Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

1970 áprffls 9. KELFT-MAGYARORSZÄO 9. oiea Kommentárok Érdekek találkozása Hatásában csak később mérhető, de szán­dékában már most is nagyra becsülendő az a megállapodás, amelyet ez év elejéit kötött a szabolcsi ktsz-ek és fmsz-ek két érdekkép­viseleti szerve, a KISZÖV és a MÉSZÖV! Az eddigi kapcsolatokat erősítő és főleg szélesítő együttműködési megegyezés összhangban, van azzal az új követelménnyel, hogy a gazdálko­dóhelyek igyekezzenek erejük egyesítésével megoldani a termelés, az ellátás égető gond­jait. Elég csupán néhány jellemzőjét kiemelni az említett megállapodásnak a bizonyításra. A kisipari/ szövetkezetek érdekképviseleti szer­ve például arra vállalkozott, hogy cselekvőén közreműködik a ktsz-ek és az ÁFÉSZ-ek kö­zött a kapacitáslekötési, illetőleg a szállítási szerződések megkötésében. Ez egyszerre téte­lezi fel a KISZÖV állandó tájékozódását mind a lehetőségekről és mind az igényekről, hogy ne álljanak tehetetlenül a ktsz-ek, és ne ki­lincseljenek hiába az fmsz-ek. Másik figyel­met érdemlő vonása a megállapodásnak, hogy a KISZÖV több irányú segítséget nyújt a ktsz- eknek a leginkább és tartósan hiányzó cikkek gyártásában, s abban, hogy ezek mintapéldá­nyait kellő időben a földművesszövetkezeti ke­reskedelem rendelkezésére bocsássa. Gyakor­latilag ez az árubemutatók rendszeres szerve­• • zését és megtartását jelenti. Úgyszintén tiszte­letre méltó szándék, hogy a ktsz-ek érdekkép­viseleti szerve közben jár a termelőhelyek­nél: az exportra készülő gyártmányokból jus­son a megye vásárlóinak is! Hasonló kezdeményezések találhatók a MÉSZÖV ígéretében is, melyből kiemelkedik a piackutató tevékenység: ennek nyomán va­lójában a lehetőségeket siet majd „tálcán” nyújtani az fmsz-eknek, megkönnyítve ezál­tal azok eligazodását a piac és a lakossági igé­nyek gyors felismerésében. Szolgáltatások te­rén a két érdekképviseleti szerv közösen tö­rekszik az eddigi tevékenység fokozására. Felmérik például, hol nincs kellően megszer­vezve a „hozom-viszem” szolgálat, s javasla­tokat dolgoznak ki azok pótlására. Keresik továbbá á termelési kooperációk lehetősegét, új javító-szolgáltató tevékenységek meghono­sítását szorgalmazzák, segítik szakmailag és másként is. Ki jár jól ezek nyomán? Először is: a ktsz és az fmsz. De jól jár a lakosság is, mert talán kevesebbet bosszankodik hiányzó, vagy rossz minőségű cikkek, szűk kapacitások miatt. Mindenek fölött pedig ez a közös fel­lépés jól szolgálja az egész népgazdaság ér­dekét is. (angyal) Ünnepek után Hűsvét, majd a kétnapos felszabadulási ünnep — nagy erőpróbája volt megyénk ke­reskedelmének. Nem haszontalan visszatekin­teni: hogyan álltak helyt az üzletek, hogyan teljesítették ünnep előtti ígéreteiket a keres­kedelem illetékesei ? Mindjárt elöljáróban: jobb volt az ellá­tás, mint bármikor ezelőtt. Hogy csak Nyír­egyházáról szóljunk, a háziasszonyok is elis­merik, kevesebb volt a beszerzési gond. Jóval kevesebb volt a bosszúság, a hiányzó cikk élelmiszerekből, italárukból, mint egy évvel korábban, vagy akár csak az elmúlt karácsony előtt Problémák persze voltak, különösen ren­delési és terítési zavarok, vagy kapacitás okoz­ta gondok. Húsvét előtt például zavarba jött a kereskedelem a hús esetében, de ezek el­sősorban nem a kereskedelem hibájából kö­vetkeztek be, hiszen ismertek a sertés- és marhahúsellátási problémák. Húst azonban mindenki kaphatott ékkor is: volt bőven ba­romfi és volt hal. Április 4 előtt már sertés­húsból is volt elég: a legtöbb nyíregyházi üz­letben — így például az Északi Alközpont ABC-áruházában — még az ünnepek után is bőséges választék maradt a húsárukból. Szól­ni kell azonban arról is: több boltban az előre- rendelés ellenére is hiánycikk maradt a fehér kalács, s a nyíregyházi nagy cukrászdákban idén is hiába kért a vendég friss cukrászsüte­ményt. Az alapvető cikkekkel azonban idén már nem volt baj. Jó ezt leírni, s jó dicsérettel szólni a kereskedelem sok száz dolgozójának nagy erőfeszítéséről, eredményes felkészülé­séről. A tények mutatják: a jó áruellátás el­sősorban a jó felkészülés, jó szervezés, előre­látás dolga. Amit: nem csak ünnepek előtt, hanem egész évben joggal elvár a vásárló. (kopka) A homoki gazdaságok is lehetnek versenyképesek TESZOV-küldöttgyű lés Nyírbátorban Uj titkárt választott a szövetség Idei első küldöttgyűlését április 6-án tartotta a Nyír­ségi Tsz-ek Területi Szövet­sége Nyírbátorban, a járási tanács nagytermében. A be­számolót a szövetség és a társgazdaságok múlt évi munkájáról és a feladatok­ról Mester Ferenc a szövet­ség elnöke tartotta. Megállapította a beszámo­ló, hogy az elmúlt esztendő­ben a termelő gazdaságok bruttó termelési értéke meg­felelően növekedett. Tovább emelkedtek a fontosabb nö­vények termésátlagai. Ja­vult a lakosság élelmisze­rekkel való ellátása, s az előző évhez képest növeke­dett a központi felvásárlás, de a termelő üzemek köz­vetlen áruértékesítése is fo­kozódott. Általában javult a szövetkezeti gazdaságok és a felvásárló vállalatok kapcso­lata. Nincs veszteséges szövetkezet Javult a termelő gazdasá­gok nagyüzemi anyagi, mű­szaki megalapozása, növe­kedett a műtrágyavásárlás és a felhasználás, több erő- és munkagépet vásároltak, folytatódott a hűtőtárolók építése. Erősödött a tsz-ek szervezeti, gazdálkodási és pénzügyi önállósága. 1969-ben számottevően fejlődött a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek gaz­dálkodása is. A részükre biztosított megkülönbözte­tett állami támogatás haté­konyan egészítette ki a he­lyi erőforrásokat. Vesztesé­gesen gazdálkodó tsz 1969- ben, a szövetség területén nem volt. A feladatokkal kapcsolat­ban a tájegység legfonto­sabb szántóföldi termelés — — Erről jöttek. Három kozák. Kint "álltam a kapu­ban, szorosan a kapufélfa mellett. Rájuk szóltam oro­szul. Az egyik megállt, le­szállt a lóról, megölelt. Magyarázta, hogy ők felde- rítők, a többiek később jön­nek. J. Kovács János portája előtt állunk Nagyhalászban, a Kölesei u. 2. szám alatt. Olyan természetes mozdu­lattal int körbe, magyaráz­za az első szovjet katonák megérkezését, mintha csak most egy-két nappal ezelőtt történt volna az eset. Azon nincs semmi csodálnivaló, hogy J. Kovács János apa­nyelvükön szólt a felszaba­dító hadsereg katonáihoz. Több mint 50 évvel ezelőtt részese volt annak a nagy harcnak, amelyet a fiatal szovjet hatalom vívott az intervenciós csapatok ellen. Nemcsak az emlékek idézik vissza ezt a korszakot, „ta- pinthatóan” érzékelteti a mély seb J. Kovács János nyakán (egy fehér kozák kardjától származik, s csak a jószerencse, meg a gondos ápolás mentette meg az éle­tét), aztán ott van a pika nyoma is a hátában. Más ember egytől is elvérzik, János bácsi nemhogy meg­maradt, de élete nagy részé­ben nehéz fizikai munkát is végzett ezekkel a sérülések­kel. Szívesen beszél arról az időszakról, amikor 1944 őszén elkezdődött Nagyha­lászban a szervezkedés az új élet megindítására. — Két nap alatt negyven ember esküdött fel nálunk a „piros csillagra.” Amikor 1944 október végén megje­lentek az első felderítők és talán egy napig itt is ma­radtak. mi azonnal elkezd­tük a szervezkedést. Balogh Sándor, Bácskái Antal, Fá­bián Antal meg jómagam voltunk a hangadók. Jöttek a Bácskái gyerekek is: Wj. ta, Anti, Sándor — mind HUSZONÖT ÉV TÁVLATÁBÓL Parancsnok volt Nagyhalászban fegyvert fogtak. Nem volt még akkor szó a földosztás­ról, az ősi jussról — egysze­rűen azt mondtuk, megyünk és harcolunk a németek el­len. Engem tettek parancs­noknak. Mindjárt fegyvert is kaptunk. A szovjet őr­nagy, aki a fegyvert adta azt mondta nekem: „Min­den emberért te felelsz, a fegyvert mi adtuk — csak mi vehetjük el.” És valóban a fegyver jó kezekbe került. J. Kovács János, Bocskai Antal meg a fiai szinte éjt nappallá téve vigyázták a rendet. Mert a háborúban való részvételre nem került sor, helyette kaptak egy másik nagyon fontos feladatot: csend, rend legyen a faluban, alakítsák meg a rendőrséget. Erre a feladatra azokat a katona vi­selt embereket szemelték ki, akik vállalkoztak a fegyve­res harcra. — Decemberben jött ki hozzánk Sajben András az ideiglenes kormány küldöt­tével együtt. Sorra vettük kik kaphatnak fegyvert: Béres János, Nagy Béla, a Bácskái gyerekek meg még néhány megbízható fegyver­forgató ember neve került szóba. Azt mondták: én le­gyek a parancsnok. Nem akartam vállalni, úgy érez­tem, hogy gyenge vagyok erre a posztra, okosabb ember kellene. Sajben elv­társ azt mondta: csak én le­hetek. így lettem én a ren­dőrparancsnok. Kevesen voltunk, de lelkesek. Volt úgy, hogy 32 óráig nem ke­rült le a lábunkról a csiz­ma. Éjjel-nappal csak szol­gálat. Jártuk a falut, meg a határt Az igazi harc 1945 janu­árjában kezdődött. Megala­kultak sorra a pártok. Kis­gazdák. polgári demokraták, szociáldemokraták szervez­tek s igyekeztek a kis lét­számú kommunista párt ke­zéből kivenni a népi rend­őrség irányítását. Kevesen voltak, de erőben, akarat­ban erősek voltak a kom­munisták Nagyhalászban. — Mi voltunk a kezde­ményezők. Összehívtuk ta­nácskozni a pártok képvise­lőit. A kisgazdák voltak többségben, szinte szóba se akartak velünk állni. Körbe­ültük az asztalt, tárgyaltunk. Kezdik mondani, hogy a rendőrséget át kell szervez­ni. Éreztem, hogy elönti a fejemet a vér. Felálltam, kitettem a pisztolyt az asz­talra. „Ha valaki fegyver­hez mer nyúlni az rosszul jár emberek, nagyon rosz- szul. Mert engem bíztak meg s amíg hivatalosan le nem váltanak...” Még a mellemet is megvertem hoz­zá. Csend lett, nagy csend. — Vitéz Feleki volt a fő­bíró — emlékezik J. Kovács János. Szervezkedtek, agi­táltak a kommunisták ellen. Egyik gyűlést a másik után szervezték. Éreztük, hogy itt ügyeskedni kell. Ha gyűlést szerveztek, szóltam valame­lyik elvtársnak a rendőre­ink közül: kimégy vigyázni a rendre, de nem csukod be a füled sem. így aztán tud­tunk mindenről. Eljött a földosztás ideje. A nagyhalászi kommunis­ták, sorra vették az igény­lőket. Sok baj volt. sok gond. Estére elkészült egy igénylőív, reggelre hiába keresték — eltűnt nyomta­lanul. Közben a rendőrség­hez jöttek az emberek: el­lopták a lovat, eltűnt a te­hén; csavargók jártak éjjel a tanyán, leszúrták a ser­tést, elvitték. Segítsen a pa­rancsnok. Akadt olyan eset is, amelyre még ma is ponto­san emlékezem. Elek Gábor­nak olajütője volt itt Egyik este teljesen egyedül vol­tam a rendőrségen, a Bács­kái jiúk voltak szolgálat­ban, valahol kint a község határát járták. Jöttek ér­tem. Elek Gábor a párthe­lyiségben „rendetlenkedik.” Mindenkit meg akar verni. ^Átmentem. Ott ült, forgatja a botját. Azt mondom neki: Elek úr! Tessék felállni és elhagyni a helyiséget! Alig hogy kimondom forgatja a botot, hogy megüt — de ne­kem gyorsabb volt a ke'- zem. Kicsavartam: a széket kirúgtam alóla. Átvittük a rendőrség pincéjébe, ott jó- zanodott ki, hagytuk; gon­dolkozzon egy kicsit. Töb­bet nem volt bajunk vele. A nagyhalászi rendőrség az első hónapokban sokszor szorult a Nyíregyházán .ál­lomásozó szovjet alakulatok segítségére. Elfogtak olyan csavargókat, akik a Vtrös Hadsereg egyenruhájába bújva rémületben tartották a környező községek lakóit. Meglakoltak érte. J. Ko­vács János még ma is jól­eső érzéssel emlékezik azok­ra a katonákra, akik segít­ségükre siettek. J. Kovács János ma is ott él Nagyhalászban a Kölesei utcai kis házban. Ott, ahol 1944 októberében az első kozák járőrrel találkozott. Faltai János kenyérgabona, dohány, bur­gonya — hozamának foko­zására hívta fel a beszámo­ló a figyelmet. A nagyüzemi szarvasmar­ha-tenyésztés legfontosabb követelménye a tehénállo­mány növelése. A vágóser­tés állomány, illetve nevelés egyenletessé tétele érdeké­ben szükséges, hogy a közös gazdaságok biztosítsák a jó­minőségű kocaállományt, a tartási körülményeket. Tovább kell fokozni a szö­vetkezeti közös és a háztá­ji gazdaságok együttműkö­dését. Elő kell segíteni a háztáji szarvasmarha- és sertéstartást. Nagyobb teret a kiegészítő tevékenységnek! ■ A kertészetek és gyümöl­csösök kérdésével kapcsolat­ban elhangzott: a tájegység gazdaságai eddig elsősorban nyers mezőgazdasági termé­kek előállításával foglalkoz­tak. Háttérbe szorult a ki­egészítő, feldolgozó tevé­kenység. kevésbé éltek az önálló értékesítés lehetősé­gével. Fontosnak tartja a szövet­ség a hatékonyabb ágazati együttműködések létrehozá­sát. Vonatkozik ez elsősor­ban élelmiszeripari feldolgo­zások kooperációjának lehe­tőségére. Szükségesnek lát­szik, kialakítani a vidék élelmiszeripari feldolgozás körzeteit, az ágazati együtt­működés lehetőségeit min­denekelőtt gyümölcs-, zöld­ség- és szőlőfeldolgozás vo­natkozásában. A homoki gazdaságok is lehetnek ver­senyképesek. Fejlődést jelent (de még korántsem teljes), hogy a szövetkezeti termelő gazda­ságok saját termékeik áru­sítása céljából standokat, üzleteket, stb. létesíthetnek. 1967-ben a szövetség terüle­tén 19 tsz-elárusító hely és két vendéglátóipari egvség volt. 1969-ben 32 ilyen elá­rusító és 7 vendéglátó egy­ség működött. Továbbfej­lesztésükre még mindig bő lehetőség van. Ami a gépesítettséget il­leti. e téren is jócskán van tennivaló. A talajmunkák, a vetés, a növényápolás gépe­sítése lényegében megoldott; a gabonabetakarítás 85—90, a szállítás 60—65, a nővér. védelem mintegy 50, de a rakodás csupán 10 százalé­kot alig meghaladóan gépe­sített. Alacsony színvonalú az őszi kapások és szálasta­karmányok betakarításá­nak, valamint a kertészeti ku túrák és az állattenyész­tés gépesítése. Javaslatok, érdekvédelem Eredményes a szövetség munkája a versenymozea- lom és a szocialista brigá­dok szervezésében. Mind több tag gazdaság veszi igénybe segítségét, javasla­tát különböző kérdésekben, tervezésekben. érdekvédel­mi kérdésekben. Fokozott feladatának tekinti a szö­vetség vezetősége és munka­társai, hogy a gazdaságokat új jogszabályokról, törvé­nyekről tájékozottak legye­nek. Különböző előadásokat tájékoztatókat szerveznek. A küldöttgyűlés befejező részeként Mester Ferenc szövetségi elnök ismertette Iklódi László írásbeli le­mondását a titkári tisztség­ről, tekintettel arra, hogy Iklódi Lászlót a vajai Béke Tsz elnökévé választottá. A küldöttgyűlés Iklódi László lemondását — érdemei elis­merése . mellett — elfogadta és a szövetség új titkárává Makrai Lászlót, a Tisza menti Tsz-ek Területi Szö­vetsége volt munkatársát választotta meg. A. ft. Fiatalok akciói a fehérgyarmati járásban ÜJ TAGOK Az ipari üzemek mellett nem maradtak el a mezőgaz­daságban dolgozó fiatalok sem. A mezőgazdasági üze­mek kedvező fejlődése nagy­ban elősegítette, hogy az el­múlt két évben kb. 1500 főt vettek fel termelőszövetkeze­ti tagnak, s mintegy fele 30 éven aluli, t A kollektív munkavégzés se­gíti a fiatalok tsz-taggá ne­velését. A járás szövetkeze­tedben 2400 30 éven aluli fiatal dolgozik. Az elmúlt gazdasági évben a mezőgaz­daság területén 16 ifjúsági brigádban mintegy 400 fiatal dolgozott. Különösen jó munkát végeztek a tiszakó- ródi. a milotai és a szamos- újlaki fiatalok, ifjúsági bri­gádok. A KÖRÖDI PÉLDA A tiszakóródi mg. tsz 22 tagú ifjúsági brigádja a vál­lalt 479 000 forint termelési értékét év* végére 509 000 fo­rintra teljesítették. A külön­böző vállalások elérésében jelentős szerepet játszik a járás területén dolgozó 150 mezőgazdasági fiatal szak­ember. Igen nagy jelentőségűek a fiatalok által szervezett kü­lönböző munkaakciök. Éven­te mintegy 2000—3000 hold rét és legelő javításában vesznek részt, s szervezetten végzik a fásítási munkákat is. A járásban működő 28 ifjúsági brigád közül 17 csatlakozott a KISZ KB és a SZOT által meghirdetett felszabadulási versenymozga­lomhoz. Tincze Pétté (Tudósilónktól) A járás területén nincse­nek hagyományai az ipari üzemeknek, hiszen többsé­gében 2—3 éve került fej­lesztésre a téglagyár, a ruhá­zati ktsz, a METRIPOND mérleggyár, a gépjavító állo­más. Ez magával hozza azt, hogy a járás területén nin­csenek hagyományai az if­júsági termelési mozgalom­nak. Ennek ellenére az ered­mények biztatóak. 100 000 A KISZ-alapszervezetek es a szakszervezetek kezdemé­nyezésére 1969-ben a 12 ifjú­sági brigádban 130 fő dol­gozott. E brigádok közül hat brigád a szocialista cím el­nyerését tűzte ki célul. A gépjavító állomáson a ter­vek teljesítése érdekében külön vállalásokat tettek a fiatalok, az egyik üzemrész­ben vállalták a „Szocialista üzemrész” megtisztelő cím elnyerését. A fiatalok becsü­letes helytállását s jó mun­káját igazolja, hogy a METRIPOND mérleggyárban, ahol a dolgozók nagyobb többsége 30 éven aluli, az éves termelésük 30 százalé­kát exportáljak. Az ipar területén a terme lési feladatok megvalósulá­sát és a takarékosabb terme­lést segítették elő a fiatalok újításai. Például a volt Vas- tömegcikkipari Vállalatnál Fábián István fiatal szak­munkás. a gépjavító állomás­nál Nagy István fiatal tech­nikus végzett jelentős újí­tási

Next

/
Thumbnails
Contents