben. Mindhárom eset­ben néhány ruhaneművel szegényebb lett, s enyhe vi­gasz, hogy ez alkalommal olcsón fizette meg a nyitott ajtó tandíját. A lezáratlan kerékpárok ugyanide tartoznak. Ez a háromtagú csoport csak február 20-án egyetlen na­pon négy kerékpárt és egy Riga motorkerékpárt lopott el. S ami még ehhez az ügyhöz tartozik: a motorke­rékpárért a mai napig sem jelentkezett eredeti tulajdo­nosa. K. B. és társai így ismer­kednek a sértettek lélekta­nával. Szinte már számíta­nak arra, hogy néhány száz forintos kárért az emberek úgy sem tesznek feljelen­tést, sőt ha a vallomás alap­ján a nyomozók érdeklőd­nek, időnként a sértettek, károsultak „nem tudnak semmiről.” Ezzel maguk is szinte biztatást adnak to­vábbi besurranások. lopá­sok elkövetésére. A csoport tevékenysége egyelőre a rendőrségen ért véget. Ám mindenképpen felvetődik a szülők felelős­sége. A gyerekek rendszere­sen 1—2 órás késéssel jár­nak haza, s magyarázat mindig van. A szülők nem néznek utána, valójában mi is az igazság. De így van ez az elcsent értéktárgyakkal is. Megelégednek a „cserél­tem valakivel” magyará­zattal, s tovább nem firtat­ják. Pedig fontos volna ez is, mert nem kerülhetne sor ilyen könnyen fiatalkorúak 10—15 bűncselekményért való felelősségre vonására, mint ez most történik K. B. és két társa esetében: ügyü­ket rövidesen vádemelési javaslattal átadják az ügyészségnek. M. S. teni lehetne, de ezt a tulajdo­nosa nem tervezi a közeljövő­ben. Különösen nehéz a hely­zet ebből a szempontból De- mecserben, Nagyhalászban, Fehérgyarmaton, Vásarosna- ményban és Nyírbátorban. A megoldást a közelmúltban életbe lépett telektörvény je­lenti. Mindenütt felmérik a szabad telkeket, s a törvény értelmében a helyi tanácsok előírják a két éven belüli be­építést. Már a közelmúltban is történt néhány jó kezdemé­nyezés a rendelet hatására — a községekből néhány telket átadtak az OTP-nek értékesí­tésre. Ennek tudható be, hogy az idei telekellátottság kielé­gítő. A telekhelyzet iavításáhoi segítséget nyújtanak a részle­tes rendezési tervek is. Töb­bek között Mátészalkán, Kis­várdán, Tiszavasvárifc í és Fehérgyarmaton a tervek fi­gyelembevételével „tömörí­tik” a településeket. A na­gyobb, 800—1000 négyszögöles belsőségeket új utcák nyitásá­val felparcellázzák, s ezeken a helyeken emeletes, társas­házak építhetők. Előnye meg, hogy itt a közművesítés költ­sége jóval kisebb, mintha új területeket jelölnének ki. A tanácsoknak joga van kisajá­títani az így igénybe vehető területeket, s ezzel tulajdon­képpen telekgazdálkodási folytatni. Jelenleg Szabolcs-Szatmár- ban 19 település rendelkezik első fokú építési hatósági jog­körrel. Ezeknek a száma a kö‘ zeljövőben 30-ra emelkedik. A járásokban, városokban ma­gánlakás-építő szervező bi­zottságok működnek, melyek­ben helyet kapott az OTP, s TÜZÉP, az ÁFÉSZ, aKIOSZ, a népfront képviselője, s a helyi viszonyok ismeretében tudják rendezni az anyagbe­szerzéssel, a kapacitással ét szállítással kapcsolatos prob­lémákat. A tanácsok munkáját segíti a megyei magántervezői bi­zottság is, amelyik véleménye­zi az építendő házak terveit (lányi)

Next

/
Thumbnails
Contents