Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

M70. április 4. K*L»T-MA«VA?»OR**x« S. oldal Ezt az oldalt a Kárpáton- túli területen megjelenő testvérlapunk az orosz és ukrán nyelvű Zakarpatszka- ia Pravda munkatársai ál­lították össze. Ötéves terv négy al?M Vlagyimir Iljics Lenin szü­letése száz éves évforduló­jának tiszteletére meghirde­tett munkaverseny az ötéves terv idő előtti teljesítése te­rületén kimagasló eredménye­ket hozott. A megyei irányí­tás alá tartozó valamennyi ipari létesítmény, így a Komp­lex Laboratóriumok Muká- csevói Üzeme, a Mukácsevói es az Uzsgorodi Ruhagyár, az ipar több száz brigádja és él­munkása három és fél vagy uégv év alatt teljesítette ötéves tervét, és most már az 1971—72 év termékeit gyártják. Ezt az interjút a Zaltar- patszkaja Pravdának Raisza Dávidján, a Mukácsevói Ru­hagyár Igazgatója adja: — Ruhagyárunk kollektí­vája. versenyezve a lenini ju­bileum méltó fogadása ér­dekében, határidő előtt, 1970. január 27-én teljesítet­te ötéves termelési tervét. Ez a siker nem született meg magától. Ez az ered­mény dolgozóink, mérnöke­ink és technikusaink kitartó és lelkes munkájának a gyü­mölcse. Állandóan töreked­tünk a munka termelékeny- segének az emelésére, a gyár­tási technológia tökéletesíté­sere. Az ötéves terv négy éve alatt a gyártott termékek növekedésének a közepes évi üteme 16,3 százalékot tett ki. A munka termelékenysége a négy év alatt 65,4 százalékkal nőtt. ugyanazon munkáslét­szám mellett, mint 1965-ben. Ebben közrejátszott a több mint 60 nagy teljesítményű gyártási gépegység üzembe helyezése. 25 kézi művelet teljes gépesítése, egységesí­tett technológiai és techni­kai konstrukció alkalmazása, melyek egy egész sor felesle­ges műveletet számoltak fel a varrott termékek minősé­gének a romlása nélkül. A termelékenység emelésé­ért folytatott hárcban igen nagy segítséget jelentett a gyár újítóinak a nyersanyag és a ruhaanyag gazdaságos felhasználására kidolgozott módszere. A négy év alatt több mint 100 újítási javas­lat került bevezetésre, mely­nek a gazdasági hatása 133 ezer rubelben fejezhető ki. Ugyanezen idő alatt a gyár kollek'íváia 150 «zer rűbei értékű anyagot takarított meg. Mindez hatalmas mérték­ben járult hozzá a gyár ter­meléséhez Négy év alatt 4 millió 417 ezer rubel haszon­ra tettünk szert. Ha 1965-ben a gyár 174 ezer rubel tiszta hasznot ért el, akkor ezzel szemben 1969-ben ez az ősz- szeg 1 millió 316 ezer rubelra rúgott. Mi nagyon nagy figyelmet szentelünk a korszerű igé­nyeknek megfelelő ruhamo- dellek gyártására. Ezekben az években 165 ilyen modellt gyártottunk. Javult termelvé- nyeink minősége is. Mind a 12 varróbrigádunk olyan módszerrel dolgozik, hogy kész termelvényeinket már az első bemutatáskor átve­gyék. Rendszeresen nő az első osztályú temielvények meny- nyisége is. Az üzemi kollektívában egyre többen harcolnak a kommunista munka megtisz­telő cím elnyeréséért. 14 brigád már elnyerte a kom­munista munka kollektíva megtisztelő címet. 594 mun­kás, mérnök és technikus vi­seli a kommunista munka élenjárója megtisztelő címet. E megtisztelő címnek az évenkénti odaítélése kötelez mindenkit a munkához való viszony naponkénti analizá­lására munkája technikai, gazdasági mutatóinak a minél magasabbra emelésére. Nálunk igen sok a terme­lésben élenjáró a munka ki­váló mestere, az önfeláldozó munkás, akitől mindenki pél­dát vehet. Köztük ilyenek, mint Jolán Bliscsak, Maria Sapovalova, Vera Sepental. Jelena Grieü, Anna Koselja, Polina Szekeres. Jozefina Picskarj. Olga Jakimkelja és mások. Az egész gyár büsz­kélkedik ezekkel a nagyszerű munkásokkal. Kollektívánk, miután telje­sítette az ötéves tervet, azon fáradozik teljes erejével, hogy minden vonatkozásban kielégítse a népgazdaság igé­nyét. Mi kötelezettséget vál­laltuk, hogy április 11-re le­rakjuk a következő ötéves terv határidő előtti teljesíté­sének az alapjait és április 22-én. Lenin születésnapján pedig megtakarított nyers­anyaggal dolgozunk. Az 1970- es évi tervünket 8 nappal a határidő előtt fejezzük be. Az ötéves terv előirányzatát legyártott késztermékben így majdnem 7 millió rubellel teljesítjük túl. Gyárunk valamennyi dol­gozó nője és dolgozója tel­jes erejével a kommunista társadalom felépítésén fára­dozik, annak a kommunista társadalomnak a felépítésén, melynek Vlagyimir Iljics Lenin is éleiéi szentelte. Plusz elektromos áram az országnak Az interjút Joszif Dascsen- kóval, az Ukrán Szocialista Köztársaság érdemes energe­tikusával készítettük. A kér­dés, melyre válaszol: — Kárpát-Ukrajnában hogyan valósul meg a lenini elektro- mosítási elmélet, s a szakma dolgozói milyen munkasike­rekkel készülnek Vlagyimir Iljics Lenin születésének százéves évfordulójára? Vizierőmü a Kárpátokban — Az egész világon ismert Lenin mondása: „Kommuniz­mus — egyenlő szovjet hata­lom, plusz az egész ország villamosítása.” Az is ismert az egesz világ előtt, hogy ezt a lenini elvet hogyan valósítot tűk meg országunkban. Én csali arról beszélek, hogy mit tettünk mi Kárpát-Ukrajná- bau. .. szovjet hatalom évei előtt, azaz 1945-ig a mi terü­letünkön mindössze csak 65 lakott Ítélvén volt villany Ma pedig 588 városba, köz­ségbe, faluba, lakott helyre jut el az elektromos áram Ma Uzsgorod egymaga há­romszor több elektromos ára­mot fogyaszt el, mint 1945 előtt az egész Kárpátalja (7/ villamosított vasutak 1956-ban országos támoga­tással a Kárpátokban tel­epült •> tereble-piszki vízi erőm .azzá kell tennünk, hog egész Ukrajnában ez az egyetlen magas hegyekbe 'épült erőmű. Az energiater­melés megháromszorozódott. De az így termelt mennyiség sem volt elegendő, mivel a szükséglet még gyorsabban nőtt. A párt és a kormány min­den tőle telhetőt elkövet, hogy teljes egészében ki le­hessen elégíteni az igényeket. Kárpát-Ukrajnát bekapcsol­ják a „Béke” Transz-Európa Elektromos hálózatrendszer­be. A Dobrotvorszkij és a Burstinszkij Hőerőművek a munkácsi alállomáson ke­resztül a kárpát-ukrajnai elektromos hálózatba három­szor több áramot juttatnak el, mint ami itt termelődik. Villamosítottuk a vasúti közlekedést, és így a gőz­mozdonyok helyett ma már elektromos mozdonyok viszik a szerelvényeket. Előbb a Munkácsevo—Lavocsnol elektromosított szakasz ké­szült el, de hamarosan át­adják a Csop—Munkácsevó— Lavocsnoe—Lvov szakaszt Is. Az elmúlt év elején már elektromos vontatással köz­lekedtek a szerelvények a másik, a Csop—Szjánki— Szambor—Lvov vonalon is. lillany a termelő= szövetkezetekben Elektromos áram a falvak házaiban nem csak a fényt, a világítást jelenti, hanem a rádiót, a televíziót és egyéb háztartási gépek üzemelteté­sét is. Az olcsó és kényelmes energia megkönnyítette a kol­hozisták és az állami gazda­ságok dolgozóinak az életét és munkáját. Az elektromos áram segít előkészíteni a szarvasmarha-állomány ta­karmányozását, fejését, a birkák nyírását, működteti a fűrészgépeket, malmokat, munkapadokat a műhelyek­ben, a magtisztító gépeket, és sok más munkát végez a mezőgazdaságban. 1965-ben a falu 46 millió kilowattóra energiát igényelt, az elmúlt évben pedig 107 milliót fo­gyasztott el. Most a mező­gazdasági termelőszövetkeze­tekben és az állami gazdasá­gokban több, mint 8 ezer elektromos motor működik. Csak egy mezőgazdasági ter­melőszövetkezet, a beregovói járási Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet több, mint 200 elektromos moUtt üzemeltet, s az energia fo­gyasztása pedig háromszoro­sa annak, amit 1943-ban Kár­pátalja összes falvai elfo­gyasztottak. Kétszáz mérnök A szovjet hatalom évei alatt Kárpát-Ukrajnában az elektromos energiaszolgálta­tás nagyszerű szakemberei nőttek fel. Régen összesen négy mérnök dolgozott a szakmában, ma több mint 200. Több, mint húsz éve, hogy működik a Vinogradsz- kiji Politechnikum, ahol az elektromosság különböző ágaival foglalkozó középká­dereket képzik ki, A techni­kum már 1600 szakembert indított a termelésbe. Sikereink nagyok és öröm­mel is töltenek el bennünket; Mindezek fényes bizonyítékai annak a lelkesedésnek, mely- lyel dolgozóink igyekszenek megvalósítani az életben a hatalmas lenini eszméket, amellyel építik a kommunis­ta társadalmat Három barát — Mihály Derke, Pável Golubka és Mihail Popovics — iskoláik elvég­zése után a szvaljanszkij járás Dracsino falujának ajándékkészítő üzemében, művészi plaketteket készítenek. Foto: a. Braginszkij Lenin-rend a kolhoz zászlóján A mukácsevói járás Ra- kosinó falujának a „XXII. pártkongresszus” nevét vise­lő kolhoza nemcsak Kárpát Ukrajnában híres, de ismerik nevét az egész országban. Ez az egyetlen termelőszövetke­zet Kárpát-Ukrajnában, me­lyet kimagasló termelési eredményeiért Lenin-renddel tüntettek ki. Mi megkértük ezen ter­melőszövetkezet elnökét, Iván Kolku elvtársat, hogy beszéljen nekünk arról, hogy hogyan teljesíti a gazdaság az ötéves tervét és milyen munkasikerekkel akarják köszönteni a nevezetes évfor­dulót. Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100 éves évfor­dulóját. A siker kötelez — Az a tény, hogy a mi zászlónkon ott díszeleg a Le- nin-rend — mondotta Kolka elvtárs —. az kolhozistáink kommunizmus építésében el­ért kimagasló sikereinek az elismerése. De ez a kitüntetés valamennyiünket kötelez. Még önfeláldozóbban, még odaadóbban kell dolgoznunk, mindenben példát kell mu­tatnunk, még magasabb szá­zalékra kell teljesíteni terve­inket A mi kolhozunk — a mély fekvésű zónák tipikus gazda­sága. 3600 hektár mezőgazda­ságilag művelhető területtel rendelkezik. Termesztünk szemes termé­nyeket burgonyát főzelékfé­léket szőlőt gyümölcsöt, bo­gyós növényeket, évelő takar­mányokat takarmányrépát, dohányt ezenkívül tej- és hústermelésünk is jelentős. A kolhozisták arra töreksze­nek, hogy racionálisan ki­használják a földet, munka­erejüket a technikát. hogy mind a kolhoz gazdálkodását, mind pedig egyéni jólétüket minél magasabbra emeljék. Milyen eredményeket ért el termelőszövetkezetünk az ötéves terv négy éve alatt? Röviden a következőket fo­gam elmondani: Eredményeink 1965-ben a termelőszövet­kezet 37,5 ezer mázsa szemes terményt takarított be. 1969- ben • pedig 53,4 ezer mázsát. Ezt a termelési többletet nem a vetésterületek növelésével érte el. hanem a szemes ter- ménvek termelési hozamá­nak a növelésével. 1965-ben a szemes termé­nyek átlagban 33,9 mázsa terményt adtak hektáronként, 1969-ben pedig 39,6 mázsás átlagot. Szemes terményekből a termelőszövetkezet ötéves termelési tervét négy év alatt teljesítette, az eladási tervet pedig jóval túlteljesítette. Igen magasra emelkedett a burgonyatermesztés színvona­la. Ma hektáronként 200 má­zsa alatt sohasem takarítunk be. A2 elmúlt évbe>n 150 hektár, burgonyaföld minden­egye* hektárjáról 245 mázsa gumót szállítottunk el; még helyesebb: korai bur­gonyából 106 mázsát, ősziből pedig 278 mázsát. Burgonya­termesztésünk bruttó betaka­rítási értékben 23,3 ezer má­zsáról 36.7 ezer mázsára nőtt. A főzelékfélék termesztése a négy év alatt 91,7 mázsáról 235 mázsára emelkedett. Az állattenyésztésünk is rohamos léptekkel fejlődik Az elmúlt gazdasági évben a földterület száz nektárjára 695 mázsa tej és 178 mázsa hús megtermelése jutott. A bruttó tejhozam 1969-hez viszonyítva a 8,3 ezer mázsá­ról 1969-ben 25,1 ezer mázsá­ra emelkedett, vagyis a há­romszorosára. a hústermelés pedig 866 mázsáról 6,5 ezer mázsára, vagyis a 7,5-szere- sére. Az államnak történő eladási tervet a szövetkezet már ezen termékekből is túlteljesítette. Ezen sikerek titka — a szi­lárd takarmánybázis. Takar­mánykultúránk termelési át­laga magas. íme egy példa. Az elmúlt évben hektáron­ként 1019 mázsa takarmány­répát termesztettünk, takar­mánylóherét pedig 70 má­zsát. Takarmányellátottság a szövetkezetben bőséges, ép­pen ezért most arra törek­szünk, hogy emeljük a szarvas­marha-állomány létszámát, hogy még több féle állatte nyésztési termékkel jelentkez­hessünk a piacon, 4 fejlődés útja Teljes bruttó termelési ér­tékben mezőgazdasági terme­lőszövetkezetünk 1961-ben A Kárpátontúli Megyei Fo­gyasztási Szövetkezet négy év alatt a megye falvaiban 289 áruházat, üzletet, éttermet és cukrászdát épített, több mint 1500 üzletet korszerűsített. 1400-on felül van azon üzle­tek száma is, melyeket szako­sított. Ebben az évben terv sze­rint 40 kereskedelmi komple­xumot, üzletet, áruházat, cuk­rászdát építenek. A huszti járás Boronjáva faluja mellett elkezdték egy 100 hektáros víztároló építé­sét. A terepet körülötte par­kosítják és üdülőket építenek az üzemek és gyarak dolgo­zóinak, valamint a termelő- szövetkezetek parasztjai szá­mára. A filharmónia megyei hang verseny termében Kárpát-Uk rajna 20 zenei iskolája mutat ta be műsorát, melyet Vlagyi­mir Iljics Lenin születésének 100 éves évfordulójának a tiszteletére rendeztek. A kü­lönböző műfajok versenyén 1170 ifjú zenész mutatkozott be A felszabadulás előtt nem volt egyetlen egy zenei iskola sem a megyében. Ma 20 iskola 749 ezer rubelt ért el, 1965- ben 1 millió 730 ezer rubelt, 1969-ben pedig 4 millió 100 ezer rubelt. íme. láthatják a fejlődést. Gazdaságunk magas mér­tékben rentábilis. Az el­múlt évben például minden termelésbe beruházott rubel 58 kopejka tiszta hasznot hozott. Kolhozunk tagsága jól dol­gozik, ha pedig jól dolgoz­nak. akkor jól is élnek. Munkaegységenként a tagság 4 rubel 80 kopejkát kap eb­ben az évben. Ahogy az elszámolások mutatják, kolhozunk az öt­éves terv folyamán terven felül nem kevesebb mint 5 millió rubel értékű terméket állít elő. Hál íme, ilyen mun­kasikerekkel. köszöntjük mi a nevezetes évfordulót. Vla­gyimir Iljics Lenin születésé­nek a százéves évfordulóját. Milyenek a mi terveink a következő, az 1971—1975 ös ötéves tervidőszakra? Sze­retnénk megkétszerezni a bruttó termeívények terme­lését. A szemes termékekből 95—100 mázsát terveztünk termelni, a szőlő- és a gyü­mölcstermelést 40 mázsára tervezzük növelni. A tejelő állatok tejhozamának a nö­velésével egyidöben az álla­tok számát is szeretnénk emelni olyan mértékben, hogy a termőterület 100 hek­tárjáról 1000 mázsa tejet és 300 mázsa húst adhassunk le. Kolhozistáinknak szent el­határozása ezen tervek való­ra váltása. Elhatározásukat pedig meg is valósítják. működik, s ezekhez 17 kihe­lyezett tagozat is tartozik, s ezekbe összesen 4,5 ezer gye­rek jár. A szovjet hatalom évef alatt Kárpát-Ukrajnában 300 új kultúrházat, klubot és könyvtárt építettek Kárpát-Ukrajna dolgozói ebben az évben 1 175 400 új­ságra és folyóiratra Űzettek elő. A „Kárpáti” Köztársasági Könyvkiadó Uzsgorodon egy gyűjteményes verseskütetet jelentetett meg „Magyar hár­fa” címmel, melyben klasszi­kus és mai magyar szerzők művei szerepelnek. Ez az első olyan könyv Ukrajnában, mely a XVII. századtól a nap­jainkig terjedő korszakot öle­li fel. A klasszikusokat Köl- sey Ferenc, Vörösmarty Mi­hály, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, József At­tila, Juhász Gyula és mások képviselik. A mai magyar köl­tészetet Kassák Lajos, Illyés Gyula, Veöres Sándor és má­sok versei reprezentálják. A kötet verseit Jurij Skrobinyee uzsgorodi újságíró, a Zakar- patszkaja Pravda munkatár­sa fordította. TÉNYEK

Next

/
Thumbnails
Contents