Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-08 / 81. szám
1970 áprffls 9. KELFT-MAGYARORSZÄO 9. oiea Kommentárok Érdekek találkozása Hatásában csak később mérhető, de szándékában már most is nagyra becsülendő az a megállapodás, amelyet ez év elejéit kötött a szabolcsi ktsz-ek és fmsz-ek két érdekképviseleti szerve, a KISZÖV és a MÉSZÖV! Az eddigi kapcsolatokat erősítő és főleg szélesítő együttműködési megegyezés összhangban, van azzal az új követelménnyel, hogy a gazdálkodóhelyek igyekezzenek erejük egyesítésével megoldani a termelés, az ellátás égető gondjait. Elég csupán néhány jellemzőjét kiemelni az említett megállapodásnak a bizonyításra. A kisipari/ szövetkezetek érdekképviseleti szerve például arra vállalkozott, hogy cselekvőén közreműködik a ktsz-ek és az ÁFÉSZ-ek között a kapacitáslekötési, illetőleg a szállítási szerződések megkötésében. Ez egyszerre tételezi fel a KISZÖV állandó tájékozódását mind a lehetőségekről és mind az igényekről, hogy ne álljanak tehetetlenül a ktsz-ek, és ne kilincseljenek hiába az fmsz-ek. Másik figyelmet érdemlő vonása a megállapodásnak, hogy a KISZÖV több irányú segítséget nyújt a ktsz- eknek a leginkább és tartósan hiányzó cikkek gyártásában, s abban, hogy ezek mintapéldányait kellő időben a földművesszövetkezeti kereskedelem rendelkezésére bocsássa. Gyakorlatilag ez az árubemutatók rendszeres szerve• • zését és megtartását jelenti. Úgyszintén tiszteletre méltó szándék, hogy a ktsz-ek érdekképviseleti szerve közben jár a termelőhelyeknél: az exportra készülő gyártmányokból jusson a megye vásárlóinak is! Hasonló kezdeményezések találhatók a MÉSZÖV ígéretében is, melyből kiemelkedik a piackutató tevékenység: ennek nyomán valójában a lehetőségeket siet majd „tálcán” nyújtani az fmsz-eknek, megkönnyítve ezáltal azok eligazodását a piac és a lakossági igények gyors felismerésében. Szolgáltatások terén a két érdekképviseleti szerv közösen törekszik az eddigi tevékenység fokozására. Felmérik például, hol nincs kellően megszervezve a „hozom-viszem” szolgálat, s javaslatokat dolgoznak ki azok pótlására. Keresik továbbá á termelési kooperációk lehetősegét, új javító-szolgáltató tevékenységek meghonosítását szorgalmazzák, segítik szakmailag és másként is. Ki jár jól ezek nyomán? Először is: a ktsz és az fmsz. De jól jár a lakosság is, mert talán kevesebbet bosszankodik hiányzó, vagy rossz minőségű cikkek, szűk kapacitások miatt. Mindenek fölött pedig ez a közös fellépés jól szolgálja az egész népgazdaság érdekét is. (angyal) Ünnepek után Hűsvét, majd a kétnapos felszabadulási ünnep — nagy erőpróbája volt megyénk kereskedelmének. Nem haszontalan visszatekinteni: hogyan álltak helyt az üzletek, hogyan teljesítették ünnep előtti ígéreteiket a kereskedelem illetékesei ? Mindjárt elöljáróban: jobb volt az ellátás, mint bármikor ezelőtt. Hogy csak Nyíregyházáról szóljunk, a háziasszonyok is elismerik, kevesebb volt a beszerzési gond. Jóval kevesebb volt a bosszúság, a hiányzó cikk élelmiszerekből, italárukból, mint egy évvel korábban, vagy akár csak az elmúlt karácsony előtt Problémák persze voltak, különösen rendelési és terítési zavarok, vagy kapacitás okozta gondok. Húsvét előtt például zavarba jött a kereskedelem a hús esetében, de ezek elsősorban nem a kereskedelem hibájából következtek be, hiszen ismertek a sertés- és marhahúsellátási problémák. Húst azonban mindenki kaphatott ékkor is: volt bőven baromfi és volt hal. Április 4 előtt már sertéshúsból is volt elég: a legtöbb nyíregyházi üzletben — így például az Északi Alközpont ABC-áruházában — még az ünnepek után is bőséges választék maradt a húsárukból. Szólni kell azonban arról is: több boltban az előre- rendelés ellenére is hiánycikk maradt a fehér kalács, s a nyíregyházi nagy cukrászdákban idén is hiába kért a vendég friss cukrászsüteményt. Az alapvető cikkekkel azonban idén már nem volt baj. Jó ezt leírni, s jó dicsérettel szólni a kereskedelem sok száz dolgozójának nagy erőfeszítéséről, eredményes felkészüléséről. A tények mutatják: a jó áruellátás elsősorban a jó felkészülés, jó szervezés, előrelátás dolga. Amit: nem csak ünnepek előtt, hanem egész évben joggal elvár a vásárló. (kopka) A homoki gazdaságok is lehetnek versenyképesek TESZOV-küldöttgyű lés Nyírbátorban Uj titkárt választott a szövetség Idei első küldöttgyűlését április 6-án tartotta a Nyírségi Tsz-ek Területi Szövetsége Nyírbátorban, a járási tanács nagytermében. A beszámolót a szövetség és a társgazdaságok múlt évi munkájáról és a feladatokról Mester Ferenc a szövetség elnöke tartotta. Megállapította a beszámoló, hogy az elmúlt esztendőben a termelő gazdaságok bruttó termelési értéke megfelelően növekedett. Tovább emelkedtek a fontosabb növények termésátlagai. Javult a lakosság élelmiszerekkel való ellátása, s az előző évhez képest növekedett a központi felvásárlás, de a termelő üzemek közvetlen áruértékesítése is fokozódott. Általában javult a szövetkezeti gazdaságok és a felvásárló vállalatok kapcsolata. Nincs veszteséges szövetkezet Javult a termelő gazdaságok nagyüzemi anyagi, műszaki megalapozása, növekedett a műtrágyavásárlás és a felhasználás, több erő- és munkagépet vásároltak, folytatódott a hűtőtárolók építése. Erősödött a tsz-ek szervezeti, gazdálkodási és pénzügyi önállósága. 1969-ben számottevően fejlődött a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek gazdálkodása is. A részükre biztosított megkülönböztetett állami támogatás hatékonyan egészítette ki a helyi erőforrásokat. Veszteségesen gazdálkodó tsz 1969- ben, a szövetség területén nem volt. A feladatokkal kapcsolatban a tájegység legfontosabb szántóföldi termelés — — Erről jöttek. Három kozák. Kint "álltam a kapuban, szorosan a kapufélfa mellett. Rájuk szóltam oroszul. Az egyik megállt, leszállt a lóról, megölelt. Magyarázta, hogy ők felde- rítők, a többiek később jönnek. J. Kovács János portája előtt állunk Nagyhalászban, a Kölesei u. 2. szám alatt. Olyan természetes mozdulattal int körbe, magyarázza az első szovjet katonák megérkezését, mintha csak most egy-két nappal ezelőtt történt volna az eset. Azon nincs semmi csodálnivaló, hogy J. Kovács János apanyelvükön szólt a felszabadító hadsereg katonáihoz. Több mint 50 évvel ezelőtt részese volt annak a nagy harcnak, amelyet a fiatal szovjet hatalom vívott az intervenciós csapatok ellen. Nemcsak az emlékek idézik vissza ezt a korszakot, „ta- pinthatóan” érzékelteti a mély seb J. Kovács János nyakán (egy fehér kozák kardjától származik, s csak a jószerencse, meg a gondos ápolás mentette meg az életét), aztán ott van a pika nyoma is a hátában. Más ember egytől is elvérzik, János bácsi nemhogy megmaradt, de élete nagy részében nehéz fizikai munkát is végzett ezekkel a sérülésekkel. Szívesen beszél arról az időszakról, amikor 1944 őszén elkezdődött Nagyhalászban a szervezkedés az új élet megindítására. — Két nap alatt negyven ember esküdött fel nálunk a „piros csillagra.” Amikor 1944 október végén megjelentek az első felderítők és talán egy napig itt is maradtak. mi azonnal elkezdtük a szervezkedést. Balogh Sándor, Bácskái Antal, Fábián Antal meg jómagam voltunk a hangadók. Jöttek a Bácskái gyerekek is: Wj. ta, Anti, Sándor — mind HUSZONÖT ÉV TÁVLATÁBÓL Parancsnok volt Nagyhalászban fegyvert fogtak. Nem volt még akkor szó a földosztásról, az ősi jussról — egyszerűen azt mondtuk, megyünk és harcolunk a németek ellen. Engem tettek parancsnoknak. Mindjárt fegyvert is kaptunk. A szovjet őrnagy, aki a fegyvert adta azt mondta nekem: „Minden emberért te felelsz, a fegyvert mi adtuk — csak mi vehetjük el.” És valóban a fegyver jó kezekbe került. J. Kovács János, Bocskai Antal meg a fiai szinte éjt nappallá téve vigyázták a rendet. Mert a háborúban való részvételre nem került sor, helyette kaptak egy másik nagyon fontos feladatot: csend, rend legyen a faluban, alakítsák meg a rendőrséget. Erre a feladatra azokat a katona viselt embereket szemelték ki, akik vállalkoztak a fegyveres harcra. — Decemberben jött ki hozzánk Sajben András az ideiglenes kormány küldöttével együtt. Sorra vettük kik kaphatnak fegyvert: Béres János, Nagy Béla, a Bácskái gyerekek meg még néhány megbízható fegyverforgató ember neve került szóba. Azt mondták: én legyek a parancsnok. Nem akartam vállalni, úgy éreztem, hogy gyenge vagyok erre a posztra, okosabb ember kellene. Sajben elvtárs azt mondta: csak én lehetek. így lettem én a rendőrparancsnok. Kevesen voltunk, de lelkesek. Volt úgy, hogy 32 óráig nem került le a lábunkról a csizma. Éjjel-nappal csak szolgálat. Jártuk a falut, meg a határt Az igazi harc 1945 januárjában kezdődött. Megalakultak sorra a pártok. Kisgazdák. polgári demokraták, szociáldemokraták szerveztek s igyekeztek a kis létszámú kommunista párt kezéből kivenni a népi rendőrség irányítását. Kevesen voltak, de erőben, akaratban erősek voltak a kommunisták Nagyhalászban. — Mi voltunk a kezdeményezők. Összehívtuk tanácskozni a pártok képviselőit. A kisgazdák voltak többségben, szinte szóba se akartak velünk állni. Körbeültük az asztalt, tárgyaltunk. Kezdik mondani, hogy a rendőrséget át kell szervezni. Éreztem, hogy elönti a fejemet a vér. Felálltam, kitettem a pisztolyt az asztalra. „Ha valaki fegyverhez mer nyúlni az rosszul jár emberek, nagyon rosz- szul. Mert engem bíztak meg s amíg hivatalosan le nem váltanak...” Még a mellemet is megvertem hozzá. Csend lett, nagy csend. — Vitéz Feleki volt a főbíró — emlékezik J. Kovács János. Szervezkedtek, agitáltak a kommunisták ellen. Egyik gyűlést a másik után szervezték. Éreztük, hogy itt ügyeskedni kell. Ha gyűlést szerveztek, szóltam valamelyik elvtársnak a rendőreink közül: kimégy vigyázni a rendre, de nem csukod be a füled sem. így aztán tudtunk mindenről. Eljött a földosztás ideje. A nagyhalászi kommunisták, sorra vették az igénylőket. Sok baj volt. sok gond. Estére elkészült egy igénylőív, reggelre hiába keresték — eltűnt nyomtalanul. Közben a rendőrséghez jöttek az emberek: ellopták a lovat, eltűnt a tehén; csavargók jártak éjjel a tanyán, leszúrták a sertést, elvitték. Segítsen a parancsnok. Akadt olyan eset is, amelyre még ma is pontosan emlékezem. Elek Gábornak olajütője volt itt Egyik este teljesen egyedül voltam a rendőrségen, a Bácskái jiúk voltak szolgálatban, valahol kint a község határát járták. Jöttek értem. Elek Gábor a párthelyiségben „rendetlenkedik.” Mindenkit meg akar verni. ^Átmentem. Ott ült, forgatja a botját. Azt mondom neki: Elek úr! Tessék felállni és elhagyni a helyiséget! Alig hogy kimondom forgatja a botot, hogy megüt — de nekem gyorsabb volt a ke'- zem. Kicsavartam: a széket kirúgtam alóla. Átvittük a rendőrség pincéjébe, ott jó- zanodott ki, hagytuk; gondolkozzon egy kicsit. Többet nem volt bajunk vele. A nagyhalászi rendőrség az első hónapokban sokszor szorult a Nyíregyházán .állomásozó szovjet alakulatok segítségére. Elfogtak olyan csavargókat, akik a Vtrös Hadsereg egyenruhájába bújva rémületben tartották a környező községek lakóit. Meglakoltak érte. J. Kovács János még ma is jóleső érzéssel emlékezik azokra a katonákra, akik segítségükre siettek. J. Kovács János ma is ott él Nagyhalászban a Kölesei utcai kis házban. Ott, ahol 1944 októberében az első kozák járőrrel találkozott. Faltai János kenyérgabona, dohány, burgonya — hozamának fokozására hívta fel a beszámoló a figyelmet. A nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés legfontosabb követelménye a tehénállomány növelése. A vágósertés állomány, illetve nevelés egyenletessé tétele érdekében szükséges, hogy a közös gazdaságok biztosítsák a jóminőségű kocaállományt, a tartási körülményeket. Tovább kell fokozni a szövetkezeti közös és a háztáji gazdaságok együttműködését. Elő kell segíteni a háztáji szarvasmarha- és sertéstartást. Nagyobb teret a kiegészítő tevékenységnek! ■ A kertészetek és gyümölcsösök kérdésével kapcsolatban elhangzott: a tájegység gazdaságai eddig elsősorban nyers mezőgazdasági termékek előállításával foglalkoztak. Háttérbe szorult a kiegészítő, feldolgozó tevékenység. kevésbé éltek az önálló értékesítés lehetőségével. Fontosnak tartja a szövetség a hatékonyabb ágazati együttműködések létrehozását. Vonatkozik ez elsősorban élelmiszeripari feldolgozások kooperációjának lehetőségére. Szükségesnek látszik, kialakítani a vidék élelmiszeripari feldolgozás körzeteit, az ágazati együttműködés lehetőségeit mindenekelőtt gyümölcs-, zöldség- és szőlőfeldolgozás vonatkozásában. A homoki gazdaságok is lehetnek versenyképesek. Fejlődést jelent (de még korántsem teljes), hogy a szövetkezeti termelő gazdaságok saját termékeik árusítása céljából standokat, üzleteket, stb. létesíthetnek. 1967-ben a szövetség területén 19 tsz-elárusító hely és két vendéglátóipari egvség volt. 1969-ben 32 ilyen elárusító és 7 vendéglátó egység működött. Továbbfejlesztésükre még mindig bő lehetőség van. Ami a gépesítettséget illeti. e téren is jócskán van tennivaló. A talajmunkák, a vetés, a növényápolás gépesítése lényegében megoldott; a gabonabetakarítás 85—90, a szállítás 60—65, a nővér. védelem mintegy 50, de a rakodás csupán 10 százalékot alig meghaladóan gépesített. Alacsony színvonalú az őszi kapások és szálastakarmányok betakarításának, valamint a kertészeti ku túrák és az állattenyésztés gépesítése. Javaslatok, érdekvédelem Eredményes a szövetség munkája a versenymozea- lom és a szocialista brigádok szervezésében. Mind több tag gazdaság veszi igénybe segítségét, javaslatát különböző kérdésekben, tervezésekben. érdekvédelmi kérdésekben. Fokozott feladatának tekinti a szövetség vezetősége és munkatársai, hogy a gazdaságokat új jogszabályokról, törvényekről tájékozottak legyenek. Különböző előadásokat tájékoztatókat szerveznek. A küldöttgyűlés befejező részeként Mester Ferenc szövetségi elnök ismertette Iklódi László írásbeli lemondását a titkári tisztségről, tekintettel arra, hogy Iklódi Lászlót a vajai Béke Tsz elnökévé választottá. A küldöttgyűlés Iklódi László lemondását — érdemei elismerése . mellett — elfogadta és a szövetség új titkárává Makrai Lászlót, a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetsége volt munkatársát választotta meg. A. ft. Fiatalok akciói a fehérgyarmati járásban ÜJ TAGOK Az ipari üzemek mellett nem maradtak el a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok sem. A mezőgazdasági üzemek kedvező fejlődése nagyban elősegítette, hogy az elmúlt két évben kb. 1500 főt vettek fel termelőszövetkezeti tagnak, s mintegy fele 30 éven aluli, t A kollektív munkavégzés segíti a fiatalok tsz-taggá nevelését. A járás szövetkezetedben 2400 30 éven aluli fiatal dolgozik. Az elmúlt gazdasági évben a mezőgazdaság területén 16 ifjúsági brigádban mintegy 400 fiatal dolgozott. Különösen jó munkát végeztek a tiszakó- ródi. a milotai és a szamos- újlaki fiatalok, ifjúsági brigádok. A KÖRÖDI PÉLDA A tiszakóródi mg. tsz 22 tagú ifjúsági brigádja a vállalt 479 000 forint termelési értékét év* végére 509 000 forintra teljesítették. A különböző vállalások elérésében jelentős szerepet játszik a járás területén dolgozó 150 mezőgazdasági fiatal szakember. Igen nagy jelentőségűek a fiatalok által szervezett különböző munkaakciök. Évente mintegy 2000—3000 hold rét és legelő javításában vesznek részt, s szervezetten végzik a fásítási munkákat is. A járásban működő 28 ifjúsági brigád közül 17 csatlakozott a KISZ KB és a SZOT által meghirdetett felszabadulási versenymozgalomhoz. Tincze Pétté (Tudósilónktól) A járás területén nincsenek hagyományai az ipari üzemeknek, hiszen többségében 2—3 éve került fejlesztésre a téglagyár, a ruházati ktsz, a METRIPOND mérleggyár, a gépjavító állomás. Ez magával hozza azt, hogy a járás területén nincsenek hagyományai az ifjúsági termelési mozgalomnak. Ennek ellenére az eredmények biztatóak. 100 000 A KISZ-alapszervezetek es a szakszervezetek kezdeményezésére 1969-ben a 12 ifjúsági brigádban 130 fő dolgozott. E brigádok közül hat brigád a szocialista cím elnyerését tűzte ki célul. A gépjavító állomáson a tervek teljesítése érdekében külön vállalásokat tettek a fiatalok, az egyik üzemrészben vállalták a „Szocialista üzemrész” megtisztelő cím elnyerését. A fiatalok becsületes helytállását s jó munkáját igazolja, hogy a METRIPOND mérleggyárban, ahol a dolgozók nagyobb többsége 30 éven aluli, az éves termelésük 30 százalékát exportáljak. Az ipar területén a terme lési feladatok megvalósulását és a takarékosabb termelést segítették elő a fiatalok újításai. Például a volt Vas- tömegcikkipari Vállalatnál Fábián István fiatal szakmunkás. a gépjavító állomásnál Nagy István fiatal technikus végzett jelentős újítási
