Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

9fíS. Äl!)f fffs ItWmWACVAROPWW t. Szabad szombat a kálmánházi téeszben CÉL 1 9 7 5-RE Évmilliárdom termelem Felkészül az építőipari vállalat a házgyári lakások építésére Áz építésben szinte forra­dalminak nevezhető változás zajlott az elmúlt 25 évben. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat hagyomá­nyosnak nevezett, de végtele­nül elmaradott építési módo­kat „örökölt” a régi pallérok­tól. S hogy mi történt negyed­század alatt? Nyíregyháza és a megye sok épülete beszédes bizonyítéka e fejlődésnek. Ám az is nyugodtan el­mondható, hogy az építési for­radalomnak csak az alapjait teremtettük meg, s jóstehet­ség sem kell hozzá: a követ­kező időszakban még gyor­sabb lesz a fejlődés. A válla­latnál szinte elérhető közel­ségbe került a nagy cél, az évi egymilliárdos termelés el­érése (ez várható 1975-re), s emellett tovább korszerűsíte­ni magát az építést, a techno­lógiákat, még könnyebbé ten­ni az emberek számára a munkát. A vállalat éves termelése alig fél évtized alatt megkét­szereződött, s tavaly elérte a 720 milliót. Miért? Nőtt a termelés, s a létszám, — a gépek viszont nem szaporodtak eléggé. Mind a munkások, mind a gépek igénybevétele lassanként hal­latlanul megnőtt, s ezen az úton tovább már nem növel­hető a termelés. Csak egy példát. A követ­kező ötéves tervben 7—8 ezer lakás felépítését vállalták, több mint a kétszeresét a III. ötéves tervben elkészültnek. Olyan sok szakmunkást kel­lene hirtelen beállítani, hogy szinte már a szám miatt le­hetetlen. Föl kell készülni a házgyá­ri lakások építésére, a ház­gyári termékek fogadására, az alagútzsalus építési mód­szer meghonosítására, hogy e sok lakásba beköltözhessenek majd leendő tulajdonosaik. Az előre gyártott elemek sú­lya évről évre növekszik, s ezzel a daruállomány teljesí­tőképességének lépést kell tartani. A cél tehát kettős' növelni 8 kapacitást és korszerűbbé tenni az építést. Mind a két cél eléréséhez javítani kell a gépesítettség színvonalán. Bo­nyolítja ezt, hogy a vállalat termelése igen vertikális jel­legű, s most még nem lehet csak az egyik vagy másik ágra koncentrálni az anyagi erőket. Ez indokolja, hogy az építőipari vállalat fejlesztésé­re a most következő években a szokásosnál nagyobb össze­geket fordítsanak. Az idén a tanácsi segítséggél, a költség- vetési juttatással, a hitelekkel és a vállalat saját erejével Összesen 65,6 millió forintot használnak fel fejlesztési cé­lokra. Ebből 44,6 millió fo­rint kifejezetten a termelés fejlesztését szolgálja, a többi kölcsönök törlesztésére, for- góalap-feltöltésre, lakásépí­tésre megy el. Ez a szám soknak látszik, mégsem az, mindössze tizen­harmad része a vállalat esz­közállományának. S jó lenne, ha 15—20 százalékra nőne, mert a gépek nem, tartanak 10—13 évig. A fejlesztés egyik fontos célja, hogy a központi tele­püket a lehető legjobban ki­építsék. Áttelepítik oda, s egy­ben korszerűsítik is az aszta­los- és lakatosüzemet, meg­teremtik a szerelőipari előre- gyártást. Az alagútzsalus épí­téshez szükséges segédeleme­ket is gyártani kell, ezért lét­rehoznak egy poligonüzemet. A vállalat részletes gépbe­Aprilis 4-én, szombat dél­után két órakor magyar nem­zeti színű és lengyel zászlóval díszített teremben ünnepelni ülnek össze a lengyelországi Rzeszów vajdasági tanácsá­nak vezetői, a megyei pártbi­zottság lapjának és a helybeli rádiónak néhány munkatársa. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójáról emlékeznek meg ezen a délutánon, s az ünnep alkalmából aláírják a rzeszówi lengyel—magyar ba­ráti kör alapító okmányát. Az aláírók között lesz Mieczyslaw Marszalek, a vajdasági tanács vb-titkára, a tanács osztály- vezetői, Julian Wozniak, a lengyel rádiód riportere, Jerzy Sienkiewicz 'grafikusművész, a vajdasági lap szerkesztője. Az ünnep és az alaküló ülés alkalmából üdvözlő levelet küldtek dr. Fekszi Istvánnak, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB elnökének és me­gyénk dolgozóinak. Miért épp Rzeszów és Nyír­egyháza? A történet lassan négy év­re nyúlik vissza: a MÉSZÖV és a lengyel város megyei művelődési háza kulturális kapcsolatot teremtett egymás­sal. Mátészalkai táncosok léptek fel a lengyel színpado­kon, majd rzeszówi népi együttesnek tapsolt a szabol­csi közönség. A montreaux-i néptánc fesztivál aranydíjas együttesét egy alkalommal el­kísérte a vajdasági pártbi­zottság ágit. prop. osztályá­nak munkatársa is, aki meg­ismerve megyénk múltját és szerzési tervet készített 1970- re és jövőre. Ennek az a cél­ja, hogy a mostani viszony­lag alacsony gépesítettségi szintet növeljék, elérjék az országos átlagot, s túlhalad­ják munkásonként a három gépi lóerőt, összesen 43,5 mil­lióért vásárolnak gépeket két év alatt. A gyors megvalósí­tást azonban még hátráltatja, hogy választékban nem min­dig tudnak megfelelőt vásá­rolni, s a visszaigazolás is gyakran sokáig húzódik. Ha most a gépesítettség ál­talános színvonalának növelé­sét megvalósítják, a jövőben már egv-egy ágra koncentrál­hatják erejüket. Az a cél. hogy 1971-ben növeljék a mélyépítés kapacitását és kor­szerűsítsék a munkát. 1971-re egyébként a mosta­ninál lényegesen nagyobb költségvetési hozzájárulást kértek a minisztériumtól, s az elképzelések szerint ezzel 81 milliót fordítanak a fej­lesztésre. E két esztendő meg­teremtheti annak az alapiát, hogy 1973-tól kezdve a válla­lat. kizárólag a termelékeny­ségből növelje éves kapacitá­sát. A számok, adatok rendkívül biztatóak. Azzal, hogy meg­honosodik az alagútzsalus lakásépítés, tovább növekszik az előre gyártott elemek fel- használása az ipari építkezé­seken, s megjelennek Nyír­egyházán az első házgyári la­kások, — csak folytatódik az elmúlt 25 évben végbement építési forradalom megyénk­ben. Kun István Fiatal, tizenhét év körüli lány kopogtat be bátortala­nul a kálmánházi Rákóczi Tsz elnökének ajtaján. — Főagronómus elvtárs, tessék nekem adni egy igazo­lást, hogy dolgozhatok a ker­tészetben. Kimentem reggel, de visszaküldték, mert csak akkor dolgozhatok, ha igazo­lást viszek. — Pénteken tudunk csak választ adíli, az igazgatóság ülése után, akkor dől el, hogy javasolja-e az igazgatóság tagnak, vagy nem — válaszol Illyés Imre főagronómus. Aztán magyarázatképpen még hozzáteszi, hogy a kis­lánynak a szülei nem tsz-ta- gok, ezért nem lehet bedolgo­zó, 6 meg még nem tsz-tag. Csak a közgyűlés határozata után dolgozhat a termelőszö­vetkezetben. Hetvenöt új tag Hétszáz tagja van — ebből csaknem Kétszáz nyugdíjas és járadékos — a kálmánházi Rákóczi Tsz-nek. A mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­nek időszakában a megala­kult három termelőszövetke­zetnek összesen nem volt eny- nyi tagja. Közel van hozzá­juk a város és inkább a bejá­rást választották az emberek, mintsem a bizonytalan jöve­delmű tsz tagjai lettek volna. Az év elején megtartott közgyűlésen még alig fértek el a kultúrház nagytermében. Hiszen a régi tagok mellett eljöttek csaknem százan azok a fiatalok is, akik felvételüket kérték az évről évre megerő­södő termelőszövetkezetbe. A tagság határozata alapján hetvenöt új tagot vettek fel tagnak, akik részben az ipar­ból, részben a családtagként dolgozók közül jelentkeztek és ami a legfontosabb: szinte kivétel nélkül húsz és har­minc év, közötti, életkorúak. — Nem véletlen, hogy eny- nyien kérik a felvételüket — mondja Czesznák Pál főköny­velő. — Két évvel ezelőtt, a három tsz egyesülése utáni el­ső zárszámadáson hét és fél milliót, egy évyel később, csaknem kilencmilliót és a múlt évre 10 és fél milliót osztottunk ki a tagoknak. Ez már annyit jelentett, hogy egy munkanap értéke elérte a nyolcvan forintot. Ez pedig már nem rossz kereset, külö­nösen itthon, ahol még ehhez megkapják az egy hold ház­tájit. „Hivatalosan44 kimaradhatnak Még két éve sincs, hogy az iparban megkezdődött az át­állás a csökkentett munkaidő­re, ami azt jelenti, hogy a dolgozók mindeh második szombaton otthon maradhat­nak. Most — elsőnek a me­gyében, de lehet, hogy az or­szágban sincs még sok — áp­rilis elsejétől a kálmánháziak is úgy döntöttek:' legyen a tsz-ben is szabad szombat. — Az ötletet az adta. hogy több éves tapasztalat alap­ján megállapítottuk, egy tag átlagosan négy és fél, öt na­pot dolgozik egy héten — mondja a főagronómus Az ötszáznál több dolgozo tag ennyi idő alatt is képes a tsz ötezer holdjának megműve­lésére. Legfeljebb a munka­csúcsok idején — aratáskor és az almaszüret idején — nem tartjuk meg a szabad­napokat. Kálmánháza közel van Nyíregyházához. Hétvégékén busszal és lovas fogattal so­kan bejönnek — akár venni, akár eladni — a heti piacra. Április egytől nem hiányoz­nak majd a névsorból, mert „hivatalosan” is kimaradhat­nak a munkából. — Ezt is figyelembe vettük — mondja Nagy Ferenc, a ter­melőszövetkezet párttitkára. — Tulajdonképpen a 40 lova* fogatot a tagság ilyen irányú igényeinek kielégítésére hagy­tuk meg. Azok végzik a ház­táji megművelését, trágyát hordanak és szállításokhoz tudjuk jól hasznosítani. A tsz-nek 42 traktora van és ez elég a közös szántó megműve­léséhez. Egy bejelentés sikere A termelőszövetkezet veze­tőségének elképzelése nem egyik napról a másikra való­sult meg. Beszélgettek róla már korábban is és megtár­gyalták minden ágazat dol­gozóival. Más tsz tapasztala­tait nem tudták hasznosítani, hiszen elsők a megyében. A bejelentéskor viszont osztat­lan sikert aratott a szabad szombat bevezetése. Aligha­nem ez Is hozzájárult a fia­talok tömeges jelentkezésé­hez. Az öt nap alatt a tsz ia jobban megszervezheti a munkát és a tágok is elvégez­hetik a háztájiban időszerű növényápolást. A tagság véleményét egyet­len mondatban a párttitkár foglalta össze: „Mindannyian örülünk a szabadnapnak- de tisztában vagyunk a kötele­zettségünkkel is.” Balogh József Alakuló testvérmegyei kapcsolatok Üdvözlő levél — Megalakul a lengyel — magyar baráti kör jelenét, javasolta a két me­gye kapcsolatának megterem­tését. Azóta többször járt Nyíregyházán a vajdasági ta­nács néhány munkatársa, a lap és a rádió riporterei, akik cikksorozatban mutatták be Szabolcs-Szatmárt. A múlt év végén a rzeszówi vajdasági tanács végrehajtó bizottsága a testvérvárosi, il­letve testvérmegyei kapcsola­tok felvételét javasolta levél­ben, majd küldöttségének lá­togatásakor. A véletlen, az emberi kap­csolatok indították a lengyel vezetőket a kapcsolatteremtés útján, s egy tény: a két vaj­daság múltjának, és jelenének hasonlósága. A felszabadulás előtt ez a lengyel vajdaság volt a legelmaradottabb, s különösen az utóbbi eszten­dőkben fejlődött sokat a dél- lengyelországi vajdaság. S még néhány körülmény adott inspirációt a kezdeményezés­hez: a két város hasonló nagy­sága, lakosságszáma, vala­mint az, hogy Nyíregyházához legközelebb ez a lengyel vá­ros fekszik. A távolság köz­úton mindössze 322 kilomé­ter, Rzeszów hosszú évek óta testvérvárosi kapcsolatban áll a szovjet Lvowal és a cseh­szlovákiai Kassával. Az in­ternacionalizmuson, a népek barátságán alapuló kapcsola­tok, delegációcserék, üzemek, vállalatok tapasztalatcseréi és üdülési kapcsolatai egyre szé­lesebb körben bontakoznak ki. Mieczyslaw Marszalek, a vajdasági tanács vb titkára és Julian Wozniak, a rádió mun­katársa vállalták a két megye közötti barátság kapcsolatai­nak szervezését, s jóllehet mindeddig még nem írták alá a testvérmegyei kapcsolatok okmányát, máris egyre több küldöttség tölt el néhány na­pot megyénkben és a lengyel vajdaságban. Az úttörő szerepét a népi együttesek vállalták, majd a vajdasági tanács öt vezetője járt Nyíregyházán a múlt év őszén. Őket a lengyel áram- szolgáltató vállalat küldöttsé­ge követte, s legközelebb, áp- ’ rilis 16-áp a Nyíregyházi 5. AKÖV delegációja ijlgv1 Üze­•i szówba. Megfüvást kapott a lengyel vállalatoktól a TI- TÁSZ, a MTESZ, a GELKA a nyomda KISZ-szervezete, a MÉSZÖV takarék- és lakás­szövetkezeti delegációja. Némety Béla, hazánk var­sói nagykövete a múlt év őszén látogatást tett a rze­szówi vajdaságban, s a vajda­sági tanács vezetőinek azt a véleményét fejezte ki, hogy hasznosnak tartaná a két me­gye kapcsolatait. A szocializmust építő Len­gyelország egyik vajdaságá­nak vezetői és lakói huszonöt évük eredményeit kívánják velünk megismertetni, s sze­retnének megismerkedni a mi hazánk, megyénk negyedszá­zadának sikereivel. Szilágyi Szabolcs Hajas“ fiai a diszszázadban \_L Valahányszor hazalátoga­tott kallósemjéni kastélyába a hintapolitikus miniszterel­nök Kállay Miklós, előtte a főispán vagy a főszolgabíró beszólt a csendőrőrsre, hogy vegyék gondozásukba Hege­dűs Mihályt. — így lettem én ilyen al­kalmakkor rendszeres „ven­dége” a csendőrségnek. Mind­addig „élveztem” ezt, míg a méltóságos Kállay itthon tar­tózkodott. Amikor miniszter- elnök lett, rám bízták a két díszkapu elkészítését a foga­dására. De még a különvonat fneg sem érkezett, engem már hajnalban .beintettek az őrs­ié. Este tudtam rríeg, amikor hazamentem, hogy felesége­met kilenc gyerekünkkel együtt kilakoltatták. Féltek, mert ott laktunk az állomás mellett — emlékezik. Ilyen sorsa volt Hegedűs Mihálynak és családjának 1921-től 1945-ig. Állandó fel­ügyelet, jelentkezés, hétszer volt előzetes letartóztatásban, tizenegy. hónapig internálva. Hetvenharmadik éves. Jó tartású, szép szál ember. Ezüstösen csillogó Rákóczi- haj, fehér hatalmas bajusz. Tizenkilences emlék. A meg­boldogult Molnár Béla, szá­zadparancsnoka viselte így a haját. Ö volt a példaképe, őt kövétte Hegedűs Mihály a vörös géppuskás. így viseli ő is, immár negyedik évtizede. Csak az internáló táborban fosztották meg tőle. Ismeri őt Kállósemjén ap- raja-nagyja. És csak „Hajas­nak” nevezik. Tevékeny ré­szese, szereplője volt az el­múlt negyedszázad történel­mének Kállósemjénben. Kör­nyezete formálta kommunis­tává. Még gyerekkorában, ap­jától örökölte a szocialista gondolkodást, aki egyik ihle- tője és szervezője volt a nyírségi agrárszocialista moz­galomnak. — Ha arató vagy szőlőmun­kásnak szerződtem a pallérok beírtak, de amikor az intéző végignézte a névsort, s meg­látta a nevem, máris kihú­zott. Sehol nem kapott munkát. Indexen volt. Felügyelet alatt. Nem élt, csak tengett. Nem is tudja, miből adott kenye­ret kilenc éhes szájnak. Susz- terkodott, foltozott, kertész­kedett. Végső elkeseredésében ki akart szökni Törökországba. Hallotta, ott jó munkalehető­ség van. Elfogták, visszahoz­ták. Kőbányába szerződött Belgiumba. Tizennégy hóna­pot húzott le, ,de haza kellett jönnie. És 1930-tól elölről kezdődött minden. Jelentkezés a csendőrőrsön, munkanélküliség, előzetes, in­ternálás. Őrölte idegeit, csa­ládjáét, feleségéét, aki végig kitartott mellette. És Ő bírta, mert erős volt, edzett 19-es vöröskatona. Li­li tolsó katonai behívóját 1944. szeptember 2-án kapta meg. Nem ment el. — Béreltem akkor három hold földet a községtől. Eb­ben kertészkedtem. Ennek a végében nagy tét, mocsaras vizes rész volt. Akadt egy csónak is. Itt tartózkodtam október 12-ig. Egyik nappal előmerészkedtem. Elfogtak a tábori csendőrök, mint szökött katonát. Felhoztak a község­házára. Egyik lányom is elkí­sért. Pokrócot, meg kenyeret hozott. Két napi élelemmel kellett jelentkeznem, de én már otthon megmondtam: se élve, se halva nem hagyom el Semjént. Alig mentünk fel a községházára kikérezked- tem, s a WC-ből meglógtam. Vissza a mocsárba. De ezután már csak éjjel merészkedtem elő. Itt érte a felszabadulás. És újra suszter lett már másnap. A szovjet Vörös Hadseregnek dolgozott. Egy hónapig. 1944. december 2-án Nyíregyházára megy gyalog. Keresi a kapcsolatot. Pintér Andrástól kap megbízást a pártalapításra Kállósemjén­ben. Ö volt az első párttag, második a felesége. — És utána a két lányom: Irénke és Sárika. És a felszabadulás első pil­lanatától ott van az elsők kö­zött, akik tenni akarnak a népért. Uj közigazgatást szer­veznek. Községi esküdtnek választják. A földosztó bi­zottság elnöke lesz. Ekkor már 18 tagja van a pártnak. . Ő az első párttitkár. — Emlékszem, pontosan 2328 hold föld volt a földosz­tó bizottságra bízva. Meg­kezdtük a szétosztását, de még nagyon félt a nép. A földet igénylők névsorát 12 nap alatt kellett volna összeírni, de ez idő alatt csak 520 hol­dat tudtunk szétosztani. Nem nyugodtam bele. Határidő­módosítást kértem a kor­mánybiztostól. Négy nappal meghosszabbította. Már 1080 holdnak lett gazdája. De, ami­kor vertük a karókat, egy­szerre megbátorkodott min­denki, s már a végén a hold­világ is kevés lett volna — magyarázza. így kezdődött az új élet. \_3. Neki is volt földje, de mint említette, „én a családomat zsákmányoltam ki”, mert fe­lesége és gyerekei művelték. Ö meg a köz érdekében fut­kosott. Kevés volt akkoriban a jószág. Az öreg Dankó a lányával 900 ölet ásóval mű­velt meg. Mikor meglátta az ég alól is ekét kerített, meg lovat. — Visszagondolva, most azon csodálkozom, hogyan is csináltunk oly sok mindent. El sem akarom hinni — mondja. Ő jól tudta, hogy a forra­dalom nem állhat meg a földosztásnál. Előre kell lép­ni. És amikor arról volt szó, akkor elsők között alakította meg az Uj Élet Tsz-t Tizen­nyolcán voltak, ö adta a ne­vét is. Végigküzdötte az 1949-es esztendőktől 1956-ig azt a harcot, amely sok em­bert kijózanított vagy kiáb­rándított a hibákból, de ő hű maradt az elvhez. És 1956- ban ismét fegyvert fogott November 5-én már Nyíregy­házán van. Szervezi a pártot. És november 14-én újjá­alakul a párt Kállósemjénben. Maga szaladgálta össze a párt­tagokat, s megvolt az első párttaggyűlés. És újra párt­titkárnak választják. Hegedűs Mihály újra helytáll. 1966. júliusában vonult nyugdíjba. A párt egyszerű katonája­ként, aki 45-ben lett tagja a pártnak. — Nehéz summázni ezt a negyedszázadot, de szép volt Ha még egyszer végig kellene csinálni, újra ezt tenném. Csak egy kicsit talán még jobban, kevesebb hibával — mondja. Ui — Tizenöt unokám és egy dédunokám van. S arra va­gyok a legbüszkébb, hogy most a jubileumi díszszemlén, április 4-én két fiam és egyik unokám is ott menetel a díszszázadban. Farkas Kálmán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents