Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
1. óidat KELET-MACYARORSZÄ& 19=70. äprfÖs ff. Szülők fóruma Hit kérdezzünk a szülői értekezleten ? Eléggé általános tapasztalat, hogy a szülői értekezletekre meglehetősen kevesen járnak el. Vannak persze kivételek is, olyan iskolák, amelyek rendszeresen össze tudják gyűjteni. A szülök többségét, de ezek valóban csak kellemes -.zíníoltok, s alig változtatnak a kép egészén. S akik elmennek ezekre az értekezletekre, azok is inkább a jobb tanulók szülei. Meg lehet persze érteni a gyengébb diákok szüleit, hiszen ha becsületesek — s ők vannak többségben — nekik fáj a legjobban gyermekük eredménytelensége, s úgy gondolják minek tetézzék azt mások szemrehányásaival is. Csakhogy egy dologban nagyon tévednek. Nevezete sen abban,hogy saját gyerekkoruk tapasztalataiból indulnak ki. Régebben valóban abból állt a szülői értekezlet, hogy a tanító, vagy az osztályfőnök felolvasta a naplóból a jegyeket, s mindenki előtt, külön-külön véleményt, mondott a gyerekek fejlődéséről, előrehala dásáról, a szülők teendőiről. Mindez most a fogadóórákon és a családlátogatásokon történik. S nem az osztály szülői közössége előtt. A ^zülői értekezletek célja és jellege ma egészen más. Az iskolákban általában hárfamhónaponként tartanak osztályszülői értekezleteket. Ezeken egyrészt fontos pedagógiai kérdéseket, másrészt pedig az egész osztályközösség problémáit tárgyalják meg. Nincs tehát ok attól félni, hogy az egyedi esetek nyilvános megtárgyalásával valakit is megszégyenítenek, ellenben sokat leli et tanulni a közös eszmecseréből. A siker érdekében kívánatos, hogy minél többen részt vegyenek ezeken az értekezleteken. S hogy mit kérdezzenek, miről tárgyaljanak ott a szülők? Nos, ennek eldöntése talán mindenné] fontosabb. Induljunk ki a szülői munkaközösség feladataiból, hiszen az osztály munkaközösségének minden szülő tagja, s így a szülői értekezlet egyben munkaközösségi megbeszélés is. A feladat pedig az iskolai és a családi nevelés egységének erősítése, a szülők pedagógiai kultúrájának emelése, a nevelési tapasztalatok, javaslatok és vélemények megbeszélése, az ifjúsági szervezetek segítése, s általában az iskolai élet kérdései iránti érdeklődés felkeltése. Mindebből következik, hogy minden olyan problémát meg lehet és meg is kell vitatni, amely az iskola, vagy az osztály egészét érinti, s a szülőket érdekli. A szülők a gyermekek elmondásaiból például olyan Információkhoz juthatnak, amelyeket nem árt megbeszélni, vonatkozzanak azok akár a diákokra, akár egy-egy tanár oktatói és nevelési eljárásaira. Aztán kérdezzük meg feltétlenül — bár az esetek többségében önmagától is kitér rá az osztályfőnök — hogy az osztály tanulmányi és neveltségi szintjében nincs-e visszaesés, s ha igen, hát beszéljék meg mi okozza, hogyan kell segíteni rajta. Rá kell kérdezni más szülök nevelési módszereire is, ha azok gyerekeiken keresztül rosszul hatnak az osztály közösségére. És a szülőkre tartozik minden olyan rendezvény megtárgyalása is, amely pénzbe kerül. Joguk van például egy távolabbra tervezett kirándulást közelebbivel felcserélni, ha az drága, s lehetetlenné tenné az osztály egészének részvételét. És kérdezzük meg a pedagógustól, s az eredményesebb módszerekkel rendelkező szülőktől, hogyan segítsük gyerekeinket a tanulásban. Előfordulhat, hogy egy osztály szülői jobb tanácsokat tudnak adni saját tapasztalataikból, mint a szakkönyvek, hiszen ők birtokában vannak olyan dolgoknak, amely egyetlen tudományos munkában sem található: a környezet, a helyi körülmények és követelmények ismeretének. És mindez vonatkozik a nevelésre is: a szülők és a pedagógusok közös megbeszélései mindennél jobban rávezethetnek a legfontosabb teendőkre A szülők és a pedagógusok egyenrangú partnerek a gyerekek nevelésében, felelősségük is megoszlik, kötelességük tehát minden olyan kérdésről tanácskozni, amely a gyerekek fejlődését gátolja. Mindenről beszélhetnek, mindent megkérdezhetnek, tehát a szülők, ami az iskolával kapcsolatban érdekli őket, hogy, az értekezletről eltávozva ne legyen bennük olyan érzés, mintha a saját gyerekeiket érintő dolgokban mások, s esetleg véleményük szerint rosszul döntöttek. Tóth László £z1 játsszuk ! LOVASCSATA A résztvevőket két csapatra osztjuk. Mindkét csapat párokat alakit. Az erősebbek a „Lovak”, a könnyebbek a „lovasok”. A két csapat egymással szemben körülbelül 10 méterre, rohamkészen feláll A „lovasok” a „lovak” hátá ra kapaszkadnak, elöl keresztezett lábukat a „lovak” átfogják. A két csapat, a roham jelére harsány csataki- áltással megkezdi a „harcot”. A „lovasok” igyekeznek az ellenfél „lovasait” a Jóról” 'erántani, Akinek a lába agy a keze leér a földre, az .elesett a csatában” és kiáll. Győz az a csapat, amelyiknek több ..Lovasa” masad GYEREKEKNEK V. Bones — Brujevies: „Üresen hagyd a tányért61. Egyszer, amikor Lenin éppen nálunk vendégeskedett, a gyerekeim — két lány és egy fiú — kint ültek a teraszon a terített asztal mellett és várták az ebédet. Lenin és én kissé távolabb ültünk a gyerekektől és csendesen beszélgettünk. A gyerekeknek kitálalták a levest, de bizony , nagyon étvágytalanul ettek, s majdnem az egészet otthagyták a tányérban. Vlagyimir II- jics rosszallóan csóválta a fejét, de egyelőre szó nélkül hagyta a dolgot. Feltálalták a második fogást. Ám a három gyerek abból sem evett többet, mint az_ elsőből. — Gyerekek, hát ti nem vesztek részt a jó étvágyúak mozgalmában, az „üresen hagyd a tányért” mozgalomban? — kérdezte Lenin a hozzá legközelebb ülőNá- gyához. fordulva. — Nem, — felelte halkan Nágya. és zavartan nézett testvéreire. — Nem, mi nem. — telelték ők is egymás után. — Hogy lehet az? Miért maradtatok ki belőle? — Azért, mert. .. mert... mi... mert mi még nem is hallót unk erről a mozgalomról, — Kar... nagyon kár!... Pedig már régen kellett volna róla hallanotok! — Mégsem -hallottunk. — mondta csalódottan Nágya. — De egyébként sem lennétek alkalmasak arra, hogy a mozgalom tagjai legyetek. Biztos vagyok benne, hogy egyikőtöket sem vennek tel ebbe a mozgalomba, — mondta nagyon komolyan Lenin. — Nem?. . Miért nem vennének fel minket ?... Éppen minket nem ennének fel?! — kérdezték erre egymás szavába vágva a gyerekek. — Miért, miért?! Hát hogy néz ki a tányérotok? Nézzétek csak meg! Majdnem mindent otthagytatok benne! , — Megesszúk mi mindjárt! És a gyerekek egy-kettőre eltüntették, bekebelezték a tányérról, amit az előbb meghagylak. — így már más! Ez már rendes dolog!... így már meg lehet próbálni a mozgalomba való jelentkezést. Mert ott még jelvényt is csak annak adnak, aki mindig üresen hagyja a tányérját, — folytatta Vlagyimir Iijics. — Jelvényeket is?! És milyen jelvényeket?! — érdeklődtek élénken a g -e- kek. — És hogyan lehet oda belépni ? — Először kérvényt kell beadni. — Kinek. — Nekem. A három gyerek egyszerre ugrott fei erre az asztal mellől és elrohant kérvényt írni. Néhány perc múlva aztán ismét visszatértek a teraszra es ünnepélyesen nyújtották át Leninnek teleírt papírlapjaikat, Vlagyimir Jljics egymás után olvasta el mind a három „kérvényt” kijavította bennük a helyesírási hibákat és mindhárom alá odaírta, hogy: „Felvehető.” Fordítót! ■ K. Lk Töttí a fejed / Vízszintes: 1. Megfejtendő, 6. Ételízesítő (—’), 7. Időjelző. 8. P.uha fém. 9. Elme. ll. Római 999, 100. 12. RZAJ. 14. Szabolcs-szatmári községünkbe való. 16. Megfejtendő. 18. Lötty. 20. Ragadozó óriásmadár. 21. Egymást, követő betűk a magyar abc-ben. 22. Becézett női név. 24. Talpon van. 25. Vissza cukros. 27. NRTE. 28. Ilyen időjárás az áprilisi 39. TápláL Függőleges: f i. Szenny. 2. Ételízesítő. 3. Menyasszony. 4. Növény. 5. Európai főváros. 6. Sebe. 10. Részben izzad!!! XI. Iratok fele! 13. Jövendőtnondó, 14. Juss háromnegyede. 15. Megfejtendő. 17. Lárma. 19. Esztendős. 21. Budapesti egyetem betűjele. 23. Ilyen mérő az óra. 24. Nem használ. 26. Kötőszó. 27. Tiltószó. Megfejtendő: Uj magyar film, melynek Nyíregyházán volt az ősbemutatója (függ. 15..) Főhőse (vízszintes 16.) — a film rendezője (vízszintes 1.) Műit heti megfejtés: ÉLJEN ÁPRILIS NÉGY Könyvjutalom: Gózman Edit Nyíregyháza. Háger Zsiga Porcsalma és Eegárárt Gabriella K6- taj. S- Kodé Uh: Négy kisfiú útra készül Négy kisfiú útra készül, most indulnak éppen. Egyik autón, a többi meg háromlábú gépen. — Én — szól Pista — egyenesen észak felé tartok. Vacsoráig csak elérem az Északi-sarkot! Tamás meg az Egyenlítő tájékára készül. — Az sem lesz baj, ha estig tart' mondja nagy vitézül. Jancsi csak a tengerig megy, ott hajóra szállna... — Anyuka a tejbegrízzel hiába is vár ma! — Neked mi az útiterved? Merre indulsz, Péter? kérdi Tamás, Jancsi, Pista — Nem készültél még el? — Én... nem megyek..— mondja Péter s elszorul a torka, — Nálunk éppen ma lesz délben díókrémes torta Krecsmáry László : i^í/urtr ul (Jtj titka, íltbai'iza. Gondolt egyszer egyet Gyurka — téli nap volt, igen kurta — s a gyurmáját addig gyúrta, míg kész nem lett Gyurma Gyurka, > vagyis hát én: Gyurma Gyuri s azért vagyok ilyen furi, mert gyurmából van a hasam, kezem, lábam, fejem, nyakam. így szólt aztán hozzám Gyurka: — Gyurma Gyurka, kell-e hurka? — Mért kellene nekem hurka? hisz Gyurmából vagyok gyúrva?! — Ej, te finnyás Gyurma Gyurka, neked nem is jó a hurka?! — pirított rám — te ebadta! — és a hurkát — hámm! — bekapta S amint lenyelte a hurkát, tüstént malackává gyúrt át, s szólt is rögtön: — No, te malac, mondd csak, kell-e őszibarack? Mért kellene nekem barack? Tud enni egy gyurmamalac?! — Ó. te válogatós malac, ha nem eszel, éhen maradsz! — mondogatta fenyegetve s a barackot mind megette. És mire eljött az este, lett belőlem cica, medve, egér, kutya, kecske, nyuszi, s végül ismét Gyurma Gyuszi; s kínált Gyuri fejecskével, aranysárga mézecskével, pirosra sült szalonnával, tíz tojásból rántoltával, majd savanyúkáposztával, s levessel, egy láboskával — de mivel én nem ehettem: mind ö ette meg helyettem, s mikor dugig lett a pocak, így szólt Gyuri: • — Lám, lám, nocsak... ha már gyurmából vagy gyúrva, legyél te csak Gyurma Gyurka, így tetszel legjobban nekem, viseld mindig az én nevem... Viselem is. Már egy éve hallgatok a Gyurka névre, így szólítnak, így ismernek —• „Gyurma Gyurka jó kisgyermek — mondogatják — csak az a kár, hogy nem eszik az a szamár! Nem kell neki kolbász, hurka, de eszik helyette Gyurka!!” Valóban, ö mindent befal helyettem is — no, de sebaj 1_, Látnátok csak, milyen dundi! Úgy hívják, hogy POCAK GYURI!.. T én agy Sándor -• KISZÁMOLÓ Jancsi, Julcsa Ferke, Miska nyél nélküli bugylibicska, búgó csiga, gorge tánca, százesztendős hurkapálca, porban kis nyom cinkelábé, nyuszirágta karalábé, sült krumpliból díszvacsora, malac lábán görkorcsolya, karácsonyi tiszta hó, ■ egy, kettő, három, négy — te vagy a fogó!
