Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-11 / 84. szám

t twi InrWs tt. KÖZLEMÉNY a KGST Végrehajtó Bizottságának 46. ülésszakáról Moszkva, (TASZSZ): Április 7-től 10-ig Moszk­vában tartották a KGST Vég­rehajtó Bizottságának 46. ülésszakát, amelynek munká­jában részt vettek: I. Mihaj- lov, a bolgár minisztertanács elnökhelyettese, F. Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányelnöké­nek helyettese, P. Jarosze- wicz, a Lengyel Népköztár­saság minisztertanácsának el­nökhelyettese, Apró Antal, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnökhelyet­tese, D. Gombozsav, a Mongol Népköztársaság miniszterta­nácsának elnökhelyettese, G. Weiss, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, G. Radu- lescu, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, M. Le- szecsko, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnökhelyette­se. Az ülésszakon P. Jarosze- wicz, a Lengyel Népköztársa­ság képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta, hogyan haladnak a KGST rendkívüli, 23. ülés­szakán hozott határozatok megvalósitására irányuló munkálatok, amelyeknek cél­ja egy távlati komplex prog­ram kidolgozása a KGST-or- szágok együttműködésének to­vábbi elmélyítésére és tökéle­tesítésére vonatkozólag. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta az e kérdésekkel kap­csolatban a KGST 24. üléssza­ka elé terjesztendő jelentést. A KGST-országok képvise­lői kicserélték információikat arról, hogyan folynak a KGST-országok kétoldalú konzultációi az 1971—1973 kö­zötti időszakra szóló, hosszú lejáratú kereskedelmi egyez­ményeket illetően. Megállapí­tották, hop' a KGST-orszá- gok kölcsönös konzultációkat tartottak a most következő ötéves időszakra szóló gazda­sági együttműködés kérdései­ről és jelenleg azon munkál­kodnak, hogy befejezzék az 1971—75. évi tervek össze­hangolását. Ugyanakkor a KGST szerveiben befejezésé­hez közeledik azoknak a ja­vaslatoknak a megvizsgálása, amelyek a szóban forgó idő­szakra vonatkozó gazdasági együttműködés különböző problémáit érintik. Az érde­kelt KGST-országok meg­kezdték egyes termelési ága­zatokra vonatkozó együttes tervek kidolgozását. A KGST-országok között a tervező szervek szintjén meg­tartott kétoldalú konzultációk során megvizsgálták a gazda­sági, a tudományos és a mű­szaki ' együttműködés új irányzatait a gépipar, a vegy­ipar, a kőolajkémia, a kőolaj­feldolgozó ipar és más ipar­ágak területén. Államközi egyezményeket írtak alá a gazdasági együttműködés egyes fontos kérdéseire és áruszállításokra vonatkozólag. A végrehajtó bizottság ülés­szakán megvitatták a KGST- országok együttműködése to­vábbi fejlesztésének néhány más kérdését is. A végrehajtó bizottság ülésszakát a barátság és a kölcsönös megértés légköre jellemezte. Péter Dános befejezte svédországi látogatását (Folytatás ax L oldalról) az európai biztonsági rend­szer megteremtésére vonatko­zóan. Véleménye szerint kü­lön kell választani az európai biztonsági konferencia és az európai biztonsági rendszer kérdését. Ez a kettő nem azonos fogalom. Az értekez­let megtartásán akkor is mun­kálkodni kell, ha nincs külö­nösebb esély az európai biz­tonsági rendszer megteremté­sére. Egy további kérdésre vá­laszolva külügyminiszterünk elmondotta, hogy a svéd kor­mány vezetőivel folytatott megbeszéléseken fontos he­lyet foglal el a két ország kö­zötti gazdasági kooperáció to­vábbi alakulása. Itt emlékez­tetett arra, hogy nemrégen fontos szerződést írt alá az Ericsson svéd híradástechnikai konszern magyar cégekkel. Elmondotta, hogy Holm- quist svéd lakásépítési és munkaügyi miniszter hétfőn Budapestre érkezik. További kérdésekre vála­szolva Péter János hangsú­lyozta, hogy a magyar kor­mány nagyra értékeli a svéd semlegességet. Egy olasz újságírónak arra a kérdésére, vajon a svéd semlegesség egyértelmű-e az­zal, hogy a svéd politika minden fontosabb nemzetközi kérdésben a kelet oldalán áll? Péter János válaszában rá­mutatott, hogy nem beszélhet ugyan a svéd kormány nevé­ben, de megismételheti: Ma­gyarország nagyra értékeli a svéd kormány pozitív állás­pontját a fontos nemzetközi kérdésekben. A semlegesség — véleménye szerint — nem jelenthet érdektelenséget a nemzetközi poütika időszerű kérdései iránt. A svéd baloldali kommunis­ta párt lapjának, a Ny Dag- nak munkatársa feltette a kér­dést, elképzelhető-e, hogy a finn—magyar kapcsolatokhoz hasonlóan sor kerülhet-e a vízumkényszer eltörlésére svéd—magyar relációban is? Mint Péter János válaszá­ban rámutatott: ezt elképzel­hetőnek tartja, amennyiben a körülmények megfelelőek lesznek. A svéd televízió munkatár­sa valamiféle nyugati gazda­sági behatolásnak próbálta feltüntetni azt, hogy Magyar­országon Pepsi Cola-gyár lé­tesült, és hogy — szerinte — Hilton-szálló nyílt meg. Péter János válaszában rá­mutatott, hogy Hilton-szálló még nincs — az Interconti­nental valóban megnyílt. Egyébként, hogy a magyarok szeretik a Pepsi Colát, az természetes, és egyáltalában nem hinné, hogy ez valamifé­le különösebb nyugati gazda­sági befolyást gyakorolna. Ma­gyarországra. A Svenska Dagbladet a szovjet—magyar kapcsolatok és a kínai—magyar kapcsola­tok iránt érdeklődött. Válaszában külügyminiszte­rünk hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és Magyarország között őszinte bAráti és szoros gazdasági kapcsolatok állnak fenn. Kínával szeretnénk, ha kapcsolataink javulnának és reméljük, hogy ez így is lesz — mondotta. Végül Péter János sok si­kert kívánt az egybegyűlt új­ságírók további munkájához. Péter János küiügyiminisz- ter és kísérete pénteken né­hány perccel 19 óra előtt, re­pülőgéppel hazaindult Stock­holmból. Gerencsér Miklós: 30. Alaposan begyakorolta már Faragó az emberkínzás min­den fázisát. Mesterségszerüen foglalkozott masinájával, semmi jelét nem mutatta annak, hogy tele van sére­lemmel alantas szerepe mi­att Tehetetlenül, gúzsbakötve hevert előtte Balogh Mi­hály. Ismét működésbe hoz­ta az áramfejlesztőt Az elektromosság hátborzonga­tó zűrzavart okozott a szer­vezetben, Össze-vissza kap­kodtak a felriasztott reflexek vadul tiltakoztak . az áram támadása ellen Balogh Mi­hály lehetetlen idomokba for­gatta testét, dbálta köteléke­it. velőt rázó üvöltésétől még a nyilasok is megbor­zongtak. — Ne' lármázz, beteg van a másik szobában' — szólt rá Faragó anélkül, hogy ab­bahagyta volna az áramfej- lesziést. A sűrű borzalmakban ver­gődő férfi véresre rágta a nyelvét, dúlt arca annyira eltorzult, hogy nem hasonlí­tott önmagára. Amikor már rángott tovább az áram Ha­tására. — Hagyd abba — rendel­kezett Demeter. — Locsoljá­tok fel. Kivisszük Ácsra ház­kutatást tartani. Meg kell ta­lálnunk azt a rohadt klisét Gyanújukat arra alapoz­ták hogy valamennyi röpla­pon felismerték Balogh Mi­hály ujjlenyomatát. A Nem­zeti Számonkérő Szék politi­kai főnyomozója perdöntő bizonyítékot akart, fitogtatni szerette volna kivételes szakmai talentumát. Úgy képzelte el a hadbírósági tárgyalást, hogy leteszi majd dr. Dominies Vilmos hadbíró őrnagy asztalára a József At­tila Kör nyomókliséjét a le­foglalt papírokkal, festékkel együtt. Legszebb reményeit változtatta köddé a kommu­nista fiatalok tagadása. Tár­gyi bizonyítékok helyett a puszta gyanúsításra lesz kénytelen alapozni a vizsgá­lat eredményét. ez pedig szarvas szépséghiba minden­féle nyomozati konstrukción. Abban persze nem kételke­dett, hogy Dominies Vilmos­nak a gyanúsítás is éppen elegendő az ítélet meghoza­talához, de ő igényelte a csillogást, arra vágyott, hogy kiváló emberének tekintse Orendy Norbert, a Nemzeti Számonkérő Szék országos vezetője. Az áram okozta reszketés után a hidegtől diderge+t Balogh Mihály. Annyira va­cogott. hogy kezéből kihul­lott a ruha, amikor öltöz­ködni kezdett a csendőr fő­hadnagy parancsára Még azt sem engedték meg neki, hogy letörülgesse magáról a vi­zet, amelyet eszméletre térí­tésekor öntöttek rá. Bódult volt. a legegyszerűbb dolgok­ra is csak erőlködve tudott koncentrálni. — Megyünk Ácsra — kö­zölte véle Faragó. — Ha megtaláljuk a klisét a la­kásodon. ott helyben foglak darabokra vágni. Nem is értette pontosan, mit mondtak neki. Bizonyta­Külpolitikai széljegyzet: Uj olasz kormány — beépített „pokolgéppel“ Azt mondják a szemtanúk: az olasz képviselőház és a szenátus közelében lévő ele­gáns vendéglőkben és esz­presszókban nagyszabású fo­gadásokat kötnek. A fogadás tárgya: Rumor miniszterel­nök új négypárti kormánya a késő tavaszt, vagy kora nyári helyi és tartományi válasz­tások időpontjáig marad-e életben, vagy valamilyen „csellel” „rekordot javít”: megmarad a nyári vakációig és akkor már csak kora ősz­szel buktatják meg. Bármilyen felületes játék­nak tűnjék is mindez — va­lójában igen komoly dologról van szó. Az új négypárti kormány megalakulása után ugyanis a tartományi és he­lyi választások olyan döntő harci kérdéssé nőttek, amely a jelenlegi olasz politika alapvető erőviszonyainak módosulásához is vezethet. Ennek a megértéséhez mindenekelőtt az új négy­párti kormány születésének történetét kell ismerni. Lát­szólag ugyanis „nem történt semmi”. Február 7-én le­mondott Rumor kormánya Ez kisebbségi kormány volt Minden tagja a keresztényde­mokrata párt ' (egyébként egymással is versengő) frak­cióinak vezető tagjaiból ver­buválódott. E kisebbségi ke­reszténydemokrata kormány azóta tartotta a frontot ami­óta 1969. júliusában az évek óta tartó négypárti, úgyne­vezett „középbal” kormány­zás rendszere összeomlott Ez a ' rendszer pedig azért rop­pant össze, mert a mestersé­gesen egyesített szocialista párt kettéhasadt és egy bal­oldali-centrista, szocialista pártra, meg egy jobboldali szociáldemokrata pártra bomlott Rumor lemondása után előbb 'ő maga, azután Moro külügyminiszter, majd Fan- íarü, a szenátus elnöke pró bált kormányt alakítani. Ez. a kísérlet több mint hat hé­tig tartott Amikor már az összes résztvevők holtfárad­tak voltak, és minden kom­binációs lehetőség kimerült, megint Rumor kísérletezett Ezúttal sikerrel. ELső pillan­tásra úgy tűnik, hogy visz- szaállt az 1969. júliusa előtti helyzet. Mindössze azzal a különbséggel, hogy a szocia­listák nem egy csapatban, hanem immár két pártra szakadva vesznek részt a koalícióban. Ez azonban csak a látszat A tavaly július előtti hely­zethez képest óriásiak a po­litikai különbségek. Ezeket lan, lassú mozdulatokkal öl­tözött tovább. Tudatához mégis elérkezett a hallottak értelme és ettől egycsapásra visszanyerte uralmát a gon­dolatok felett Mozgása re- megőbb lett. de már a ré­mülettől. Mi les^ ha való­van megtalálják a sokszoro­sító eszközöket? Akkor ér- termetlenné válik minden tagadás, világos lesz az egész, következhet a halálos ítélet Letartóztatásakor is ször­nyen megijedt de az csak játék volt mostani félelmé­hez képest Vigyázott nehogy elárulja a pánikot Ezúttal szeren­csének mondhatta borzalmas állapotát, eltorzult arcvoná­sai elvesztették azt a képes­ségüket hogy az érzelmek kifejezői legyének. A vege­tálás mentsvárába húzódott, tette, amit parancsoltak ne­ki. tőle telhetőén gyorsította az események pergését hadd essen át minél előbb azon, aminek meg kell történnie. Mindenre hajlandó volt csak a beismerésre nem. (Folytatjuk) nagyjából a következőkben lehetne összefoglalni. 1. A nyolc frakcióra sza­kadt kereszténydemokrata párt belső ellentétei rendkí­vüli módon kiéleződtek. A bal szárnyhoz tartozó Do­nat—Gattin munkaügyi mi­nisztert vagy akár a cent­rumhoz, tartozó Moro kül­ügyminisztert olyan politikai és felfogásbeli különbség vá­lasztja el például a jobb- szárnyhoz. tartozó belügyim-* nisztertől, Restivotól — mintha két egymással vias­kodó külön párt tagjai len­nének. 2. Még élesebb a különb­ség a szocialisták és a szo­ciáldemokraták között. A múltban itt többnyire a po­litikai árnyalatok, minde­nekelőtt a kommunistákhoz való viszony tekintetében voltak különbségek. Most már többről van szó. A szo­ciáldemokraták ugyanis idő­közben — az olasz monopol­tőke jelentős osztagainak tá­mogatásával — a tőkés cso­portok érdekeinek közvetlen képviselőjévé váltak. Nem túlzás azt mondani, hogy a mai olasz politikában sokkal jobbra állnak a keresztény- demokrata párt centrumánál, nem is beszélve annak balol­daláról. A kormánypolitikában ez úgy nyilvánult meg. hogy a szociáldemokraták egész idő alatt az általános választá­sok kierőszakolására töre­kedtek. Azt remélték ugyan­is (s ezt remélte az olasz nagytőke), hogy sikerül a választások során, vereséget mérni a kereszténydemokra­ta balszárnyra. Ezúttal e létfontosságú kérdésben a kérész tény demokrata párt különböző frakciói még „az életösztöntől vezérelve” el­lenálltak. Mégis: az új négy­párti koalícióban — a ko­rábbi helyzettől eltérően — a szociáldemokratákra úgy kell tekinteni, mint a mo Miközben — Bonn guate­malai nagykövetének meg­gyilkolása mellett — számos más jel is arra mutat, • hogy a közeljövőben alighanem megsokasodnak Washington latin-amerikai gondjai, Nixon magas rangú külföldi vendé­get fogadott. Willy Brandt kancellár és az amerikai el­nök megbeszélésein nyilván­valóan szóba került a Spreti- ügy, de csaknem bizonyos, hogy mind időben, mind hangsúlyban eltörpült néhány más téma mellett. Hogy mi­lyen jellegű kérdések kap­hatták a főszerepet ezeken a megbeszéléseken, azzal kap­csolatban elég utalnunk arra, hogy a Igémet Szövetségi Köztársaság kancellárja az NDK kormányfőjével folyta­tott erfurti tanácskozásai után a tárgyalások kasseli folytatása előtt kereste fel az Egyesült Államok elnökét. összegezve: a latin-ameri­kai helyzet kiéleződése ellené­re sem lehet vitás, hogy a Nixon—Brandt találkozó fő témája — Európa volt... A kancellár ott-tartózko- dása idején egyébként Ric­hard Nixon elszenvedte hiva­tali tevékenysége egyik leg­súlyosabb személyi-politikai vereségét. A kongresszus nem fogadta el a legfelső bíróság üresen álló helyének betölté­sére az elnök jelöltjét, G. Harold Carswell bírót. A tör­vényhozás e ritka tagadó vá­lasza önmagában is súlyos csapás az elnök presztízsére, de ebben az esetben a gesztus horderejét sokszorosára növe­li az a tény, hogy immár má­sodszor történik meg, vi­szonylag rövid idő alatt — és ugyanebben a kérdésben. nopoltőke képviselőire, akii! végső soron előbb e koalíció széttörésére, majd új. a leg­nagyobb tőkés csoportok ér­dekeinek jobban megfelelő pártszövetség hatalomra jut­tatására készülnek. Az új Romor-kormányba tehát már előre „beépítették” azt a po­litikai pokolgépet, amelynek ezt a koalíciót megfelelő idő­ben szét kell robbantania. 3. Az olasz közéletben a kormányszinten mutatkozó szétmorzsolódásjal éppen el­lentétes irányú mozgás ment végbe. Ennek legjellemzőbb vonása a szakszervezeti mozgalom egységesedése éa kiterjedése. A szocialista—• szociáldemokrata vezetés alatt álló szakszervezeti szövetség, valamint a ke­reszténydemokrata balszámy befolyása alatt álló szak- szervezetek ma már teljes akcióegységben dolgoznak a kommunista vezetés alatt működő legnagyobb olasz szákszervezeti szövetséggel (CGIL). Ez azt tükrözi, hogy a kormányszinten folyó al­kudozás egyre kevésbé fejezi ki a tényleges társadalmi erő­viszonyokat. A tartományi választások drámai erővel mutathatják meg azt a szakadékot, amely az ország tényleges politikai arculata és a tömegek feje fölött létrehozott kormány között tátong. E választáso­kat — értesülések szerint — június 7-re tűzik ki. Az or­szág baloldali erőinek és a szakszervezeteiknek érdekük a választások megtartása — a kormánykoalíció jobboldali erőinek nem. Ez másszóval azt jelenti, hogy a most kö­vetkező hetek súlyos politi­kai harcokkal lesznek terhei sek. E politikai harcok ki­menetelétől és mindenekelőtt a tartományi választások kö­rüli csaták eredményétől függ; meddig marad életben Humor új kormánya. —ic — Nixon korábban ugyanis a polgárjogi mozgalom exponált ellenségét, Haynsworth bírót akarta az állam egyik legfon­tosabb testületébe juttatni és a kongresszus — sok évtized óta először — nemet mondott. Az lett volna a logikus, hogy az elnök levonja az ebből adó­dó tanulságot és másodszor ne kockáztasson ilyen látvá­nyos vereséget. Általános csodálkozásra Nixon nem ezt tette, hanem egy újabb, Haynsworth-éhoz hasonló gondolkodású és ugyancsak déli származású bírót jelölt Erre csak egyetlen magyará­zat lehetséges. Az, hogy igaz, amit már megválasztása után is sok megfigyelő megállapí­tott: hogy az Egyesült Álla­mok jelenlegi elnöke elsősor­ban a fajüldöző dél bizonyos köreinek — nem utolsósorban anyagi — támogatásával győzhette le demokrata párti ellenfelét és ezek a körök most benyújtják a számlák Csütörtökön este a dél­vietnami határtól 17 kilomé­ternyire lévő Prasaut kam­bodzsai falucska közelében, egy rögtönzött fogolytábor­ban legkevesebb 90 polgári személyt — vietnami férfia­kat, nőket és gyermekeket — gyilkoltak meg. A sebesültek száma hozzávetőlegesen 209 fő. A tábor azon foglyai, akik túlélték a tömegmészárlást, beszámoltak arról, hogy & kambodzsai milicisták azt parancsolták a vietnamiak­nak, hogy szaladjanak eL Amikor a foglyok futni kezd­tek, a milicisták tüzet nyi­tottak rájuk. Külpolitikai összefoglaló Oil Brandt a Feliér Házban ül Nixon torvény b ozási veresége

Next

/
Thumbnails
Contents