Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-02 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE/ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVn. ÉVFOLYAM. 77. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. ÁPRILIS 2, CSÜTÖRTÖK LAFtTKTC TART ALMA Bőt* Várossá avatták Kisvárdát cs. oidaft Kiosztották az 1970. évi Állami- cs Kossuth-díjakat (4. oldal) Üj rendcletek — új lehetőségek (5. oldal) Sportjelentéseink (7. oldal) Felszabadulásunk 25. évfordulóján •• Ünnepi megyei tanácsülés Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére április 1-én, szerdán ünnepi ülést tartott a megyei tanács. Az ülés díszelnökségében foglaltak helyet: Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke, dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Antal Pál "rendőr ezredes, a megyei főkapitányság vezetője, dr. Bartha Lajos, a megyei tanács vb tagja, Bánóczi Gyula, a KISZ megyei bizottsága első titkára, Bodó József rendőr ezredes, a megyei tanács vb tagja, Beretvás Dezső, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, Csepelyi Tamás, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Dani Endre, a megyei tanács vb tagja, Faggyas Jenő, a párt megyei végrehajtó bízott--iának tagja, dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb titkára, Horváth János, a nyíregyházi Ságvári Tsz elnöke. Kanda Pál. a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja. Kovacsics Gyula, a Szakszervezetek , Megyei Tanácsának elnöke, Murczkó Karoly, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja. Oláh László, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, Ordas Nándor, a Kelet- Magyarország főszerkesztője. Siket Gyula, a megyei tanács vb tagja, Sinka Antalné, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a - felszabadulási ünnepségünkre érkezett, a Szovjetunió Kárpátontúli területe küldöttségének vezetője A. O. Sesztyigyeszatnij, a területi tanács elnökhelyettese, valamint a szomszédos romániai Szatmár területről érkezett delegáció vezetője Joszif Vglar, az RKP fnegyei bizottságának első titkára és az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg képviseletében Vlagyimir Oszipovics Kudracev. Az ünnepi tanácsülésen dr. Fekszi István mondott ünnepi beszédet. BREZSNYEV BUDAPESTRE UTAZIK Moszkva, (MTI): Szerdán délelőtt elutazott Moszkvából a magyarországi felszabadulási ünnepségeken részt vevő párt- és kormánydelegáció. A küldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vezeti. Tagjai: Vlagyimir Scserbickij, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnöke és Matvej Zabarov marsall, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, a szovjet hadsereg vezérkari főnöke. Fjodor Tyitov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete Magyarországon csatlakozik a delegációhoz. elsősorban nekik fejezzük ki hálánkat. De nem feledjük mellettük azokat a bolgár, román, jugoszláv és magyar hősöket sem. akik a szovjet hadsereg oldalán harcoltak. „Lesz magyar újjászületés“ A szabadság egy több éves háborúban megkínzott, nemzeti becsületében megalázott népet, ípldig lerombolt országot tatait. Legsürgetőbb volt most visszaadni a jövőbe vetett hitet, megvilágítani a munka értelmét, az egyetlen és lehetséges kiutat. A munka elindítása ilyen körülmények között nem csak az anyagi lét legalapvetőbb teltételét jelentette, hanem az öntudatra ébredést, jövőnk alapjának felismerését. A kommunista párt rendkívüli szellemi frissességgel, hallatlan forradalmi dinamikával látott e feladathoz, hirdetve, hogy „lesz magyar újjászületés'’. Megkezdődött a romok eltakarítása, az újjáépítés. Már 1944. november 30-án nyilvánosságra került a párt javaslata: „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja.” Harcot hirdetve a némát fasiszták és magyar bűntársaik ellen; feltárta a népi demokratikus fejlődés útját, amivel a munkásosztály és a szegényparasztság soraiban' azonnal jelentős befolyásra tett szert. A szétzúzott hatalmi, kormányzati és igazgatási intézmények helyett új politikai szervezetek jöttek létre. ■ A felszabadulás előtti antifasiszta tömörülés: a Magyar Front örököseként megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A városokban és falvakban nemzeti bizottságokat hoztak létre, 1944. decemberében pedig Debrecenben megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány. A még magánkézben lévő gyárakban pedig az üzemi bizottságok gyakorolják a munkásellenőrzést. Az újjáépítés szorgalmazására termelési bizottságokat hívnak életre. A földigénylő bizottságok hihetetlen gyorsan bonyolították le 1945 tavaszán a kormányrendeletbe foglalt és nyom bari megkezdett földreformot. Mintegy történelmi igazságtevésként is itt megyénkben Tiv.anagyíalu községben fognak hozzá először a földosztáshoz. 1945 nyaráig lényegében befejeződött a földosztás: több, mint 3,2 millió hold földet osztottak fel 642 ezer nincstelen és szegényparaszt között. Megyénkben is 60 ezer földhöz juttatott 341 ezer holdon fogott hozzá az új gazda áhítatával, a nehézségeken is úrrá lévő elszántságával, akaratával az új élethez. Az agrárforradalmat rövidesen követte a. tényleges termelési eszközök államosításának egész sora. 1945—48 között társadalmi tulajdonba kerültek a bányák, az energiatelepek, s az ipari üzemek, továbbá a pénzintézetek, az egyes kulturális intézmények, Ate ünnepi megyei tanácsülés elnöksége az egyházi iskolák. Az infláció megfékezése, a gazdasági élet normalizálására tett lépések megteremtették azokat az objektív feltételeket, amelyek a tömegek öntudatosodásával a szocialista forradalom irányába terelték a társadalmat. A második magyar proletárdiktatúra A munkásosztály egységének helyreallításy, a, két munkáspárt egyesülése, az összes népi és demokratikus társadalmi erők egyesítése, a párt politikai és gazdaságpolitikai eredményei egyenesen vezetett arra, hogy túllépve a demokratikus átalakulás programját, 1943—1949-re a munkásosztály polgárháború nélkül, békés úton átvette a hatalmat. Széles társadalmi alapon létrejött a második magyar proletárdikatúra. A hatalom megváltozott osztálytartalmát jelzik az állami élet strukturális változásai is; 1946-han kikiáltiák k Maevar Dr. Fekszi István beszéde Kedves elv társak! Tisztelt megyei tanacs! Legnagyobb nemzeti ünnepünket, felszabadulásunk 25. évfordulóját ünnepeljük ma — kezdte beszédét Fekszi István. Emlékezünk 1945. tavaszára. arra a napra, melyen hazánk véglegesen elnyerte nemzeti függetlenségét. Mindaz, amit évszázadok szabadságküzdelmei. függetlenségi harcai, forradalmai nem tudtak. vagy csak átmenetileg tudtak elérni. 1945. április 4-én vált népünk számára valósággá. Most egy negyedszázad távlatából tekintjük át történelmi jelentőségét és azt, hogyan éltünk azzal a lehetőséggel, melyet a Szovjetuniónak a hitleri fasizmus felett aratott győzelme, hadseregének és szövetségeseinek felszabadítóként hazánk földjére érkezése nyújtott. Népünk hálája megnyilvánulásának ezernyi jeléből állítunk emléket a felszabadító internacionalista segítségének Csodálattal tekintünk vissza a rommá lett hazán is győzedelmeskedő második honfoglalásra; a m'a- gyar nép forradalmi elszántságát, áldozatos munkáját, szocialista nemzetté válást példázó 25 év fejlődésére. Nemzeti újjászületésünk, büszkeségre jogosító eredményeink kezdete ebben a 25 évvel ezelőtti tavaszi nap történelmi jelentőségű változásokat hozó tényében rejlik. Nekünk 1945 nemcsak a mérhetetlen pusztulást okozó háború végét jelentette, hanem annak a társadalmi rendnek is, melyben kevesek kiváltsága milliók kizsákmányolásán alapult. Évezredes történelmünk egyik legtragikusabb kora volt az a 25 év, amelyet a magyar Tanácsköztársaság és az 1945-ös felszabadulás közé beékelődött Horthy-korszak jelentett. Kegyetlen népel- Hyomó rendszere, nemzetellenes uralma, könyörtelen kizsákmányolása, idegen érdekeket szolgáló külpolitikája egyenesen vezetett ahhoz, hogy öt esztendő teljes nemzeti jövedelmét és 600 ezer állampolgár életét áldozta fel a háború oltárán; az országot német gyarmattá, majd romhalmazzá tette. Hazánk önerejéből nem szabadulhatott fel; az ellenforradalmi terror üldözése miatt az antifasiszta, nemzeti ellenállás nem tudott népi felkeléssé szélesedni. Amn azonban a magyar társadalom progresszív erői önmagukban nem végezhettek el, azt elhozták a szovjet nép fiai. Most a megemlékezéssel Köztársaságot; 1949-ben az országgyűlés megalkotja a Magyar Népköztársaság aí kotmányát, egy évre rá meg» születik az első tanácstörvény és megválasztják az államhatalom helyi szerveit, a tanácsokat. Az előrehaladás már korántsem volt olyan töretlen es egyenes vonalú. Az áldozathozatal, a hősi építés évei jönnek. Gyors ütemben folyik a szocialista iparosítás; új szocialista varosok születnek, nagyszerű alkotások veszik kezdetüket. Minden becsületes ember ma is vállalja, sőt folytatja azt, ami azokból az esztendőkből a szocialista meggyőzés, a jó igyekezet és a szorgalom eredménye. De nem azokat a politikai és egyéb hibákat, amit a törvénysértések és koncepció# perek tovaterjedése; az objektív körülményeket figyelmen kívül hagyó irreális gazdasági célok és szerkezeti aránytalanságok jelentetlek. A parasztságra rótt túlzott terhek nagymértékben lazítják a munkás-paraszt szövetséget. Elsietve és erőszakos eszközökkel folyik a termelőszövetkezetek szervezése. Hibák történnek a munka szerinti elosztás és az anyagi érdekeltség szocialista elvének alkalmazásában. Ennek ellenére a nép alkotó ereje ezekben az években is nagy eredményeket szül. A párt központi vezetősége 1953. júniusában feltárja ugyan az elkövetett hibákat, azok okait és meghatározza az új irányvonalat, azonban ezeket nem hajtják végré; felüti fejét a revizionizmus. 1956-ban még egy kísérlet következik: megfelelő határozatok születnek, megkezdődik végrehajtásuk is. azonban október 23-án kirobban az ellenforradalom. A párt ezen a súlyos helyzeten is úrrá tudott lenni. A Szovjetunió internacionalista segítségével leverte az ellen- forradalmat; egységbe tömörítve a kommunistákat, maga mellé sorakoztatva a munkás- osztályt, hozzálátott az ellen- forradalom maradványainak felszámolásához. Egyszerre harcol a dogmatizmus és a revizionizmus torzításai ellen, harcot folytat az ellenség legyőzése, a megtévedt emberek meggyőzésére. Az MSZMP politikája Az 1957 utáni esztendők legfontosabb jellemzője az volt, hogy az MSZMP a szocialista építés új feltételeit figyelembe véve nyúlt vissza (FolytaUis a 2. oldalon)
